Amikor a csecsemő kihányja a tápszert, és a feje vörös: okok és teendők

A hányinger és a hányás gyakran előfordul gyermekek esetében, és az újszülöttek életében mindennapos és teljesen normális történés, hogy az etetés után visszahánynak egy keveset a tejből vagy a tápszerből. Ezt a jelenséget az orvostudomány bukásnak is nevezi. A csecsemők nyelőcső és gyomor közötti záróizma ekkor még igencsak gyenge, így nem meglepő, hogy evés közben vagy után valamennyi ételtől „megszabadulnak”.

A bukizást még nem hozzátáplált csecsemőknél a szoptatás vagy cumisüvegből való táplálás során lenyelt levegő okozza. Ezért nagyon fontos, hogy evés után mindig alaposan büfiztessük meg a babát. A kicsinek még nem zár tökéletesen a gyomorszájuk, ezért a gyomortartalom könnyebben vissza tud jönni. Előfordul, hogy a baba nagy mennyiségeket bukik vissza, ez legtöbbször azért következik be, mert túlette magát.

Tízből kilenc baba szokott hányni túlevés miatt - ki többet, ki kevesebbet. Épp ezért nincs abban semmi különös, ha evés után visszabukik egy kis tej, ilyenkor a kicsi egyszerűen többet szeretett volna enni, mint amit az apró gyomra képes lett volna egyszerre megemészteni. A baba a szoptatás vagy a tápszeres etetés után is hányhat, többnyire akkor, amikor többet evett a kelleténél. Emellett az is gyakran előfordul, hogy a kicsi nagyon éhes, ezért mohón eszik, és mindeközben sok levegőt benyel. A felesleg mindkét esetben büfi vagy csuklás kíséretében távozik. Ha szoptatsz, etetés előtt fejjél le egy kis tejet! Ha a gyereknél éjszakai hányást tapasztalsz, lehet, hogy kevesebbet kell ennie.

Mikor aggódjunk a hányás miatt?

Azonban, ha a hányással egy időben hőemelkedés, láz vagy hasmenés is fellép, azonnal irány az orvosi rendelő! A babahányást számos betegség és fertőzés is okozhatja. Ha ilyen jellegű problémáról van szó, akkor a legárulkodóbb tünet általában a lázas állapot. Ebben az esetben azonnal orvos segítségét kell kérni a pontos kórkép felállításához, ugyanis a szamárköhögéstől kezdve egészen az agyhártyagyulladásig, igencsak komoly megbetegedések állhatnak a hányás hátterében. Emellett a hányás gyakori kiváltó oka lehet még a gyomorrontás, a megfázás, a fülgyulladás vagy a húgyúti fertőzés, tápszeres babáknál pedig a gyomor-bélhurut is. Utóbbi az emésztőrendszer megfertőződését jelenti, ami a hányás mellett hasmenéssel és magas lázzal is együtt jár.

Összességében tehát, hogyha a hányás mellett egyéb tüneteket és rendellenességeket is tapasztalsz (a kicsi nehezen kakil, lefogyott, fáradékonyabbá vált stb.) azonnal látogassatok el egy orvosi rendelőbe!

Amikor a baba egy vírusos hányás-hasmenéses betegségben szenved, nagyon fontos, hogy az orvosi segítség mellett Te is figyeld az állapotát! A kiszáradás veszélye ilyenkor szerfelett magas, aminek elkerüléséhez elengedhetetlen a folyadék állandó pótlása. Hányás után nehéz eldönteni, hogy mit egyen a gyerek - főleg ha még pici babáról van szó -, de szerencsére a glükózoldat vagy a gyógyszertárakban beszerezhető kiszáradás elleni por mind a szoptatott, mind a tápszeres csecsemők esetén megoldást jelenthet.

