A csecsemőtáplálás alapjai és útmutatói

Az újszülöttek születésük után elvesztik a testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, egyéves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el.

A növekedésben a csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel.

A csecsemő gyomrának térfogata az első 24 órában nagyjából 5-7 ml befogadóképességű. Ez az első hét végére körülbelül 25 ml-re, majd a második hét végére 60-85 ml-re tágul. Így az első pár napban a csecsemő táplálékfogyasztása, bár kevésnek tűnhet, de valójában megfelelő mennyiségű.

Ha kétsége támad, hogy csecsemője elegendő táplálékot kap-e, kérjen tanácsot védőnőjétől!

Anyatejes táplálás

A szülés utáni néhány napban sűrű, aranysárgás színű előtej (kolosztrum) termelődik. Ez koncentráltan tartalmaz fehérjéket, immunsejteket és ásványi anyagokat, amelyek erősítik az újszülött immunvédelmét.

Bár ebből mindössze napi 100 ml termelődik, mégis kiemelt jelentőséggel bír az új környezethez való alkalmazkodásban.

Az első napokban tanácsos lehet kiegészítésként cukoroldat vagy tápszer adása is. Ez minden esetben attól függ, hogy az anyatej termelése hogyan alakul, és a csecsemőnek milyen táplálékigénye van - ehhez mindenképpen kérjen tanácsot védőnőjétől vagy orvosától!

Idővel az anyatej összetétele és mennyisége változik, igazodva a csecsemő igényeihez.

Az első hónapokban napi 7-9 alkalommal kell mellre tenni a csecsemőt - ez a szám azonban természetesen a csecsemő igényeihez mérten egyedien változhat.

A szoptatási idő optimálisan 5-20 perc. Mivel a csecsemő a szoptatás első pár percében veszi magához az anyatej 80%-át, a szoptatás idejének növelése nem növeli a bevitt anyatej mennyiségét.

Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön a gyermek.

Az első hónapokban érdemes etetés előtt és után megmérni a csecsemő testsúlyát annak eldöntéséhez, hogy megfelelő mennyiségű anyatejet képes-e magához venni, és megfelelően növekszik-e. A mért adatokat érdemes rendszeresen feljegyezni.

Az anyatej jótékony hatásai:

• A csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára.
• Védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat, antimikrobiális fehérjéket és immunsejteket tartalmaz).
• A legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód.
• Változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ.
• Hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, cukorbetegség, gyomor- és bélproblémák, elhízás, ekcéma).
• A fentieken túl a szoptatás az anya esetében csökkentheti az emlőrák és a petefészekrák, illetve a csontritkulás miatti törések kockázatát idősebb korban.

Az anyatej társadalombiztosítási támogatása

Az egészségbiztosítás keretén belül lehetőség van a csecsemő számára az anyatejes táplálás biztosítására.

A csecsemő az alábbi esetekben jogosult anyatejellátásra:

1. Az anya a saját tejével nem tudja táplálni, és a baba koraszülött vagy kis súlyú (2500 g alatti).
2. Az anya a saját tejével nem tudja táplálni, és a csecsemő súlyos táplálkozási allergiában, felszívódási zavarban vagy hasműtéttel járó fejlődési rendellenességben szenved (pl. omphalocele, gastroschisis).
3. Az anya egészségi állapota miatt alkalmatlan az anyatejjel való táplálásra.
4. Az anya olyan fertőző betegségben vagy mérgezésben szenved, amely a csecsemő egészségét veszélyezteti.
5. Az anya olyan gyógyszert szed, amely szedése a szoptatás időszakában ellenjavallt.
6. Az anya súlyos tudatvesztéssel járó állapotban van, vagy pszichés állapota a szoptatást lehetetlenné teszi.
7. Az anya a szoptatás időszakában meghalt vagy a gyermeket elhagyta.

Az anyatej társadalombiztosítási támogatással akkor vehető igénybe, ha azt a kezelőorvos orvosi vényen (recepten) rendeli (írja fel). Egy vényen egyszerre a csecsemő táplálásához a vény kiállítása szerinti hónapra elegendő anyatejet lehet rendelni.

Tápszerek

Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek miatt szükséges bevezetni a tápszeres táplálást a csecsemő életébe.

Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek készítésekor a gyártók az anyatej összetételéhez hasonlító tápszerek létrehozására törekednek.

Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizált fehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni.

Antireflux (AR) tápszerek is forgalomban vannak, amelyek segítenek megelőzni, hogy a gyermek visszabukja az elfogyasztott tápszert/tejet, ezt gyermekorvos írhatja fel vényre.

Elérhetők speciális vényköteles terápiás tápszerek is, amelyekkel a tejfehérje-allergia, az emésztési és felszívódási zavarok, a laktózintolerancia, galaktozémia tünetei, valamint a visszatérő hasfájás, szorulás enyhíthető.

A koraszülöttek számára is elérhetők speciális tápszerek, melyek az ő igényeik szerint vannak kifejlesztve.

Az anyatej-helyettesítő (1-es jelzésű) tápszerek vénykötelesek, míg az anyatej-kiegészítő (2-es jelzésű) tápszerek akár drogériákban is beszerezhetők.

A tápszerek társadalombiztosítási támogatása

A tápszer árához nyújtott támogatásra akkor jogosult a csecsemő, ha az orvos azt vényen rendeli (felírja).

Nem minden tápszer árához jár támogatás, hanem - a gyógyszerek támogatásához hasonlóan - csak azokhoz, amelyeket a NEAK a társadalombiztosítási támogatásba befogadott.

A támogatással nem rendelhető, de különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek esetén - a gyógyszerek speciális finanszírozásához hasonlóan - méltányosságból kérvényezhető a térítési díj vagy annak egy részének átvállalása.

A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes gyermekorvos vagy védőnő tanácsát kérni!

Mikor kérjen segítséget?

Beszéljen a védőnővel, illetve házi gyermekorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet.

Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal.

Mielőbb keresse fel gyermekorvosát, ha a csecsemő széklete nyálkás vagy véres!

Hozzátáplálás

Az esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással, szoptatással.

A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára.

A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából egyéves korára akár teljesen elhagyható az anyatejes táplálás.

Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy-egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet az allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra.

A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd - még az anyatejes táplálás mellett - érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe.

A sót és a cukrot felejtsük el hozzátáplálás során.

Érdemes rákeresni a hozzátáplálási táblázatokra, amelyekben pontosan részletezve vannak, hogy mikortól milyen ételek adhatók a babának.

A hozzátáplálást pürésítve kezdjük, és fokozatosan haladjunk a darabosabb ételekig, majd a falatokig.

Mivel 6 hónapos korukra a babák vastartaléka nagymértékben lecsökken, fontos vasban gazdag ételekkel a vas pótlása. Kerüljön sok borsó, bab, csicseriborsó, lencse, spenót, sóska; vörös hús, sertés-, bárány- és marhahús, valamint máj a tányérra. A vas felszívódását segítik a magas C-vitamin-tartalmú ételek.

A hozzátáplálás új, korszerű irányzata a BLW (Baby-Led Weaning), vagyis az igény szerinti hozzátáplálás.

Az anyatej az újszülött baba etetésének legtermészetesebb formája. A szoptatás biztosítja kicsi számára az összes szükséges tápanyagot, ráadásul erősíti a baba és a mama közötti köteléket is.

Kezdetben a kolosztrum, azaz az előtej tartalmazza az újszülött számára elengedhetetlen immunanyagokat, vitaminokat és fehérjéket, amelyek az első napokban kulcsfontosságúak.

Néhány baba ügyesen megtalálja a mellbimbót, míg másoknak idő kell, hogy összehangolják a szopási, nyelési és légzési reflexeket. Ha nehézségekbe ütközöl, kérj segítséget egy szoptatási tanácsadótól, aki segíthet a helyes technika elsajátításában.

Előfordulhat, hogy az anyatejes táplálás nem megoldható, vagy kiegészítésre van szükség. Az újszülött tápszeres etetése ma már teljesen biztonságos, hiszen a modern tápszerek összetételükben igyekeznek minél jobban megközelíteni az anyatejet.

A reflux gyakori probléma az újszülöttek körében.

A cumisüveges etetés praktikus megoldás lehet, akár anyatejről, akár tápszerről van szó.

