Az őszi-téli szezonban sajnos sok gyerek szenved légúti fertőzés tüneteitől. Fontos, hogy a szülő ismerje a légzési nehezítettség tüneteit gyermekkorban. Ezzel a tünettel minden esetben gyermekorvoshoz kell fordulni. A szülői lét egyik legmeghatározóbb élménye, amikor először halljuk gyermekünk szívhangját az ultrahangos vizsgálaton. Ez a gyors, zakatoló ritmus az élet ígérete, amely később is elkísér minket a mindennapokban, amikor gyermekünk lázasan fekszik az ágyban, vagy éppen kipirult arccal szalad oda hozzánk egy kiadós játék után. Természetes, hogy aggódunk, ha a kis mellkas túl sebesen emelkedik, vagy ha tapintáskor szokatlanul szapora lüktetést érzékelünk.
A légzés és pulzus jelentősége csecsemőkorban
A pulzus és a légzés az egyik legfontosabb és könnyen vizsgálható életjelünk, mely tájékoztat szívünk megfelelő működéséről, és a keringési, légzési rendszer állapotáról. Gyermekkorban a szívfrekvencia és a légzésszám jelentősen eltér a felnőttekénél megszokott értékektől. Ennek élettani okai a szervezet növekedésében és az anyagcsere folyamatok intenzitásában keresendők. Egy kisgyermek sejtjei és szövetei folyamatosan épülnek, amihez rengeteg oxigénre és tápanyagra van szükség. Az újszülöttek és csecsemők szervezete olyan fejlődésen megy keresztül, amely az élővilágban egyedülálló. Hogy ez zökkenőmentesen menjen, egy viszonylag gyors anyagcsere szükséges, ami hőtermeléssel is jár. Emiatt újszülött-csecsemőkorban a testhőmérséklet normális felső határa akár elérheti a 37,5°C-ot is.
Az idegrendszer érése szintén meghatározó szerepet játszik a ritmus szabályozásában. Az autonóm idegrendszer két ága, a szimpatikus és a paraszimpatikus rendszer folyamatos egyensúlyozása határozza meg, mennyire gyorsan ver a szív. Csecsemőkorban a szimpatikus hatás dominál, ami a magasabb alap-pulzusszámot eredményezi.
Érdemes tudni, hogy a gyermekeknél gyakran megfigyelhető az úgynevezett légzési aritmia. Ez egy teljesen természetes jelenség, amikor a szívverés belégzéskor kissé gyorsul, kilégzéskor pedig lassul. Ez a jelenség az egészséges szívműködés és a rugalmas idegrendszeri szabályozás jele, tehát ha ilyet tapasztalunk a pihenő gyermekünknél, nem kell megijednünk.
Normál légzésszám és pulzus életkor szerint
Az alábbi táblázatban láthatják a percenkénti normál légzésszámot és pulzust az életkor függvényében. A táblázat tájékoztató jellegű, és nyugodt gyermekre vonatkozik. A láz és a sírás önmagában is megemeli a légzésszámot és a pulzust.
