A szülés előtti állapotok és a szülészeti szókincs latinul

A gyermekvárás és az új élet kezdete minden kultúrában kiemelt szerepet kapott, ami által a szókincs is korán kialakult. A magyar nyelv megalkotta saját kifejezéseit, de az orvosok évszázadokon keresztül a latin szavakat használták, melyek mára összeforrtak a magyar orvosi terminológiával.

A terhesség szókincse és latin eredetű kifejezései

A fogantatás az elmúlt évtizedekben vált sok esetben tervezetté és tudatossá. Őseink számára a terhesség első jelei adták tudtukra, hogy csecsemőt várnak. A „terhes” szó eredetileg fizikai terhet jelentett, és csak később rakódott rá a ’lelki teher, életbeli nehézség’ jelentés. A magzat növekedése valóban testi terhet jelent az édesanya számára. A szó a német tragen (visz, hord) és Trach (viselet; az a teher, amelyet valaki visz) alakokból került át a bajor-osztrák nyelvjárásba trächt-ként, ami ’teher, terhesség’ jelentéssel bírt. A magyar nyelvben a mássalhangzó-torlódás feloldásával és a tévesen tárgyragnak felfogott szó végi t hang elhagyásával született meg a tereh szavunk. Ez pedig a viszonylag ritka hangátvetéssel váltott teher alakra.

A terhesség persze más szavakkal is kifejezhető. A másállapot német tükörfordítással került be a 19. század végén az irodalmi nyelvbe. Hasonló nyelvi logikát követ az állapotos szó, mely a terhesség időszakának ideiglenes állapotát hivatott jelezni. Az áldott állapot, gyermekáldás gyökereit a Mária-kultuszban találhatjuk: Mária Krisztussal való terhességének szentségére utal.

Magzati és szülészeti terminológia

A kilenc hónapig anyaméhben fekvő magzat kifejezésében a leggazdagabb talán a szülészeti szókincs. A magzatot a nyelvújítás korában ébrénynek is nevezték, amely az ébredő lény szóösszerántásával keletkezett. Hasonlóan alkották meg a leendő ember szerkezetből a lemb szót. A méhlepényt Apáczai Csere János egyszerűen csak lepénynek nevezi, a magzatburokra pedig a magzatbefedő hártyák kifejezést használja, míg a méhszájat szépítő körülírással a méhnek ajtaja szavakkal írja le. Lentsés György 16. századi munkáiban is találkozunk a korabeli szülészeti szókincs gazdagságával.

A terhesség szomorú kockázata az elvetélés, amelyre a nyelvújítás korában megalkották a magzatletétel szóösszetételt. A terhesség lezárását jelentő szülés alapszava maga a szül ige, nyelvünk finnugor örökségének része: sok nyelvhez hasonlóan a ’szerez’ jelentésű igénk továbbfejlődésével alakult ki. A 13. század elején már megjelent írásos emlékeinkben, elsődleges jelentése azóta is változatlan: ’gyermeket világra hoz’. A születik alak ennek műveltető képzővel való ellátásával jött létre.

A szülés folyamata és szakaszai

A szülés folyamata a magzatburok - vagy Bugát kifejezésével a magzating - megrepedésével veszi kezdetét. Bugát a mára pejoratív duglik szóval nevezte meg azt a helyet, ahol a kisbaba a ’szeméremcsont és az ülőcsont közötti nyíláson’ távozik az anyaméhből. Az újszülöttet ekkor már hívhatjuk csecsemőnek - ez a csecs ’emlő’ főnév és az emik ’szopik’ ige összetételével jött létre. A baba szó az alább leírt bába szóval megegyező módon került a nyelvünkbe.