• Anyag: Léteznek üveg, műanyag és szilikon cumisüvegek. Az üveg tartósabb, de nehezebb, míg a műanyag könnyű, de idővel kopik.
• Cumifej: A megfelelő áramlású cumi kiválasztása fontos.

Tápszer elkészítése: Mindig kövesd a dobozon található utasításokat.

Hőmérséklet: Az anyatejet vagy tápszert melegítsd testhőmérsékletre, de ne legyen forró.

A baba etetése 6 hónapos kortól kiegészülhet szilárd ételekkel, amennyiben ezt az orvos is javasolja.

A baba érdeklődést mutat az ételek iránt (pl. Ha nincs időd friss pépeket készíteni, a bolti bébiételek is jó alternatívát nyújthatnak.

A csecsemő táplálása, újszülött baba etetése, a tápszer adagolás odafigyelést igényel.

Mit tehetünk, ha nincs vagy nem elegendő az anyatej, illetve ha a gyermek életkora miatt már kiegészítő táplálásra is szükség van? Útmutatónkban a tápszerek bemutatása mellett a pótlással és a kiegészítő táplálással kapcsolatos információkat is megosztunk.

Ha a szoptatás valamilyen akadályba vagy nehézségbe ütközik, ideális esetben az édesanya - vagy egy másik szoptatós anyuka- lefejt tejével történik a pótlás, ezek hiányában jöhet szóba tápszer.

Ha nem csak eseti pótlásról beszélünk, hanem átmeneti időszakra, de rendszeresen igényel pótlást a csecsemő, akkor ideális a szoptanít (avagy Mendela SNS eszköz) használata. Kis mennyiségű átmeneti pótláshoz ideális az ujjetető is, melynek célja, hogy a babát rávezesse a megfelelő szopási technikára. Ilyenkor etetés közben a csecsemő a szülő ujján vákuumot képez, ezáltal szívóerőt fejt ki, így a másik kézzel adagolható számára a száj sarkába illesztve a tej egy vékony szilikoncső vagy fecskendő segítségével.

Előfordulhat, hogy a szoptatás valamilyen oknál fogva lehetetlenné válik, vagy az édesanya úgy dönt, hogy cumisüvegből szeretné táplálni gyermekét. A cumisüveg és az etetőcumi kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy anatómiailag megfelelő kialakításúak legyenek a baba számára! Sokféle típus közül választhatunk: léteznek kifejezetten hasfájós babák számára kifejlesztett etetőcumik és cumisüvegek, valamint az anyamell bimbójához hasonlóan kialakított szívókák.

Anyatej hiányában a tápszerek biztosítják a folyékony, tejalapú táplálékot a kisbaba számára. Amennyiben nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett “anyatejpótló” tápszerre lesz szükség az első hat hónapban - ezek a különböző nevű készítmények “HA“, illetve “1“-es számmal jelzett típusai.

A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott, az egyes csoportokon (pl. 6 hónapos kor után következnek az ún. “követő” vagy “elválasztó” tápszerek (a “2“-es típusúak), amelyeket a gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként adhatunk, ha már nincs, vagy nem elegendő az anyatej. Egyéves kor után javasolják az ún.

A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat!

A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának.

A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb.

Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.

Kizárólag szoptatott csecsemők esetében kb. hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit.

Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítésekor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető, érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat.

A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el.

Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket.

Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt.

A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag - gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is - fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól.

Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket.

Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot.

Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél (földimogyoró, csonthéjasok, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, búza, zeller, farkasbab), ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni.

Első alkalommal célszerű a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, kb. 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel.

Igény szerinti táplálásnál nem ütemtervhez kötött, hanem egy természetesen zajló folyamat a szoptatások hozzátáplálással történő leváltása. Amíg a csecsemő csak jelentéktelen mennyiséget fogad el, inkább csak ismerkedik az ízekkel, addig bátran szopizhat igény szerint a hozzátáplálás megkezdése előtt megszokott ritmus szerint.

Az ízekkel való ismerkedéshez nagyon jó lehetőséget biztosítanak a gyümölcsök. A bevezetés sorrendje lehet egyéni, érdemes az adott idénynek megfelelő, friss, hazai gyümölcsöt feldolgozni. Bőséges választék áll rendelkezésünkre almával, őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal és naranccsal. Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder).

A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.

A zöldségeket turmixolni, a héjasakat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is.

