Csecsemőkori légzéskimaradás és félrenyelés: Elsősegély és megelőzés

Csecsemő- és kisgyermekkorban a légúti akadály kialakulása nem ritka jelenség. Egy gyermek felnevelése rengeteg felelősséggel jár, kezdve azzal, hogy minden erőnket bevetve próbáljuk megóvni egészségét és életét. A kisgyermekek kíváncsiságuknál és életkoruknál fogva igen gyorsan és váratlanul bajba kerülhetnek. Bennük van a felfedezni vágyás késztetése, de a veszélyérzetük még nem alakult ki. A légutakat idegen test - például egy falat étel - zárja el, akkor természetes reflexként köhögni kezdünk. Ez azonban nem mindig elég ahhoz, hogy a légutak ismét szabaddá váljanak. Bármikor találkozhatunk olyan esetekkel, amikor újraélesztés válhat szükségessé: lehet játszótéri- vagy közúti baleset, vízbefúlás, háztartási baleset, áramütés, félrenyelés. Ha ilyen helyzettel találkozunk, nem szabad megijednünk, pánikba esnünk.

A légúti akadály okai és kockázati tényezői

Az esetek egy részében étkezés közbeni félrenyelés, míg a másikban valamilyen tárgy (pl. játék) okozza a légút részleges vagy teljes elzáródását. A csecsemőkori légúti elzáródás kockázatát növeli, hogy légútjuk szűk, az könnyen elzáródhat, időbe telik míg megtanulják a megfelelő rágást és nyelést, továbbá köhögésük kisebb intenzitású. A környezetük felfedezése közben gyakran vesznek valamilyen tárgyat a szájukba.

A kisebbek esetében a legnagyobb rizikót talán az jelenti, ha még nincs elég foguk és esetleg túl nagy darabokban adjuk nekik az ételt. Ők még nem feltétlenül tudják megítélni, hogy eléggé megrágták-e az ételt ahhoz, hogy biztonságosan lenyeljék. A nagyobbaknál növelheti a félrenyelés kockázatát, ha teli szájjal beszélnek, nevetgélnek, esetleg futkároznak vagy ugrálnak. Három év alatti gyermekek esetében annak is elég nagy a kockázata, hogy játék vagy séta közben a szájukba vesznek valamit, amit nem kellene - például egy gyöngyöt vagy egy kavicsot -, és az zárja el a légutakat.

A légúti akadály tünetei

A tünetek többsége megegyezik a felnőtteknél kialakuló jelekkel, így a sérült: köhög, nehezen kap levegőt, nem tud hangot kiadni, sípoló hangot ad légvételkor, fuldoklik, hangos, ziháló, szapora a légzése, nehezített, halk a beszéde, arca kékes, szürkéslila lehet, torkához kap, arca eltorzul, eszméletét veszti. Más esetekben, pl. csecsemőknél nem feltétlenül van egyértelmű jele a légúti akadálynak. Fontos különbséget tenni a részleges és a teljes légúti elzáródás között. Részleges elzáródás során hatékony köhögést tapasztalunk, ilyenkor a segélynyújtónak nincs teendője, csupán kísérje figyelemmel a bajbajutott állapotát. Ha a légútba idegen test kerül, arra a gyermek azonnali köhögéssel reagál. Ha jó erővel, hangosan köhög, akkor nincs szükség beavatkozásra. Ilyen esetekre azt javasolja a gyermekmentő szolgálat, hogy próbáljuk megnyugtatni a gyereket, biztassuk köhögésre, és közben folyamatosan figyeljük az állapotát.

Elsősegély félrenyelés esetén csecsemőknél

Félrenyelős élménye minden szülőnek van, sőt minden embernek is, így az nem annyira ismeretlen, de nagyon félelmetes tud lenni. Főleg azért, mert általában nagyon hirtelen alakulnak ki a tünetek: érkezik egy erős, úgynevezett ingerköhögés. Az első teendő mindig az, hogy legyen egy inger, szólítsuk hangosan, próbáljuk meg felébreszteni. Ha sikerül, akkor nincs baj. „Akár folyadékot (anyatejet vagy tápszert), akár szilárd ételt nyelt félre a baba, ami a blw-zésnek ( baby lead weaning, azaz baba által vezetett elválasztás - a szerk.) köszönhetően nagyon gyakran előfordul, akkor először az a kérdés, hogy tud-e köhögni, és az megoldja-e a problémát. Csak akkor távolítsuk el az idegen testet kézzel, ha jól látjuk, és ezt egy mozdulattal meg tudjuk tenni - mert egyébként nagyobb bajt csinálhatunk vele.

