Újszülött vizsgálatok a kórházban: Mire számíthatnak a szülők?

Itt van, megszületett, akinek az érkezésére már olyan régóta vártatok. A család kibővült egy új kis jövevénnyel - élvezzétek a felejthetetlen és visszahozhatatlan perceket. Amennyire élvezetesek ezek az első, együtt töltött pillanatok, annyira fontos az is, hogy megtudjátok, minden rendben van-e a kisbabával.

Nézzük csak, milyen vizsgálatokra számíthatok közvetlenül az újszülött megszületése után, még a szülőszobán, és milyenekre a későbbiekben, a gyermekágyas kórházi napokban?

Az első pillanatok: Az Apgar-teszt és a szülőszobai vizsgálatok

A legfontosabb és leggyakoribb vizsgálat, amit közvetlenül a kisbaba születése után végeznek el, az Apgar-teszt. Ez a vizsgálat az újszülött állapotának felmérésére szolgál, és az 1., valamint az 5. életpercben végzik el. A teszt öt fő szempont alapján pontozza a babát: a megjelenést (bőrszínt), a pulzust (szívfrekvenciát), a reflexeket (válaszreakciókat), az aktivitást (izomtónust) és a légzést (légzésfrekvenciát). Mindegyik szempontot 0-2-ig pontozzák, így az elérhető maximális pontszám 10. Az Apgar-teszt eredménye általában 7 és 10 pont közé esik az egészséges újszülöttnél; a 7 pont alatti érték orvosi beavatkozást, például légzéstámogatást vagy a szívverés megfigyelését indokolhatja.

Ne legyél csalódott, ha újszülött babád az 1 perces vizsgálat során nem a maximálisan elérhető pontszámot kapta. Közvetlenül a megszületés után ugyanis a legtöbb újszülött bőre lilás, mert a bőr rózsásságát adó friss, oxigénben dús vér előbb az agyba és a fontosabb belső szervekbe áramlik, és azokat látja el. Ha a kisbaba 8 pontot vagy annál többet kapott, akkor jó vagy kiváló állapotban van. Előfordul az is, hogy az első vizsgálat értéke ennél esetleg kevesebb, de a következő, 5 percesnél már javul - ilyenkor is minden rendben van. Altatásban végzett császármetszés esetén például megtörténhet, hogy az első érték nagyon alacsony, de az 5 perces vizsgálaton már jó állapotban van a csecsemő.

Az Apgar teszthez nem kell a babát és a mamát elválasztani, hiszen az újszülött az anya pocakján is jól megfigyelhető.

Az Apgar tesztet további vizsgálatok követik a szülőszobán, ideális esetben az első 1-1,5 órát, az ún. aranyórát követő időszakban. Általában sor kerül a kicsi súlyának, hosszúságának és fejkerületének megmérésére. Az orrnyílások, a gyomor és a végbél átjárhatóságának megállapítása (ez az ún. szondázás) még van, ahol a szülőszobai vizsgálatok része, míg más kórházakban nem végzik rutinszerűen. A kisbaba torkán ledugott szonda ugyanis okozhat olyan sérüléseket a nyelőcsövön vagy a garatban, ami nyeléskor fájdalmat okozva megnehezítheti a szopást a baba számára.

Vizsgálatok a gyermekágyas napokban

Az első 24 órában újabb, alapos orvosi vizsgálat következik majd, amikor is meghallgatják a kisbabád szívét és légzését, a belső szervek vizsgálatához áttapintják a pocakját, ellenőrzik a külső nemi szerveinek állapotát, végigtapintják a gerincét, és megvizsgálják a csípőjét és a reflexeit. A kórházi tartózkodás utolsó napjaiban kapja meg a baba a BCG oltást és ekkor végzik el az anyagcsere rendellenességek kiszűrésére szolgáló PKU tesztet a sarokból vett vérmintából.

Még a kórházban, az újszülött egy-két napos korában megtörténik az első kötelező szűrővizsgálat, a PKU, vagyis az újszülöttkori anyagcsereszűrés. Ennek során egyetlen cseppnyi, a baba sarkából vett vér több, súlyos következményekkel fenyegető anyagcsere betegség felismerését teszi lehetővé. Az első napokban az újszülött általános fizikális vizsgálatán túl sor kerül az érzékszervek (látás, hallás) vizsgálatára, csípőficam-szűrésre és az esetleges fejlődési rendellenességek megállapítására vagy kizárására is.

Ekkor, a születést követő 1. és 4. nap között végzik a PKU, vagyis a kötelező újszülöttkori anyagcserszűrést is. A legfontosabb négy betegség, amely a PKU vizsgálattal megállapítható, és 1997 óta kötelezően szűrendő, a fenilketonuria, a hypothyreoidizmus, a galaktozémia és a biotinidáz hiány. 2007 óta pedig kiterjesztett szűrővizsgálatot írnak elő, amely további 22 betegségre szűri az újszülöttet.

A PKU vizsgálat segítségével a lehető leghamarabb, már az élet első napjaiban megállapíthatók olyan anyagcserezavarok, amelyek valamely aminosav, enzim, zsírsav vagy más anyag hiánya vagy többlete miatt okoznak felszívódási, lebontási problémákat és következményként súlyos idegrendszeri illetve más szervi működési zavarokat. Ezzel a vizsgálattal szűrhető ki például a fenilketonuria, a leggyakoribb aminosav-anyagcserezavar, amely átlagban minden tízezredik születéskor előfordul. Lényege, hogy a szervezet egy ehhez szükséges enzim hiányában nem képes megfelelően lebontani, tirozinná alakítani a fenilalanint, így ez, az agy számára mérgező anyag felszaporodik a vérben, a központi idegrendszert károsítja, az agy fejlődését akadályozza. Kezeletlenül hagyva kisfejűség (mikrokefália), súlyos értelmi fogyatékosság alakulhat ki. Eleinte nincsen tünete, legfeljebb a gyermek bőrének sajátos szaga figyelmeztethet rá, később idegrendszeri tünetek (végtagok remegése, fokozott izomtónus, epilepsziaszerű görcsök és hiperaktivitás) jelentkezhetnek.