Fontos, hogy az alapanyagok ellenőrzött helyekről származzanak, lehetőség szerint próbálkozzunk vegyszermentes zöldség-gyümölcs beszerzésével!

A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajokkal, majd tojással történő kiegészítést értjük. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)!

Bár a korábbi ajánlás az allergének - köztük a tojás - bevezetését is csak 12 hónapos kor után javasolták, az új szemlélet szerint fontos, hogy a gyermek szervezete időben találkozzék ezekkel.

A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.

A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is.

Újdonság a korábbi táplálkozási ajánláshoz képest - a földimogyoró allergia elleni megelőzésként - a földimogyoró korai (1 éves kor előtti) bevezetése.

Kövesd az alábbi 8 lépést, melyekkel felkészülhetsz babád első szilárd falatkáira.

1. lépés: Lelki felkészülés

A hozzátáplálásra első körben lelkileg kell felkészülni. Hiába vannak körülötted barátok ismerősök, akik a nagyobb gyerekeik révén át tudják adni tapasztalataikat, szinte biztos, hogy nálatok nem úgy fognak menni a dolgok. Lesz olyan, amikor minden könnyedén megy, és vicces pillanatokat éltek meg, és lesz olyan is, amikor napokig nem fog egy falatot sem enni a gyerkőc. Ezt el kell fogadni, erre fel kell készülni! De nézzük melyek azok a lépések, amelyek megelőzik a tevőleges hozzátáplálást.

2. lépés: Győződj meg róla, hogy babád készen áll a hozzátáplálásra!

Ez nem hangzik bonyolultnak. De hogy lehetsz egészen biztos benne, hogy itt az idő az anyatejen/tápszeren kívül mást is adni neki?

Az Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Társaság (ESPGHAN) 2017-es ajánlása alapján a csecsemők hozzátáplálását nem javasolja a 4. hónap (17 hetes kor) előtt elkezdeni, de azt is megemlíti, hogy ne halasztódjon el a 6. hónap (26. hét) után.

Hazánkban a legelterjedtebb ajánlás, hogy a hozzátáplálás megkezdésével várjuk meg a baba 6 hónapos korát.

Koraszülött babák (betöltött 37 hetes kor előtt született) hozzátáplálása egyedi lehet, ezért a babát kezelő orvossal/ orvosokkal konzultálj a megkezdés előtt.

Ugyanakkor mint tudjuk, minden baba más és más; így érdemes lehet egyéb látható jelekre is odafigyelni, például:

• A baba nyakizomzata kellőképpen erős, biztosan tartja a fejét.
• Segítséggel biztosan ül, illetve ölben tartva képes ülő helyzetben maradni.
• Tárgyakért nyúl, megfogja és a szájába teszi őket.
• Rágó mozdulatokat végez.
• Nézi, ahogy esztek és láthatólag szívesen megkóstolná az ennivalótokat.

Amennyiben úgy érzed, hogy a babád már 6 hónapos kora előtt készen áll a hozzátáplálásra, minden esetben egyeztess a védőnővel vagy az orvosotokkal, mielőtt hozzákezdenétek.

3. lépés: Gondold át, melyik hozzátáplálási módszert /megközelítést/ választod!

Több különböző közül választhatsz:

• Kanalas / Pürés hozzátáplálás - a püréktől, melyek fokozatosan egyre darabosabbak lesznek, 8-9 hónapos korra eljuttok a kézzel ehető falatkákig.
• BLW - (Baby Led Weaning) - nem pürésített, hanem egyből darabos ételekkel kezdődik a hozzátáplálás; ahol a legfontosabb, hogy a babára hagyatkozol az etetésben, és őt is bevonod az étkezésbe, ha te magad eszel.
• BLISS - (Baby-Led Introduction of SolidS) - nagyon hasonló a BLW módszerhez, azonban hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a hozzátáplálást magas vas-, cink- és kalóriatartalmú ételek adásával kell kezdeni.