Háti ütések alkalmazása

1. Teremtse meg a biztonságot!
2. Szólítsa meg, kíméletesen rázza meg! A csecsemők nem mindig adnak egyértelmű jelet, ezért első a reakcióképesség ellenőrzése, az általános betegvizsgálatnak megfelelően hangos megszólítás és bőringer (paskolja meg a talpát, csípje meg bőrét).
3. Ha fennáll a légúti akadály gyanúja, kiáltson segítségért!
4. Bíztassa a csecsemőt köhögésre! Amennyiben a csecsemő magánál van és köhög, biztassa köhögésre (amennyiben ez lehetséges ilyen korban).
5. Ha a csecsemő eszméletén van alkalmazzon háti ütéseket!
6. Üljön le!
7. Fordítsa a csecsemőt arccal lefelé, majd mérjen határozott ütést másik tenyerével a csecsemő hátára, a lapockái közé. A csecsemő feje alacsonyabban legyen, mint a törzse.
8. Az ütést követően ellenőrizze, hogy felszabadult-e a légút. Amennyiben nem, ismételje meg a háti ütést!
9. Mérjen 5 határozott, de nem túl erős ütést a lapockák közé.

Mellkasi lökések csecsemőknél

Amennyiben a háti ütések eredménytelenek voltak, fektesse a csecsemőt a hátára, arca felfelé nézzen. Két-három ujját helyezze a szegycsontjának közepére, majd végezzen határozott mellkasi lökést. Más irodalom szerint lenyomási pont helye a mellbimbók vonala alatt kétujjnyival. A lökés mélysége a mellkas keresztmetszetének egyharmada legyen. Ha ezek nem oldották meg a helyzetet, akkor a képen látható módon kivitelezett mellkasi lökéssel folytatjuk.

1. Ha nem tud köhögni, és a légút elzáródásnak egyértelmű jeleit látja, fullad, fektesse a hátára és gyakoroljon többször lökést a mellkasára!
2. Ha a légút felszabadult, ne alkalmazzon több lökést!
3. Sikertelen beavatkozás után hívjon mentőt (104)!

Légúti akadály eltávolítása kisgyermeknél

A légúti akadály eltávolításának módszere a gyermek testméretétől (testhossz, súly) függ. Azt a módszert válassza, amelyiket a testméret alapján a legjobban lehet kivitelezni. Kisebb gyerekeknél a csecsemőknél leírtaknak megfelelően alkalmazhat hanyatt fekvő helyzetben mellkasi lökést! Kissé nagyobbaknál támassza meg alkarját a combján és fektesse rá a csecsemőt hason, fejével enyhén lefelé. Ha a testsúly, testméret lehetővé teszi, úgy fektesse a kezére, hogy tenyerének alsó része a gyermek szegycsontja alatt, a has felső részénél legyen, ezáltal eleve hasűri nyomás alakul ki.

Kisebb gyerekeknél a légútfelszabadítás további módja, hogy a segélynyújtó leül, a gyermeket pedig a combjára fekteti. A gyermek szegycsont alatti hasterülete lehetőleg a combján legyen, így azzal gyakorol enyhe hasűri nyomást rá, majd így végezzen lapockák közé mért ütéseket.

Nagyobb gyermek esetében álljunk vagy térdeljünk mögé, nyúljunk át karjai alatt, és egyik összeszorított öklünket helyezzük a szegycsontja és a köldöke közé. Másik kezünkkel fogjuk meg az öklünket és egy határozott mozdulattal rántsuk azt befelé és felfelé. A szakirodalmak eltérően nyilatkoznak arról, hogy hány éves kor felett lehet az ún. Heimlich-féle műfogást (hasi lökést) alkalmazni. Amennyiben úgy ítéljük, körültekintően, a testméretnek megfelelő mértékben és erővel alkalmazzuk a Heimlich-féle műfogást (1 éves kor alatt semmiképp!).

