Az újszülött számára az anyatej jelenti a legideálisabb táplálékforrást, amely fedezi a csecsemő első hat hónapjának szükségleteit, és folyamatosan igazodik fejlődése során bekövetkező változásaihoz. Azonban számos okból előfordulhat, hogy az édesanya nem tudja saját tejével táplálni kisbabáját. Ilyen esetekre fejlesztették ki a csecsemőtápszereket, amelyek fedezik az újszülöttek és kisdedek igényeit. Ezek a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek általában orvosi elrendeléssel adhatók, ha nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű anyatej, vagy szükségessé válik az elválasztás. Összetételük gondosan meghatározott, szigorúan ellenőrzött minőségűek, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel gazdagítottak, fedezve a gyermekek mindenkori igényeit.
A csecsemőtápszerek széles választéka áll rendelkezésre, melyek nagyrészt orvosi szakvélemény alapján adhatók a gyermekek számára. Ezek közé tartoznak az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő (elválasztó) tápszerek, a hipoallergén (HA) tápszerek és pépek, valamint speciális szükségleteket kielégítő tápszerek, mint például reflux elleni vagy lassult fejlődés elleni szondatápszerek. Allergiás gyermekek számára szójaalapú, aminosav-alapú, nagymértékben hidrolizált tejfehérjét tartalmazó tápszerek állnak rendelkezésre. Táplálkozási megbetegedések esetén (pl. glutén-, laktózérzékenység) iható tápszerek és junior italok is léteznek.
Kórházi tartózkodás alatt előfordulhatnak olyan súlyos helyzetek, amikor a szájon keresztüli természetes táplálkozás nem lehetséges. Ilyenkor átmenetileg szondatáplálás történik, amely intenzív ellátást igényelhet a kis betegek esetében. Ilyen helyzetek lehetnek a koraszülés, szülési komplikációk, súlyos balesetek, égési sérülések, műtétet megelőző és követő időszakok, daganatos megbetegedések, súlyos szív- és érrendszeri betegségek, légzési elégtelenség, fertőzések, valamint emésztőrendszeri vagy felszívódási rendellenességek.
Enterális táplálás
Az enterális táplálás akkor történik, amikor a teljes emésztőrendszer egészségesen működik, és a kisgyermek eszméleténél van. Ebben az esetben speciális eszközre, szondára van szükség, amelyet az orron vagy a hasfalon keresztül vezetnek az emésztőrendszerbe. Az enterális táplálás javasolt azoknak a betegeknek, akik nem képesek vagy nem akarnak megfelelő mennyiségű táplálékot bevinni, de bélcsatornájuk működőképes.
A táplálás módjának eldöntésekor mindig a legkevésbé terhelő utat kell választani. Leggyakrabban nazogastricus szondán keresztül táplálják a betegeket, ideális esetben vékony, hőre lágyuló tápszondát vezetve le, amely nem okoz decubitust az orr nyálkahártyáján és kevésbé kellemetlen a betegnek. Létezik úgynevezett orogastricus szonda is, amelynek nagyobb az átmérője, és epipharynx tumor, koponyaalapi és arccsontok törésekor is biztonságosan levezethető, elkerülve az orrgaratot. Hátránya, hogy intubációkor zavarhatja a vizualizációt.
A gastralis táplálás javasolt, ha a gyomorürülés biztosított, és nincs aspirációs veszély. Lehet bolusban (maximum egyszeri adag 300-350 ml) vagy folyamatosan is táplálni. Folyamatos táplálás esetén célszerű 4-6 alkalommal 30 perces szünetet tartani a gyomor atónia megelőzése miatt és hogy lehetővé tegyük az aciditás visszatérését, ami csökkenti a gyomor colonizáció veszélyét. Amennyiben nagy mennyiségű a beteg atóniája (pangó gyomortartalom), prokinetikus szerekkel fokozható annak ürülése.
A jejunális táplálás javasolt, ha nagyobb az aspiratio veszélye, lassult a gyomorürülés, pancreatitis áll fenn, vagy magas bélcsatorna anastomosisoknál. Lehet kettős lumenű szondát használni, ami a gyomortartalom eltávolítása mellett a jejunális táplálást is lehetővé teszi. A vékonybélbe vezetendő szonda vékonyabb (7-9 CH), és a táplálást csak folyamatos adagolással lehet végezni. A nasogastricus vagy duodenalis szonda maximum 2-3 hetes használata javasolt, ennél hosszabb ideig tartó bentartás esetén invazív módon enterostomát kell képezni.
