Szülőként mindannyian azt szeretnénk, hogy a gyerekeink egészségesek, energikusak és boldogok legyenek. Ehhez pedig nélkülözhetetlenek a megfelelő vitaminok. Bár egy kiegyensúlyozott étrend rengeteget számít, sokszor felmerül bennünk a kérdés: vajon tényleg elegendő vitamint visz be a gyerekünk?
A D-vitamin fontossága
A D-vitamin igazi sztár a vitaminok között. ☀️ Segíti a csontok fejlődését, támogatja a kalcium felszívódását, és nélkülözhetetlen az erős immunrendszerhez. Hiszen köztudott, hogy a csontok egészséges fejlődéséhez optimális kalcium- és D-vitamin-bevitelre van szükség. A D-vitamin azonkívül, hogy pozitív hatással van a csontanyagcserére, bizonyítottan immunerősítő és tumorellenes hatású is. A szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminként és endokrinhormonként funkcionál, receptora szinte minden sejtünkben megtalálható, és a génreguláció egyik fontos szereplője.
A jelenlegi konszenzus szerint minden csecsemő 2 hetes kortól egyéves korig napi 1 csepp Vigantolt kap, mely 500 NE D-vitaminnak felel meg. A kisgyermekek D-vitamin-szükséglete hétszer magasabb a felnőttekéhez viszonyítva. Ezért tekintettel arra, hogy a zsírban oldódó D-vitamin átjut az anyatejjel, minden szoptató nőnek napi 2000-4000 NE pótlást javasolnak. Tápszeres csecsemőknél a tápszert dúsítják D-vitaminnal (10 μg = 400 NE). 12 hónapos kor felett tehéntej helyett junior italok fogyasztását javasolják, melyek szintén D-vitaminnal dúsítottak.
A D-vitamin hiánya komoly gondokat okozhat - például angolkórt, ami a csontok deformitásához vezethet. D-vitamin-hiány következtében a csontban lecsökken a kalciumtartalom, ezáltal csontvesztés jön létre. Tartósan fennálló D-vitamin-hiány esetén jellegzetes csonteltérések alakulnak ki, a csont szerkezete megváltozik, ún. csontmineralizációs zavarok jönnek létre, melyek fizikális vizsgálattal és röntgenképalkotással is jól észlelhetők; ez a kórkép a rettegett angolkór, más néven rachitis.
Klinikai csonttünetek: a hosszú csöves csontok elgörbülnek (O-láb), a koponya ellaposodik, a nagykutacs tátongó, a nagykutacs 18 hónapos korig nem záródik, megkésett fogzás, a csont- és porchatárokon a csontvégek megvastagodnak (rachitises karperec, rachitises „olvasó” a bordák porchatárán), megkésett mozgásfejlődés. Ezek a gyermekek alacsony növésűek maradnak, csontjaik életük végéig deformáltak lesznek, gerincük elgörbül, gyakran orthopédiai beavatkozásra szorulnak.
Azonban, ha a gyermeket a nyári hónapokban nem éri rendszeres, minimum 15 perces napsütés, vagy krónikus megbetegedés miatt rizikócsoportba sorolható, folyamatos pótlást igényel. Azonban, ha a gyermeket a nyári hónapokban nem éri rendszeres, minimum 15 perces napsütés, vagy krónikus megbetegedés miatt rizikócsoportba sorolható, folyamatos pótlást igényel. Azonban, ha a gyermeket a nyári hónapokban nem éri rendszeres, minimum 15 perces napsütés, vagy krónikus megbetegedés miatt rizikócsoportba sorolható, folyamatos pótlást igényel.
A túladagolás elkerülése végett figyeljünk arra, hogy a tápszerek és a junior italok már D-vitaminnal dúsítottak, így amennyiben a gyermek akár tápszerből, akár junior italból elfogyasztja a napi D-vitamin-szükségletének megfelelő mennyiséget (10 μg D-vitamin = 400 NE), a pótlást mellőzhetjük.
