A korai táplálás nagy jelentőséggel bír a későbbi egészségi állapot és életminőség szempontjából, amibe a várandósság időtartamát és az első két életévet számítjuk. Ezek a napok hosszú távon befolyásolhatják a növekedést, az agy és az immunrendszer fejlődését, valamint a metabolikus egészséget (= anyagcsere). Így tehát nagyon fontos, milyen a táplálék minősége már a kezdetektől fogva, hiszen akár azt is meghatározza, milyen lesz a szénhidrát-anyagcserénk, hogyan raktározzuk vagy hogyan bontjuk le a tápanyagokat.
Sokszor esik szó mostanában tudományos körökben az epigenetika jelentőségéről, ami a környezeti faktorok hatását vizsgálja a DNS változásaira tekintve. Ilyen környezeti faktor a táplálkozás is, vagyis téves az az elgondolás, hogy mindent csak a genetikánk, az örökölt tulajdonságok határoznának meg. A felnőtt élet-évtizedek egészségügyi problémáiért (civilizációs betegségek) akár kb. 70%-ban az első 1000 életnap hatásai lehetnek felelősek. Az olyan betegségek, mint az allergiás, asztma, ekcéma, elhízás, autoimmun betegségek gyakran a korai antigén ingerek hiányára vezethetők vissza.
Az anyatejes táplálás
A csecsemő első 6 hónapjában a kizárólagos anyatejes táplálás az úgynevezett „gold standard”. A WHO által kiadott és Magyarországon is hatályos szakmai irányelv szerint tehát a leginkább preferált táplálási mód fél éves korig a szoptatás. A kisbaba számára a legjobb táplálék az anyatej, ami minden szükséges tápanyagot tartalmaz, pontosan annyit és olyan összetételben, amire a kisbabának szüksége van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1 éves korig vagy tovább ajánlja a szoptatást.
Az anyatej pontosan annyi vizet, szénhidrátot (tejcukrot), zsírt, fehérjét, vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint immunanyagokat és egyéb bioaktív összetevőket tartalmaz, amennyire a babának szüksége van. Az anyatej kb. 8%-os fehérjetartalma az egyik legalacsonyabb az élőlények között. Fontos itt megjegyezni, hogy minden élőlény teje más és az adott fajra jellemző, így az embergyermek számára csak az emberi anyatej felel meg az optimális növekedéshez, más élőlény - pl. szarvasmarha - teje alkalmatlan. A csecsemőkori túlzott fehérjebevitel például a későbbi elhízás rizikóját emelheti.
Anyatej-helyettesítő és -kiegészítő tápszerek
Természetesen, ha valamilyen okból a szoptatás nem lehetséges, akkor tápszeres kiegészítésre kerül sor. A ma piacon lévő modern tápszerek már képesek arra is, hogy nagyban leutánozzák az anyatej összetételét és például olyan bioaktív összetevőket tartalmaznak, amelyek a baba immunrendszerének és egészséges bélflórájának kialakulásához szükségesek. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő anyatej és kiegészítésre van szükség, el lehet kezdeni a hozzátáplálást kb. 4-6 hónapos kortól.
Az anyatej-helyettesítő (1-es jelzésű) tápszerek vénykötelesek, míg az anyatej-kiegészítő (2-es jelzésű) tápszerek akár drogériákban is beszerezhetők. A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes gyermekorvos vagy védőnő tanácsát kérni.
Hogyan válasszunk délutáni foglalkozást okosan? | dr. Ráduly Zörgő Éva és Molnár Réka beszélgetése
A hozzátáplálás: mikor és hogyan?
A hozzátáplálás izgalmas mérföldkő minden kisbaba és anyuka életében. Az izgalmakkal párhuzamosan azonban elindulnak az aggodalmak is, és főleg kezdő szülőként rengeteg kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. A hozzátáplálás azt jelenti, hogy az addigi kizárólagos anyatejes (vagy tápszeres) táplálás mellett megkezdődik az egyéb ételek bevezetése is, de még az anyatej mellett. Az idő előrehaladtával általában csökken az anyatej szerepe, egyre kisebb részét teszi ki a napi étrendnek, és szépen lassan a szilárd(abb) ételek veszik át a helyét.
