A globális élelmiszeripar és mezőgazdaság egyre kevésbé képes kielégíteni az emberiség igényeit, ráadásul jelentősen hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez. A világ tudományos akadémiáit képviselő InterAcademy Partnership (IAP) átfogó jelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy ideje felhagyni a szokásos üzletmenettel, és sürgeti a tudományos eredmények szakpolitikai felhasználását. A mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot különösen veszélyeztetik a szélsőséges időjárási események és az emberi tevékenység okozta klímaváltozás. Az IAP jelentésének Európára vonatkozó részét az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozta.
A szén-dioxid kibocsátás és a csecsemőellátás
A szoptatás a legfenntarthatóbb csecsemőtáplálási módszer, mivel nulla hulladékkal, minimális üvegházhatású gáz termeléssel és elhanyagolható vízfelhasználással jár. Ezen túlmenően egyenlő feltételeket teremt a különböző anyagi helyzetben lévő családok számára, és mérsékli az egyenlőtlenségeket a hátrányos helyzetű háztartások és közösségek körében, amelyeket leginkább érint az éghajlatváltozás negatív hatása.
Ezzel szemben a csecsemőtápszerek és gyermekitalok összetevőinek - mint például porított tehén-, szója- vagy rizstej, növényi olajok, cukrok és adalékanyagok - gyártása, feldolgozása és szállítása jelentős negatív környezeti hatásokkal jár. A nagymértékben feldolgozott bébiételek gyártásakor ónt használnak a konzervdobozokhoz és műanyagot a palackok és cumik előállításához, amelyek a hulladéklerakókban végzik, tovább szennyezve a környezetet. Mindössze 1 kg poralakú anyatej-helyettesítő tápszer előállításához több mint 4700 liter vizet használnak fel.
A karbonlábnyom és a fenntartható családalapítás
A karbonlábnyom az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának mérésére szolgál, és megmutatja, milyen mértékben járulunk hozzá a globális felmelegedéshez. Az utazások, az áramfogyasztás, valamint az ételek és használati tárgyak előállítása mind nagy mennyiségű energiát igényelnek.
Egy svéd tanulmány szerint a kevesebb gyermek születése lenne a leghatásosabb egyéni módszer a klímaváltozás megfékezésére. Seth Wynes, a Lundi Egyetem kutatója kiemelte, hogy a gyermektelenség évente 58,6 tonna szén-dioxidot „spórol meg” a világnak, ami jelentősen meghaladja a vegetáriánus táplálkozás (0,8 tonna/év), az autóhasználatról (2,4 tonna/év) és a repülőutakról (1,6 tonna/év) való lemondás megtakarításait. Azonban a szociológusok és más szakértők szerint az élőlények okozta terhelést nem lehet pusztán kalkulálni, és a gyermektelenség hangsúlyozása számos etikai és társadalmi dilemmát vet fel. Fontosabbnak tartják, hogy a szülők olyan felnőtteket neveljenek, akik felelősséget vállalnak a természetért, és környezettudatos életformát követnek.
A legjobb módszerek a szénlábnyom csökkentésére | Nagy rendetlenség 🌎
| Tevékenység | Becsült CO2-megtakarítás (tonna/év) |
|---|---|
| Autóhasználat elhagyása | 2,4 |
| Repülőutak elhagyása | 1,6 |
| Vegetáriánus táplálkozás | 0,8 |
| Gyermektelenség (meg nem született gyermek) | 58,6 |
Egy fejlődő országban élő gyermek 0,07-0,1 tonna szén-dioxid-kibocsátásért felel, míg egy gazdag országban élő gyermek karbonlábnyoma több mint 16 tonna évente, hála a nyugati túlfogyasztásnak. Ez a tény aggodalmat keltett, és Angliában például a Birth Strike mozgalom aktivistái azért tagadják meg a gyermeknemzést, hogy felhívják a figyelmet a közelgő környezeti válságra.
A környezettudatos gyermeknevelés lehetőségei
A családalapítás és a gyermeknevelés során is számos lehetőség van a környezeti terhelés csökkentésére:
- Ajándékok és holmik: Érdemes konkrét listát összeállítani az adni vágyó rokonok és barátok számára, hogy elkerüljük a felesleges tárgyak felhalmozását. A használt, de jó állapotú ruhák és játékok továbbadása is remek megoldás.
