Dr. Ijesztő látvány, amikor a gyermekünk ajkai elkékülnek, esetleg eszméletét is veszti, és szemeivel egy irányba mereven tekint. Az affektív apnoé - vagyis olyan légzésszünet, melyet valamilyen érzelmi reakció vált ki - rémisztő jelenség.
Érzelmi alapon történő légzéskimaradás
Az affektív apnoé, melynek előfordulása hat hónapos kortól ötéves korig a legjellemzőbb, olyan légzésszünet, melyet mindig megelőz valamilyen heves érzelmi reakciót kiváltó esemény. Ez lehet rémület, fájdalom, ijedtség, düh, harag, de akár nevetés is.
A jelenség a szülők számára kifejezetten ijesztő, de ezek a rosszullétek NEM okoznak hipoxiás (oxigénhiányhoz köthető) károsodást az agyban, ezek a gyermekek általában egészségesek. Előfordul, hogy az epizód során epilepsziás görcsrohamot (konvulzió) utánzó izomrángás látható (általában tónusos megfeszülés néhány végtagrándulással). Ilyen esetben nem valódi epilepsziáról van szó, hanem az oxigénhiány (és az agy átmenetileg csökkent vérellátása) okozza. Az ilyen rosszullétet (ún. konvulzív infantilis syncope/reflex anoxiás roham) elszenvedő gyermekek esetében NEM fokozott az epilepszia betegségre való hajlam. Természetesen ránézésre nem eldönthető, hogy valóban milyen rosszullétről volt szó így a kivizsgálás ilyen esetben mindenképpen indokolt!
Az affektív apnoé kialakulásának mechanizmusa nem teljesen tisztázott, hátterében több tényező állhat; genetikai hajlam, gyermek-szülő kapcsolati zavarok, de feltételezik az agyi véráramlás csökkenése mellett a megnövekedett mellüregi nyomás következtében kialakult vénás visszaáramlás gátoltságát is. Vashiányos vérszegénység is állhat a kialakulása háttérében, ugyanis az alacsony hemoglobin szint hatására csökken a vér oxigénszállító képessége, amely oxigénhiányt eredményezhet az agyban.
Az epizódot az jellemzi, hogy a gyermek elkezd hevesen sírni (ez általában nagyon rövid ideig, néhány másodpercig tart), majd hirtelen elhallgat, hosszú másodpercekig fújja ki a levegőt és a belégzés hiányzik. Ez átmeneti oxigénhiányos állapothoz vezet, melynek következménye az ájulás (infantilis syncope). Az ájulást követően a légzés önmagától rendeződik. Olyan is előfordul, hogy a sírás teljesen hiányzik, különösen olyan esetekben, amikor hirtelen fájdalominger (pl.: enyhe ütés a fejre eleséskor) váltja ki a rohamot. A rosszullét általában kevesebb, mint 1 percig tart. Hátterében a légzőközpont éretlenségét és kóros reflexválaszokat feltételeznek.
Két típus különböztetünk meg, az egyiknél a gyermek elsápad (ún. pallid forma), a másiknál elkékülés (cyanosis) jelentkezik, különösen az ajkak környékén. Ez utóbbi típus a gyakoribb. Előfordulási gyakorisága nagyon változó, van, hogy hónapokig nem jelentkezik, de heti több alkalommal is lehetnek rohamok. Általában 6-18 hónapos életkorban kezdődik, spontán szűnik legkésőbb a 7 éves kor betöltéséig, de 4 év felett az epizódok sokkal ritkábbak és kevésbé súlyosak. Jóval ritkábban nagyobb gyermeknél is észleljük, ekkor már nem sírás, hanem fájdalom, ijedtség válthatja ki.
Milyen tünetei lehetnek?
A gyermek erőteljes sírásához mély, gyors lélegzetvételek, majd légzéskimaradás társul. A légzéskimaradással járó oxigénhiány az ajkak elkékülését okozza, ez az affektív apnoés esetek kétharmadában megfigyelhető jelenség. A jelenséghez eszméletvesztés is társulhat, a gyermek szemei egy irányba tekintenek mereven. Ritkábban előfordul, hogy a gyermek a heves érzelmi reakció miatt azonnal elsápad és eszméletét veszti, illetve előfordulhatnak kevert formák is.