Ha a légút felszabadult, ne alkalmazzon több lökést! Amennyiben a légúti akadály eltávolítása nem sikerült haladéktalanul hívjon mentőt, majd kezdje el a mellkasi-kompressziókat (újraélesztés)! Minden légúti elzáródás (még, ha felszabadult is) esetén indokolt a mentőhívás (104)!

Csecsemő újraélesztése

Egy olyan baba, akinek nincsenek életjelenségei, teljesen tónustalan, nem úgy tartja magát, ahogy addig megszokhattuk, kicsit felhúzott lábakkal, hajlított könyökkel, tehát lóg majd mindene - ebből már lehet tudni, hogy baj van. Ha ez a helyzet, akkor egy kemény felületre fektetjük (pelenkázó, közeli asztal, de akár a föld is), és segítséget hívunk, ha nem egyedül vagyunk otthon, akkor ez könnyebb, ha egyedül, akkor előbb megkezdjük az újraélesztést, utána, a babával együtt indulunk a telefonért, hogy hívjuk a mentőket. És akkor az újraélesztés: először megfigyelünk, ha fölé hajolunk, érezzük-e a levegő áramlását, halljuk-e a szuszogását és látjuk-e a mellkas emelkedését? Ha 10 másodperc alatt nincs legalább két légzőmozgás, akkor először befújjuk a levegőt. Mindegy, hogy orron, szájon, vagy mindkettőn, a lényeg, hogy megfelelő szögben, kicsit hátrahajtva legyen a fej, és akkor látnunk kell a mellkas emelkedését. Nagyobb babáknál vagy csak orron, vagy csak szájon, akkor a másikat el kell zárni - de azt rögtön észleljük, ha erre nem figyeltünk és visszajön a levegő.

1. Alkalmazzunk 5 befúvást a gyermek száján keresztül - az orr befogásával -, a fejpozíció megtartásával. Közben ellenőrizzük, hogy emelkedik-e a mellkas.
2. Ötöt fújunk, és aztán megnézzük, hogy történt-e változás az állapotában.
3. Ha normalizálódott a légzés, akkor is kell mentőt hívni, mert ez egy megkezdett újraélesztés.

Mivel a mellkaskompresszió nem kellemes, könnyen lehet, hogy valami sarkos reakció érkezik rá a babától, sírni kezd - az nyilván jó jel. Ha nem, akkor folytatjuk: két befújás, és újra 15 nyomás. Ezt egy percig kell csinálni, de ilyenkor elvesztik a szülők az időérzéküket, ezért azt szoktam mondani, hogy négyszer-ötször ismételjék meg. És akkor ez után, lehetőleg a babát kézben tartva, és folytatva az 15-2-es etapokat, el lehet menni a telefonért, ha nincs a közelben, és hívni a mentőt - amennyiben egyedül vagyunk. Fontos, hogy az újraélesztés közben, minden befúvás előtt nézzünk bele a gyermek szájába, hátha időközben láthatóvá vált a légutakat elzáró idegen test. Ebben az esetben próbáljuk meg eltávolítani azt. Ha egyedül vagyunk, akkor csak a lehető legrövidebb időre függesszük fel az újraélesztési folyamatot, ideális esetben csak addig, amíg beengedjük a segítségünkre érkezőket.

Csecsemőkori légzéskimaradási típusok

Az apnoe gyakorisága és súlyossága növekszik az extrém koraszülöttek között, például egy 24. terhességi hétre született babánál gyakoribb és súlyosabb lehet, mint egy 35. A koraszülött babák állapotát monitorok figyelik, amik hangjelzéssel riasztanak, ha a baba 15-20 másodpercnél hosszabb ideig nem vesz levegőt és/vagy a pulzusszáma csökken. Attól függően, hogy a légzés milyen hosszú időre áll le, a vér oxigéntartalma csökken, ez kékes bőrszínt (cyanosis), és alacsony pulzusszámot eredményez. Abban az esetben, ha a baba nem tudja spontán rendezni a légzését, az újszülöttet kezünkkel gyengéden megérintjük, vagy „megdörzsöljük” és ez az inger stimulálja a légzést. Ez gyakran elegendő is. Ha a légút elzáródása az oka a légzés kimaradásnak, akkor a babát a hátára vagy az oldalára fektetjük a fejét középre fordítva. Ebben az esetben az orvos megkezdi a gyógyszeres kezelést és koffeint kap a baba, mely a légzőközpontot stimulálja.