Szondatáplálási módszerek és eszközök
Az Ön orvosa gravitációs, fecskendős vagy táplálópumpás táplálási módot rendelhet el, az Ön igényei szerint. A bólustáplálás alkalmazásánál több, szondán keresztül adagolt tápszert, ún. bólust visznek be a táplálószondán keresztül. Gyomorszonda esetén max. 300 ml bólustápszer adagolható. Azonban arra ügyelni kell, hogy a tápanyagbevitel ne legyen túl gyors (max. 300 ml kb. Ennek az eljárásnak nem ajánlott az alkalmazása gyomor- és bélrendszeri panaszokkal rendelkező, aluszékony, ill. A szerelék működés közbeni sebességét a tekerhető szorítókapocs szabályozza. Kérjük, állítsa be úgy a tekerhető szorítókapcsot, hogy egy perc alatt 40 csepp tápszer kerüljön a cseppkamrába. Ellenőrzésnél a következő értékeket veheti alapul, melyek természetesen állapotfüggőek: 500 ml tápszer kb. 4 óra alatt csepeg le; 1 000 ml tápszer kb. 8 óra alatt csepeg le; 1 500 ml tápszer kb.
A pumpa a szondatáplálás legideálisabb eszköze. Könnyen kezelhető, egy kis hátizsákban is hordozható. A gravitációs módszerrel a speciális élelmiszer abból adódóan folyik le a szondán, hogy az a szonda végződésénél magasabban helyezkedik el. A fecskendős táplálás a szondához csatlakoztatott fecskendő segítségével, kézi nyomással beadott táplálék.
A szereléket 24 óra elteltével minden esetben javasolt kicserélni a kontamináció (fertőzésveszély) és anyagkárosodás veszélye miatt. Az otthoni szondatáplálás kezdésekor az Otthonápoló bemutatja és megtanítja a családnak az eszközök helyes használatát, tisztítását.
Szondatáplálás otthon
Tápszerek és táplálóeszközök
A tápszer különleges táplálkozási igényt kielégítő olyan élelmiszer, amely speciális eljárással, beteg emberek diétás ellátására készült és orvosi felügyelet mellett használható. Olyan betegek kizárólagos vagy részleges táplálására szolgál, akiknél a természetes eredetű tápanyagok vagy azok metabolitjainak felvétele, emésztése, felszívódása, feldolgozása vagy kiválasztása korlátozott, csökkent vagy zavart szenved, valamint más orvosilag meghatározott tápanyagszükséglet áll fenn és az nem biztosítható a hagyományos étrend megváltoztatásával.
Az esetek jelentős részében a nagy molekulájú (polymericus) nem előemésztett tápanyag diéta alkalmazása javasolt. Ennek előnye, hogy nem magas az osmolaritása, megfelelő emésztés esetén jó és gyors a felszívódása, kevés a mellékhatása. A gyári tápszerek laktóz- glutén- és purinmentesek. Napi 1,5 liter esetén tartalmazzák a szükséges elektrolit, nyomelem és vitamin mennyiséget is. A jelenlegi ajánlások alapján ezek jejunális táplálásra is alkalmasak.
A standard tápszerek 500 ml-es kiszerelésben kaphatóak, 1-1.5 kcal/ml energia tartalmúak, 20-35% zsírt, 45% szénhidrátot, és 15-20% fehérjét tartalmaznak. Ezen tápszerekben kellő mennyiségben találhatók vitaminok, nyomelemek, ásványi sók. Speciális diétáknak megfelelően különböző készítmények léteznek: vese betegeknek nagyobb kalória tartalmú oldatok, cukorbetegeknek, krónikus légzési elégtelenségben szenvedőknek csökkent szénhidrát tartalmú oldatok.
A tápszerek jelentős része izoozmoláris, de víz beviteléről külön gondoskodni kell. Rost tartalmukban eltérhetnek, ami fontos, mert a betegek nem reagálnak egy adott tápszerre egyformán, és gyakori szövődmény lehet a hasmenés, ami az oldatok váltásával kezelhető.