A szülés különböző szakaszaiban más-más munkát végez a test, ami három, jól elkülöníthető fázisra bontható:

1. Tágulási szakasz: A szülés beindulására a méh izomtevékenysége hívja fel a figyelmet, azaz amikor a méhnyak tágulni kezd és beindul a vajúdás. A fájások eleinte gyengék, szabálytalan időközönként jelentkeznek - ezt nevezik a vajúdás latens szakaszának. Amikor a fájások sűrűbbé, gyakoribbá és fájdalmasabbá válnak, akkor elérkeztél a vajúdás aktív fázisába. A méhszáj tágulása fokozatosan felgyorsul, mígnem teljesen kitágul, eltűnik. Amikor a tágulási szakasz a végéhez közeledik, a méhnyak már körülbelül 10 cm széles.
2. Kitolási szakasz: Az eltűnt méhszáj jelzi, hogy kezdetét vette a következő fázis, a kitolási szakasz. A méhösszehúzódások eközben tovább erősödnek, és egy nyomó érzés is tapasztalható, amit a baba feje okoz. Ez a ciklus magával a csodával, a gyermek megszületésével végződik.
3. Lepényi szakasz: Nem sokkal a pici megszületése után a méhlepény leválik a méh faláról, és olyan érzést kelt, mintha újabb fájás közeledne. Egy préselő nyomással meg kell szülni a méhlepényt és a magzatburkot.

A szülés után és a lepényi szakasszal párhuzamosan kezdetét veszi a megfigyelési periódus, amikor az anyát és a kisbabát is monitorozzák, mivel bármikor felléphetnek nem várt szövődmények.

Fontos megkülönböztetni a vajúdás korai szakaszát a jósló fájások időszakától. A jósló fájások (amik valójában nem járnak különösebb fájdalommal és rendszertelenek) a szülés előtt több héttel jelentkeznek és véletlenszerűen abba is maradnak, tehát nem tartoznak a szülés szakaszaihoz. A szülés előjelei között a legárulkodóbbak a vajúdás aktív szakaszában jelentkező rendszeres fájások, illetve a magzatvíz elfolyása.

A szülést levezető személyek és a modern szülészet

A régi idők szülésznői a bábák voltak, elnevezésüket a szláv baba ’dajka, nagymama, szülésznő’ gyermeknyelvi ikerítéssel létrejött szóból kapták. A ma is használt szülész szó az orvosi nyelvet megújító Bugát Pál alkotása. A szülést követően válik a nő anyává, a férfi pedig apává. E két szó az ősi ugor örökség része, alapnyelvi kincsünk. A csecsemők születése szerencsére nagyobb számú és gyorsabb ütemű, mint az új szavaké, de ettől függetlenül a szülészet szókincséből sokáig lehetne meríteni. A magyar és az orvosi latin nyelvekben külön fejlődtek e szavaink, a nyelvújítás során viszont - ahogy láthattuk - a születés szókincséről sem feledkeztek meg.

A méhsüllyedés (Descensus uteri) és kezelése

Nőgyógyászati alapvizsgálatok alkalmával még ma is többször találkozunk olyan pácienssel, aki nem tudja, milyen elváltozással áll szemben, vagy tévesen diagnosztizálja önmagát. A kismedencei szervek valamilyen mértékű süllyedése, ide sorolva természetesen a méhsüllyedést, a hüvelysüllyedést, a hólyagsérvet és a végbélsérvet, egyáltalán nem nevezhetők ritka jelenségeknek.

Méhsüllyedésről (latinul Descensus uteri) akkor beszélünk, ha a gátizomzat nem tudja ellátni tartó funkcióját, erejét veszti, a méhszalagok megnyúlnak, így a méh kezd a hüvelybe süllyedni. Az érintett hölgyekről nem rendelkezünk pontos statisztikával, hiszen nagyon sokan egyáltalán nem fordulnak nőgyógyászhoz, specialistához panaszaikkal. A kitöltött felmérések, tesztek száma pedig a mai napig nem elégséges. Érdemes megemlíteni, hogy a méhsüllyedés alattomos elváltozás, hiszen a kezdetben csak a hüvelybe bebukó méhszáj nagyon hamar előre haladhat a hüvelyben, a gyenge, edzetlen gátizomzat beengedheti a hüvely elejébe, nemcsak, hogy megközelítheti a hüvely bemenetet, hanem idővel ki is bújhat belőle.