Bölcsőhalál (SIDS) és légzésfigyelő

A bölcsőhalálnak (SIDS vagy sudden infant death syndrome) nevezik az egy éves kor alatti csecsemők hirtelen, ismeretlen okból bekövetkező halálát. Magyarországon igen elterjedt gyakorlat a légzésfigyelő (apnoe alarm) használata a bölcsőhalál megelőzése céljából. Ahhoz, hogy ezt átlássuk, ismerni kell a különbséget a bölcsőhalál (SIDS), a légzéskimaradás (apnoe), és az életet fenyegető esemény (ALTE) között. A légzésfigyelő alkalmas arra, hogy a légzőmozgás hirtelen megszűnése után 15 másodperc múlva jelezzen, és így megakadályozza az ebből származó életet fenyegető esemény kialakulását.

Az első a bölcsőhalál rizikófaktorainak ismerete és a lehetőség szerinti megelőzés: bármi ami az arc elé torlódhat, bajt okozhat (laza lepedő, takaró, párna, plüss játék, puha matrac, szülővel való közös ágyban alvás, hason altatás). Takaró helyett a hálózsák jó megoldás lehet, párna nem kell egyáltalán egy éves kor alatt, legjobb összesen egy gumis szélű feszes lepedő (alá esetleg gumis szélű feszes matracvédő) és egy keményebb, nem süppedős matrac a baba alá. A kockázati faktorokból nem mindegyik megelőzhető, de a baba számára biztonságos alvó környezet kialakítása, az anyai dohányzás és a túlmelegítés elkerülése igen fontos.

„20 másodpercre a légzéskimaradás normális, a kisbabák légzése ugyanis még szabálytalan. Így vannak beállítva a légzésfigyelők, hogy akkor jeleznek, amikor már kórossá válik. Az első teendő mindig az, hogy legyen egy inger, szólítsuk hangosan, próbáljuk meg felébreszteni. Ha sikerül, akkor nincs baj. Ha nem, akkor kivesszük az ágyból, de semmiképp ne rázzuk meg első ijedségünkben, mert akkor előfordulhat az úgynevezett megrázottcsecsemő-szindróma, ami egyéves kor alatti babánál akár agykárosodást is okozhat. De teljesen természetes, hogy kivesszük, és magunkhoz öleljük, mert szülőként ez jön ösztönösen.

A bölcsőhalál általában nem a fent leírt mechanizmussal kezdődik, és máshogyan zajlik le. A kiváltó ok nagyrészt a csecsemő arca elé torlódó szövet vagy más tárgy. A kis térben az arc előtt feldúsul a széndioxid, az oxigén szintje pedig lecsökken. A légzőközpont éretlensége miatt a kicsik erre néha a felnőttekkel ellentétben nem nagyobb és erősebb légvétellel reagálnak, hanem egyre “kisebb” levegőket vesznek. A folyamat vége az úgynevezett “gaspolás”, amikor van még mellkasmozgás, de ezzel érdemi légcsere már nem történik. Sajnos ezt a légzésfigyelő még mindig légzőmozgásnak érzékeli, és nem riaszt. Mire a légzés teljesen leáll, az agy már régen oxigénhiányos állapotban van. Ez még professzionális szakembergárda, ideális körülmények (műszerek, gyógyszerek stb.) mellett sem mindig lehetséges egy pár perce meghalt csecsemőnél. Mindenesetre meg kell próbálni, neki kell fogni, és a baba keringését, légzését legalább addig fenntartani, amíg a szakmai segítség megérkezik.

A tapasztalat szerint a légzésfigyelő nyújtotta biztonságérzetben a szülők hajlamosak akár már a fiatal csecsemőt is maguktól távol, másik helyiségben altatni. Sokkal inkább érdemes előnyben részesíteni a baba szülők közelében történő elhelyezését, az igényei szerinti testi kontaktus, szoptatások biztosítását.