| Életkor | Normál légzésszám (légzés/perc) | Normál pulzusszám (ütés/perc) |
|---|---|---|
| Újszülöttek (0-28 nap) | 40-60 (alvás közben 30-40) | 120-160 (sírás közben elérheti a 180-190-et) |
| Csecsemők (1-12 hónap) | 30-50 (2 hónapos kor alatt 60 alatti) | 110-150 (alvás közben 100 alatti is lehet) |
| Kisdedek (1-3 év) | 25-32 | 100-140 |
| Óvodások (3-5 év) | 20-30 | 80-120 |
| Iskoláskorú gyermekek (6-12 év) | 18-25 | 70-110 (sportolóknál 60 alá is mehet) |
| Serdülők (13-18 év) | 12-20 | 60-100 |
A légzésszám mérése
A légzésszámot legegyszerűbb úgy mérni, hogy a tenyerünket a gyermek hátára helyezzük, és elindítunk egy stoppert a telefonon. Így a tenyerünkkel érzünk minden egyes légzést, és le tudjuk számolni, hányszor vesz levegőt a gyermek egy perc alatt. Két hónapos kor alatt a percenként 60 alatti, 2-12 hónapos kor között pedig a percenként 50 alatti légzésszámot tekintjük normálisnak. Ha a csecsemő nyugodt, és továbbra is azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan gyorsan lélegzik, ez problémát jelezhet. Fontos, hogy a szülő észrevegye a baba légzésében megfigyelhető egyéb szokatlan jeleket is. Ilyen például az orrszárnyi légzés, a belégzéssel egyidőben megfigyelhető mellkasi behúzódás, a hasi légzés fokozódása vagy a be- és kilégzést kísérő szokatlan hangok (hangos belégzés, préselő, sípoló, hangok vagy nyögések kilégzéskor).
A pulzusmérés technikája
A pulzusmérés technikája egyszerűnek tűnhet, de a gyermeki türelmetlenség és a kisebb testméretek miatt igényel némi gyakorlatot. A legmegbízhatóbb eredményt akkor kapjuk, ha a gyermek nyugalmi állapotban van, legalább öt-tíz perce pihen, nem sír, és nem közvetlenül étkezés vagy fizikai aktivitás után vagyunk. A mutató- és középső ujjunkat használjuk a tapintáshoz, soha ne a hüvelykujjunkat, mert abban saját, erős pulzusunk félrevezethet minket. Enyhe nyomást gyakoroljunk az érre, amíg meg nem érezzük a lüktetést. Egy teljes percig számoljuk az ütéseket a legpontosabb eredmény érdekében. Bár csábító lehet csak 15 másodpercig mérni és azt megszorozni néggyel, gyermekeknél a ritmus egyenetlenségei miatt ez gyakran téves adatot szolgáltat.
Alapszitnű elsősegélynyújtás 3.0 - Csecsemő és gyermek légúti akadály eltávolítása
Véroxigén szint mérése (pulzoximéter)
Sok szülőnek van már otthon véroxigén szint mérő készüléke (pulzoximéter). Ez pár ezer forintért megrendelhető az internetről. Fontos, hogy a készülék jól olvasson, azok a jó készülékek, amelyek hullám görbét is rajzolnak. Akkor jó a mérés, ha szabályos hullám görbe látható. Az ujjra csiptethető készülék 1 éves kor alatt nem használható, 2-3 éves korban sem feltétlenül tud jól mérni. Az ideális véroxigén szint megfelelő mérési technikával mérve minden életkorban 95-100% közti érték. 90-95% közt mérsékelt oxigénhiány áll fenn, mely miatt azonnali konzultáció szükséges a gyermekorvossal (háziorvos, ügyelet, sürgősségi).
A pulzoximéter nem invazív módon két fontos adatot közöl: a pulzusszámot és a vér oxigénszaturációját. Az oxigénszaturáció egy százalékos érték, mely megmutatja, hogy az artériás vérben található hemoglobin az oxigénszállítási kapacitását milyen arányban használja. A pulzoximéter két különböző fényt bocsát ki, vöröset és infravöröset, amelyek áthaladnak a szöveteken és az ujj túloldalán található érzékelőhöz érkeznek. Ez a vizsgálat teljesen fájdalommentes és rendkívül gyorsan ad eredményt, amennyiben a gyermek nyugodt és nem mozgatja az ujját. Azonban vannak esetek, amikor a pulzoximéter nem, vagy tévesen méri meg a beteg értékeit. Előbbi leggyakoribb oka a mozgás. Tinédzser lányoknál gyakori mérési akadály a műköröm vagy a sötét körömlakk.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Amennyiben a baba ajkai és bőre szederjessé válik, vagy egyéb riasztó tünetek (bágyadtság, eszméletvesztés, hányás, láz, mellkasi fájdalom) is társulnak a nehezített légzéshez, azonnali orvosi segítséget, mentőt kell hívni a gyermekhez. Enyhe, alig látható eltérések esetén, ha a légzésszám nem magas, a gyermek nem aluszékony, és a véroxigén szint jó, telefonos orvosi konzultációt követően (háziorvos, ügyelet, sürgősségi) néha lehet várni másnapig a vizsgálattal. Azonnal forduljunk orvoshoz, ha a szapora pulzus mellé ájulás, eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj vagy a bőr kékes elszíneződése társul.
