A csecsemőkori kékes bőrszín, vagy más néven cianózis, aggodalomra adhat okot a szülők számára, hiszen a baba bőrének általános kékes vagy lilás árnyalata, különösen az olyan vékony bőrfelületeken, mint az ajkak, a fülcimpák és a körömágyak, a szív, a tüdő vagy a vér rendellenességeire utalhat.
A cianózis oka a szervezetben az oxigénnel dúsított vér hiánya. Normál esetben a vér a szívből a tüdőbe pumpálódik, ahol oxigént kap. Ha probléma merül fel a szív, a tüdő vagy a vér oxigénellátásával, a vér nem tud megfelelően oxigenizálódni, ami a bőr kékes elszíneződéséhez vezet.
A cianózis típusai és kiváltó okai
A cianózisnak két fő típusa létezik: a központi és a perifériás.
Központi cianózis
A központi cianózis a törzs és az ajkak kékes elszíneződését jelenti, és gyakran keringési vagy légzési zavarra utal. Ez akkor alakul ki, amikor a tüdőben lévő vér nem kap megfelelő oxigénellátást, azaz az artériás vér oxigénszaturációja 85% alá csökken. Számos tényező kiválthatja, többek között:
- Veleszületett szívbetegségek, mint például a Fallot-tetralógia (TOF), truncus arteriosus, tricuspidalis és pulmonalis atresia, vagy atrioventrikuláris csatorna hiba.
- Tüdő magas vérnyomás, amely nitrátmérgezésből is eredhet.
- Gyógyszertúladagolás, hörgőgörcs, vagy tónusos-klónusos roham.
- Veleszületett cianózis (HbM Boston).
Perifériás cianózis
A perifériás cianózis a végtagok, például a kezek és a lábak elkékülését jelenti, és a nem megfelelő vérkeringés eredménye. Ilyenkor a végtagokat elérő vér nem elegendő oxigént tartalmaz, és a bőrön át nézve kék színűnek látszik. Okai lehetnek:
- Csökkent szívteljesítmény.
- Vénás elzáródás.
- A központi cianózist kiváltó okok is okozhatják a perifériás tüneteket.
Létezik egy speciális eset is, a differenciálcianózis, ami az alsó végtagok kékes elszíneződését jelenti, míg a felső végtagok és a fej nem érintett. Ez leggyakrabban nyitott ductus arteriosus esetén figyelhető meg, amikor a pulmonális nyomás meghaladja az aorta nyomást, és a véráramlás iránya megfordul.
A "kék baba szindróma" és okai
A "kék baba szindróma" egy olyan állapot, amellyel egyes csecsemők születnek, vagy korai életszakaszban fejlődnek ki. Jellemzője a már említett általános kék vagy lila bőrszín, ami a rosszul oxigénezett vér jelenlétére utal. Ennek oka lehetnek veleszületett szívhibák vagy a vér oxigénszállításával kapcsolatos problémák.
A leggyakoribb veleszületett szívhibák, amelyek a kék baba szindróma kialakulásához vezethetnek, a következők:
- Fallot-tetralógia (TOF): A TOF a kék baba szindróma egyik elsődleges oka, és négy specifikus szívhibát foglal magában.
- Truncus arteriosus: Ebben az esetben a csecsemők egy artériával születnek a kettő helyett, amely a vért a szívből a test különböző szerveibe szállítja. Előfordulhat, hogy egy tüdőbillentyű is hiányzik.
- Tricuspidalis és pulmonalis atresia: Ezeket az állapotokat a tricuspidalis és a pulmonalis billentyűk nem megfelelő működése jellemzi, amelyek a vér egyirányú áramlását szabályozzák a szíven keresztül.
- Atrioventrikuláris csatorna hiba: A szív két részre osztása elkerüli az oxigénnel dúsított és az oxigénmentesített vér keveredését.
A nitrátmérgezés is okozhat tüdő magas vérnyomást és cianózist csecsemőknél. Az állapot leggyakrabban 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél fordul elő, mivel gyomor-bél traktusuk fejletlenebb, és nagyobb valószínűséggel alakítják át a nitrátot nitritté. A keringő nitrit methemoglobint termel, amely oxigénben gazdag, de nem bocsátja ki az oxigént a véráramba.
Monokli és más elszíneződések
Fontos megkülönböztetni a csecsemőkori cianózist más, hasonló tünetekkel járó állapotoktól. A monokli például az arc vagy a szem körüli terület ödémás elváltozása és elszíneződése, amely általában valamilyen sérülés, például ütés, orrplasztika, koponyasérülés, allergiás reakció, csípés, gyulladás vagy fogászati problémák következménye. Bár a monokli tünetei, mint a duzzanat és elszíneződés, aggasztóak lehetnek, általában nem érintik a szemet magát, és nem utalnak oxigénhiányra a szervezetben.
Az ITP (idiopátiás trombocitopéniás purpura) egy másik állapot, amely bőrön megjelenő pontszerű bevérzésekkel és kékes-lilás foltokkal járhat, anélkül, hogy külső behatás érte volna az adott testrészt. Ez vérlemezkék számának csökkenése miatt következik be, és vérzékenységgel függ össze.
A vénás trombózis, mind felületes, mind mélyvénás, szintén okozhat bőrelszíneződést és duzzanatot, különösen az alsó végtagokon. Mélyvénás trombózis esetén a vérrög elzárja a véráramlás útját, ami pangást és ödémát okoz, kékes-lilás-vörös elszíneződéssel.
Diagnózis és kezelés
A cianózis diagnosztizálása fizikai vizsgálatokkal és különféle tesztekkel történik. A veleszületett szívhibák diagnosztizálásához szívultrahang, EKG és más kardiológiai vizsgálatok szükségesek. A kezelések az okoktól függenek; a veleszületett szívhibák sebészeti korrekciója jelentősen javíthatja a kimenetelt és csökkentheti a halálozási arányt.
A veleszületett kék baba szindróma nem megelőzhető, de a kiváltó okok, mint a szívhibák, fejlett technológiával hatékonyan kezelhetők. A monokli általában pihenéssel, jeges borogatással és fájdalomcsillapítókkal kezelhető, hacsak nem súlyosabb sérülés áll a hátterében.
A cianózis a bőr vagy nyálkahártya kék illetve lila elszíneződése, amely a bőrfelszín közeli szövetek alacsony oxigénszintjének következménye. A cianózis kezdete általában 2,5 g/dl dezoxihemoglobin szintnél figyelhető meg. A kékes elszíneződés magas hemoglobin szinttel rendelkezők esetén könnyebben észrevehető, mint az anémiások esetén. Ugyanakkor a kékes színt erősen pigmentált bőrön nehezebb felfedezni.