Csecsemőkori Légzésproblémák: Okok, Tünetek és Elsősegély

Minden szülő egyik legnagyobb félelme, hogy kisbabája légzése leáll. Az újszülöttek és csecsemők légzése eltér a felnőttekétől, ami aggodalmat kelthet a szülőkben. Ebben a cikkben részletesen foglalkozunk a csecsemőkori légzésproblémákkal, azok okaival, felismerésükkel és a teendőkkel.

A Csecsemők Lágzése: Természetes Variációk és Aggodalomra Okot Adó Jelek

Az újszülöttek nagyon szaporán veszik a levegőt, mivel kisebb a tüdejük, mint a felnőtteké, emiatt gyorsabb légcserére szorulnak. A kicsiny baba légzése nem mindig egyenletes. Néha mélyeket, hatalmasakat szuszognak, mintha zihálnának, máskor szinte kapkodják a levegőt, megint máskor eltérő hosszúságú szüneteket tartanak két légvétel között, akár másodperceket is. A légzésük olykor egész felszínes.

Az éjjeli hangoskodásnak is megvannak a maga okai. A csecsemők légutai szűkek, rövidek, orrocskájuk apró, orrnyílásuk szűk, nem tudnak annyi levegőt egyszerre beszívni, mint a felnőttek. Emiatt gyorsabb és zajosabb a légzésük. Az orrban felgyűlő váladék, illetve a torokban, a garatnál felgyülemlő nyál meglehetősen hangos és kissé ijesztő, szortyogó hangot eredményez.

Néhány kisbaba úgy morog-nyög álmában, mintha rettentő sok dolgot szeretne egyszerre elpanaszkodni. Mindez krákogásokkal, horkolással, csuklással tarkított, és mint ilyen, szórakoztató műsorszám lehet az alvó kisdedet árgus szemekkel figyelő felnőttnek. Nyugalom, nem rossz anya, aki ettől nem esik kétségbe, nyugodtan lehet kuncogva figyelni a zajos durmolást.

Ha a légzés sípolva hörgőnek hallatszik belégzéskor, annak az oka, hogy a gége körüli szövetek még nem elég erősek. Evés és sírás közben még inkább megfigyelhető jelenség, mely az élet első néhány hetében jelenik meg. Máskor úgy hallatszik, mintha tele lenne az orra váladékkal, mintha náthás lenne. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz halkabb a légzés, nincs pontos válasz, de 6 hónapos kor körül már számíthatsz némi javulásra. Ekkortájt kezdik ugyanis megtanulni az orr mellett az akaratlagos szájon át történő légzést is, a felnőttekhez hasonlóan. Ha figyeled babád álmát, tapasztalni fogod, hogy féléves korára már kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb és csendesebb a szuszogása, és a kísérő zajok csökkennek. Ilyenkorra a légutak is megnőnek, a légzőszervek erősödnek egy kicsit, a hangoskodás tehát fokozatosan mérséklődik.

Mikor Kell Orvoshoz Fordulni?

Ha leáll a légzése, természetesen azonnal hívj mentőt. Az erős köhögés és zihálás is orvosi vizsgálatot igényel, főleg, ha megemelkedett testhőmérséklettel is jár. A nehézlégzés minden esetben súlyos állapot és azonnali orvosi beavatkozásért kiált. Ha csecsemőd, kisgyermeked orrcimpái kitágulnak, tüdeje tágulásakor a gyomortájéka, bordaközi izmai abnormálisan behorpadnak, szája, körmei, nyálkahártyája elszürkül, elkékül, láthatóan kínlódik, ezek bármelyike a nehézlégzés tünete.

