A csecsemő- és kisgyermeknevelő portfólió elkészítése és a minősítési eljárás

A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése új minősítési és minősítési eljárási előírásokat hozott magával, amelyek a gyakornokok, valamint a tapasztaltabb pedagógusok számára egyaránt kötelezővé tették a portfólió elkészítését és a minősítő vizsgán való részvételt. A gyakornokokra ugyanazon elvárások vonatkoznak a portfólió elkészítése kapcsán, mint a több éve, évtizede a pályán lévőkre.

A 2013. szeptember 1-je és 2014. január 1-je között jogviszonyt létesített, Gyakornok besorolású pedagógusoknak kötelezően jelentkezniük kellett a 2015. évi eljárásra. A gyakornokok minősítővizsgát tesznek a Pedagógus I. fokozat eléréséért. A minősítővizsga során a minősítő bizottság elnöke tanfelügyelet vagy pedagógusminősítés szakterületeken szereplő köznevelési szakértő, valamint pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója vagy gyakorlóintézményének legalább Pedagógus II. fokozatú pedagógusa.

Mivel a gyakornokok nem láthatnak el osztályfőnöki és vizsgáztatói teendőket, így eleve az osztályfőnöki munkához kapcsolódó dokumentumok (éves munkaterv, szociometria, stb.) kiesnek a portfóliójukból. A mentor feladata segíteni a beilleszkedést, a pedagógiai dokumentumok megismerését. Mivel kiemelt szereppel bír a minősítés során a pedagógiai program és az egyéb dokumentumok összhangja, így ebben jelentős támogatást kaphat a gyakornok a mentortól.

A pedagógus előmeneteli rendszer és a minősítési kötelezettségek

A pedagóguselőmeneteli-rendszer 2013. szeptember 1-jei hatályba lépésével vezették be a pedagógusok minősítési vizsgájára és minősítési eljárására vonatkozó előírásokat, ezzel együtt az új fokozatokat. Az új előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jétől a köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben a pedagógiai szakértői és a pedagógiai előadói munkakörben foglalkoztatottakra, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozik.

2015. szeptember 1-jétől a pedagóguselőmeneteli-rendszer szerint kell besorolni a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus-szakképzettséggel rendelkezőket is. 2016. január 1-jével eszerint kell besorolni a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat, a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben örökbefogadási tanácsadó munkakörben, valamint az egységes óvoda-bölcsődében felsőfokú végzettséggel kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottakat, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat is.

A pedagóguselőmeneteli-rendszer hatálya 2017. január 1-jétől kiterjed a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-szakképzettséggel foglalkoztatott, nevelő-oktatómunkát segítő alkalmazottakra is.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 64. § (4) bekezdés a) pontja alapján a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához ebben a törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a következő fokozatokat érheti el:

• Gyakornok
• Pedagógus I.
• Pedagógus II.
• Mesterpedagógus
• Kutatótanár

Az Nkt. 65. § (9c) bekezdése szerint a pedagógus-szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott legfeljebb Pedagógus II. fokozatot érhet el. Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat korábban pedagógus-munkakörben alkalmazták, és Pedagógus II. fokozatnál magasabb fokozatot ért el, illetményét, munkabérét a Pedagógus II. fokozatnak megfelelően kell megállapítani.

Nemcsak a pedagógusmunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, hanem valamennyi pedagóguselőmeneteli-rendszer szerinti besorolt (a továbbiakban együttesen: pedagógusok) a Gyakornok fokozat után két fokozatot köteles elérni pályája során, a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatot. A Gyakornok fizetési fokozatból a Pedagógus I. fokozatba sikeres minősítő vizsga letételével kell a minősítettet besorolni. Ez a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ép. r.) szerinti kötelező minősítő vizsga és minősítési eljárás. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárásban való részvétel nem kötelező.

A pályakezdő pedagógusnak tehát pályája során két minősítésen kell átesnie. Két év szakmai gyakorlat után köteles minősítő vizsgát letenni, majd a Pedagógus I. fokozatba sorolása után - az Ép. r. 3. §-a szerint - legalább hat év szakmai gyakorlattal saját kezdeményezésre vehet részt minősítési eljárásban, kilenc év szakmai gyakorlat után pedig kötelezően részt kell vennie Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítő eljárásban. A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.