A jelenlegi álláspont szerint az első 6 hónapban tehát a kizárólagos anyatejes táplálás javasolt, majd a 6. hónap végéig el kell kezdeni a hozzátáplálást. Az anyatej hiánya esetén már az 5. hónap elejétől (régebbi irányelvek szerint a 4. hónaptól) el lehet kezdeni a hozzátáplálást. Miért olyan fontos ez? 6 hónapos korra a kisbaba vasraktárai kimerülnek, így innentől ez külső pótlásra szorul, amit a táplálékon keresztül tudunk biztosítani számára. Nagy mozgásfejlődés indul, illetve az agy fejlődése nagyon energiaigényes: megugrik az energia- és tápanyagszükséglet, amit az anyatej már nem tud fedezni.
A hozzátáplálás idejének meghatározása
Az időpontban képtelenség megadni egy bizonyos napot vagy hetet. Általánosságban elmondható, hogy a hozzátáplálás megkezdhető kb. a 6. hónaptól (anyatej hiányában a 4-5. hónaptól), ha a baba már stabilan tudja tartani a fejét, nyakát, illetve (segítséggel) stabilan tud ülni. Kezével a szájához tud emelni dolgokat, azokat „kóstolgatja”, fel tudja magát tolni hason fekvésből és így nézelődik. Emellett az is látszik, hogy érdeklődik az étel felé, amikor mi eszünk, nyitogatja a száját, előrehajol.
A túl későn elkezdett hozzátáplálás fejlődési, növekedési elmaradást okozhat! A túl korán (4. hónap előtt) kezdett hozzátáplálás esetén a csecsemő emésztőrendszere még éretlen, ráadásul ekkor még a táplálékallergiák kialakulásának veszélye nagy.
Hozzátáplálási módszerek: hagyományos és BLW
A hozzátáplálás kérdéskörében az utóbbi időben 2 tábor alakult ki a szakirodalomban és a napi gyakorlatban. A hagyományos hozzátáplálás a pépes ételek, zöldség-gyümölcspürék bevezetésével indít, míg a BLW ezt a részt átugorva, a darabos, falatkás hozzátáplálás és egy sokkal kevésbé alapanyag-korlátozott módszert alkalmaz.
A BLW egy rövidítés, az angol „Baby Led Weaning” - vagyis a baba vezette elválasztás szóból. Lényege, hogy a kisbaba a család által fogyasztott ételekből kap kis mennyiségben, falatkákban, darabokban, nem pépesítve. A kisbaba itt szabadon használhatja a kezét, nincs etetve. Ezzel szemben a hagyományos hozzátáplálásnál a pürésített ételeket a baba kanállal, etetés útján kapja.
Természetesen a valóságban e két irányzat kombinálása is megvalósítható, ez mindig a család, az anyuka, a kisbaba igényeitől és az orvossal/védőnővel/dietetikussal egyeztetett meglátásoktól is függ. A BLW lényege sem az, hogy egyből kemény, nehezen nyelhető, erős rágást igénylő és egészségtelen élelmiszereket adjunk a babáknak. Ésszerűen kell csinálni, hiszen itt még nagy a félrenyelés, fulladás veszélye! Csupán nem pürésítünk le teljesen mindent, és olyan apró falatkákat kínálunk, ami egy baba számára is biztonsággal elcsócsálható, például puha banán, avokádó, puhára főtt brokkoli, burgonya falatkák, kenyérbél darabok.
A BLW előnyei között tartják, hogy a baba hamarabb tanul meg önállóan étkezni, a felfedezéssel és önálló koordinációval jobban fejlődik, könnyebben tanul meg rágni és öntudata is érik, mivel így ő maga tudja meghatározni, miből mennyit kér és mikor elég. Bármelyik módszert választjuk, alapszabály, hogy egyszerre csak egy alapanyagot és azt is kis mennyiségben vezessünk be (1-2 kanál/falat), majd az újabb alapanyag bevezetésével várjunk 3-4 napot. Érdemes a hozzátáplálást a délelőtti órákban kezdeni, hogy az esetleges hasfájás vagy allergiás reakció ne éjszaka jöjjön ki.