4. lépés: Szükséges eszközök

Nem kell új konyhai eszközöket beszerezned, csak mert megkezdted a hozzátáplálást, de van négy dolog, ami elengedhetetlenül szükséges:

• etetőszék, amiben egyenesen tud ülni a baba
• műanyag/törhetetlen tányérok
• műanyag kanalak
• előkék

Természetesen léteznek más, hasznos eszközök a hozzátáplálásnál, amelyek könnyebbé és kevésbé maszatossá teszik az életedet - például a lemosható alátétek, turmixgép, fagyasztóba való adagolótálcák, utazó etetőszék, tárolódobozok - ezekről bővebben olvashatsz következő cikkünkben.

5. lépés: Válaszd ki, melyik napszakban kezdtek!

Te döntöd el, mikor kezditek a hozzátáplálást, és ez nagyban függ attól is, hogy elválasztasz, vagy hozzátáplálsz. A szakértők egyetértenek abban, hogy a legmegfelelőbb időpont az, mikor a babád nem farkaséhes, hiszen az az ideális, ha mindketten nyugodtak vagytok. Ha a baba türelmetlenül várja a tejet, és pürével vagy puha zöldségdarabbal kínálod helyette, valószínűleg heves reakció lesz a vége. Éppen ezért a reggeli utáni, de még az ebéd előtti időpont tűnik a legalkalmasabbnak, így napközben jelentkeznek a tünetek is, amelyeket az újonnan adott étel okozhat.

6. lépés: Gondold át, hol fogtok enni!

Noha a babának megtámasztva már biztosan kell tudnia ülni, lehetséges, hogy az elején úgy gondolod, hogy az öledben ülve tud a legbiztonságosabban enni. Ha inkább azt szeretnéd, hogy a kezdetektől az etetőszékhez szokjon, olyat válassz, ami megfelelő a fejlődési szintjének: egy kényelmes, párnázott, állítható szék nagy tálcával lehet a legmegfelelőbb választás.

Semmi képpen se etesd babádat fekvő, vagy félig fekvő helyzetben!

7. lépés: Válaszd ki az első ételeket!

A legelején, ha a kanalas/ pürés etetés mellett döntesz, kínáld a babát olyan ételekkel amelyeknek nincs nagyon jellegzetes íze. Ilyen például az alma, az édesburgonya, vagy a sütőtök. Vannak anyukák, akik anyatejjel vagy tápszerrel keverik az első falatokat, ami a megfelelő állag, illetve ismerős íz miatt könnyebbé teszi az indulást.

Ha a BLW módszert alkalmazod, puha gyümölcsöket (banán, körte, mangó,) vagy puhára sütött zöldségeket (sütőtök, brokkoli,stb) válassz!

Melyek a legnépszerűbb első falatok?

Ez egy európai felmérés eredménye, ahol 412 anyukát kérdeztek meg, hogy mit adott első alkalommal a babájának:

• 21% almát
• 14% banánt
• 6% zabkását
• 5% körtét
• 4% édesburgonyát
• 2% krumplit
• 33% egyéb ennivalót

8. lépés: Készítsd el babád első ennivalóját!

Alaposan mosd meg a használni kívánt zöldségeket és gyümölcsöket!

Hámozd meg és vágd nagy darabokra!

Tedd a darabokat egy párolóbetétbe, melyet helyezz egy lábosra! Engedj az edénybe egy pohár vizet!

Párold a darabokat puhulásig!

A puha zöldséget vagy gyümölcsöt pürésítsd turmixgéppel! Ha kell, a főzővízzel vagy anyatejjel / tápszerrel hígítsd a pürét!

Sült zöldségek 3 gyors lépésben

1. Melegítsd elő a sütőt 180 fokra/gázsütőn 4-es fokozat!
2. Válogass össze többféle zöldséget: például répát, édesburgonyát, cukkinit, sütőtök, pasztinákot vagy brokkolit stb.! Alaposan mosd meg, súrold le, hámozd meg és vágjd hosszú hasábokra!
3. Sütőpapíron oszlasd szét a gyökérzöldségeket és egyenletesen kend meg őket olívaolajjal! 30 percig süsd. /akkor jó ha még nem túl puha, de már könnyen ehető/!

9. lépés: Kezd lassan, és haladj babád igényei szerint!

Napi egy étkezéssel kezdj, méghozzá azért, mert a hozzátáplálás időszakában is az anyatej/tápszer fedezi a baba tápanyagigényének legnagyobb részét. Ez nem verseny, nem az nyer aki mielőbb kiváltja az összes étkezést! Haladj a baba tempójában, és egyeztess védőnőddel ha kérdésed adódik!