Mentesülések a minősítési kötelezettség alól

Az Nkt. 97. § (21) bekezdése szerint nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatár tíz éven belüli elérése tehát nem mentesít a kötelező pedagógusminősítésben való részvétel alól. Kizárólag azokra vonatkozik a mentesítés, akiknek a minősítési rendszer bevezetésekor volt tíz évnél kevesebb idejük a nyugdíjkorhatár eléréséig.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy erre hivatkozva az 1958. szeptember 1. előtt születettek mentesülnek a minősítés alól. Őket viszont a Pedagógus I. fokozatból 2017. január 1-jétől automatikusan a Pedagógus II. fokozatba sorolták be az Ép. r. 39/K. §-a alapján.

Az Alkotmánybíróság 35/2017. (XII. 20.) AB-határozata hatályon kívül helyezte azokat a rendelkezéseket, amelyek a közvetlen nyugdíjkorhatár előtti pedagógusokat sikertelen minősítési eljárásuk miatt kizárták az automatikus átsorolásból. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kjt.-Vhr. 39/K. § (1) bekezdésének kifogásolt rendelkezése ésszerű indok nélkül, azaz önkényesen különbözteti meg a Pedagógus II. fokozatba kerülés szempontjából a nyugdíjhoz közel álló pedagógusoknak azt a körét, akik sikertelen minősítési eljárásban vettek részt, azoktól a pedagógus társaiktól, akik ilyen minősítési eljárásra önkéntesen nem jelentkeztek.

Ugyancsak nem kell minősítési eljárásban részt venniük a 2015. január 1-jétől ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógusoknak, kivéve, ha időközben az OH által sikertelennek nyilvánított minősítési eljárásban vettek részt. Az ő esetükre ugyanis nem vonatkozik a fenti AB-határozat, ezáltal az Ép. r. 36. § (4) bekezdése szerint, az a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki 2016. július 1. előtt a 3. § szerinti minősítési eljárásban vett részt, amely sikertelen tanúsítvány kiadásával zárult - feltéve, hogy 2019. december 31-ig nem szerzi meg a Pedagógus II. fokozatba való besoroláshoz szükséges sikeres minősítést - 2020. január 1-jén a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és ettől az időponttól őt Pedagógus I. fokozatba kell visszasorolni.

Az emberi erőforrások minisztere által 2018. február 28-án a minősítési keretszámról kiadott határozata alapján ez év tavaszán minősítési eljárásra jelentkezhettek azok a Pedagógus I. vagy ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógusok, akik bekerültek a 2015. vagy 2016. évi minősítési tervbe, de a 2015. évi vagy 2016. évi minősítési eljárásuk sikertelenül zárult. Nekik van esélyük arra, hogy sikeres minősítési eljárás után véglegesen a Pedagógus II. fokozatban maradjanak.

A gyakornoki idő és a szakmai gyakorlat

Főszabály szerint a gyakornoki idő tartama két év. A gyakornoki időbe az Ép. r. 6-6/A. §-a szerinti szakmai gyakorlatnak minősülő időtartamok számítanak be. A több munkáltatónál töltött szakmai gyakorlatok időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg.

A szakmai gyakorlat megállapításakor az azonos időtartamra figyelembe vehető több, egyidejűleg fennálló jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be (Ép. r. 6/A. §). Nem vehető figyelembe a munkaviszony, jogviszony szünetelésének (például gyed, gyes) harminc napnál hosszabb ideig tartó időtartama, valamint ha a munkaidő nem érte el a heti tíz órát (például megbízási szerződéssel óraadói munka). Ez utóbbit is figyelembe kell azonban venni, ha a pedagógus egyszerre több foglalkoztatási jogviszonyban állt, és ezek együttes időtartama az adott időszakban meghaladta a heti tíz órát.

Amennyiben a pedagógus a korábbi munkáltatónál már szerzett szakmai gyakorlatot, a kinevezésbe vagy munkaszerződésbe a két év szakmai gyakorlathoz még hátralévő gyakornoki időt kell beírni, kivéve, ha a gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra. Ez esetben ugyanis - az Ép. r. 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésének megfelelő mértékben, de legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.