Affektív apnoe (sírási légzéskimaradás)

A légzéskimaradás esetén az újszülött/csecsemő szabályos, normál mélységű légvételeket követően egyszer csak egyáltalán nem vesz levegőt minimum 20 másodpercen keresztül. Az epizódot az jellemzi, hogy a gyermek elkezd hevesen sírni (ez általában nagyon rövid ideig, néhány másodpercig tart), majd hirtelen elhallgat, hosszú másodpercekig fújja ki a levegőt és a belégzés hiányzik. Ez átmeneti oxigénhiányos állapothoz vezet, melynek következménye az ájulás (infantilis syncope). Az ájulást követően a légzés önmagától rendeződik. Olyan is előfordul, hogy a sírás teljesen hiányzik, különösen olyan esetekben, amikor hirtelen fájdalominger (pl.: enyhe ütés a fejre eleséskor) váltja ki a rohamot. A rosszullét általában kevesebb, mint 1 percig tart. Hátterében a légzőközpont éretlenségét és kóros reflexválaszokat feltételeznek. Két típus különböztetünk meg, az egyiknél a gyermek elsápad (ún. pallid forma), a másiknál elkékülés (cyanosis) jelentkezik, különösen az ajkak környékén. Ez utóbbi típus a gyakoribb. Előfordulási gyakorisága nagyon változó, van, hogy hónapokig nem jelentkezik, de heti több alkalommal is lehetnek rohamok. Általában 6-18 hónapos életkorban kezdődik, spontán szűnik legkésőbb a 7 éves kor betöltéséig, de 4 év felett az epizódok sokkal ritkábbak és kevésbé súlyosak. Jóval ritkábban nagyobb gyermeknél is észleljük, ekkor már nem sírás, hanem fájdalom, ijedtség válthatja ki.

Diagnózis és kezelés

A jelenség a szülők számára kifejezetten ijesztő, de ezek a rosszullétek NEM okoznak hipoxiás (oxigénhiányhoz köthető) károsodást az agyban, ezek a gyermekek általában egészségesek. Természetesen ránézésre nem eldönthető, hogy valóban milyen rosszullétről volt szó így a kivizsgálás ilyen esetben mindenképpen indokolt! A kivizsgálásnak általában a célja az, hogy kiderüljön a rosszullét valóban affektív apnoe/infantilis syncope-e vagy valamilyen súlyos szervi eltérés van a háttérben (pl.: szívritmuszavar, epilepszia betegség). A diagnózis általában az epizódok pontos leírásán és alapos fizikális vizsgálaton alapul. Részletes kivizsgálás ismétlődő rohamok és/vagy konvulzív syncope esetén szükséges. Az esetek többségében találni valamilyen kiváltó okot, ami elindította a rosszullétet (pl.: a gyermek megijed, megüti magát stb). Szívbetegség kizárására első körben EKG-vizsgálat végzése történik, ennek eltérése esetén kell számítani további kardiológiai vizsgálatra. Ha izomrángással járó epizód zajlott, EEG vizsgálat elvégzése is szóba jön. Képalkotó vizsgálatra (MRI, CT) általában nincs szükség. Kiegészítésképpen laborvizsgálat végezhető az anaemia felderítése céljából (vérkép, vas, ferritin, transzferrin).

A rohamok kifejezetten ijesztő volta ellenére speciális terápiára általában nincs szükség. Légzésszünet esetén legjobb, ha a gyermeket békén hagyjuk. Semmi esetre sem szabad hirtelen, agresszíven közbelépni (kiabálás, büntetés, megragadás, ráfújás) mert az csak rontani fog a helyzeten. Ezzel nem csak azt érjük el, hogy jobban megijed a gyermek, hanem az ilyen jellegű viselkedés a gyermek rossz például is szolgál, így meg kell próbálni nyugodtan maradni akkor is ha, bekövetkezik az ájulás. Ebben segíthet az a tudat, hogy bár ijesztőek lehetnek a rohamok, ha valóban affektív apnoe/infantilis syncoperól van szó, akkor semmilyen tartós károsodást nem fog elszenvedni a gyermek. Hogy ez valóban így történjen, arra mindenképpen figyelni kell, hogy a környezet biztonságos legyen, mert az ájulás kapcsán gyakoriak az akár súlyos sérülések is, így soha ne hagyjuk magára ilyenkor a gyermeket! Az ájulás után a gyermek általában spontán elkezd lélegezni és hamar magához tér. Ha ez nem történik meg, azonnal mentőszolgálatot kell értesíteni!