A szondatápszerek fagy- és hőérzékenyek. A tápszer állaga 3 °C alatti tárolás esetén változhat, és több mint 5 hónapig tartó, 30 °C feletti tárolás esetén értékes hatóanyagok vesznek el belőle. Amennyiben a tápszer becsomósodott vagy kicsapódott, akkor már a lejárati idő előtt ki kell dobni a terméket. A felnyitott pack szondatápszert 24 óráig lehet felhasználni. Abban az esetben, ha a táplálások között több mint 4 óra telik el, a tápszert, ill. A termékeket a megbontásig egy zárt kartondobozban javasolt tárolni. Kerülje a tápszerek káros hatásoknak való kitételét, pl. ne helyezze oldószerek, toxikus anyagok, kártevők, magok, penész stb.
Amennyiben kezelőorvosa másképp nem rendeli, kérjük legalább két héttel előbb tájékoztassa Otthonápolóját, mielőtt a tápszer, ill. táplálóeszköz elfogyna.
Gyakori problémák és megoldások
A szondahasználatnak technikai- (tápszonda beszáradása/elzáródása, nyálkahártya laesio, aspiratio), fertőzéses- (helytelen tárolás vagy a tápszerek nem steril vízzel való felöntéséből adódik) és anyagcsere (nem megfelelő tápszerválasztás, megválasztási mód) szövődményei is lehetnek.
Az alábbiakban összefoglalva találja a leggyakoribb panaszokat, illetve azok kezelhetőségének módját. Nem megfelelő táplálék használata (pl. házi készítésű, pürésített ételek) a szonda eltömődésével ellehetetlenítheti a páciens táplálását. Túl gyorsan és/vagy túl nagy adagban fogyasztott tápszer esetén: csökkentse a tápszerbeadás sebességét, ill. Bizonyos összetevőkkel szembeni érzékenység, allergia (pl. tehéntejfehérje) vagy a nem megfelelő tárolás miatt megromlott tápszer esetén kérjük, minden esetben tartsa be az előírt tárolási útmutatókat, ill. Testmozgás hiánya: amennyiben lehetséges, a napirendjébe iktassa be a rendszeres testmozgást.
A fecskendővel szívjon vissza a szondából annyi táplálékot, amennyit csak tud. Óvatosan öblítse ki a szondát meleg vízzel. Ismételje meg a folyamatot. Amennyiben az elzáródás még mindig fennáll, óvatosan nyomja össze az ujjaival a szondát és ismételje meg az öblítést.
A szondán keresztüli táplálást minden alkalommal fokozatosan és lassan kezdje meg.
A dietetikusa és orvosa szakértelmére akkor is számíthat, amikor arról kell döntenie, mit adjon be a szondán vagy tubuson keresztül. A házi készítésű ételekkel nem lehet nyomon követni az egyes étkezéssel biztosított tápanyag- és kalóriamennyiséget. A dietetikus vagy az orvos tanácsa alapján sok hozzátartozó kombinálja a szájon át történő etetést a szondatáplálással.
A szondát mossa át 20-40 ml felforralt, majd szobahőmérsékletűre visszahűtött csapvízzel a teljes gyógyszeradagolás előtt és után is. A szondán keresztül történő tabletta adagolást lehetőleg csak a legszükségesebb esetekre korlátozza. Amennyiben nem lehetséges tabletták szájon át történő alkalmazása (összetört formában, pl. A termékeket a megbontásig egy zárt kartondobozban javasolt tárolni.
Ápolja a tubus körül a bőrt az irritáció elkerülése érdekében! Ügyeljen a megfelelő szintű hidratáltságára oly módon, hogy elegendő vizet ad a szondán keresztül!
Dietetikusa és orvosa szakértelmére akkor is számíthat, amikor arról kell döntenie, mit adjon be a szondán vagy tubuson keresztül. A házi készítésű ételekkel nem lehet nyomon követni az egyes étkezéssel biztosított tápanyag- és kalóriamennyiséget. A dietetikus vagy az orvos tanácsa alapján sok hozzátartozó kombinálja a szájon át történő etetést a szondatáplálással. Egyes esetekben az előírt gyógyszerek is beadhatók a szondán keresztül. Ezzel elkerülhető a szájon át beadott gyógyszereknél gyakran előforduló, ízzel és a gyógyszer lenyelésével kapcsolatos problémák. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy pontosan mikor kell az adott gyógyszert beadni: éhgyomorra vagy étkezés után?
tags: #csecsemokori #mesterseges #taplalas #lepesei