Az idegrendszeri éretlenség egy gyűjtőfogalom, melyet szakemberek és szülők egyaránt használnak, ha a gyermek fejlődése egy-egy területen (mozgás, figyelem, beszéd, érzelemszabályozás, kognitív terület) lassabban, vagy eltérő módon halad. Ez nem hivatalos diagnózis, és nem is betegség. Sokkal inkább azt jelenti, hogy a gyermek még nem áll készen bizonyos feladatokra.
Az idegrendszer fejlődése egy rendkívül összetett és izgalmas folyamat, amely már a magzati korban elindul, és az egész gyermek- és serdülőkoron át zajlik. A gyermekek idegrendszere folyamatosan fejlődik; az agy, a mozgáskoordináció, a figyelem, a beszéd, az érzékelés és az érzelmi szabályozás egyszerre, egymással összhangban érnek.

Az idegrendszer éretlenségének okai és jelei
Az idegrendszerben az érési folyamatok részben genetikusan kódoltak, másfelől a környezetből származó ingerek hatására indulnak meg. Eltérő (lelassult, megkésett, stagnáló) fejlődés esetén okként merülhet fel az idegrendszer eltérő szerkezete, sérült, másképpen működő kapcsolatrendszere. Ilyen esetekben beszélünk idegrendszeri éretlenségről.
Milyen tényezők járulhatnak hozzá az idegrendszeri éretlenség kialakulásához?
Általában a terhesség vagy a szülés alatt történik olyan esemény, ami negatívan hat az agy érési folyamataira. Például a várandósság alatti fertőzések, a dohányzás, alkohol fogyasztás, kezeletlen cukorbetegség vagy magas vérnyomás is lehet a későbbi probléma oka. Nagyobb a rizikó koraszülöttek esetében, mivel ők eleve éretlenebben születnek, így sérülékenyebbek is. A szülés közben előforduló komplikációk, vagy a csecsemő- és kisgyermekkori súlyos betegségek is kockázati tényezők. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az újszülötteknél az elszenvedett oxigénhiány következményei, az idegrendszeri problémák gyakran nem azonnal jelentkeznek.

Az idegrendszeri éretlenség leggyakoribb tünetei
Az idegrendszeri éretlenség jelei zömében egyszerre több területen is jelentkeznek. A legkorábbi tünetek már újszülött korban megfigyelhetők, de sokszor csak óvodás-, iskoláskorban válnak igazán szembetűnővé, amikor a gyermek egy idegen környezetbe kerül, ahol szabályokat kell betartania, és alkalmazkodnia kell.
- Mozgásfejlődés: A mozgásfejlődés megkésett, koordinálatlan (csetlik-botlik, sokat esik-kel), gyenge egyensúlyérzékkel rendelkezik, sokat balesetezik. Előfordulhat, hogy a kúszás, mászás kimarad.
- Beszédfejlődés: A beszédfejlődés megkésett, szókincse szegényes, gyakran vált babanyelvre, beszéde kevésbé ritmusos, helytelen ragozása nem fejlődik.
- Viselkedés: Szociálisan éretlen, csoportba nehezen integrálható, dühét helytelenül nyilvánítja ki, nehezen irányítható. Gyakran kapkod a tevékenységek között, nehezen köti le figyelmét, vagy éppen elbújik a világtól, félénken viselkedik. Fáradékony, hamar kilép a játékszituációból.
- Kognitív terület: Számolási nehézségek, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia. Nehezen tartja a szabályokat, nehezen játszik funkció szerint játékokkal. Ritmustapsolása, mintamásolása nehézkes. Téri tájékozódás, viszonyszavak nehézséget okoznak számára.
- Szenzoros érzékenység: Túlérzékenység ruhadarabokra, különféle ízekre, szagokra, anyagokra. Túl-, vagy alul-ingertelt idegrendszer, ami "furcsaságokat" okozhat.