Amennyiben az alábbi kérdésekre keresed a választ:

• mikor mit adhatok a babámnak?
• Hogyan vezessem be az egyes alapanyagokat?
• Mennyit eszik a baba?
• Mennyi a fehérje vagy folyadék szükséglete?

akkor töltsd le hozzátáplálási táblázatunkat, és kövesd nyomon az egyes alapanyagok bevezetését ennek segítségével:

Számos finom receptet találsz a honlapon -> ManóMenü/receptek

hozzátápláláshoz szükséges eszközöket keresel? Dr.

A rendkívül elterjedt és divatos hozzátáplálási táblázatoknak gyakorlatilag nincs sok értelme, nincs tudományos alapja. De mik a hozzátáplálás lépései babáknál? Sokan kérték már, hogy foglalkozzak a hozzátáplálás kérdésével. Ez a cikk már több hete elérhető VIP-előfizetőim számára, azonban mivel több mint egy éve nem lehet előfizetni-csatlakozni a csoportomhoz, illetve a közelmúltban a tej kapcsán sok téves információ látott napvilágot, úgy döntöttem, ezt az összefoglalót ingyenesen elérhetővé teszem mindenki számára. A témából most egy részletes összefoglalóval próbálok segíteni, ami nem a szokásokra, tekintélyre, saját véleményre, hanem a legmodernebb nyugat-európai és amerikai orvosszakmai ajánlásokra épül - források a cikk alján.

Akkor, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá, ez betöltött 4-6 hónapos kor után várható, azaz például 4,5 hónaposan is lehet kezdeni a hozzátáplálást, ha úgy alakul (például kevesebb a tej, nem kell ilyenkor mindenképp tápszerhez nyúlni. Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek.

Hogy pontosan mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást, azt gyereke válogatja. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.

Hogyan szoktassa le a szopizásról? Rövidítse a szopizás időtartamát vagy nyújtsa meg a szopizások közti időt, és ilyenkor “támadjon” ételekkel, akár egy teljes szoptatást ki is válthat.

Az anyatej mennyiségét fokozatosan kell csökkenteni a hozzátáplálás során úgy, hogy ne kapjon napi 1 liternél többet.

Soha ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül.

Engedje, hogy a baba belenyúljon, “játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól. Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan!

Egy étel bevezetése során az elején normális, ha csak néhány teáskanálnyi ételt eszik meg.

Mit és mikor adjon a gyermekének? Rendkívül elterjedtek és népszerűek a különböző hozzátáplálási táblázatok, amik elmondják, mikor ehet egy csecsemő őszibarackot, földimogyorókrémet, vörös húst, tonhalat, gombát vagy épp puffasztó zöldségeket. Ezeknek a táblázatoknak gyakorlatilag nem sok értelme van, tudományos ajánlások ilyen táblázatot vagy konkrétumokat nem tartalmaznak, és véleményem szerint csak kényszert és terhet rak a szülők vállára. Ráadásul ha egy gyermek ízlése eltér az előírt táblázattól, könnyen szenvedés és evésundor lehet a vége, mert a szülő csak az almát erőlteti, amit a gyerek például egyszerűen nem szeret, de a brokkolit imádja.

Nekik (és háziorvosaiknak) segítség lehet, ha azt az információt kapják az ilyen egyszerű szülők, hogy a gyermek először csak almapépet ehet, utána krumplit stb, így elkerülhető, hogy töltött káposztát vagy hamburgert kapjon az öt hónapos baba. Olyan értelemben is segítség lehet, hogy egyes alapanyagokra, receptötletekre jobban felhívja az anyukák figyelmét.

Ami fontos, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza.

Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel maximálisan egyetértek. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki.

Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl zab, kukorica, árpa stb), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ha rizset-rizspépet vesz, akkor pedig célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat, a cél, hogy 6-8 hónapos korban naponta kb.

De ha akarja, és a gyermeke úgy kívánja, a hozzátáplálást kezdheti pürésített gyümölcsökkel, zöldségekkel is, az angol ajánlás például ezt részesíti kissé előnyben. Glutént is kaphat a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan.

