A csecsemők súlygyarapodása és fejlődésének nyomon követése

Amikor egy kisbabáról beszélgetünk, az egyik első kérdés: no, és hány kiló? Kevés dolog hoz akkora örömöt egy család életébe, mint amikor megérkezik a várva várt kisbaba. Az újdonsült szülők szíve tele van szeretettel - és persze, egy kis aggodalommal is. Az első időkben természetes, hogy minden apró részletre figyelünk: hogyan alszik, mennyit eszik, és persze, mekkora a baba súlya. Különösen első gyermekes szülőként érezhetjük úgy, hogy minden gramm számít, és minden változás jelentőséggel bír. De vajon mikor kell valóban aggódni, és mi számít teljesen normálisnak?

Az újszülöttek születési súlya és a kezdeti súlyvesztés

A világra jövő újszülöttek születési súlya több tényezőtől függhet, de az egészséges, időre született (37-41. terhességi hét között) babák átlagos születési súlya jellemzően 2500 és 4000 gramm között mozog. A leggyakrabban tapasztalt érték egyébként 3000-3500 gramm között van. Az érett, átlagos, „tankönyv szerinti” újszülött születési paraméterei: súlya 3300 g, hossza 50 cm, fejkörfogata 35 cm. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb gyermek nem ismeri a tankönyvet.

Általánosan elfogadott, hogy az újszülöttek a születési súlyuk 5-10%-át elveszíthetik életük első három-öt napjában. Ez teljesen normális, és a legtöbb esetben nem ad okot aggodalomra. A csecsemők magasabb víztartalommal jönnek világra, amelyet az első napokban fokozatosan elveszítenek. Ha azonban a súlyvesztés meghaladja a 10%-ot, az orvosok fokozott figyelemmel követik a baba állapotát. A születéskori súlyt a második hét végéig, de legkésőbb 14 napos életkorra vissza kell szereznie a csecsemőnek. Amennyiben a súlyvesztés túlzott mértékű, vagy két héttel később még nem sikerült visszaszereznie azt a csecsemőnek, a védőnő tájékoztatást nyújt a lehetséges okokkal és a további teendőkkel kapcsolatban.

A súlygyarapodás üteme csecsemőkorban

Az egészséges újszülöttek az első hónapban hetente átlagosan 150-200 grammot gyarapodnak. A csecsemők az első hónap végére kb. 750 grammal gyarapodnak. Két és hat hónapos kor között a babák súlya folyamatosan és ütemesen gyarapodik. Ebben az időszakban az egészséges csecsemők hetente átlagosan 120-200 grammot híznak, bár az egyéni eltérések teljesen természetesek. A legtöbb baba a születési súlyát nagyjából megduplázza öt-hat hónapos korára, és körülbelül egyéves korukra megháromszorozzák azt.

Hat hónapos kortól a babák súlygyarapodása valamelyest lassul a korábbi időszakhoz képest, hiszen egyre aktívabbak, többet mozognak, és megkezdődik a hozzátáplálás is. A születési súlyukat a legtöbb baba már megduplázta féléves korára, és körülbelül egyéves korukra megháromszorozzák azt. A második négy hónapban csökken a hízási ütem, hetente már csak 100-125 g az elvárt. Ezt követően a nagymozgások több kalória igénye miatt a gyarapodási ütem már csak 60-75 g egy éves korig.

Növekedési ugrások

Az emberi növekedés ugrásokkal tarkított, a növekedés hirtelen felgyorsulását olyan időszakok választják el, melyekben nem mérhető növekedés. A növekedési ugrás egy intenzív növekedési szakasz jellemzően 3 és 6 hetes, illetve 3 és 6 hónapos korban, de előfordulhat 10-14 napos, 5-6 hetes, 3 hónapos, 4 hónapos korban is. Jellemző rá, hogy ilyenkor a baba több tápanyagot igényel, nem szabad tévesen a tejelapadás kezdetének tulajdonítani ezt a jelet, mert csak egy átmeneti igénytöbblet jelentkezett, melyet gyakoribb mellre-tétellel szépen fel lehet hozni.