Hasonlóan nagy jelentősége van a hypothyreoidizmus szűrésének, korai diagnosztizálásnak. Ez a pajzsmirigy működési zavar viszonylag gyakori, három-négyezer születésenként egy állapítható meg. Fontos kiszűrni az esetleges galaktozémiát is. Az ebben a ritka (aránya 1:40000), veleszületett, örökletes anyagcserezavarban szenvedők mája egy enzim hiányában nem képes a tejtermékekben található galaktóz lebontására, glükózzá alakítására, így az át nem alakított galaktóz felhalmozódik a vérben és más szövetekben. A szűrés segítségével megelőzhető a súlyos tünetek kialakulása: sárgaság, hányás, hasmenés, súlyvesztés, májmegnagyobbodás, aluszékonyság, görcsök, vérzékenység, fertőzésekre való fokozott hajlam, szemlencsehomály.

A klinikákon született babákat a lehető leghamarabb, még az adott intézményben neonatológus vagy gyermekgyógyász szakorvos vizsgálja meg, ezen kívül megkapják a kötelező BCG-oltást, elvégzik a kötelező szűréseket, hogy egészségesen térhessen haza a baba és az anyuka is.

A szűrések fontossága és a hazai protokoll

A baba megszületését követő 24 órán belül megtörténik a legtöbb szükséges vagy kötelező vizsgálat, így egyebek mellett ellenőrzik a testi fejlettséget, a különböző testjáratok átjárhatóságát, valamint fontos az esetlegesen jelenlévő fejlődési rendellenességek korai felismerése. Célzottan szűrik a veleszületett anyagcsere-betegségeket.

Az újszülöttkori- és a csecsemőkori szűrővizsgálatokkal kimutathatók azok a veleszületett betegségek, állapotok, melyeknek jellemzően nincsenek tünetei ebben a korban, azonban kezelés nélkül tartós egészségkárosodáshoz vezetnének, gátolhatják a baba testi-, lelki-, szociális fejlődését. A kiszűrt betegségek időben elkezdett kezelésével megakadályozhatók a súlyos következmények vagy jelentősen javítható az életminőség.

Magyarországon a szülés utáni szűrővizsgálatok térítésmentesen vehetők igénybe. A szűrések rendjét az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról, és annak 1. számú melléklete szabályozza.

Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok

Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat az újszülött 4 napos koráig a szülészeti intézményben végzik el, itt történik meg a veleszületett anyagcsere-betegségek szűréséhez szükséges vérvétel is a sarok megszúrásával.

0-4 napos életkorban az alábbi vizsgálatokra kerül sor:

• Teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére;
• Testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és a hazai standardok szerinti értékelése;
• Ideggyógyászati vizsgálat;
• Érzékszervek működésének vizsgálata (hallás objektív vizsgálata, látás vizsgálata);
• Csípőficam szűrése;
• Veleszületett anyagcsere-betegségek szűrése.

Az újszülött hazaadását követően az 1, 2, 3, 4, 6, 9 és 12 hónapos életkorban esedékes szűrővizsgálatokat a házi gyermekorvos és a védőnő végzi el. Ezek magukban foglalják a teljes fizikális vizsgálatot, a mozgásszervi vizsgálatot, az idegrendszer fejlődésének vizsgálatát, az érzékszervek működésének ellenőrzését, a rejtettheréjűség vizsgálatát, valamint a pszichomotoros és mentális fejlődés, kommunikáció, szocializáció, testi fejlődés és motoros képességek felmérését.

SMA-szűrés

A veleszületett gerincvelői izomsorvadás (SMA) újszülöttkori szűrése 2022. november elsejétől már Magyarországon is elérhető egy kutatási mintaprogram keretében. A program koordinálását a Bethesda Gyermekkórház végzi. A vizsgálathoz a rutin újszülöttkori szűrővizsgálatokhoz kötelezően levett vérmintát használják fel, így nem jelent plusz kellemetlenséget a gyermek számára. Az SMA-szűrés ingyenes.

Térítés ellenében igénybe vehető vizsgálatok

A koponya- és a hasi ultrahangot - mivel nem kötelező vizsgálatok - nem finanszírozza automatikusan az egészségbiztosító, azonban indokolt esetben, házi gyermekorvosi beutalóval ingyenesen is igénybe vehetők. Egyéb esetekben térítés ellenében kérhető.

Vannak még olyan térítés ellenében igénybe vehető vizsgálatok is, amelyek részletes képet festenek a baba egészségi állapotáról. Ilyen például a myNewborn vizsgálat. A myNewborn szűrés során genetikai mintát (pl. nyálmintát) vesznek a csecsemőtől, és ezt laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá.

Mikor forduljak orvoshoz?

Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, így az egyéni különbségek megjelenése esetén még nincs ok az aggodalomra. Ha azonban az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, forduljon házi gyermekorvosához:

• a babának nem javul a fejtartása;
• nem reagál a hangos zajokra;
• nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja (és másokra sem);
• nem követi szemével a mozgó tárgyakat;
• nem játszik saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat;
• nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben);
• megfelelő étkezés mellett sem gyarapszik;
• növekedési üteme lelassul, vagy jelentősen felgyorsul.

tags: #ujszulott #vizsgalatok #a #korhazban