Fontos azonban tudni, hogy ezt a gyermekek NEM direkt csinálják, hiszen ez egy kóros reflexválasz, ami a levegő önkéntelen kifújásában, a belégzés hiányában, a vérnyomás csökkenésében és végül következményes ájulásban nyilvánul meg. A gyermek nem eldönti, hogy „Akkor most nem veszek levegőt és elájulok”, erről a reflexről nem tehet, ezért semmi esetre sem szabad ezért büntetni sem! Ha egy gyermek vérszegény az súlyosbíthat a rohamokon (az alacsony hemoglobin szint hatására csökken a vér oxigénszállító képessége) éppen ezért a vaspótlás ilyen esetben hatékony lehet, de NEM a vérszegénység váltja ki a rohamokat.

További légzési rendellenességek

Krupp

A krupp egy elsősorban kisbabákat, legsúlyosabban egyéves kor alatti gyerekeket érintő vírusosmegbetegedés-alapú nehézlégzési helyzet. Hajlam kérdése, és azért gyakoribb és veszélyesebb kisebb korban, mert akkor még nagyon szűkek a légutak, és a nyálkahártya-duzzanat elzárja őket. Ez egy belégzési nehézség (míg az asztmatikus helyzetek kilégzéskor nehezebbek, a légzési rendellenesség meg mindkét irányban), „sípoló” belégzéssel és jellegzetes ugató köhögéssel jár. Fontos az azonnali reakció: a hideg levegő gyorsan csökkenti a duzzanatot, és segíti a levegő áramlását. Ez télen azt jelenti, hogy érdemes kimenni vagy kiállni a babával az ablakba, nyáron pedig a nyitott hűtő elé beállni.

Hörghurut

Fulladásos, sípoló légzés jelentkezhet például hörghurut esetén, amikor a szűk légutak következtében a kilégzés hosszabb és sípoló hang kíséri (későbbi életkorban ennek hátterében akár asztma is állhat).

Megelőzés

Mivel a kisgyermekek gyakran úgy ismerkednek a világgal, hogy egyes tárgyakat a szájukba vesznek, náluk a leggyakoribb a félrenyelés. Ezért lenne fontos és hatékony a megelőzés. Néhány dolog, amire érdemes odafigyelni:

• Életkornak megfelelő ételek (kemény és darabos, könnyen félrenyelhető dolgok kerülése).
• A puha, darabos ételeket is lehetőleg aprítsa fel!
• A gyermeket szoktassa arra, hogy evés közben ne figyeljen másra.
• A gyermek lehetőleg nyugodt körülmények között egyen (pl. autóban, az utcán ne).
• Életkornak megfelelő játékok (az apró részekből álló játékok - pl. lego - a kisebbekre nézve nagyon veszélyesek lehetnek)
• Otthonában az apró tárgyakat tegye olyan helyre, ahol a gyermek nem éri el.

Az elsősegély-oktatás fontossága

A második legfontosabb dolog pedig, amit egy szülő vagy szülőpár megtehet, hogy elmegy egy csecsemő/gyermek újraélesztési tanfolyamra. Nagyban csökkenti a szorongást, ha a szülő tudja, hogy veszélyhelyzetben mit kell tenni. Sajnos a mentő kiérkezéséig több idő telik el, mint amennyit az agy oxigén nélkül képes elviselni. Az oldal üzemeltetője az Elsősegélynyújtás Oktatásáért Alapítvány, melynek célja a magasszínvonalú, hiteles elsősegély-oktatás és információközlés előmozdítása. A szükséges lépéseket azért ajánlott mindenkinek megtanulnia, mert bármikor bárkivel megtörténhet a baj, ezt megelőzni viszonylag nehéz. Az is rengeteget számít, ha ezeket a nagyon fontos információkat elraktározzuk, ha pedig egy gyakorlati tanfolyamra el tudunk menni, az még jobb (mert ott a képeken látható babán ki is próbálhatjuk a legfontosabb mozdulatokat).

tags: #csecsemo #legzeskimaradas #felrenyel