Ha a babád nem lélegzik, ha elkékül vagy elsápad, életveszélyes állapotba került. Ha a babád alkalmanként horkol vagy szuszog alvás közben, nem kell aggódni. Sok baba tesz így, ha be van dugulva az orra, az első hetekben a legtöbb babának még nem úgy szelel az orra. Ha a babád horkol, feltétlenül említsd meg a gyermekorvosnak.
Nem kell aggódni, ha azt látod, a kezei és lábai időnként kissé kékesnek tűnnek, ezt a sírás, köhögés is kiválthatja, és persze az is, ha fázik. Ha azonban tartósan kékesnek látod a homlokát, a nyelvét, a körmeit, az ajkait, valószínűleg nem kap elég oxigént.
Az alvási apnoe-val küzdő csecsemők akár 20 másodperces szünetet is tarthatnak légzés közben. Oka valószínűleg az éretlen agytörzs, ami a légzés szabályozásáért felelős. Ha több mint 20 másodpercig nem vesz levegőt a babád, feltétlenül orvosi vizsgálatra szorul.
A krupp egy elsősorban kisbabákat, legsúlyosabban egyéves kor alatti gyerekeket érintő vírusosmegbetegedés-alapú nehézlégzési helyzet. Hajlam kérdése, és azért gyakoribb és veszélyesebb kisebb korban, mert akkor még nagyon szűkek a légutak, és a nyálkahártya-duzzanat elzárja őket. Ez egy belégzési nehézség (míg az asztmatikus helyzetek kilégzéskor nehezebbek, a légzési rendellenesség meg mindkét irányban), „sípoló” belégzéssel és jellegzetes ugató köhögéssel jár.
A szülők gyakran aggódnak, hogy vajon ezek az oxigén- és vagy - pulzusszám csökkenések károsak-e? Abban az esetben, ha a baba nem tudja spontán rendezni a légzését, az újszülöttet kezünkkel gyengéden megérintjük, vagy „megdörzsöljük” és ez az inger stimulálja a légzést. Ez gyakran elegendő is.
Teendők
Amennyiben a tünetek először fordulnak elő, mindenképpen vigyük orvoshoz gyermekünket a háttérben álló ok kiderítése, illetve más betegségek kizárása céljából, hiszen más kórok is állhatnak a tünetek mögött! Amennyiben affektív apnoé a diagnózis, fontos, hogy az affektív apnoéra hajlamos gyermekek környezete tudjon az esetlegesen előforduló légzéskimaradásról, ezért a szülőknek érdemes erre a jelenségre felhívni a gyermek felügyeletével megbízott személyek figyelmét.
Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a gyermek sírási hangja és légvételének ritmusa megváltozik, fröcsköljünk egy kis hideg vizet az arcára vagy fújjunk rá közelről, mivel ezekre az ingerekre a légzése normalizálódik. Próbáljuk meg a gyermek figyelmét elterelni a kiváltó okról, és mindvégig nyugodtan beszéljünk hozzá.
Ha a gyermeknek diagnosztizált affektív apnoéja van, de úgy érezzük, hogy túl sokszor fordul elő légzéskimaradás, vagy a korábbiakhoz képest más formában jelentkezik, ha elkékül, eszméletét veszti, feltétlenül vigyük őt gyermekorvoshoz, ugyanis az affektív apnoé súlyos formája következményekkel jár.
A légutak valamilyen okból történő elzáródása gyermekkori obstruktív alvási apnoét okozhat, amely a légzés leállásához vezet, amikor a gyermek alszik. Ez az oxigénszint csökkenését eredményezi, ami alvászavart okoz.
Az első teendő mindig az, hogy legyen egy inger, szólítsuk hangosan, próbáljuk meg felébreszteni. Ha sikerül, akkor nincs baj. Ha nem, akkor kivesszük az ágyból, de semmiképp ne rázzuk meg első ijedségünkben, mert akkor előfordulhat az úgynevezett megrázottcsecsemő-szindróma, ami egyéves kor alatti babánál akár agykárosodást is okozhat. De teljesen természetes, hogy kivesszük, és magunkhoz öleljük, mert szülőként ez jön ösztönösen, elárulom, én is rögtön kivettem a saját lányomat, amikor jelzett a légzésfigyelő, ő pedig békésen aludt tovább. Én meg persze még egy darabig hiperventiláltam.