A C-vitamin szerepe
A C-vitamin szinte a legjobb barátja lehet a gyerekeknek, hiszen erősíti az immunrendszert, segíti a vas felszívódását, hogy a vashiány elkerülhető lehessen. Hozzájárul a bőr, a fogak, a csontok és az érfalak egészségéhez is. 🛡️ Gyermekkorban még fontosabb odafigyelni a napi bevitelére!
Életkoronként változó, hogy a szervezetnek mennyi a szervezet C-vitamin szükséglete. Míg egy felnőtt ember napi ajánlott C-vitamin bevitele 80 mg, addig egy gyermeknél természetesen ennél jóval kevesebbel kell számolni. Fél évesnél fiatalabb babák átlagos C-vitamin szükséglete 35-40 mg, míg 7 és 12 hónapos kör között ez a mennyiség 40-50 mg-ra növekszik.
A kicsiknél a szoptatás itt ebben is fontos szerephez jut, mert egy pici baba az anyatejjel jut hozzá a számára szükséges vitaminokhoz - ehhez viszont az anyukának ügyelnie kell arra, hogy változatosan és egészségesen étkezzen, bevigye a szervezetébe a szükséges vitaminokat, nyomelemeket, tápanyagokat. Az is előfordulhat, hogy pótolni kell a C-vitamint a kicsiknél, amennyiben ez szükségessé válik, a vitamint cseppek formájában (például teába keverve) adjuk be nekik. (Létezik ugyanis aszkorbinsavat tartalmazó csepp, ami könnyen beadható a babának. Erre vonatkozóan a gyermekorvostól érdemes pontos adagolási útmutatást kérni.
Mivel a babáknál 5-6 hónapos koruktól megkezdődik a hozzátáplálás, így innentől már van mód arra is, hogy ne csak az anyatejjel vagy tápszerrel, de más - a baba számára adható - ételekkel is hozzásegítsük a kicsiket a napi C-vitamin szükségletükhöz. Ahhoz, hogy tervezni tudjuk a baba étrendjét vitamin szempontból (is), jó, ha tisztában vagyunk azzal, a különböző zöldségek, gyümölcsök mennyi C-vitamint tartalmaznak. Készíthetünk a kicsinek csipkebogyóteát (hidegen áztatva), amit elkortyolgathat. Fontos tudni, hogy 200 mg C-vitamint tartalmaz 100 gramm csipkebogyó. Hét hónapos kortól már kaphat brokkolit a baba, ami szintén fontos C-vitamin forrás, 85 mg C-vitamin van 100 gramm zöldségben. Szintén ez idő tájt vezethetjük be a baba ételei közé - alapos tisztítás után - a citrusféléket.
A B-vitamin komplex és más vitaminok
Minden B vitamin gyerekeknek igazi szupercsapatként működik - nem egyetlen vitaminról van szó, hanem egy egész családról, amelynek minden tagja más-más területen segíti a kicsik fejlődését. ⚡ A B vitamin komplex fontos az anyagcseréhez, energiatermeléshez, idegrendszeri működéshez és még a vérképzéshez is. A B1 - vitamin gyerekeknek fontos a koncentráció és az agyi működés támogatásához. A B6-vitamin részt vesz a fehérje-anyagcserében, támogatja az idegrendszert, az agyat, sőt még a vörösvérsejtek képzését is. B9-vitamin (folsav) - Sejtosztódás? Kognitív fejlődés? A folsav a gyorsan osztódó sejtek működésében segít, és fontos az idegrendszer fejlődéséhez is. A B12 - vitamin gyerekeknek elengedhetetlen a vérképzéshez, az idegrendszer egészséges működéséhez és a DNS-szintézishez.
Az A-vitamin támogatja a látás fejlődését, a bőr egészségét és az immunrendszert. Mire jó az E vitamin? Az E-vitamin antioxidánsként védi a sejteket, erősíti az immunrendszert, és jót tesz a bőrnek is. A K-vitamin segíti a véralvadást és a csontok erősödését.