Bölcsőhalál és Légzésfigyelők

Minden anyuka rémálma, hogy kisbabája tüdejével probléma adódik, vagy - a legnagyobb félelmünk - hogy leáll a kicsi légzése. Ezért figyeljük már-már mániákusan, hogy apróságunk vesz-e levegőt, s ha igen, hogyan teszi. Minden szülő legnagyobb rémálma, hogy kisgyermekét olyan baleset vagy váratlanul jelentkező betegség éri, amely miatt leáll a légzése és szívmozgása. Ám ha mégis megtörténik a baj, tudnunk kell cselekedni.

A bölcsőhalál vagy más néven hirtelen csecsemőhalál szindróma leginkább a 2-4 hónapos kor közötti babákat veszélyezteti. A bölcsőhalál minden előzmény nélküli, egészséges babák légzés leállását, majd halálát jelenti. Általában a babát alvás közben éri.

A légzésfigyelő feltétlen ajánlott azon gyermekek esetében, akiknél légzészavar fordult elő újszülött korban, koraszülöttek voltak, vagy már fordult elő a családban csecsemőkori légzésleállás. Ilyenkor általában már a kórházban javasolják a berendezés beszerzését. A készüléket egyéves korig javasolt használni.

A légzésfigyelő hasznos eszköz - időben leadott jelzésével azonnal cselekedhetnek a szülők, hogy megmentsék babájuk életét. De vajon azt is tudjuk, hogy mit kell tennünk, amikor meghalljuk a készülék csipogását? Amikor csipogni kezd a légzésfigyelő, az azt jelzi, hogy nem érzékeli a baba légzését - ez pedig nagy riadalmat vált ki a szülőkből. A „jól beállított légzésfigyelő monitor nagy segítséget nyújt a légzésleállás azonnali észleléséhez, ezért a veszélyeztetett csecsemők esetén használata egyértelműen javasolt, de egészséges babáknál is indokolt lehet”. A készülék a baba mozgását - ezzel együtt a légzését is - monitorozza folyamatosan, és akkor jelez, ha 20 másodpercen át mozdulatlanságot érzékel.

A készülék megvásárlása önmagában nem segít baj esetén, csak riasztásra szolgál, a többi a szülőkön múlik. A legtöbb készülék használati utasítása részletesen ismerteti a teendőket baj esetén, valamint jól használható oktatóprogramok tölthetők le az internetről is. Több kórház gyermekosztályán, gyermekkórházban, például a budapesti Heim Pál Gyermekkórházban is van lehetőség elsősegélynyújtó tanfolyam elvégzésére is.

Mit Tehetünk, Ha A Baba Légzése Leáll? Elsősegély Újszülötteknek és Csecsemőknek

Ha leáll a légzése, természetesen azonnal hívj mentőt. Fontos, hogy minden kisgyermekes szülő megtanulja a gyermek újraélesztést és az idegen test eltávolítását. Ritkán fordul elő, hogy a tudásunkat éles helyzetben is alkalmaznunk kell, viszont soha nem tudhatjuk, mikor lesz rá szükségünk.

Az újraélesztés során a befújásos lélegeztetésnek sokkal nagyobb szerepe van a gyerekeknél, mint a szívmasszázsnak. Az első és legfontosabb szabály: ha nem tanultunk újraélesztést, hogy hívjuk a mentőket, és kövessük az utasításaikat!