Okok és tünetek

Az idegentestérzés a hüvelybemenetnél főként első hüvelyi szülés után jelentkezhet. Ez a panasz az újabb szülések után, valamint főleg estére, illetve megerőltetésre (pl. folyamatos, a kismedence szerveit terhelő fizikális tevékenységek) súlyosbodhat.

Az bizonyos, hogy a méhsüllyedésnek objektív okai vannak, melyek közé sorolható többek között:

• Genetikai örökség
• Hüvelyi szülés
• Menopauza
• Hosszabb ideig fennálló székrekedés
• Jelentős súlyfelesleg

Nagyon jól szemlélteti a gátizomzat funkcióját Norton 1993-ban felállított elmélete, a Hajó a száraz-dokkban teória. A hasonlat szerint a gátizomzat a víznek felel meg, a méh és a hüvelyfalak pedig a hajóval egyenértékűek. A gátizomzat tartja a méhet és a hüvelyt, a szalagok csak stabilizálnak.

Diagnózis és kezelés

Miután a kezelés terén eredményeket, javulást szeretnénk elérni, a süllyedéses panaszok okát mindenképpen a megfelelő nőgyógyászat megfelelő szakorvosának kell feltárnia. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos mindennemű kezelés megkezdése előtt egy alapos speciális nőgyógyászati vizsgálat, mely alapvetően a gátizomzat állapotának felmérésére törekszik. A nőgyógyásznak specialistává kell válnia a süllyedés okának megállapítása terén. A szükséges tudásanyag elsajátítása, többek között, folyamatos konzultációt, esetek tanulmányozását jelenti.

Fontos tudni, hogy bár enyhe fokú eltérés esetén a megfelelő gyógytornász segítségével végzett gátizomtorna, Kegel gyakorlatok is hozhatnak eredményt, az elégtelenül működő gátizomzattal illetve rosszul végzett intim torna gyakorlatok ellentétes hatást is kiválthatnak, ronthatják az állapotot.

LadyPower Komplex Konzervatív Terápia

A LadyPower Komplex Konzervatív Terápia - a hüvelyplasztikával és a lézeres hüvelyfiatalítással ellentétben, melyek csak a hüvelyhámra és az alatta lévő kötőszövetre hatnak - a gátizomzatot erősíti. A komplex terápia a különféle hüvelysúlyok, a többféle méretű szilikon kockapesszáriumok és az elektrostimuláció egymást kiegészítő használatára épül. A gátizomzat állapotának felmérése elengedhetetlenül fontos annak sikeres kezelése érdekében.

A LadyPower szakorvosok a vizsgálat során megállapítják, hogy hol és milyen mértékben sérült a gátizomzat, mennyire képes azt a páciens akaratlagosan működtetni, szükséges-e a kocka pesszárium alkalmazása, és, ha igen, melyik méret a megfelelő. A vizsgálat során eldöntésre kerül, az adott gátizomzat erősítése melyik módszerrel a legcélszerűbb.

Ha elektrostimulációs kezelésre kerül a sor, fontos tudni, hogy csak a megfelelő programok használata tudja a javulást biztosítani, a nem megfelelő paraméterekkel használt programok hátráltathatják javulást, súlyosabb esetben ronthatják a gátizomzat működését. Az elektrostimulátor mozgékonyabbá, működőbbé teszi a gátizomzatot. Sok esetben ez az egyetlen módszer, amely segítségével a gátizomzatot a hölgyek számára tudatosítani lehet. Az, hogy a nők tudják, hogy hol van a gátizomzatuk és ezt hogyan tudják aktiválni, alapvető jelentőségű a kezelés hatásossága szempontjából. Mivel minden probléma egyedi, szakorvosi állapotfelmérés nélkül nem tanácsos elektrostimulátort vásárolni, használni, hiszen a különböző izomrostok ingerlésére különböző beállítások szükségesek, így a megfelelő impulzusok és frekvenciák meghatározása mindig a szakember feladata. A nem megfelelő paraméterek használata akár ártalmas is lehet!