Ha a gyermek szapora szívverése mellett mellkasi fájdalomra panaszkodik, légszomja van, vagy az ajkai, körmei kékes elszíneződést mutatnak, azonnal orvosi segítségre van szükség. Az ájulás vagy eszméletvesztés, különösen ha fizikai aktivitás közben következik be, minden esetben alapos kardiológiai kivizsgálást igényel. Érdemes naplót vezetni, ha rendszeresen visszatérő panaszokat észlelünk. Írjuk fel, mikor jelentkezett a szapora pulzus, meddig tartott, mi előzte meg, és milyen egyéb tünetek társultak hozzá. Ez a dokumentáció aranyat ér a szakorvosnak a diagnózis felállításakor.
Befolyásoló tényezők és életmódi tanácsok
A pulzusszám növekedését számos tényező okozhatja, mint például a félelem, izgalom, fájdalom, a láz; de lehet olyan állapotok kísérője is, mint a folyadékhiány, a légzési nehezítettség, bizonyos szívbetegségek vagy súlyos fertőzések. A láz során a pulzus megemelkedése elvárható reakció. Minden egyes foknyi testhőmérséklet-emelkedés nagyjából 10-15-tel növeli a percenkénti szívverések számát. Ha azonban a láz már elmúlt, de a gyermek pulzusa továbbra is rendkívül magas marad nyugalmi állapotban is, az jelezhet komolyabb kiszáradást vagy a szervezet kimerülését.
A normál pulzus megőrzéséhez nagyban hozzájárulhatunk életmódunkkal. Fontos a rendszeres testmozgás és szívünk edzése az egészséges szív-és érrendszerért és a normál pulzus tartós fenntartásáért. A megfelelő folyadékfogyasztás is elengedhetetlen, hiszen dehidratáltság esetén szívünknek keményebben kell dolgoznia a stabil véráramlás biztosításához. Figyeljünk a kiegyensúlyozott étrendre, kerüljük a túl sok stimulánst (koffeint, nikotint). Biztosítsuk testünk számára a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást. Kerüljük a stresszt, akár meditációval, jógával tartsuk fenn testünk egyensúlyát. Ezekkel a módszerekkel a normál pulzus és testünk hosszútávú egészsége is megőrizhető.
A mai gyermekek és serdülők olyan környezetben nőnek fel, amely rengeteg ingert és potenciális szívritmus-módosítót tartalmaz. A képernyők előtt töltött órák, a videójátékok okozta izgalom tartósan emelheti a pulzust és a vérnyomást. Fontos a korlátok betartása, hogy a szervezetnek legyen ideje a valódi pihenésre. A sportolás terén is fontos a fokozatosság. Bár a mozgás a szív legjobb barátja, a túlzott versenysport és az irreális elvárások túlterhelhetik a fejlődő szervezetet. Figyeljünk arra, hogy a sportolás öröm forrása legyen, ne pedig egy újabb stresszfaktor. Végezetül ne feledkezzünk meg a rejtett koffeinforrásokról sem. A kólák, a jeges teák, sőt még egyes csokoládék is tartalmazhatnak annyi stimulánst, ami egy kisebb gyermeknél már érezhető pulzusnövekedést okoz. Az energiaitalok pedig kifejezetten veszélyesek lehetnek, mivel extrém módon megterhelik a szívet és súlyos ritmuszavarokat provokálhatnak.