Az újraélesztés lépései:**

1. Hívjunk segítséget: Ha van rá mód, kérjünk meg valakit, hogy hívja a mentőket (112).
2. Helyezzük a babát: Fektessük hanyatt a gyermeket szilárd, egyenes felületre (padló, szőnyeg).
3. Szabaddá tegyük a légutakat: Billentsük hátra a fejét, állát megemelve tegyük szabaddá a légutakat. Nézzünk bele a baba szájába, nem akadályozza-e valami a légzést, például bukás, hányadék, idegen test. Ha bármit látunk a szájüregben, azt vegyük ki, töröljük ki.
4. Lélegeztetés: Veszünk egy nagy levegőt, majd a szánkkal körbefogjuk a baba orrát és száját (egyszerre!), és befújjuk a levegőt - 1 másodperc hosszan, nem túl erősen. Fontos, hogy lássuk, hogy a kicsi mellkasa a befújás alatt megemelkedik. Öt befúvást alkalmazzunk.
5. Életjelek keresése: Ha az 5 befújásos lélegeztetéssel átmenetileg enyhítettük a csecsemő oxigénhiányát, ismét jut időnk egy gyors - maximum 10 másodperces - ellenőrzésre, életjel keresésére. A köhögés, csuklás, mozgás, nyögdécselés, sírás mind életjelenségnek számít.
6. Mellkaskompresszió (szívmasszázs): Ha nem tapasztalunk életjelet, és a baba továbbra is mozdulatlanul fekszik, akkor a szívműködés valószínűleg leállt, annak pótlását tehát meg kell kezdenünk. Csecsemőknél a mellkason a szegycsont alsó harmadában végezzük a mutató és középső ujjunkkal. A ritmusos - 100-120/perc gyorsaságú - nyomásokat a szegycsontnál, egyik kezünk két ujjával (mutató- és középső ujjunkkal) kell végezni, a csecsemő mellkasát nagyjából 3-4 centiméter mélységben kell benyomni.
7. Kombinált újraélesztés: Két befújás, majd 15 nyomás. Ezt egy percig kell csinálni, de ilyenkor elvesztik az időérzéküket a szülők, ezért azt szoktam mondani, hogy négyszer-ötször ismételjék meg. A 30 mellkaskompressziót és 2 lélegeztetést addig folytassuk, amíg a mentő meg nem érkezik!

Affektív Apnoe (Indulatvezérelt Légzéskimaradás)

Az affektív apnoe, vagyis indulat, ijedség kiváltotta légzéskimaradás egy olyan jelenség, amely főként csecsemő- és kisdedkorban fordul elő. Az epizódot az jellemzi, hogy a gyermek elkezd hevesen sírni (ez általában nagyon rövid ideig, néhány másodpercig tart), majd hirtelen elhallgat, hosszú másodpercekig fújja ki a levegőt és a belégzés hiányzik. Ez átmeneti oxigénhiányos állapothoz vezet, melynek következménye az ájulás (infantilis syncope). Az ájulást követően a légzés önmagától rendeződik.

A jelenség a szülők számára kifejezetten ijesztő, de ezek a rosszullétek NEM okoznak hipoxiás (oxigénhiányhoz köthető) károsodást az agyban, ezek a gyermekek általában egészségesek. Előfordul, hogy az epizód során epilepsziás görcsrohamot (konvulzió) utánzó izomrángás látható (általában tónusos megfeszülés néhány végtagrándulással). Ilyen esetben nem valódi epilepsziáról van szó, hanem az oxigénhiány (és az agy átmenetileg csökkent vérellátása) okozza. Ilyenkor nem fokozott az epilepszia betegségre való hajlam.

A diagnózis általában az epizódok pontos leírásán és alapos fizikális vizsgálaton alapul. Részletes kivizsgálás ismétlődő rohamok és/vagy konvulzív syncope esetén szükséges. Az esetek többségében találni valamilyen kiváltó okot, ami elindította a rosszullétet (pl.: a gyermek megijed, megüti magát stb). Szívbetegség kizárására első körben EKG-vizsgálat végzése történik, ennek eltérése esetén kell számítani további kardiológiai vizsgálatra. Ha izomrángással járó epizód zajlott, EEG vizsgálat elvégzése is szóba jön. Képalkotó vizsgálatra (MRI, CT) általában nincs szükség. Kiegészítésképpen laborvizsgálat végezhető az anaemia felderítése céljából (vérkép, vas, ferritin, transzferrin).