Ha a baba a tápszerre vagy kására való átálláskor kezdi a rendszeres hányást, könnyen lehet, hogy allergiás a tehéntejben lévő fehérjére. (Fontos megjegyezni, hogy a tejfehérje-allergia nem egyenlő a laktózintoleranciával.) A csecsemők 2 %-nak van tejfehérje-allergiája, aminek a hányás a leggyakoribb tünete. A szerencsésebbek 2-4 éves korukban kinövik, de vannak olyanok is, akiknek emiatt felnőttként is oda kell figyelniük az étkezési szokásaikra.

Ahogyan azt láthatod a babahányásnak csak speciális esetben kell jelentőséget tulajdonítani, de ha megállás nélkül aggódsz, akkor az lesz a legjobb, hogyha azonnal szakmai véleményt kérsz. A megbetegedések elkerülése érdekében, figyelj oda a higiénia állandó fenntartására is, például a szappannal történő gyakori kézmosásra. Ennek jelentőségére azoknak is hívd fel a figyelmét, akik sokszor találkoznak és érintkeznek a kisbabáddal.

Vörös fej a csecsemőknél: okok és teendők

A vörös fej a csecsemőknél számos okra vezethető vissza, amelyek közül néhány teljesen ártalmatlan, míg mások orvosi figyelmet igényelhetnek.

A bőr fejlődése és jellemzői

Az újszülött bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni. A verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el. Az egészséges, érett újszülött bőre puha, bársonyos, vörös színű, a bőr alatti zsírszövet jól fejlett. A koraszülött bőre vékony, feszes és élénkvörös színű, a bőr alatti zsírpárna még nem fejlődött ki. Vékonyabb a bőr, keskenyebb a szaruréteg, a hám- és a kötő-szövet kapcsolata lazább, következésképp a bőr sokkal sérülékenyebb; a verítékezés és a faggyúelválasztás csökkent, a mirigyek még nem fejlődtek ki. A verejtékmirigyek kivezető nyílásai megduzzadnak, könnyen elzáródnak; a fejletlen hőszabályozásnak köszönhetően az újszülött könnyen fázik, bőre márványos kék lesz; a bőrük kórokozókkal szembeni fogékonysága fokozott, mivel még nem alakult ki az ún. savköpeny.

A magzatmáz és a bőr védelme

Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja (vernix caseosa). Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. Közvetlenül a szülés után az újszülöttet fehéres zsiradék borítja, a magzatmáz, amitől a gyermek furcsa „összekencélt” benyomást kelt. A zsiradék orvosi neve - vernix caseosa - túróra (kazein) emlékeztető halmazállapotát emeli ki. Lehámlott bőrpikkelyekből és faggyúmirigyek olajos váladékából áll össze. Ezek a szőrtüszőkhöz kapcsolódó mirigyek fokozottan működnek a terhesség utolsó hónapjaiban. A terhesség végére a magzat testét teljesen beborítja egyfajta zsíros máz, amely megkönnyíti a magzat áthaladását a szűk szülőcsatornán. Másképpen a szülés szinte lehetetlen volna. Felvetődött, hogy a máz hivatott elejét venni annak, hogy a magzat bőre felázzon a magzatvízben, de akkor meglepő, hogy miért csak az érett újszülötteknél, a kilencedik hónap utolsó heteire alakul ki. A magzatmáz védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Ezért egyes helyeken nem is távolítják el, hanem kivárják, míg a szülés után két, három nappal eltűnik. Sok anyának azonban kellemetlen látvány a „maszatos” újszülött, és minél előbb tisztába téve szeretné látni.

Csecsemőkori kiütések és bőrelváltozások

• Fehér vagy sárga fejű kiütések: A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhet meg az orrán és az arcán. Azért keletkezik, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak.
• Pattanások: A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) lehetnek láthatóak az újszülött arcán. Fentiek eredményeképpen vörös udvarú, néhány mm-es hólyagcsák keletkeznek, főként az újszülött arcán, hátán, esetleg popsiján néha nagy számban.
• Bőrhámlás: A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás. A hámlás legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken, a bokán és a lábakon. A terhesség 40. hetét követően a magzatot körülvevő magzatvíz mennyisége csökken. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik.
• Pelenkakiütés (Pelenkadermatitisz): A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”. A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal. A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól. Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk. Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem. A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő. Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.
• Koszmó: Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.
• Ekcéma: Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök- és térdhajlat, a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek. Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza. Bizonyos rendszabályok betartása ebben sok segítséget nyújthat. A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző steroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a steroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet. Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. A viszketés, vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából antihisztamin hatású gyógyszereket használunk. Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.