Méhsüllyedés esetén a kocka pesszárium viselése a kezelés szempontjából elengedhetetlen, hiszen ez helyettesíti a meggyengült gátizomzat tartó funkcióját. A kocka pesszárium steril állapotban kerül felhelyezésre, hipoallergén, szövetbarát anyagból készült, nem irritálja az egészséges hüvelyhámot. Kis mértékű irritáció akkor jelentkezhet, ha felborul a hüvely ph-ja, lúgos irányba mozdul el, lecsökken annak normál lactobacillus állománya. Minden hölgynek fontos odafigyelnie a megfelelő hüvelyflóra fenntartására (lásd pl. lactobacillus tartalmú hüvelykúpok). Ha már nincs menstruáció, a hüvelyhám sérülékenyebbé válhat, a hüvelyi szárazság esetleg okozhat átmeneti barnás-pirosas váladékozást.

Császármetszés (Sectio caesarea)

Sokan azt gondolják, hogy a császármetszés a szülés könnyebb változata, azonban ez nem feltétlenül van így. Mint minden műtétnek, ennek is lehet szövődménye, ami adott esetben sokkal veszélyesebb és súlyosabb a természetes úton való szülés szövődményeinél. A császármetszés a magzat megszületésének nem a természetes úton, hanem a hasüreg és a méhfal műtéti megnyitásával történő lezajlása. A császármetszés latin eredetű kifejezés (sectio caesarea caedo = metszeni) fordítása. Arra utal, hogy Julius Caesar tette kötelezővé azt, hogy a halott anyából a magzatot ki kell venni. Téves az a szemlélet, hogy maga Julius Caesar is így született, ezt semmi nem támasztja alá.

Indokolt esetek

Császármetszés elvégzése két úton lehetséges:

1. Programozott császármetszés: Előre tudott anyai vagy magzati indokkal és előkészített időpontban történhet.
2. Sürgősségi császármetszés: A megindult vajúdás közben észlelt komplikáció miatt válhat szükségessé.

Napjainkban gyakori a pusztán anyai kérésre előre eldöntött császármetszéses szülésbefejezés is, ám az esetek többségében valamilyen orvosi javallat áll a döntés mögött. Mivel a születendő magzatra a legveszélyesebb a hypoxia (oxigénhiány) lehetősége, ezért ennek elkerülése a legfontosabb cél, amikor a szülész-nőgyógyász a szülés módjáról dönt.

Anyai okok

Az anyánál fennálló különböző betegségek esetén indokolt a császármetszés:

• Szívbetegség (elsősorban szívelégtelenség)
• Bizonyos májbetegségek (pl. májzsugor)
• Tüdőbetegségek
• Mozgásszervi betegségek (pl. csípőficam, porckorongsérv)
• Komoly szemészeti probléma
• Balesetek miatt
• Veleszületett testfelépítési problémák (pl. szűk medence)
• Méhen végzett előzetes műtét (pl. mióma műtét, előző császármetszés)

A méhen végzett előzetes műtét miatt a szülési fájások hatására kialakult feszülés következtében a méh megrepedhet. Ez akut életveszélybe sodorhatja a magzatot és az anyát is, nem érdemes tehát kockáztatni. Minél rövidebb idő telt el az előző műtét óta, annál nagyobb a veszély lehetősége.