Az ételek bevezetési sorrendje és a kerülendő ételek
Az, hogy az alapanyagokat milyen sorrendben vezessük be, abban a mai napig nincs egyértelmű konszenzus. A hazai hivatalos irányelv szerint a zöldség, burgonya, gyümölcs, hús(pép) bevezetésével kell kezdeni. Az elsőként választandó gyümölcsök között jelöli meg ezeket: alma, barack, meggy, sárgadinnye, körte, szilva, déligyümölcsök (banán, narancs, mandarin, mangó). Kezdetben csak kis mennyiségben adjunk apró magvas vagy hisztamint nagyobb mennyiségben felszabadító gyümölcsöket, pl. málna, eper, de az ma már tévhit, hogy teljesen kerülni kellene ezeket. Ne csak édes gyümölcsöket, zöldségeket kapjon a baba, hanem semleges, akár kesernyésebb ízeket is, pl. cukkini, brokkoli, spárga, avokádó.
Sót, cukrot, erős fűszereket ne használjunk, ahogy édesítőszert és mézet se adjunk a kisbabának. Zöldségek közül a burgonya, sütőtök, főzőtök, gesztenye, brokkoli, mángold, kelbimbó, spárga, sárgarépa, cékla, zöldbab javasolt (utóbbiak 8 hónapos kortól, a nitrát miatt). 8 hónapos kortól a magasabb rosttartalmú zöldségek is bevezethetők az étrendbe, mint pl. a kelkáposzta, karfiol, karalábé. Spenótot, sóskát a magas oxalát tartalom miatt lehetőleg csak hetente egyszer adjunk. A túlzott oxalát bevitel növelheti a vesekő kockázatát és az ásványi anyagok felszívódását is gátolja. Lehetőség szerint vegyszermentes zöldség-gyümölcsöt válasszunk.
Hamar jöhetnek a gabonák, később a hüvelyesek, tojás, hal, stb. A tej és a tejtermék állandó ellentmondásban van a szakértői körökben: van, aki 6 hónapos kortól javasolja, van, aki 2-3 éves korig nem ajánlja önálló italként a tejet. Gabonák közül vezessük be a glutént tartalmazókat, mint a búza, árpa, rozs, de ne vessük meg az eredendően gluténmentes (ál)gabonákat sem, mert nagyon sok értékes tápanyagot tartalmaznak: ilyen a hajdina, a zab, a köles, a quinoa.
Vasbevitel és allergiás reakciók megelőzése
A vasbevitel érdekében kínáljunk vasban gazdag élelmiszereket: bab-, borsó-, lencsefélék (pürésítve, illetve nagyon puhára főzve), olyan gabonák/álgabonák, mint a hajdina, amaránt (lisztként belefőzve, pehelyként pép, kása, később akár puffasztott formában áztatva), húsfélék (vörös hús) és máj, valamint vasban gazdag bogyós gyümölcsök, mint a ribizli vagy áfonya. Gondoljunk arra, hogy az egészséges táplálkozási szokások kialakítása ilyen pici korban kezdődik, az általunk kínált étrenddel és szokásokkal megalapozhatjuk a jövőt.
6 hónapos kor előtt nem ajánlott az allergének bevezetése, később viszont, még 1 éves kor előtt be kell vezetni ezeket. Az allergének kerülése ugyanis nemhogy csökkenti, de fokozottan növeli az allergiák kialakulásának kockázatát. Az új ételeket egyenként érdemes bevezetni, két új étel között legalább 3 napot kivárva, hogy az esetleges allergiás reakció oka azonosítható legyen.
