Kína, a világ legnépesebb országa, ahol mintegy 1,41 milliárd ember él, az elmúlt évtizedekben számos népesedéspolitikai változáson ment keresztül. Ezek a változások, a tradicionális szokásokkal és a modernkori kihívásokkal együtt, mélyen befolyásolják a gyermekek születését, nevelését és sorsát az országban.
A népesedéspolitika változásai és következményei
Kína népesedéspolitikája az utóbbi évtizedekben sokszor változott. Az 1980-as években bevezetett „egy gyermek politika” évtizedeken át érvényben volt, a kezelhetetlen népességnövekedés megakadályozása érdekében. Bár a világon mindenhol „egy gyermek politikának” ismerték az intézkedést, a valóság közelebb állt a másfélhez. A megszorítások eredményeként közel 400 millió abortusz történt az országban 1980 óta a hivatalos statisztikák szerint. A kormány elképzelése tehát megvalósult, ma körülbelül 100 millió 40 év alatti egygyermekes szülő él Kínában, és bő három évtized alatt közel a harmincszorosára emelkedtek az átlagbérek is.
Az egygyermekes politika eltörlése és a demográfiai válság
A csökkenő és elöregedő népesség miatt a kínai kormány 2015-ben úgy döntött, hogy felhagy az egy gyermek politikájával, és bő három évtized elteltével lehetővé teszi, hogy az országban élők - szankciók nélkül - egynél több gyermeket vállaljanak. Kína 2016-ban törölte el az évtizedeken át érvényben lévő „egy gyermek politikát”, és engedélyezte, hogy a házaspároknak maximum két gyermeke legyen. 2016 óta azonban egyre kevesebben születnek. A Kínai Népköztársaságban soha olyan kevés gyerek nem született az 1949-es alapítás óta, mint 2018-ban, amikor 15,23 millió gyerek jött világra, ami jóval kevesebb, mint az év elején becsült 21-23 millió. Szakértők szerint Kínának 28 évvel ezelőtt kellett volna felhagynia az egy gyermek politikával. Kína népessége várhatóan 2027-ben éri el a csúcsát 1,45 milliárd emberrel, majd évtizedeken át csökkenni fog.
A két- és háromgyermekes politika bevezetése
Kína tehát későn kapott észbe és kapkodni kezdett. 2016-ban átálltak a két gyermek politikára, majd 2021-ben a kínai házaspároknak mostantól engedélyezik, hogy három gyerekük legyen. A vezetők mostanra ráébredtek, hogy az eddigi lépések nem járnak eredménnyel, ezért 2021 márciusában a Nemzeti Népi Kongresszuson felvázolták az újabb terveket. Az emberek azonban nem a „két gyermek-korlátozás”, hanem az egyre növekvő gyermeknevelési költségek miatt nem vállalnak több gyermeket. Az Új Kína Weibo közösségi média platformján lefolytatott „Készen állsz?” nevű felmérés 31 ezer válaszadója közül 29 ezren azt mondták „soha nem gondolnának” arra, hogy három gyerekük legyen. A most a húszas éveikben járó fiatalok pontosan olyan életet szeretnének teremteni a gyerekeiknek, mint amilyen nekik volt, amikor még tilos volt két gyereket szülni.
A gyermek érkezése és a tradicionális szokások
A baba érkezése Kínában is öröm, talán még nagyobb is, mint a világ nyugati felén. Az ázsiai országokban ugyanis a gyermekre a család jövőjének pilléreként tekintenek. Arrafelé a szülők és nagyszülők sokkal erősebben támaszkodnak a felnőtt gyermekekre, akiknek kötelességük anyagilag is támogatni idős felmenőiket. A gyermek a kínai család szeme fénye.
Terhesség és szülés
A nagyszülők már a születése előtt megegyeznek, ki hogyan fog részt venni a gondozásában. Az egyik nagymama általában az újdonsült szülők házába költözik, hogy mindenben segíthesse az anyukát. A kismamát tehát már a szülés előtt tehermentesíti a család. A terhesség kezelése - orvosilag - ugyanúgy történik, mint otthon, a szokásos vizsgálatokkal, kötelező szűrésekkel. A terhesség alatt a nő amennyire lehet, kíméli magát. Hisznek abban, hogy anya és születendő gyermeke között már a magzati korban erős a kapcsolat, éppen ezért tartózkodnak minden negatív megnyilvánulástól és gondolattól. Sok családban a terhesség alatt a mai napig tilos a szex. A test egyensúlyának fenntartása érdekében néhány ételtől tartózkodni kell, például az ananász, a csokoládé, a garnélarák és a koffein fogyasztása sem javasolt.
A gyermekágyas időszak
A kicsi megszületése utáni egy hónap, vagy 40 nap kiemelt jelentőségű az anyuka életében. A gyermekágyas időszak - akár csak a régi magyar hagyományokban - tele van tiltásokkal, valamint a kismama védelmét érintő szokásokkal. Vidéken még ma is gyakori, hogy az újdonsült anyuka nem nyúlhat hideg dolgokhoz, nem mosakodhat, vagy nem tarthatja huzamosabb ideig kézben a babáját. A kínai nők életében ez a néhány hét kétségtelenül a legboldogabb időszak. Távolabbi rokonok és a barátok számára az első néhány napban történő babalátogatás éppúgy tabu, mint mifelénk. A kínai hagyományok szerint 100 napig kell várni, hogy a baba megerősödjön és az új kis élet megmaradása biztos legyen.