Magzati okok

Minden olyan ok, ami a szülést lehetetlenné teszi (pl. túl nagy a magzat, medencevégű fekvés a méhben), vagy a magzat oxigénellátását veszélyezteti (pl. dohányzástól tönkrement lepény miatti rossz oxigénellátás) indokolttá teheti a császármetszést. A sürgősségi okok között szerepelhet, hogy az előzetes eredmények ellenére rendellenességek jelentkeznek a magzat elhelyezkedésével és beilleszkedésével, elhúzódik a szülés, vagy a magzat folyamatosan ellenőrzött szívritmusában a fájások alatt és után lassulás következik be, ami a magzat méhen belüli állapotának romlására, oxigénellátottságának csökkenésére utal. Az ikerterhesség is a császármetszés indikációi között szerepel.

A császármetszés melletti döntés néha komoly mérlegelést igényel. Abszolút indikáció, amikor beavatkozás nélkül nem születhet meg a gyermek. Relatív indikációnak nevezik azt a helyzetet, amikor a szülés ugyan megtörténhet, de számolni kell nagy valószínűséggel a magzat komoly károsodásával, esetleg elvesztésével.

A császármetszés lebonyolítása és utóhatásai

A műtét technikai része sokat változott az elmúlt évtizedekben. A régebben 60-70 perces műtétből szövődménymentes esetben 15-20 perc lett, és sokkal kisebb megterhelést is jelent a kismama részére, mint régebben. Az úgynevezett programozott császármetszés a terhesség betöltött 39. hetében történik, megfelelő kivizsgálás és műtéti előkészítés után.

A műtétet követően az első és a legfontosabb az anya mobilizációja. Az újszülött az ágyszélen ülő vagy ágyon fekvő anyának már nyugodtan kezébe adható. A műtét után mihamarabb (rendszerint másnap), ahogy az érzéstelenítés fajtája megengedi, fel kell kelni és mozogni kell, pl. sétálni a folyosón. A mobilizációt követően igen hamar teljes értékűen tudja a friss édesanya ellátni gyermekét. Különösebb kímélet nem szükséges, a babát az anya nyugodtan emelgetheti.

A császármetszés mára rutinbeavatkozásnak számít, ám természetesen - mint minden műtétnek - ennek is megvannak a kockázatai. Elsősorban a császármetszéssel ejtett seb elfertőződése jelenthet komplikációt. Egyes vélemények szerint a baba egészsége szempontjából kockázatos, hogy a programozott császármetszést a természetes szülés megindulása előtt végzik el. Számos kutatás folyt az elmúlt években arról is, hogy a babák vagy az anyák későbbi egészségi állapota milyen összefüggésben van császármetszéssel. Egyes kutatások arról számoltak be, hogy a későbbi terhességek esetében némileg magasabb a méhen kívüli terhesség és a halva születés kockázata, vagy hogy az asztma kialakulása illetve a poratka allergia gyakoribb a császármetszéssel született gyerekek között. Másrészt császármetszés esetén ritkább a hüvelyi szülésre jellemző kockázatok előfordulása, mint a szülés utáni inkontinencia vagy a méhsüllyedés.

Szülészeti fogalomtár

Az alábbiakban néhány fontos szülészeti és nőgyógyászati kifejezést gyűjtöttünk össze, azok latin megfelelőjével és jelentésével:

• AC (Abdominal Circumference): A haskörfogat mérete, melyet ultrahangvizsgálat során kísérnek figyelemmel.
• Adenomyosys: Az endometriózis súlyos formája, melynek során a méhnyálkahártya a méh izomzatában is megjelenik.
• Adhézió: Műtétek utáni összenövések, melyek az érintett területen elhelyezkedő szervek összenövését jelentik.
• AFP (Alfa-fetoprotein): Az embrió májában és belében termelődő fehérje, melynek szintjét az anya véréből is kimutatják.
• Amenorrhoea: Várandósság során azt jelenti, hogy nincs magzatvíz.
• Amniocentesis: Ultrahangos vezérléssel a magzatvízből vett minta genetikai vizsgálatra.
• Androgén hormonok: A férfiak nemi éréséért felelős hormonok, kisebb mértékben nőkben is megtalálhatók.
• Anovuláció: Az ovuláció (peteérés) kimaradása az adott menstruációs ciklusban.
• AMH (Anti-Müllerian hormon): Hormonszint, ami a petefészekben rendelkezésre álló érés előtt álló petesejtek számát mutatja meg.
• Atrophia: Hámsorvadás, nőgyógyászati értelemben többnyire a nagyajkakat és a hüvelybemenetet érinti menopauza után.
• AGC (Atypical Glandular Cells): Kóros mirigyhámsejtek a rákszűrési mintában.
• Bacterialis vaginosis: Leggyakrabban előforduló hüvelyfertőzés, a hüvely bakteriális egyensúlyának felborulása okozza.
• Bartholin-mirigy ciszta: A hüvelybemenet két oldalán található mirigyek kivezető nyílásának elzáródása miatt kialakuló ciszta.
• Basalis testhőmérséklet: A közvetlenül ébredés után, még felkelés előtt mért testhőmérséklet.
• BCG-oltás: A TBC betegség elleni védőoltás, melyet minden újszülött kötelezően megkap.
• Bethesda-féle osztályozás: A rákszűrés leleteken korábban szereplő Papanicolaou-féle osztályozást váltotta fel.
• Billings módszer: A méhnyaknyák állapotából meghatározható, hogy hol tart a menstruációs ciklus.
• Blastosaccus üres: Az az állapot, amikor a fogantatás megtörténik, de a petezsák üres.
• BPD (Biparietal Diameter): A magzat fejének átmérője halántéktól halántékig.
• CRP (C-reaktív protein): Egy fehérje, aminek emelkedett értéke gyulladást jelez a szervezetben.
• Cervix (méhnyak): A méh alsó harmada, henger alakú.
• Condyloma: Nemi szervek környékén megjelenő szemölcs, amit többnyire a HPV okoz.
• Conisatio: Sebészeti eljárás, melynek során a méhnyakból kúp alakú darabkát távolítanak el szövettanra.
• Currettage (küretműtét): A méh nyálkahártyájának lekaparása diagnosztikai vagy terápiás céllal.
• Cysta: Folyadékkal telt tömlő, ami szinte bárhol lehet a szervezetben.
• Cytologia: Mintavételt követő vizsgálat, melynek során sejteket vagy sejtcsoportokat tanulmányoznak.
• Descensus uteri (méhsüllyedés): A méhet tartó szalagok megnyúlása miatt jön létre, a méh süllyed a hüvelybe.
• DPO (Days Post Ovulation): Az ovuláció után következő napok száma.
• Dysmenorrhoea: Rendellenes vérzés, erős fájdalmakkal, gyengeséggel járó menstruáció.
• Dysplasia: Nem rák, de olyan szövettani elváltozás, ami a rák irányába tart.
• Eclampsia: Görcsroham, ami az egész testet érinti és eszméletvesztéssel jár, súlyos terhességi szövődmény.
• EFW (Estimated Fetal Weight): A méhen belüli becsült magzati súly.
• Embryopathia: Amikor a fejlődő embriónál valamilyen rendellenesség tapasztalható az első 3 hónapban.
• Emlőrák: A mellekben kialakuló rosszindulatú sejtburjánzás.