Ha a légutakat idegen test - például egy falat étel - zárja el, akkor természetes reflexként köhögni kezdünk. Ez azonban nem mindig elég ahhoz, hogy a légutak ismét szabaddá váljanak. Ingerlés (dörzsölés, csipkedés) - Próbálkozzunk erősebb bőringerek alkalmazásával. A test vagy a talpak simítása, dörzsölése már önmagában elegendő lehet ahhoz, hogy a légzőközpont „észhez térjen”, tehát a légzés újból beinduljon. Segítségkérés - Amennyiben az ingerlés nem volt elegendő, mielőbb hívjunk segítséget. Ha rajtunk kívül más is van a helyszínen - például egy másik családtag -, akkor őt kérjük meg, hogy azonnal hívja a mentőket, hogy a szakszerű segítség minél előbb megérkezzen.
Az azonnali cselekvés során a csecsemőt ki kell venni a kiságyból, és vízszintes, kemény felületre, például a padlóra vagy a pelenkázóasztalra kell fektetni. Légutak szabaddá tétele: nézzünk bele a baba szájába. Elképzelhető ugyanis, hogy hányadék vagy idegen test akadályozza a légzést. Légzésvizsgálat: Ha már szabad a légút, hajoljunk a baba arca fölé, és figyeljük, látjuk-e, érezzük-e a légzés jeleit. Lélegeztetés: Saját légzés híján mesterséges lélegeztetéssel kell oxigént juttatni a csecsemő tüdejébe. Ezt otthon úgy tudjuk megtenni, hogy veszünk egy nagy levegőt, majd a szánkkal körbefogjuk a baba orrát és száját (egyszerre!), és befújjuk a levegőt - 1 másodperc hosszan, nem túl erősen. Fontos, hogy lássuk, hogy a kicsi mellkasa a befújás alatt megemelkedik. Mindeközben tartsuk stabilan a fejet, továbbra is enyhén megemelve az állat. Életjelek keresése: Mivel az 5 befújásos lélegeztetéssel átmenetileg enyhítettük a csecsemő oxigénhiányát, ismét jut időnk egy gyors - maximum 10 másodperces - ellenőrzésre, életjel keresésére. Mellkaskompresszió: Ha nem tapasztalunk életjelet, és a baba továbbra is mozdulatlanul fekszik, akkor a szívműködés valószínűleg leállt, annak pótlását tehát meg kell kezdenünk mellkaskompresszió - vagy ismertebb nevén szívmasszázs - formájában. A ritmusos - 100-120/perc gyorsaságú - nyomásokat a szegycsontnál, egyik kezünk két ujjával (mutató- és középső ujjunkkal) kell végezni, a csecsemő mellkasát nagyjából 3-4 centiméter mélységben kell benyomni. Két befújás, majd a mellkasnyomás folytatása - A 30 mellkaskompresszió után ismét befújásra van szükség, ezúttal viszont csak kétszer kell az elvégezni. 1 perc után segélyhívás - A fenti lépéseket egy percig kell végeznünk, majd - ha ez nem hozza meg a kívánt eredményt - tárcsázzuk a 112-őt.
A kruppos köhögésről azért szoktam videót mutatni, mert aki nem tud erről a betegségről, a videó alapján később felismeri. Fontos az azonnali reakció: a hideg levegő gyorsan csökkenti a duzzanatot, és segíti a levegő áramlását. Ez télen azt jelenti, hogy érdemes kimenni vagy kiállni a babával az ablakba, nyáron pedig a nyitott hűtő elé beállni.
A hasmenős-hányós betegségeknél is minél kisebb a baba, annál nagyobb az esély a kiszáradásra, ennek jelei kisbabakorban a ritkuló pisis pelenkák, esetleg más, sötétebb színű, koncentráltabb vizelet, karikás szemek, könnyen ráncolható, esetleg márványozott bőr, hideg végtagok és bágyadtság. Ezekkel a tünetekkel kórházba kell menni.
A lázgörcs elnevezés teljesen hibás, mert sokan azt gondolják miatta, hogy ez a betegség magas láz esetén alakul ki, holott nem. A láz a szervezet teljesen természetes reakciója a szervezetbe jutott kórokozóra. Itt már feltételezünk a háttérben egy fejletlen idegrendszert, amiért egy ilyen fokozott reakció van. Általában felszökő szakban jelentkezik, ugyanúgy, mint a hidegrázás, de ugye nem lehet összekeverni, mert a hidegrázásnál eszméleténél van, tudunk vele kontaktusba kerülni, a rázkódásnál eszméletlen, ott nem fogunk tudni kontaktusba kerülni. Mivel a lázgörcs nem függ a testhőmérsékletétől, ezért nem tudjuk gyógyszeres lázcsillapítással megelőzni. Egyébként is az az új protokoll, hogy nem kell feltétlenül csillapítani a lázat, különösen, ha a baba tud pihenni mellette. Ha nem, akkor kell megkezdeni a csillapítást.