Ezt jelezheti, hogy az addig jól szopó, jóllakott baba szinte folyamatosan mellen lenne, sokat sír, nyűgösebb és éhesnek tűnik. A rendszer nagyon hamar, pár nap alatt reagál, és átáll az „emeltebb dózisra”, és így szolgálja ki a csecsemő megnövekedett anyatejigényét. Fontos tudni, hogy ha belenyúlunk a rendszerbe (pl. pótlást adunk), akkor a jóllakott baba nem fog mellre kéredzkedni, így nem fogja stimulálni a tej mennyiségének növekedését, és onnantól kezdve valóban szükség lesz pótlásra.

A csecsemő súlyának és hosszának mérése

A baba súlyának mérése fontos része az egészséges fejlődés nyomon követésének, de nem kell, hogy ez folyamatos aggodalom forrása legyen. A legtöbb esetben a rendszeres ellenőrzést a védőnői látogatások, valamint a gyermekorvosi vizsgálatok során végzik. Az első hetekben a védőnő általában hetente, később pedig ritkábban méri a babát, és figyeli, hogy a súlygyarapodás megfelelő ütemű-e. Ha otthon mérjük a babát, fontos, hogy lehetőség szerint mindig ugyanazon a mérlegen, nagyjából azonos napszakban, és lehetőleg azonos körülmények között történjen a mérés - például tiszta pelenkában vagy pelenka nélkül. Így elkerülhetőek a nagyobb eltérések, és pontosabb képet kapunk a súlyváltozásról. Napi vagy túl gyakori mérés helyett elegendő hetente egyszer mérni a babát, hacsak orvosi javaslatra nincs szükség gyakoribb ellenőrzésre. A csecsemők súlyát nem érdemes naponta mérni, mert nem egyenletes a hízási ütemük - elegendő heti rendszerességgel követni, később, 2-3 hónapos kortól pedig havi mérlegelés javasolt.

A csecsemő hosszát a feje tetejétől a sarkáig mérjük. Egy átlagos újszülött hossza általában 50 cm körüli, de ez tág határok között mozoghat (45,7-60 cm). 3-6 havonta érdemes fekve megmérni a gyermek hosszát. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet. Átlagosan az első 6 hónap során a csecsemők havonta 1,5-2,5 cm-t nőnek, 6-12 hónapos kor között pedig 1 cm-t.

Percentilis görbék

Az orvosok által vizsgált paramétereket növekedési görbéken követhetjük, ezek a percentil görbék. Ezek a grafikonok több ezer gyermek adatait vizsgálva készültek, és azt mutatják, hogy pl. a gyermek magassága, vagy hossza hol helyezkedik el ebben az átlagot mutató összesítésben. Mivel jelentős eltérések lehetnek a lányok és fiúk között, így külön táblázat mutatja a nemek szerinti értékeket. Ha például egy gyermek a 75-ös percentil vonalon halad, az azt jelenti, hogy a korosztályában a gyermekek 25%-ának nagyobb, 75%-ának kisebb a súlya.

A legfelső és legalsó (97-es és 3-as) percentilis érték tehát azt jelzi, hogy adott életkorban mekkora testsúly vagy testmagasság volt, amit a gyermekek csupán 3 %-a ért el, vagy haladott meg. Koraszülöttek esetében ehhez a korrigált életkort szokták használni általában 2 éves korig. A WHO készített egy minden nemzetnél alkalmazható súlyfejlődési diagramot. 2010 óta az USA-ban is a WHO által kidolgozott növekedési táblázatok használatát javasolják két éves kor alatt, attól függetlenül, hogy szoptatott vagy tápszeres csecsemő súlyára vagyunk kíváncsiak.

A csecsemő testsúlyát befolyásoló tényezők

A csecsemők testsúlyát és annak változását sok tényező befolyásolja. Teljesen normális, ha a csecsemő súlya nem egyenletesen változik - vannak időszakok, amikor hirtelen ugrásszerűen nő, máskor pedig lelassul a növekedés. A csecsemő születéskori testsúlyára több tényező is hatással van:

• Genetika: a szülők testi adottságai (testsúly, magasság).
• A terhesség hossza: a várthoz képest előbb vagy később születés.
• Születési súly, esetleges ikerterhesség: ikrek esetében, mivel a születési súlyuk általában alacsonyabb, a születés után mért növekedési sebesség magasabb. Ennek ellenére az ikrek testtömeg, testhossz és BMI értéke az első két és fél évben általában alacsonyabb, mint az egyke gyermekeké.
• Az anya táplálkozási és életmódbeli szokásai: az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára.
• A gyermek neme: a fiúk általában nagyobb súlyúak.
• A csecsemő egészsége: veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát.
• Az anya várandósság alatti betegségei: pl. terhességi cukorbetegség, magasvérnyomás.
• A testvérek száma: az elsőszülöttek általában kisebb súlyúak.