A rohamok kifejezetten ijesztő volta ellenére speciális terápiára általában nincs szükség. Érdemes figyelni a sírási hangra is, mely megváltozik a mélyebb levegővétel előtt. Ha a gyermek fáradt, álmos gyakrabban jelentkeznek a rohamok, ezért arra mindig ügyelni kell, hogy eleget aludjon a gyermek éjszaka és a nappal is aludjon amikor igényli. Légzésszünet esetén legjobb, ha a gyermeket békén hagyjuk. Semmi esetre sem szabad hirtelen, agresszíven közbelépni (kiabálás, büntetés, megragadás, ráfújás) mert az csak rontani fog a helyzeten.

Félrenyelés és Légúti Elzáródás

Minden szülő átélte már, hogy gyermeke például evés közben félrenyel. Az esetek többségében nem kell nagyobb beavatkozás egy-két hátba veregetésnél, de sajnos az is előfordul, hogy szükség van az idegen test eltávolítására, ahhoz, hogy a gyermek levegőhöz jusson.

Ha a légutakat idegen test - például egy falat étel - zárja el, akkor természetes reflexként köhögni kezdünk. Ez azonban nem mindig elég ahhoz, hogy a légutak ismét szabaddá váljanak.

Teendők félrenyelés esetén:**

1. Ingerlés: Próbálkozzunk erősebb bőringerek alkalmazásával. A test vagy a talpak simítása, dörzsölése már önmagában elegendő lehet ahhoz, hogy a légzőközpont „észhez térjen”, tehát a légzés újból beinduljon.
2. Segítségkérés: Amennyiben az ingerlés nem volt elegendő, mielőbb hívjunk segítséget. Ha rajtunk kívül más is van a helyszínen - például egy másik családtag -, akkor őt kérjük meg, hogy azonnal hívja a mentőket, hogy a szakszerű segítség minél előbb megérkezzen.
3. A baba kivétele a kiságyból: A csecsemőt vegyük ki a kiságyból, és fektessük egy vízszintes, kemény felületre, például a padlóra vagy a pelenkázóasztalra.
4. Légutak szabaddá tétele: Nézzünk bele a baba szájába. Elképzelhető ugyanis, hogy hányadék vagy idegen test akadályozza a légzést.
5. Légzésvizsgálat: Ha már szabad a légút, hajoljunk a baba arca fölé, és figyeljük, látjuk-e, érezzük-e a légzés jeleit.
6. Lélegeztetés: Saját légzés híján mesterséges lélegeztetéssel kell oxigént juttatni a csecsemő tüdejébe. Ezt otthon úgy tudjuk megtenni, hogy veszünk egy nagy levegőt, majd a szánkkal körbefogjuk a baba orrát és száját (egyszerre!), és befújjuk a levegőt - 1 másodperc hosszan, nem túl erősen. Fontos, hogy lássuk, hogy a kicsi mellkasa a befújás alatt megemelkedik. Mindeközben tartsuk stabilan a fejet, továbbra is enyhén megemelve az állat.
7. Életjelek keresése: Mivel az 5 befújásos lélegeztetéssel átmenetileg enyhítettük a csecsemő oxigénhiányát, ismét jut időnk egy gyors - maximum 10 másodperces - ellenőrzésre, életjel keresésére.
8. Mellkaskompresszió: Ha nem tapasztalunk életjelet, és a baba továbbra is mozdulatlanul fekszik, akkor a szívműködés valószínűleg leállt, annak pótlását tehát meg kell kezdenünk mellkaskompresszió - vagy ismertebb nevén szívmasszázs - formájában. A ritmusos - 100-120/perc gyorsaságú - nyomásokat a szegycsontnál, egyik kezünk két ujjával (mutató- és középső ujjunkkal) kell végezni, a csecsemő mellkasát nagyjából 3-4 centiméter mélységben kell benyomni.
9. Kombinált újraélesztés: Két befújás, majd a mellkasnyomás folytatása. A fenti lépéseket egy percig kell végeznünk, majd - ha ez nem hozza meg a kívánt eredményt - tárcsázzuk a 112-őt.