- Játékok: Lehetőleg fából vagy biopamutból készült játékokat válasszunk, kerülve a műanyagokat, amelyek előállítása és szállítása is környezetterhelő.
- Hozzátáplálás: Bár a kész bébiételek kényelmesek lehetnek, a házi készítésű ételek tápanyagdúsabbak, olcsóbbak és kevesebb hulladékkal járnak. Ha mégis kész terméket vásárolunk, válasszunk organikus változatokat.
- Kertészkedés: A gyerekek bevonása a kertészkedésbe - akár egy balkonládában is - hozzájárul a természet szeretetéhez és az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez.
- Utazás és természetjárás: A repülés, amely az üvegházhatású gázok 2%-áért felelős, elkerülhető a hazai természeti szépségek felfedezésével. A minőségi időtöltés a természetben fejleszti a gyerekek környezettudatosságát és a bolygó iránti felelősségérzetét.
Globális élelmezési problémák és megoldások
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2018-as adatai szerint a krónikusan alultáplált emberek száma folyamatosan növekszik, és sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban. Ugyanakkor egyre nő a túlsúllyal és elhízással összefüggő megbetegedések száma. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a földhasználat változásai együttesen az üvegházgáz-kibocsátás 20-25%-áért felelősek.
A klímaváltozás következményei, mint például a magasabb szén-dioxid-koncentráció, csökkentik a rizs, búza, árpa és burgonya proteintartalmát. A Harvard Egyetem kutatóinak 2017-es tanulmánya szerint ez azt jelenti, hogy 2050-re további 148 millió ember lesz kénytelen fehérjeszegény élelmiszereken élni. A magasabb szén-dioxid-szint miatt csökken az élelmiszernövények nyomelem-tartalma is, például a cinké, ami 1,2 milliárd embert érint jelenleg.
Javasolt megoldások a fenntartható élelmezésért
Az IAP jelentés számos megoldási javaslatot fogalmaz meg a fenntartható élelmezési rendszerek kialakítására:
- Precíziós növénytermesztés és állattenyésztés: A technológia, mint a GPS-szel felszerelt traktorok, érzékelőrendszerek, precíziós öntözés és robotok, optimalizálja a termelést, csökkenti a vegyszerhasználatot és a környezeti hatásokat.
- Növénynemesítési technológiák: Az eltérő minőségű vetőmagok használata jelentős különbségeket okoz a termésátlagokban. A génmódosítással előállított fajták, mint a betegségeknek ellenálló GMO-banán vagy a szárazságtűrő kukorica, segíthetnének az élelmezésbiztonságon, különösen Afrikában.
- Innovatív élelmiszerek: A húsfogyasztás csökkentése és alternatív élelmiszerek, mint a hús-gomba keverékek, laborban termelt hús, algák vagy rovaralapú fogások bevezetése hozzájárulhat az üvegházgáz-kibocsátás mérsékléséhez és az egészségesebb táplálkozáshoz.
- Tengeri és édesvízi halászat: Az akvakultúra fejlesztésével a proteinszükségletünket kevésbé a szárazföldi állattenyésztésből, hanem hatékonyabb tengeri és édesvízi forrásokból fedezhetnénk.
- Élelmiszer-pazarlás visszaszorítása: Az élelmiszerláncban elvesző élelmiszerek mennyiségének csökkentése (jelenleg legalább 30%) ellenálló fajták termesztésével, megfelelő raktározással és élelmiszerbankok működtetésével érhető el.
- Feldolgozóipar fejlesztése: Az egészségesebb feldolgozott élelmiszerek (kevesebb só, cukor, zsír) előállítása és a lebomló csomagolástechnológiák alkalmazása kulcsfontosságú.
- Alapkutatások, digitalizáció és big data: A komplex szemléletmód és a tudományos adatok felhasználása elengedhetetlen a fenntartható és egészséges élelmiszer-ellátás biztosításához.
tags: #csecsemok #szendioxid #termelese