Köldökcsonk gyulladása

Mikor az újszülött világra jön a köldökzsinór még lüktet, a vér a nagy köldökvénában és a két ütőérben még nagy sebességgel áramlik, oxigént és tápanyagokat juttatva a magzatnak. Kb. 4-5 perc telik el amíg a lüktetés abbamarad, ekkor a köldökzsinórt két helyen elszorítják és átmetszik. A csecsemőtestén 3-4 cm-es csonk marad, erre kerül a köldökcsatt, a testfelülettől kb. 1 cm-re. Születéskor a köldökzsinór fehéres, tömeges, kocsonyás anyag, amikor száradni kezd, sötétebb lesz, majd megbarnul, elszürkül. Ez a folyamat néhány órán belül végbemegy. A csonk leesése után egy sebfelület marad hátra. Ezt a „köldöksebet tisztán és mindenekelőtt szárazon kell tartani. Ne érje fürdővíz, és vigyázzunk, hogy a pelenka se dörzsölje. A köldökcsonk gennykeltő bacillusok okozta gyulladása a születés után néhány nappal fordulhat elő. A köldökcsonk nedvedzik, a környező bőr vörös, duzzadt. Ha a gennykeltő bacillusok a mélyebb rétegekbe is bejutnak, akkor általános, a szervezetet érintő gyulladásos tünetek jelentkeznek.

A mongolfólt, tejkávé foltok és tűzfoltok

• Mongolfólt: A mongolfólt egy anyajegy féleség, azoknál fordul elő gyakrabban akiknek sötétebben pigmentált a bőrük. Leggyakrabban az ágyék, - keresztcsonttájon észlelhetők.
• Tejeskávé foltok: A tejeskávé foltok általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak.
• Tűzfoltok: A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínűkön apró, vörös csomók jelenhetnek meg. Ez a jelenség nem tévesztendő össze a sárgasággal, amely komoly betegség.

Hemangiómák

A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát, vénát tartalmazhatnak. Ezek a tumorszerű fejlődési rendellenességek alkotják a csecsemő-gyermekkori daganatok legnagyobb csoportját. Keletkezésük pontos oka nem ismeretes. Valószínű, hogy genetikai és környezeti tényezők együttes hatása következtében jönnek létre. Leggyakoribbak az úgynevezett kapilláris hemangiómák. Ezek közül is leggyakrabban a szederszerű hemangiómák fordulnak elő, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Leggyakrabban a fejen fordulnak elő. Ezek többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az első 3-5 hónapos korban növekednek, 6-12 hónapos kor között növekedésük általában stagnál, majd ezt követi fokozatos visszafejlődésük. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek. Kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes. Jó, és a szülők számára megnyugtató módszer a visszafejlődés megfigyelésére diagram készítése. A terápiás eljárások között szerepel a visszahúzódás meggyorsítására lézer, vagy a krio (fagyasztás) terápia. Ezt elsősorban kozmetikai szempontok miatt alkalmazzuk. A hemangiómák, ha „rossz” helyen találhatók (pl.:háton, állandó nyomásnak, irritációnak van kitéve) vérezhetnek, kifekélyesedhetnek.