• Endocervicalis adenocarcinoma in situ: Korai rákos elváltozás a méhnyak mirigyhám sejtjeiben.
• Endocervicalis küret: A méhnyak nyákos hártyájának kikaparása diagnosztikus vagy terápiás céllal.
• Endocervix: Átmeneti terület a méhnyak két hámrétege között.
• Endometriosis: A méhnyálkahártya jelenléte olyan területeken, ahol nem lenne keresnivalója.
• Endometrium: A méh falát belülről borító nyálkahártya.
• Endometrium hyperplasia: A méh nyálkahártyájának kóros megvastagodása.
• Extrauterin terhesség: Méhen kívüli terhesség.
• Dyspareunia: Fájdalom szexuális aktus közben.
• Fibroadenoma mammae: Jóindulatú csomó, többnyire a mellekben fordul elő.
• Fibroma: Jóindulatú elváltozás, ami a rostos kötőszövetekből indul ki.
• FL (Femur Length): A méhben növekvő magzat combcsontjának hossza.
• Flowmetria: Áramlásvizsgálat, a magzat vérkeringésének vizsgálata.
• Fogamzásgátlás: A terhesség létrejöttének megakadályozása.
• FSH (Follikulus stimuláló hormon): Az agyalapi mirigyben termelődő hormon, felelős az ivarsejtek éréséért.
• Gátmetszés: Szülés közben a gáton ejtett metszés a lágyrészek sérülésének elkerülésére.
• Genetikai tanácsadás: Annak kockázatának meghatározása, hogy az utód örökölhet valamilyen genetikai betegséget.
• Gesztációs zsák (petezsák): Ami egy korai terhességnél körülveszi az embriót.
• Gonadotropinok: Hormonok, melyeket az agyalapi mirigy termel, serkentik az ivarmirigyek működését.
• Grav.s. (Gravida septima): Terhességi hét kifejezés rövidítése.
• Gyulladás: Immunválasz, amit fertőzés vagy irritáció válthat ki.
• Harántfekvés: Amikor a baba keresztben fekszik az anyukája hasában.
• HCG (Human Chorionic Gonadotropin): Terhesség alatt termelődő hormon, amit a méhlepény választ ki.
• HC (Head Circumference): A magzat fejkörfogata.
• HELLP-szindróma: Súlyos terhességi szövődmény, ami főleg a vérképet és a máj működését érinti.
• Hyperstimuláció: A petefészek túlzott működése, több petesejt érése.
• Hysterosalpingographia: Röntgenvizsgálat, mely a méhtest elváltozásait és a petevezetékek átjárhatóságát mutatja.
• Hysteroscopia: A méh belsejének áttekintése endoszkóp segítségével.
• HPV (Human Papillomavírus): Víruscsalád, ami a bőrön és a nyálkahártyákon okoz sejtburjánzást.
• HSIL (High-grade Squamous Intraepithelial Lesion): Rákmegelőző állapotot jelöl a rákszűrés leleten.
• Hydrosalpinx: Folyadékkal telt petevezeték.
• Hypoxia: Oxigénhiány.
• Hüvelygyulladás: A hüvely nyálkahártyájának gyulladása.
• Hüvelyi ultrahang vizsgálat: Speciális eszközzel végzett ultrahangos vizsgálat a kismedencei szervek áttekintésére.
• Hüvelyszűz: A szűzhártya a hüvely bemeneténél található meg.
• In vitro fertilizáció (IVF): Mesterséges megtermékenyítés.
• Inkomplett abortus: Vetélés után, amikor a méh nem ürül ki teljesen.
• Inkontinencia: Vizeletvisszatartási probléma.
• Intramuralis: Valamilyen képlet a méh falában helyezkedik el.
• Intrauterin: Méhen belüli.
• Intrauterin eszköz (IUD): Méhen belüli fogamzásgátló eszköz.
• Intrauterin retardáció (IUGR): A magzat valamilyen okból lemarad a növekedésben a méhen belül.
• Invazív rák: A rák átterjed a környező szövetekre, esetleg áttétet is ad.
• CTG (Cardiotocographia): A magzat szívműködését, mozgását, valamint a méh aktivitását figyelő vizsgálat.
• Méhszáj: A méh nyaki része, latinul cervix.

tags: #szules #elott #latinul