| Tiltott tevékenység/étel | Indoklás |
|---|---|
| Hideg dolgokhoz nyúlás, mosakodás | A kismama védelme, a test melegen tartása |
| Huzamosabb babatartás | Az anyuka kímélése |
| Hideg víz ivása, vízben/földben fejlődő zöldségek fogyasztása | A szervezet egyensúlyának fenntartása |
| Marhahús fogyasztása | Lassítja a szervezet gyógyulását |
A születés utáni ünnepek
A baba 1 hónapos korában meghívják a családot és nagy összejövetelt rendeznek. A 100. nap is fontos időpont, jelképes jelentéssel bír, a "100 év napjának" is hívják. Ezen az ünnepen a család, rokonok és ismerősök azt a kívánságukat fejezik ki, hogy a baba 100 évig éljen. Sok család ekkor borotváltatja le először a fiú csecsemő haját, de egy varkocsot meghagynak, ezt nevezik "100 év hajnak". A régi mondás szerint: ha fiú születik, ágyon alszik, pompás ruhákat kap és ékszerekkel játszik. Ha lány születik, a földön lesz a fekhelye, rongyokba bugyolálják és orsóval fog játszani. Nem nehéz kitalálni, milyen nemű gyermek érkezésének örültek jobban a családok.
Génszerkesztés és etikai aggályok
2018-ban a világon első ízben születtek olyan babák, akiknek a génjeit módosították, hogy ne fertőzhesse meg őket a HIV-vírus - közölte Ho Csiankuj kínai kutató egy Youtube-videóban. A felvétel szerint a két kínai ikerlány, akiket Lulunak és Nanának nevezett „sírva jött a világra néhány hete, egészségesen, mint más babák”. Állítása szerint a sencseni tudós a megtermékenyített petesejteken génszerkesztést hajtott végre CRISPR/Cas9 elnevezésű „molekuláris olló” segítségével, hogy megelőzze a jövőbeli HIV-vírusfertőzést. Tanulmánya az erősen vitatott eljárásról egyelőre nem jelent meg.
A CRISPR génszerkesztés etikája Jennifer Doudnával
Az emberkísérletek visszhangja
Ho Csiankuj bejelentése élénk visszhangot váltott ki. Peter Dabrock, a Német Etikai Tanács elnöke hétfőn azt mondta, a munka „felelőtlen kísérletezés embereken”. Jelenleg az efféle próbálkozásokat, sőt a bejelentésüket is a legélesebb szavakkal kell illetni. A génszerkesztés mellékhatásait vagy későbbi következményeit nagyon nehéz megjósolni és irányítani - mutatott rá. A beavatkozás a legtöbb országban tilos. Az Egyesült Királyságban törvény tiltja, hogy a meddőségi kezelések során génszerkesztést alkalmazzanak. A tudósok mesterségesen, laborban megtermékenyített, ám fel nem használt embriókon végezhetnek génszerkesztést, azonban ezeket az embriókat a kutatás után azonnal meg kell semmisíteni.
Az elhagyott csecsemők sorsa és az örökbefogadás
Kínában az ezredfordulón minden 100 lányra 120 négyéves vagy annál fiatalabb fiú jutott. A „felesleges” gyermekek megölése óriási probléma a vidéki Kínában, míg a városokban a szülők inkább a gyerekek elhagyását választják „megoldásként”. Ennek ellenére továbbra is számtalan kisbaba kerül a szemetesbe, vagy az utcára nap mint nap. Annak ellenére, hogy az újszülöttek megölése illegális, a lány babák meggyilkolása és a leánygyermekek bejelentésének elmulasztása széles körben elterjedt, különösen vidéken.
Lou Xiaoying hőstette
Hősnek tartják Kínában a 88 éves Lou Xiaoyinget, miután kiderült róla, hogy élete során több, mint harminc kukába dobott kisgyereket mentett meg a biztos haláltól. Az idős asszony az elmúlt negyven év alatt rendszeresen talált „felesleges”, „létszám feletti” babákat és gyerekeket azokban a szeméttárolókban, ahonnan az élelmet szerezte. Lou és férje, a 17 évvel ezelőtt elhunyt Li Zin négy gyermeket neveltek fel, a többiek pedig barátokhoz és rokonokhoz kerültek. Lou legfiatalabb „gyermeke” hét éves. „Bár már erősen öregedtem, nem tudtam otthagyni a kisfiút, hogy a szemét közt haljon meg. Hazavittem őt, és ma már egészséges és boldog gyerek. A többi gyermekem segít a felnevelésében.”
A külföldi örökbefogadások alakulása
Amikor a gyermekek örökbefogadásra való ellátásáról volt szó, Kínát nehéz volt legyőzni. A rengeteg csecsemő és a viszonylag megfizethető örökbefogadási folyamat Kínát hamarosan a nemzetközi adoptálások vezető származási országává tette, amely az elmúlt három évtizedben elérte a 160 ezer főt. Figyelemre méltó tendencia, hogy a lányokat nagyobb valószínűséggel fogadják örökbe, mint a fiúkat. Kína külföldi örökbefogadási gépezete azonban nem működhet örökké. A termékenységi ráta csökkenése és a meddőségi ráta emelkedése növelte az örökbefogadás iránti belföldi keresletet. Ezek a fejlemények, valamint a nemzetközi örökbefogadási szabályok 2007-es szigorítása hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államokban meredeken csökkent a kínai gyermekek adoptálásának száma: a 2005-ös 7 903-ról 2019-re pedig mindössze 819 főre. Valószínűleg a hazai demográfiai nyomás enyhítése a fő indítéka a kínai kormány azon döntésének, amellyel betiltja a külföldi örökbefogadásokat.