Hogyan válasszunk délutáni foglalkozást okosan? | dr. Ráduly Zörgő Éva és Molnár Réka beszélgetése
Kerülendő ételek 1 éves kor előtt
Vannak olyan ételek, amik nem ajánlottak 1 éves kor előtt, ilyen például a tehéntej, illetve a méz. A tehéntejjel a legújabb vélekedések szerint akár 2-3 éves korig is várhatunk, míg önálló italként kínáljuk. A mézzel nagy a botulizmus mérgezés veszélye, ahogy a nyers tojás sem ajánlott a salmonella fertőzés kockázata miatt, amire a kisbabák szervezete még igen érzékeny, akár halálhoz is vezethet.
Szintén legyünk figyelemmel a diófélékre - nem allergizáló hatásuk miatt, hanem a fulladás veszélye végett. Soha ne kínáljuk ezeket egyben, sem darabokban. Válasszunk inkább 100% natúr magvajakat, vagy őrölt formában keverjük az ételbe. Szintén nem ajánlott a nyers hal (pl. sushi). A nitrát a talajban is megtalálható szervetlen vegyület. A csecsemők szervezetében felhalmozódott nitrát methaemoglobinaemiát okoz, ami fulladáshoz vezethet. A leginkább veszélyt hordozó zöldségek a cékla, sárgarépa, a zöldbab és a spenót. Nem jelenti azt, hogy tilos lenne ezeket adni, de tartsunk mértéket, adjuk inkább később, mikor már 1-2 hónapja zajlik a hozzátáplálás.
| Élelmiszer | Ajánlott bevezetés ideje | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Anyatej | Születéstől | Kizárólagos táplálás 6 hónapos korig |
| Tápszer | Születéstől (ha szükséges) | Anyatej hiányában |
| Zöldségpürék (alma, barack, sárgarépa, sütőtök) | 6 hónap körül (anyatej hiányában 4-5 hónaptól) | Egyszerre csak egy alapanyag |
| Gabonafélék (gluténtartalmúak is) | 7 hónap körül | Kis mennyiségben, fokozatosan |
| Húsok | 7 hónap körül | Vörös húsok vasbevitelre |
| Tojássárgája | 8 hónapos kortól | |
| Tejtermékek (kis mennyiségben) | 6 hónapos kortól (egyes ajánlások szerint később) | Jogurt, kefir, sajt, túró |
| Tojásfehérje, méz, tehéntej (önálló italként) | 1 éves kor után | Méz botulizmus veszélye, tehéntej emésztési nehézségek |
| Só, cukor, erős fűszerek, édesítőszer | Nem ajánlott | |
| Diófélék, egészben | Nem ajánlott (fulladásveszély) | Darált vagy vaj formában adható |
| Nyers hal (pl. sushi) | Nem ajánlott | |
| Nitrátban gazdag zöldségek (cékla, sárgarépa, zöldbab, spenót) | Később, mértékkel | Nitrátmérgezés veszélye |
Gyakori hibák és tippek a hozzátápláláshoz
Látjuk, hogy rengeteg szülő követi el azokat a hibákat, amelyek a baba fejlődését, motoros képességeit zavarják. Ha a baba szájába csak úgy bekerül a falat, nem igazán tanul közben. A száj körüli felesleges maszat letörlése praktikusnak tűnhet, de a babák számára inkább kényelmetlen. Jó, ha a baba maszatos lesz, ez segíti, hogy a bőrükhöz érve az étel segítségével egy sor szenzoros ingerrel találkozzanak: hőmérséklet, textúra, illat, íz.
Mindig saját, külön kanalával kóstolja meg az ételt. Ha a baba kanalát vagy cumiját a szájába veszi, a fogszuvasodást okozó baktériumok is átkerülnek a gyermek szervezetébe. Hagyjon elegendő időt gyermekének, hogy az újfajta táplálkozási formát elsajátítsa! Az új étel visszautasítása normális jelenség, ahhoz, hogy a baba elfogadja, átlagosan 8, de akár 15-20-szori kínálásra is szükség lehet. 6-9 hónapos korban még nem minden csecsemő eszik komoly mennyiségeket, ez inkább az új dolgokkal való ismerkedés időszaka. Az új ételekkel, állagokkal, ízekkel, színekkel való találkozás lényeges eleme, amikor a baba belenyúl a tányérba, az ételt a kezére, az arcára keni.