A babakeksz ételekbe történő belereszelése nem feltétlenül a legjobb, hiszen a kekszek alapból cukrozottak, édesebbek, előnyben részesítendők a számos helyen (bevásárlóközpont, DM, Rossmann stb.) kapható gabonaporok használata.

Nem tudok csodapraktikát mondani, csak egyet, ami a statisztikák és a kutatások szerint is működik: ne adja fel, kínálja fel újra és újra az elutasított ételt sokszor, nem erőltetve, változatos helyzetekben. Ezt javasolja az Uptodate.com is, rengeteg szakirodalom és kutatás igazolja, hogy sokszor 15x-i kínálás, próbálkozás (!) vezetett sikerre és fogadta el a gyermek az adott ételt. Amit az elmúlt 4 hétben 10x visszautasított, azt lehet, hogy holnap 11x-re meg fogja enni. Szóval nem kell feladni, ez teljesen normális, hogy ilyen kis makacsok!

Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa - de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását, csak azt emeli ki az Uptodate.com is, hogy 4 hónapos kor alatt ne adjunk ilyet semmiképpen (de 4 hónapos kor alatt eleve semmit nem ajánlott adni anyatejen / tápszeren táplálékként), mert a nitrát egy methemoglobinémia nevű betegséget okozhat, károsíthatja a hemoglobint. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként, tehát a cékla egyáltalán nem tiltott. Külön kiemelendő, hogy hazánkban a fúrt kutakakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú - így ha a házi zöldségeket ezzel öntözik, vagy az ételeket fogyasztás előtt ezzel mossák, problémát okozhat.

Mit ne adjon a gyermekének?

• tehéntejet nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, “túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját).
• édesköményt se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából (hatása persze finoman szólva kérdéses), egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
• gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
• mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.

A fentieken túl a legfontosabb üzenet: főbb irányvonalak vannak, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát. Minden gyermek más és más, ne stresszelje túl, dőljön hátra, bízzon az ösztöneiben és próbálkozzon kitartóan!

Mi a helyzet a BLW-vel? Take home message, azaz útravaló tudnivaló: betöltött 4-6 hónapos kor után kezdje el a hozzátáplálást, felejtse el a hozzátáplálási táblázatokat, és adjon vasban gazdag ételeket gyermekének!

6 hónapos korig az anyatej a baba éhségét és szomjúságát is egyaránt csillapítja. Az igény szerinti szoptatással elegendő folyadék kerül a csecsemő szervezetébe.

A hozzátáplálás megkezdése után (kb. 6 hónapos kortól) a baba az anyatej mellett már szilárd táplálékot is kap. Kisgyermekkorban, amikor a gyermek felfedezi a világot, az intenzív mozgás is növeli a folyadékszükségletet.

A kisgyermekeknek (1-3 éves kor között) naponta kb. 1-1,5 liter az elfogyasztott élelmiszerek folyadéktartalmát beleszámítva (például leves, gyümölcsök, stb.). A víz szerepet játszik a szervezet hőmérséklet-szabályozásában és a vér egyik fő alkotóeleme.

A 4-7 éves kor közötti gyerekeknek naponta kb. 950 ml folyadékot ajánlott inni, a kisiskolásoknak 7-10 éves kor között kb. 1000 ml-t. Az elegendő mennyiségű folyadék fogyasztása elengedhetetlen az agyműködéshez.

Nem mindegy, hogy milyen folyadékot kapnak a babák és a kisgyermekek. A cola és az édes limonádék túl sok cukrot tartalmaznak, ezért rendszeres fogyasztásuk fogszuvasodás kialakulásához és elhízáshoz vezethet. Az édesítőszeres és a koffeintartalmú italok sem felelnek meg a babák és a kisgyermekek szervezetének.

A babák és a kisgyermekek folyadékszükséglete:

• 6 hónapos korig: kb. 120-150 ml / testtömeg kg
• 6-12 hónapos kor között: kb. 110-130 ml / testtömeg kg (kb. 900 - 1100 ml összesen/ nap, ebből a szomjoltó mennyisége kb. 200-300 ml / nap)
• Kisgyermekek 1-3 éves kor között: kb. 80-100 ml / testtömeg kg (kb. 1000-1500 ml összesen / nap, ebből a szomjoltók mennyisége kb.

tags: #csecsemo #taplalasa #szukseglet