Az idegrendszeri éretlenség nagy hatással van a képességeinkre, ez több problémát is tud okozni a későbbi életünk során. A problémák sajnos nem tűnnek el, az egyén nem növi ki őket, mint ahogyan ezt gyakran hallhatjuk akár szakemberek szájából is.
Idegrendszer
Mikor forduljunk szakemberhez?
Az idegrendszeri éretlenség jelei sokfélék lehetnek. Ezek a jelek önmagukban nem ok az aggodalomra, de ha egyszerre több is tartósan fennáll, érdemes szakemberhez fordulni. Az anyai ösztön általában nem csal, érdemes hallgatni rá.
Elsősorban neurológus szakorvos felkeresése javasolt. A Fejlődésneurológiai osztály az agyi károsodások korai kivizsgálásával és terápiájával foglalkozik, országos ellátási kötelezettséggel. Mindez biztosítja a korai, objektív diagnózis felállítását, és ők állítják össze, tanítják meg a szülőknek a korai speciális kezelést, a neuroterápiát. A gyermekorvos bármikor beutalhatja a csecsemőt fejlődésneurológiai vizsgálatra, ahol a szülő egyértelmű választ kaphat arra, vajon a gyermek egészséges és csak lassabb tempóban fejlődik, vagy az eltérés hátterében valóban kóros agyi szabályozás áll, és kezelés szükséges.
A neurológus mellett további szakemberek is segíthetnek:
- Fejlesztőpedagógus
- Gyógytornász
- TSMT-terapeuta
- Szenzoros integrációs terapeuta
- Gyermekpszichológus
A szakember képes felmérni a baba idegrendszeri státuszát, fejlettségét, érettségét, észleli az esetleges eltérő fejlődés tüneteit, felderíti ezek okát, és segít a megfelelő kezelés megválasztásában. Az idegrendszeri éretlenség nem múlik el magától - viszont fejleszthető!
Az idegrendszeri éretlenség fejlesztése
Ha időben elkezdjük a mozgás alapú terápiát, akkor az idegrendszeri éretlenség sikeresen kezelhető! A szakember segít pontosan megérteni, mi okozza a nehézséget, és célzott gyakorlatokat ad. Fontos, hogy a fejlesztés közben nemcsak a gyerek érik, hanem a szülő és gyermek kapcsolata is erősödik.
Fejlesztési lehetőségek otthon
Az idegrendszeri éretlenség fejlesztése otthon is működik, ha megvan a tudás, a módszer és a következetesség. Már napi 10 perc is látványos eredményt hozhat, ha rendszeresen végzik a gyakorlatokat.
- Ritmus és zene: Mondókák, éneklés, tapsolás segítik a figyelmet és a nyelvi fejlődést.
- Finommotorika: Gyöngyfűzés, csipeszelés, gyurmázás, rajzolás lisztbe vagy sóba.
- Keresztező mozgások: Rajzoljatok nagy X-eket, nyolcasokat, vagy játsszatok „jobb könyök - bal térd” játékot. Ezek a mozgások, amikor a test egyik oldala átlépi a test középvonalát, rendkívül fontosak az agyféltekék közötti kapcsolat erősítésében.
- Szenzoros élmények: Hintázás, takaróba bugyolálás, homokban matatás, mezítláb járás különböző felületeken. Hagyjuk, hogy a gyermek mindenféle eszközökkel babráljon, és különböző textúrájú anyagokkal ismerkedjen. Fontos, hogy egész testével tudja a világot érzékelni.
- Stabil napirend: Az éretlen idegrendszer igényli a kiszámíthatóságot. A fix esti rutin, a reggeli sorrend, a stabil napirendi pontok biztonságot adnak és segítik a szabályozást.
Szülőként, amit tehetünk, hogy hagyjuk a gyermekünket játszani, kísérletezni, új dolgokat megismerni, és közben bíztatjuk minden cselekedetére és együtt örülünk vele. Nem az a cél, hogy „utolérjen másokat”, hanem hogy a saját tempójában bontakozhasson ki. A gyermek fejlődése nem sprint, hanem séta.
tags: #csecsemo #idegrendszeri #eretlenseg