A csecsemőgondozási díj (CSED) alapja és igénylése

A családok támogatásáról szóló jogszabályok, mint például az 1998. évi LXXXIV. törvény, széleskörű védelmet biztosítanak a gyermeknevelésben lévő szülők számára. Ezen támogatási formák között kiemelkedik a csecsemőgondozási díj (CSED), amely a szülési szabadság időtartamára nyújt jövedelempótlást.

A CSED korábban terhességi-gyermekágyi segély néven volt ismert, és 2015 óta viseli jelenlegi nevét. Ez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás a gyermek születéséhez kapcsolódóan kieső jövedelmet hivatott pótolni, és a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, azaz 168 napra jár.

Kik jogosultak a csecsemőgondozási díjra?

A csecsemőgondozási díjra (CSED) alapvetően az a nő jogosult, aki a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt. Fontos feltétel, hogy a gyermek a biztosítási jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését, szünetelésének kezdetét követő 42 napon belül szülessen meg. Abban az esetben, ha a gyermek a biztosítás megszűnését, szünetelésének kezdetét követő 42 napon túl születik, a CSED akkor is járhat, ha ez a szülés baleseti táppénz folyósításának ideje alatt történik, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül.

A jogosultságot biztosító 365 napos előzetes biztosítási időbe beleszámítható:

• A biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj (kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díjat) folyósításának időtartama.
• Köznevelési intézmény, szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 nap.
• A rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama.

A csecsemőgondozási díjra a következő esetekben is jogosultság szerezhető:

• Örökbefogadó nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal vette nevelésbe (a gondozásba vétel napjától).
• Családba fogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza (a kirendelés napjától).
• Vér szerinti apa, ha a szülő nő felügyeleti joga megszűnt, vagy az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha a szülő nő meghal (az igazoláson feltüntetett naptól, illetve az elhalálozás napjától).
• Örökbefogadó férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe (a gondozásba vétel napjától), vagy ha az örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha az örökbe fogadni szándékozó nő meghal (az igazoláson feltüntetett naptól, illetve az elhalálozás napjától).

A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel pedig a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

Az újabb gyermek születése esetén, ha az előző gyermek után járó CSED, GYED folyósítása alatt szűnt meg a munkaviszony, a testvér CSED jogosultságnál figyelembe veszik a passzív jogon folyósított ellátás idejét is. Ezért érdemes ilyen esetekben is megvizsgálni a CSED jogosultság lehetőségét.

A csecsemőgondozási díj igénylésének kezdeményezése a foglalkoztatóhoz történik a "Kérelem csecsemőgondozási díj iránt" elnevezésű nyomtatványon.

A csecsemőgondozási díj mértéke és kiszámítása

A csecsemőgondozási díj (CSED) összege a naptári napi alap vagy a naptári napi jövedelem 70%-a. Ez az összeg bruttó, és személyi jövedelemadó-előleget vonnak belőle, de nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot nem. 2025. július 1-jétől a CSED teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó alól, így az anyák a korábbi bruttó keresetüknek megfelelő összeget kapják kézhez.

Az ellátás alapját képező jövedelem megállapítására többféle módszer létezik:

• Alapeset: Amennyiben az igénylő rendelkezik legalább 180 napos munkaviszonnyal, az ebből származó jövedelem alapján állapítják meg az alapot. A számításhoz a CSED-re való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjától a jogosultságot megelőző napig terjedő időszakot veszik figyelembe, de a 180 napos jövedelemnek folyamatosnak kell lennie.
• 120 napos jövedelem: Ha az igénylőnek van 180 napos biztosítási jogviszonya, de nincs egybefüggő 180 napos jövedelme, elegendő a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva legalább 120 napos jövedelem.
• Minimálbér alapján: Ha az előzőek egyike sem alkalmazható, a CSED alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részében kell meghatározni.

Különleges esetekben, például ha a biztosítottnak a CSED irányadó időszakán belül kevesebb mint 120 naptári napi jövedelme van és kevesebb mint 180 napos folyamatos biztosítási ideje, a CSED alapja maximum a CSED igénylésekor hatályos minimálbér kétszerese lehet.

A CSED alapját meghatározó jövedelem kiszámításánál figyelembe vehető a tényleges és a szerződés szerinti jövedelem is, speciális szabályok szerint.

A 2015. január 1-je előtt hatályos szabályozás szerint a terhességi-gyermekágyi segély összegét a napi átlagkereset 70%-ában állapították meg. A végkielégítés, prémium, jutalom és egyéb nem rendszeres jövedelmeket arra az időszakra kellett figyelembe venni, amelyre tekintettel adták őket.

Az irányadó időszak általában a CSED-re való jogosultság első napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a CSED-re való jogosultságot megelőző napig tartott, ha a biztosítási idő folyamatos volt.

A csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama és speciális szabályok

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára, azaz 168 napra jár. A szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal korábban is igénybe lehet venni. Ha a kismama később szül a várható időpontnál, és a szülési szabadságot a várható időpont előtti 28. naptól igényli, a CSED folyósítása a kért időponttól indul, de továbbra is 168 napig tart.

A szülési szabadság kezdő napja befolyásolja a CSED, illetve a GYED számítási időszakát és az alapul szolgáló jövedelmet is.

A csecsemőgondozási díj visszamenőlegesen legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt.

A CSED mellett a gyermek három hónapos koráig nem lehet keresőtevékenységet folytatni. Ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 90 nap alatt bármilyen jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj. 2025. július 1-től azonban a CSED Extra intézkedés keretében az édesanya a gyermek születése utáni harmadik hónapot követően a CSED csökkentett összegű (70%-os) megtartása mellett vállalhat munkát.

Keresőtevékenységnek minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység. A megbízási szerződés alapján végzett munka is ide tartozik, amennyiben a járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30%-át.

Az álláskeresési támogatásban vagy vállalkozói járadékban részesülők is kaphatnak CSED-et, ha a jogosultság az említett ellátások folyósítása alatt, szünetelése alatt, vagy azok megszűnését követő 42 napon belül nyílik meg. Ebben az esetben a CSED összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, de a naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

A csecsemőgondozási díj megállapítása iránti igényt a foglalkoztatóhoz kell bejelenteni, amennyiben az társadalombiztosítási kifizetőhely. Önfoglalkoztatók esetében az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.

A csecsemőgondozási díjra vonatkozó szabályok összetettek, és az elmúlt években több módosításon estek át. Fontos naprakész információkkal rendelkezni a jogosultsági feltételek, a mérték és az igénylés módja tekintetében.

A csecsemőgondozási díjra vonatkozó alapvető jogszabályok a következők:

• 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.)
• 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj.)
• 217/1997. (XII. 1.) Korm.-rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról.

Az egészségbiztosítási szerv méltányosságból is megállapíthat csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és táppénzt, amennyiben a biztosított nem rendelkezik a szükséges biztosítási idővel. Ennek elbírálásánál figyelembe veszik a biztosított egészségi állapotában bekövetkezett kedvezőtlen változást, jövedelmi helyzetét, életkörülményeit, valamint az egészségügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos költségeit.

tags: #csecsemogondozasi #dij #alapja