Ha a baba tud köhögni, és az megoldja a problémát, akkor nincs szükség további beavatkozásra. Csak akkor távolítsuk el az idegen testet kézzel, ha jól látjuk, és ezt egy mozdulattal meg tudjuk tenni - mert egyébként nagyobb bajt csinálhatunk vele. Ha ezek nem oldották meg a helyzetet, akkor van egy kétlépéses manőver, ami segít: először megfordítjuk a babát, úgy, hogy az állkapcsát fogjuk, és a térdünkre fektetjük. A feneke magasabban legyen, mint a feje, de közben tartsuk az állkapcsot, és amíg kicsi, addig a két lapocka közé viszünk be 5 határozott ütést a kezünk párnás részével. Ha ez nem oldotta meg a helyzetet, akkor a képen látható módon kivitelezett mellkasi lökéssel folytatjuk.

Egyéb Lágzési Problémák és Betegségek

Krupp: A krupp egy elsősorban kisbabákat, legsúlyosabban egyéves kor alatti gyerekeket érintő vírusos megbetegedés-alapú nehézlégzési helyzet. Hajlam kérdése, és azért gyakoribb és veszélyesebb kisebb korban, mert akkor még nagyon szűkek a légutak, és a nyálkahártya-duzzanat elzárja őket. Ez egy belégzési nehézség („sípoló” belégzéssel) és jellegzetes ugató köhögéssel jár. Fontos az azonnali reakció: a hideg levegő gyorsan csökkenti a duzzanatot, és segíti a levegő áramlását. Ez télen azt jelenti, hogy érdemes kimenni vagy kiállni a babával az ablakba, nyáron pedig a nyitott hűtő elé beállni.

Hasmenéses-hányós betegségek: Minél kisebb a baba, annál nagyobb az esély a kiszáradásra, ennek jelei kisbabakorban a ritkuló pisis pelenkák, esetleg más, sötétebb színű, koncentráltabb vizelet, karikás szemek, könnyen ráncolható, esetleg márványozott bőr, hideg végtagok és bágyadtság. Ezekkel a tünetekkel kórházba kell menni.

Lázgörcs: A lázgörcs elnevezés félrevezető, mert sokan azt gondolják, hogy ez a betegség magas láz esetén alakul ki, holott nem. A láz a szervezet teljesen természetes reakciója a szervezetbe jutott kórokozóra. Itt már feltételezünk a háttérben egy fejletlen idegrendszert, amiért egy ilyen fokozott reakció van. Általában felszökő szakban jelentkezik, ugyanúgy, mint a hidegrázás, de ugye nem lehet összekeverni, mert a hidegrázásnál eszméleténél van, tudunk vele kontaktusba kerülni, a rázkódásnál eszméletlen, ott nem fogunk tudni kontaktusba kerülni. Mivel a lázgörcs nem függ a testhőmérsékletétől, ezért nem tudjuk gyógyszeres lázcsillapítással megelőzni.

Obstruktív alvási apnoé: Legszembetűnőbb tünete a rendszertelen, hangos, légzéskimaradásokkal járó horkolás. Gyakran tapasztalható nyugtalan alvás, a gyermek egész éjszaka forgolódik, sokszor felriad. Nappal előfordulhat álmosság, csökkent szellemi teljesítmény, magatartászavarok. Leggyakoribb oka a megnagyobbodott orrmandula, mely légzési akadályt képez. Ennek műtéti eltávolítása általában megoldja a problémát.

Újszülöttkori apnoé: Főleg koraszülötteknél, illetve beteg újszülötteknél fordul elő, a légzőközpont fejletlensége következtében a babánál légzéskimaradások következhetnek be. Ez leggyakrabban alvás közben alakulhat ki. Természetesen ezeknél a gyermekeknél a szoros orvosi kontroll elengedhetetlen, a légzésfigyelő használata mindenképp javasolt.