Visszatérve a lázgörcsre, nagyon fontos, hogy ebben a helyzetben oldalra fordítsuk, hiszen eszméletlen gyermekről van szó, lehetőleg úgy, hogy a végtagokat nem mozgatjuk. A lázgörcs az lehet rángógörcs is, és lehet merevgörcs is vagy vegyesen. Éppen ezért a végtagokhoz ne nyúljunk, ne fogjuk le, mert azzal sérülést okozhatunk. Azért kell oldalra fordítani, hogy a nyelve oldalra essen, de nem nyúlunk a szájába, nem fogjuk meg a nyelvét. Ha menet közben hányna, vagy az oldódásnál hányna, akkor a fején még plusz egy oldalra fordítást teszünk, hogy mindenképpen kifelé folyjon belőle, nehogy félrenyeljen. És utána gyakorlatilag kísérjük az eseményeket, tehát figyeljünk, hogy ne történjen sérülés.
A légzésfigyelő hasznos eszköz - időben leadott jelzésével azonnal cselekedhetnek a szülők, hogy megmentsék babájuk életét. De vajon azt is tudjuk, hogy mit kell tennünk, amikor meghalljuk a készülék csipogását? Amikor csipogni kezd a légzésfigyelő, az azt jelzi, hogy nem érzékeli a baba légzését - ez pedig nagy riadalmat vált ki a szülőkből.
A készülék jelzése nem minden esetben utal egyértelműen arra, hogy leállt a baba légzése. A poszt alatt számos kommentelő megjegyezte, hogy egyáltalán nem mindegy, hova és hogyan helyezzük el a légzésfigyelőt, hiszen több követelménynek is meg kell felelni ahhoz, hogy biztosan csak akkor jelezzen, amikor baj van - megelőzve a felesleges pánikolást.
A "jól beállított légzésfigyelő monitor nagy segítséget nyújt a légzésleállás azonnali észleléséhez, ezért a veszélyeztetett csecsemők esetén használata egyértelműen javasolt, de egészséges babáknál is indokolt lehet." A készülék a baba mozgását - ezzel együtt a légzését is - monitorozza folyamatosan, és akkor jelez, ha 20 másodpercen át mozdulatlanságot érzékel. Csakhogy a riasztás - ahogy a fenti történet is mutatta - akár téves is lehet. Okozhatja technikai probléma, például az, hogy rosszul állítottuk be az eszköz érzékenységét, esetleg az elemes műszer már merülőben van. Azt, hogy a riasztás téves-e, könnyen kideríthetjük gyermekünk megfigyelésével. Ha a babaszobába berohanva ébren találjuk a kicsit, akkor nincs is kétség: a készülék tévedett. Ám ha a baba fekvő helyzetben van, bizonyosodjunk meg róla, hogy lélegzik-e - ellenőrizzük például, hogy álmában tesz-e apró mozdulatokat, ütemesen emelkedik és süllyed-e a mellkasa, illetve érezzük-e a kiáramló levegőt, ha orra/szája elé tartjuk a kézfejünket.
A szobának, ahol a kisbabád alszik, melegnek, de nem túl melegnek kell lennie. Úgy állítsd be a szobahőmérsékletet, hogy kényelmesen érezd magad nem túl vastag öltözetben. A babádra is annyi ruhát adj éjszakára, ahogy te is felöltözöl. Nem kell túlöltöztetni a babát, a takarókat, paplanokat is tartsd távol a kiságyától. A fő szabály: ha neked meleged van, akkor a babának is.
Ha a gyermek megnyugodott beszélni kell vele arról, hogy teljesen érthető volt az ijedtsége, frusztrációja, de a túlzásba vitt dacosság, hiszti az nem elfogadható és szükségtelen viselkedés. Ezen kívül, akármennyire sajnálja a szülő ilyenkor a gyermeket, semmi esetre sem szabad jutalmazni ezt a viselkedést, mert különben még több légzés-visszatartásos epizódra lehet számítani. Valahol ilyenkor a gyermek a figyelmet szeretné felhívni magára, és mivel így ezt eléri, megerősödik benne ennek a viselkedésnek a hatékonysága (önhergelő magatartás indul el). Fontos azonban tudni, hogy ezt a gyermekek NEM direkt csinálják, hiszen ez egy kóros reflexválasz, ami a levegő önkéntelen kifújásában, a belégzés hiányában, a vérnyomás csökkenésében és végül következményes ájulásban nyilvánul meg. A gyermek nem eldönti, hogy „Akkor most nem veszek levegőt és elájulok”, erről a reflexről nem tehet, ezért semmi esetre sem szabad ezért büntetni sem!