A vitaminpótlás fontossága és módjai
A fejlődő szervezetnek megbízható, hatékony és gyerekbarát vitaminokra van szüksége. A D-vitamin a csontok védelmezője, a C-vitamin az immunrendszer bajnoka, a B-vitaminok pedig az agyi működést és anyagcserét támogatják. És akkor még ott van az A-, E- és K-vitamin, amik szintén fontosak a látás, bőr, véralvadás és sejtvédelem szempontjából.
A legjobb, ha a vitamin gyerekeknek természetes úton, vagyis változatos és tápanyagban gazdag ételekből érkezik. A gyerekek étrendje ugyanúgy akkor működik jól, ha egészséges alapelveken nyugszik - csak egy kicsit színesebben, játékosabban. Bár az étrend az első számú forrás, előfordulhat, hogy plusz támogatásra van szükség. Ha bármilyen kétséged van, mindenképp beszélj gyermekorvossal vagy dietetikussal!
Vitaminokra nemcsak akkor van szükség, amikor betegséget szeretnénk megelőzni - hanem minden egyes nap, mert a gyerekek szervezete éppen „épül”, alakul, fejlődik.
A 4-6 hónapos kortól az anyatej, vagy ennek hiányában a tápszer önmagában már nem fedezi a fejlődésben lévő gyermek tápanyagszükségletét. A pépes, majd később a darabos ételre való átállás erősíti a száj körüli izmokat. Az egyes anyatejes vagy tápszeres étkezéseket a nap folyamán fokozatosan felváltja a bébiétel az elkövetkező hetek, hónapok során. Az anyatejes táplálás kiegészítéseként a szilárd táplálék bevezetésére elsősorban a délelőtti, majd a déli órák a legalkalmasabbak, majd a délutáni étkezésnél és a vacsoránál folytassuk.
A HiPP gyümölcsökkel egyszerű a hozzátáplálás megkezdése. A szilárd ételek közül elsőként lehetőleg az egy összetevős gyümölcspépeket válasszuk.
Szükségük van-e vitaminokra a gyerekeknek? Melyikekre és miért? Vessünk egy pillantást
K-vitamin pótlás újszülötteknél
Az újszülött babáknak megszületésüket követően szükségük van K vitamin adására, hogy megelőzzük vele a korai (1-7. nap) és késői (8. nap utáni) K-vitamin-hiányos vérzéses szindróma kialakulását. A baba a K vitamint a méhlepényen keresztül kapja az anyától, de sajnos azon csak kis hatékonysággal jut át a vitamin. Az anyatejben szintén alacsony a K vitamin koncentráció, így az újszülött nem jut elég vitaminhoz élete első időszakában. A K vitamin természetes tápanyagokban is jelen van, és a bélbaktériumok is termelik.
Születést követően minden baba kap az újszülöttosztályon K-vitamint, melyet - az első héten, majd havonta egyszer - otthon is adni kell. A Konakion MM Paediatric 2 mg-os injekcióból - a D-vitamin beadásánál leírt technikával - havi 1 ampullát kell megitatni a picivel.
Amikor a köldökcsonk leesik, időnként pici kis vérzést észlelhet az anyuka. Ebben az esetben a K-vitaminból kapjon plusz 1 ampullát a baba, függetlenül attól, hogy mikor lenne esedékes a K-vitamin adása.
Ha a baba tápszeres pótlásra szorul, akkor a továbbiakban K-vitamin külön adására már nincs szükség.
Vas pótlás
Azok a babák, akik kis vasraktárral rendelkeznek (iker újszülöttek, koraszülöttek, többszöri vérvételen átesettek) 3-4 hetes koruktól vas pótlására szorulnak a későbbi vashiányos vérszegénység kialakulásának megelőzése céljából. Amennyiben a pici vastartalmú tápszert kap, úgy annak mennyiségét is figyelembe kell venni a vaspótlás során. Későbbi életkorban - különösen az intenzív növekedéssel járó serdülőkorban, illetve lányoknál a menses megjelenését követően - nem ritka a vashiány és a hozzá társuló vérszegénység.