A minősítő vizsgát a gyakornoki idő lejártának hónapjában kell letenni, kivéve, ha az a nyári szünetben járna le. Ez esetben a minősítő vizsgát az adott tanítási év május hónapjában kell letenni. A gyakornoki idő a sikeres minősítő vizsga letételének időpontjáig tart, ám a Pedagógus I. fokozatba történő átsorolásra, csak a sikeres minősítő vizsgát követő év január 1-jétől kerül sor [Ép. r. 13. § (1) bekezdés].

Sikertelen minősítő vizsgát követően újabb két év szakmai gyakorlatnak kell eltelni a megismételt minősítő vizsgáig. Az Ép. r. 2. § (9) bekezdése kimondja, hogy a gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.

A szakmai gyakorlatba beszámítható időtartamok

Az Ép. r. 6. § (1) bekezdése szerint a magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni:

• a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
• a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
• az óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
• az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
• az állami fenntartású iskola által a tanév végén kiadott igazolás alapján az 1-8. évfolyamon egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási jogviszony idejét, vagy - ha a tantárgy tanítását egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy legalább heti tíz órában látja el - a tantárgy tanításával,
• a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenységgel,
• az állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben, vagy
• a kizárólag nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben,
• a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézményben szolgálati viszony keretében pedagógus-munkakörben eltöltött jogszerű foglalkoztatás idejét.

Amennyiben a pedagógus-szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott korábban a pedagógus-munkakörben, vagy a fent felsorolt további munkakörökben dolgozott, szakmai gyakorlatként ezeket a foglalkoztatási jogviszonyokat is figyelembe kell venni.

A portfólió elkészítése és feltöltése

A Kiegészítő útmutató a feltöltendő dokumentumok körére és terjedelmére vonatkozóan minden munkakörhöz kapcsolódó portfóliótípusnál segíti az eligazodást. Például kisgyermeknevelői portfólió esetében: „Egy bölcsődei gyermekcsoport profiljának bemutatása legfeljebb 5 oldalban” (Kiegészítő útmutató, 33.). Például szaktanácsadói portfólió esetében: Kisgyermeknevelői tevékenység megfigyeléséhez tartozó leírás: „A szakmai munkát segítő éves megfigyelési terv bemutatása. Egy megfigyelés leírása, értékeléssel, a megfigyelt személy reakcióival együtt. Reflexió.” (Kiegészítő útmutató, 74. o.) Ebben az esetben tehát az éves megfigyelési terv bemutatása mellett szükséges abból kiemelve egy célzott megfigyelés komplett elkészítése is, amelynek a cél, szempontok, az események célszerű leírása mellett az értékelést is kell tartalmaznia.

A kisgyermeknevelői portfólió feltöltéséhez elkészített dokumentumokat a feltöltés előtt érdemes áttekinteni, és a feltöltésre kijelölteket pontosan elnevezve egy külön mappába elkülöníteni. Még a leggondosabb dokumentumkezelés során is előfordulhat, hogy a felület kezelése miatti izgalmában esetleg egy korábbi, nem véglegesített példányt (például aláírás hiányzik a nyilatkozatról) vagy üres példányt tölt fel tévedésből valaki. Ügyelni kell arra is, hogy a dokumentumokat és a reflexiókat külön fájlokban kell feltölteni.

Gyakori hiba az anonimitás megsértése, képek, nevek, adatok elhelyezése a portfólióban. A portfólióban nincs szükség a képekre, nevekre, beazonosítható adatokra az adott csoportról, egyes gyermekekről, szülőkről, kollégákról. Amennyiben mindenképpen szeretne a pedagógus felhasználni képeket, úgy ezeket a portfólióvédéshez készített bemutató ppt-ben lehet elhelyezni majd.

A pedagógus az e-portfólió feltöltésekor nyilatkozik arról, hogy a portfólió a saját munkája, így különösen nagy szerepe van a hivatkozások, idézetek, letöltések kezelésének. Ezek esetében is az Útmutató előírásai alapján kell eljárni. Nem célszerű, és nem is elegáns lépés például az intézményi környezet bemutatásakor az intézmény Szakmai programjában megfogalmazott leírást szó szerint beilleszteni az e-portfólióba.

Megjelent: Bölcsődevezetők kézikönyve - Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára. 5. kiegészítő kötet, 2018. augusztus. Raabe Klett Kft.

tags: #csecsemo #kisgyermeknevelo #ortfolio #gyakornok