Ha egy gyermek vérszegény az súlyosbíthat a rohamokon (az alacsony hemoglobin szint hatására csökken a vér oxigénszállító képessége) éppen ezért a vaspótlás ilyen esetben hatékony lehet, de NEM a vérszegénység váltja ki a rohamokat. Ha minden igyekezet ellenére nem sikerül kordában tartani a rohamokat, gyermek pszichológus/pszichiáter bevonása szükséges.
Fontos leszögezni, hogy az affektív apnoéval járó légzéskimaradás miatti átmeneti oxigénhiány nem okoz maradandó egészségkárosodást a gyermeknél, ha csak pár másodpercig tart. Bármilyen ijesztő is, ha a gyermek nem vesz levegőt pár másodpercig, elkékül, esetleg elájul, a légzőközpont a csökkenő agyi oxigénellátottság miatt „parancsot ad” az automatikus légvételekre és a gyermek gyorsan visszanyeri eredeti bőrszínét. Ennek ellenére a kéküléssel, eszméletvesztéssel, pár másodpercnél hosszabb légzéskimaradással járó súlyos forma már járhat következményekkel.
A gyermekkori alvási apnoe többféleképpen nyilvánul meg. A gyermekorvos javasolhatja gyermeke alvási szokásainak tanulmányozását az alvási apnoe vagy más alvászavarok kimutatására. Ezek a vizsgálatok kockázatoktól mentesek, és nem okoznak fájdalmat vagy kényelmetlenséget a betegeknek. Előfordulhat, hogy gyermekének éjszakára a kórházban kell maradnia a jobb diagnózis érdekében. Ez az alvási apnoe okától és súlyosságától függ. Sok olyan gyermek, akinek enyhe alvási apnoe tünetei vannak, felnőve felépülhet.
Alapszitnű elsősegélynyújtás 3.0 - Csecsemő és gyermek légúti akadály eltávolítása
A koraszülöttség a hirtelen csecsemőhalál (SIDS) rizikó faktora, ezért náluk (különösen az 1.500 gramm alatti születési súlyúaknál) a légzésfigyelő monitor otthoni használata és a szülők részére újszülött újraélesztő tanfolyam elvégzése javasolt.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a SIDS-et nem előzi meg hosszabb légzéskimaradás, apnoe. Az történik, hogy a baba előbb hirtelen halált hal, leáll a keringése, majd amikor már halott állapotban másodpercek óta nem lélegzik, akkor jelez be a légzésfigyelő. Mivel ilyenkor praktikusan nincs szívműködés és keringés, a fizikális ingerek, az ébresztgetés, a rázogatás mit sem segít. Sajnos emellett sem mindig, sőt. Ez még professzionális szakembergárda, ideális körülmények (műszerek, gyógyszerek stb.) mellett sem mindig lehetséges egy pár perce meghalt csecsemőnél. Mindenesetre meg kell próbálni, neki kell fogni, és a baba keringését, légzését legalább addig fenntartani, amíg a szakmai segítség megérkezik.
Tapasztalat szerint a légzésfigyelő nyújtotta biztonságérzetben a szülők hajlamosak akár már a fiatal csecsemőt is maguktól távol, másik helyiségben altatni. Sokan elkerekedett szemmel hallgatnak, amikor azt mondom, hogy kisbabájuk képes a vele egy légtérben alvó édesanyja élettani funkcióira, így légzése ritmusára is „rákapcsolódni”, amely a bölcsőhalál tekintetében egy fontos védőfaktor lehet. Ezzel szemben a légzésfigyelő biztokában a szülők hajlamosak lehetnek arra, hogy babájukat maguktól távol helyezzék el, akár magára hagyva őt egy másik szoba csukott ajtaja mögött. Sokkal inkább érdemes előnyben részesíteni a baba szülők közelében történő elhelyezését, az igényei szerinti testi kontaktus, szoptatások biztosítását.
tags: #csecsemokori #legzeskimaradas #okai