Vannak időszakok, amikor a csecsemő testsúlya hirtelen, szinte egyik napról a másikra gyarapszik, vagy a növekedés lelassul. A csecsemő súlygyarapodásának változását okozhatják az alábbiak:

• a gyermek többet alszik, és ritkábban eszik;
• az anya vagy a csecsemő megbetegszik;
• az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is;
• fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat.

Fentiek tekintetében fokozott figyelemmel kísérendő az anyatej melletti fokozatos hozzátáplálás, mivel az élelmiszerekkel történő étrend-kiegészítéssel addig ismeretlen emésztőrendszeri problémákra (pl. enzimhiány, allergia) derülhet fény.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Aggodalomra adhat okot, ha a súlygyarapodás hosszabb időn át elmarad az elvárható mértéktől, ha a baba hirtelen fogyásnak indul, vagy ha egyéb, a fejlődés megtorpanására utaló jelek is megjelennek, például étvágytalanság, gyengeség, levertség. Szintén figyelmeztető jel, ha a baba nem éri el a születési súlyát két héttel a születése után, vagy ha a hozzátáplálás időszakában sem mutat egyenletes növekedést.

Ha egy csecsemő nem gyarapszik, vagy csökken a súlya, az biztosan kóros. Nagyon sok oka lehet annak, hogy nem hízik, mindenképpen konzultálni kell szakemberrel! Egy „csak egy kicsit hasfájós”, de látszólag egészséges, nem gyarapodó csecsemő vagy kisgyermek esetében fennállhat húgyúti, vagy más típusú fertőzés, lehet a háttérben táplálékintolerancia, táplálékallergia, parazita, bélférgesség, hormonális probléma, cukorbetegség vagy anyagcserezavar.

A lassú gyarapodás vagy fogyás hátterében lelki probléma is állhat. Akár már kicsi korban is kialakulhat táplálkozási zavar a kisgyermek szorongása, félelme miatt. Azzal, hogy a „nem evő” gyereket noszogatják, hogy folyton cirkusz van az asztalnál, hogy megpróbálják zsarolni, vagy éppen jutalmazással evésre ösztönözni, nem fog megoldódni a probléma. Fontos szakorvosi kivizsgálást indítani, és pszichológust keresni.

Problémát jelez, ha nincs napi 4-6 nedves pelenka és rendszeres széklet. Gyakori bukások, hasmenés, véres széklet esetén is javasolt az orvosi konzultáció, mivel ezek a tünetek akár tejallergiát, reflux betegséget, vagy ha a csecsemő már fogyaszt gluténtartalmú ételeket - kiflit, kekszeket, egyéb gabonaféléket tartalmazó élelmiszereket - akkor cöliákiát is jelezhetnek.

A gasztroenterológiai kivizsgálás

A gasztroenterológus részletesen kikérdezi a szülőket a gyermek születési körülményeiről, eddigi gyarapodásáról, étkezési szokásairól, és más betegségeiről. A fizikai vizsgálat természetesen nem maradhat el. A beszélgetés és vizsgálat alapján az orvosnak már vannak bizonyos feltételezései, tudja, hogy milyen további vizsgálatokat kell elrendelnie.

Lehet, hogy vérkép, vizelet és székletvizsgálatot kér, a hasi ultrahang vizsgálat is fontos lehet. Allergiateszt is várhat a gyerekre, de előfordulhat, hogy az emésztőrendszer belső részének vizsgálatára is szükség lesz, biopsziára kerül sor. Az orvos gyógyszert, diétát, kezelést rendelhet el a diagnózis függvényében.

tags: #csecsemo #kivizsgalas #gyarapodas