Koponyasérülés és agyrázkódás

A hányinger, hányás gyakran előfordul gyerekek esetében. A legnagyobb figyelmesség és szakszerű szülői ápolás ellenére előfordul a „kudarc”, azaz hogy orvoshoz kell fordulni. Gyerekeknél nagyon gyakori a fejsérülés, hiszen a testükhöz viszonyítva a kisgyermek feje arányaiban nagyobb (úgy hívjuk ezt, hogy fejnehezek), így esésnél ez a testrészük gyakran sérül. Ezekben az esetekben a fejen seb és duzzanat is keletkezhet, a gyereknek lehet agyrázkódása, és nagyon ritkán komolyabb belső agysérülés is előfordulhat. Az agy egy igen sérülékeny, puha szövet, melyet a kemény koponyán belül folyadék vesz körül. Ez a folyadék lehetővé teszi, hogy az agy egy bizonyos tartományon belül, következmények nélkül mozoghasson. Az aktív, izgő-mozgó és veszélyt nem ismerő gyermekeknél igen gyakran lehet a fejet ért traumákra számítani, azonban szerencsére általában banális baleset kapcsán kialakuló könnyű sérülésről van szó.

Súlyos illetve közepesen súlyos sérüléseknél idegrendszeri (neurológiai) tünetekkel is lehet számolni, ezek megítélését azonban minden esetben bízzuk szakemberre! Amit laikusként észlelhetünk az a tudatállapotban bekövetkező változások, furcsa járás, zavartság, szokatlan viselkedés, pupillaeltérések, görcstevékenység. Ezek minden esetben súlyos sérülést feltételeznek, ilyen esetben a gyermeket minél hamarabb szállítsák kórházba!

Mikor hívjunk mentőt?

• Ha a combokon, lábszáron kiütés, apró pontszerű vagy foltos bevérzés jelentkezik, ez az agyhártyagyulladás egyik tünete.
• Magasról leesés (1,5 méter vagy annál magasabbról) vagy nagy ütközési energiájú sérülés (pl. közlekedési baleset)
• 3 hónaposnál fiatalabb gyermek
• Kiemelkedő kutacs
• Tudatzavar (nem tartozik ide az ütéskor 5 másodpercnél rövidebb eszméletvesztés), aluszékonyság (nem tartozik ide a sérülést követően egy órán túli amúgy is aktuális délutáni vagy esti alvás)
• Tapintható törés
• „Epilepsziás” jellegű görcs
• Komoly koponyasérülés jelei: 6 hónaposnál fiatalabb babánál 3 cm-nél nagyobb átmérőjű vérömleny a halántékcsont vagy oldalsó koponyacsont vagy a fej hátsó része felett, „pápaszem” vérömleny a szem körül (mint a mosómedve), folyamatos vizes-véres orrfolyás/fülfolyás ami az ütközés előtt nem állt fenn
• Előzetesen ismert vérzésre hajlamosító betegség (pl. Hemofília)
• Amennyiben a gyermek 5-6 alkalommal hányt, vagy a hányás még 6 órával a baleset után is jelentkezik.
• Romló fejfájás esetén.

Teendők fejsérülés esetén

Mire számítsunk? Ne feledjük, hogy a sírás egy teljesen normális reakció akkor, ha kisbabánk beütötte valamijét. Ilyenkor hozzánk akar bújni és pihenésre vágyik. Mivel a gyermekét mindig egy anyuka ismeri a legjobban, ezért adott esetben neked kell eldöntened azt, hogy a baba viselkedése ad-e különösebb aggodalomra okot. Ez általában akkor következik be, ha óráról-órára rosszabbodó, alapvető változás következik be a magatartásában.

• Egy fejsérülést követően vannak bizonyos teendők és megfigyelnivalók, melyek segítségével felmérhető a baleset súlyossága.
• A megfigyelési idő alatt csakis tiszta vízzel itassuk és ne adjunk neki fájdalomcsillapítót!
• Ha vágás keletkezett a fejbőrön, tisztogassuk ki a sebet és helyezzünk rá nyomókötést 10 percre.
• Amennyiben a homlokon vagy a fej bármely részén duzzanat keletkezik, jegeljük kb. 20 percen keresztül.
• A balesetet követő éjszakán 2-3 óránként nézzünk rá a gyermekre! Az ébredését követően győződjünk meg arról, hogy nem szédül, nem zavart és hogy összefüggően beszél-e. Ellenőrizzük, hogy a pupillák tágulata egyforma.

Az agyrázkódás következtében többnyire egy igen rövid, mindössze pár másodpercig tartó eszméletvesztésre kerül sor. Ilyenkor a gyermek zavart és nem tudja megmondani, hogy ki ő és hol van. Általában nem emlékszik a balesetére sem. Amennyiben a fenti tünetek bármelyikével találkozunk, azonnal vigyük gyermekünket a gyermekorvoshoz, vagy kórházba! A beütött terület az elkövetkező napokban színt vált. Amennyiben gyermekünk az arcán, vagy a homlokán sérült, számítsunk a monokilszerű, sárgás-zöldes duzzanatra. Ezek a foltok csúnyábbak, mint amilyen súlyosak valójában.

A fejsebhez csak ritkán társul koponyasérülés vagy agyrázkódás, mert a sebet általában egy kiálló, esetleg éles tárgy okozza. Mivel a fej- és arcbőr nagyon gazdagon erezett, ezért egy mindössze néhány milliméteres seb is nagyon tud vérezni. Ha erős vérzést észlelünk a hajas fejbőrön, alkalmazzunk nyomókötést (például mullappal, gézzel, vagy egy tiszta törölköző segítségével). Ezekben az esetekben az esetleges további fejsérülésből fakadó eltérések érdekében mindenképpen lássa orvos a beteget! A hajas fejbőr sebeinél számíthatunk a seb körüli terület leborotválására is, mivel így látható el megfelelően a seb. Ne aggódjunk, általában csak egy kis területet kell megtisztítani a hajtól, ami ráadásul viszonylag gyorsan visszanő majd.

Diagnosztika és ellátás

A koponyasérülés esetén amitől félünk, az a koponyaűri vérzés és koponyán belüli nyomásfokozódás. Ezek vizsgálatáza KIZÁRÓLAG a koponya CT vagy a koponya MRI vizsgálat alkalmas. A koponya röntgen és a koponya ultrahang ezek vizsgálatára NEM alkalmas, és csak felesleges teher a gyereknek, szülőnek. A CT nagy sugárterheléssel jár, az MRI-hez pedig el kell altatni a gyereket. A fejsérülés súlyossága nem ítélhető meg egyértelműen egyetlen diagnosztikus vizsgálattal, a szakemberek is mindig a komplex kockázatelemzés elvégzését követően döntenek a gyermek további sorsáról. Kiemelkedően fontos -az anamnézis pontos felvétele mellett -az alapos fizikális vizsgálat, a neurológiai státusz megítélése. Ha kóros neurológiai tüneteket észlel a vizsgáló orvos, akkor képalkotó vizsgálat elvégzése szükséges. A koponyaűri vérzések diagnosztikájában ultrahangvizsgálatra csak 1 éves kor alatt, nyitott kutacs esetén alkalmazható. A koponya kétirányú röntgenfelvétele gyakran végzett, azonban a törések nagy része nem ábrázolódik röntgenfelvételen és a sérülés hiányának hamis illúzióját keltheti még adott esetben súlyos agysérülés esetén is. Koponya CT vizsgálatra - mely az akut vérzések kimutatására a legjobb vizsgálómódszer -kisgyermekkorban csak nagyon indokolt esetben kerül sor a jelentős sugárterhelés miatt, illetve ha az MR-vizsgálat nem áll rendelkezésre. Az MR-vizsgálat az idegszövet sérüléseinek legjobb vizsgáló módszere, azonban hátránya, hogy gyakran altatást, bódítást igényel és sok helyen nem elérhető. A gyermekkori fejsérülések legfontosabb vizsgálómódszere a megfigyelés gyermekfejsérülések kezelésében jártas szakember által. Ez legalább 24 órás kórházi bennfekvést igényel. Ez alatt az idő alatt folyamatosan ellenőrzik a gyermek neurológiai státuszát és állapotromlás esetén azonnal képalkotó vizsgálat elvégzése, szükség esetén intenzív és idegsebészeti ellátás szükséges.

tags: #csecsemo #kihanyja #a #tapszert #voros #a