Gyermekek fejsérülései és a huzat okozta panaszok: Tünetek és kezelési módok

A gyermekkor tele van kalandokkal és felfedezésekkel, ami sajnos gyakran jár kisebb-nagyobb balesetekkel. Különösen gyakoriak a fejsérülések, mivel a kisgyermekek feje arányaiban nagyobb a testükhöz képest, így eséskor ez a testrészük gyakran sérül. Azonban nem csak a fizikai sérülések, hanem a "huzat" okozta panaszok is gyakran előfordulnak a gyermekeknél, amelyek szintén figyelmet igényelnek. Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk a csecsemők és kisgyermekek fejsérüléseit, az agyrázkódás tüneteit és kezelését, valamint a huzat okozta fülfájás, szemgyulladás és egyéb panaszok felismerését és orvoslását.

Fejsérülések gyermekkorban: Mi a teendő?

Az aktív, izgő-mozgó és veszélyt nem ismerő gyermekeknél igen gyakran lehet a fejet ért traumákra számítani. Szerencsére általában banális baleset kapcsán kialakuló könnyű sérülésről van szó, de fontos tudni, mikor kell komolyan venni a helyzetet.

A sérülés súlyosságának megítélése

Ez egy igen nehéz kérdés, mely sokszor nem csak a szülőknek, de az egészségügyi ellátó személyzetnek is komoly frusztrációt okoz. Figyelembe kell venni, hogy bizonyos agysérülések csak bizonyos idő elteltével járnak tünetekkel, így a kezdeti jó általános állapot után sajnos még nem nyugodhatunk meg. Bár leggyakrabban könnyű sérülésekkel lehet számolni, melyek nem járnak maradandó következményekkel, a baleseti halál és rokkantság hátterében leggyakrabban a súlyos koponyasérülések állnak. Azonban vannak bizonyos tényezők, melyek nyújtanak bizonyos támpontot a sérülés megítélését illetően:

A baleseti mechanizmus - avagy mi történt a gyermekkel és a kobakjával?

Beszélhetünk úgynevezett alacsony és magas energiájú sérülésekről, ezt az alapján különítjük el, hogy milyen mértékű erőbehatás érte a koponyát a baleset során.

• Alacsony energiájú sérülés: Ha a gyermek beütötte a fejét az ajtófélfába, székbe, ágytámlába, ágyról esett le stb., tehát a szokványos háztartási balesetek kapcsán kialakult sérülések. Ha szaladgálás közben elesik, az is ebbe a kategóriába sorolható. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen esetben hátradőlhetünk, hogy akkor semmi baj nem lehet a gyermekkel, csak nem szükségszerűen jelenti azt, hogy azonnali orvosi beavatkozásra van szükség. Természetesen egyéb körülmények, mint hogy mire esett a gyermek (pl.: beton, szőnyeg, járólap stb.) vagy, hogy kezével tompított-e az esésnél, vagy teljes mértékben a koponyán „landolt” árnyalhatják a szituációt.
• Magas energiájú sérülés: A közlekedési balesetek (kerékpáros, autós), a testmagasság kétszereséről illetve annál magasabbról történő esés (nem csak akkor, ha közvetlen a fejére esik!), a sí-, korcsolya-, lovasbalesetek. Ilyen esetben a mentőszolgálat azonnali értesítése javasolt!

Nagyon jelentős, hogy a balesetet látta-e felnőtt vagy egyéb kompetens személy, pl.: idősebb gyermek. A balesetet elszenvedő gyermek gyakran nem tudja elmondani, hogy pontosan mi is történt, ez adódhat életkori sajátosságokból, a baleset következtében kialakult amnéziából vagy az ijedtségtől stb. Ha nem tisztázhatóak pontosan a baleset körülményei, de a gyermeken fejsérülés nyomait látjuk, vagy arról számol be, haladéktalanul forduljunk vele orvoshoz!

Milyen a gyermek tudatállapota?

Ha a gyermek a baleset kapcsán végig magánál volt, a történtekre emlékszik, vagy kisebb gyermek esetén egyből erős sírás hallható, majd a gyermek könnyen megnyugtatható, akkor súlyos károsodással valószínűleg nem kell számolni. A baleset kapcsán kialakult rövidebb-hosszabb eszméletvesztés vagy zavart tudatállapot (pl.: a gyermek nem tudja megmondani, hogy hol van, a megszokottól eltérően viselkedik vagy aluszékony) közepesen súlyos, vagy súlyos koponyasérülést feltételez, mely minden esetben sürgős orvosi vizitet, adott esetben kórházi ellátást kíván meg!

Milyen tüneteket észlelhetünk a sérülést követően?

Előfordulhatnak vegetatív tünetek, mint hányinger, hányás, szédülés, látászavar, fejfájás. Ilyen tünetek észlelésekor az agyállományt biztosan érte valamilyen kisebb-nagyobb behatás, jó esetben „csak” elmozdulás (lásd: agyrázkódás), de nem kizárható a súlyosabb sérülés sem, így az orvosi vizsgálat nem maradhat el!

Súlyos illetve közepesen súlyos sérüléseknél idegrendszeri (neurológiai) tünetekkel is lehet számolni, ezek megítélését azonban minden esetben bízzuk szakemberre! Amit laikusként észlelhetünk az a tudatállapotban bekövetkező változások, furcsa járás, zavartság, szokatlan viselkedés, pupillaeltérések, görcstevékenység. Ezek minden esetben súlyos sérülést feltételeznek, ilyen esetben a gyermeket minél hamarabb szállítsák kórházba!

Hány éves a gyermek?

A 3 év alatti korcsoport különösen veszélyeztetett korosztálynak számít. Egyrészt az egészen kicsiknek még nagyon vékonyak és sérülékenyek a koponyacsontjaik, másrészt az esetlen mozgáskoordináció, a veszély nem felismerésével társuló kalandvágy hajlamosabbá is teszi őket az ilyen jellegű balesetekre. Valamint azt sem szabad elfelejteni, hogy ebben a korosztályban a tünetek megítélése is gyakran nehézségekbe ütközik. Éppen ezért ha 3 év alatti gyermeket ér valamilyen fejsérülés minden esetben orvosi ellátás szükséges!

Mikor hívjunk mentőt?

Gyerekeknél nagyon gyakori a fejsérülés, hiszen a testükhöz viszonyítva a kisgyermek feje arányaiban nagyobb (úgy hívjuk ezt, hogy fejnehezek), így esésnél ez a testrészük gyakran sérül. Ezekben az esetekben a fejen seb és duzzanat is keletkezhet, a gyereknek lehet agyrázkódása, és nagyon ritkán komolyabb belső agysérülés is előfordulhat. A legtöbb sérülés azonban banális fejsérülés, ami se mentőhívást, sem orvosi vizsgálatot nem igényel. Ha mégis mentőkre van szükség, bízzunk a szakértelmükben!

Az alábbi esetekben mindenképpen hívjunk mentőt:

• Ha a gyermek eszméletlen.
• Ha a sérülés 1 percen túli eszméletvesztéssel járt, vagy azt követően tudatállapot romlás (kifejezett aluszékonyság, zavartság, ájulás, szokatlan viselkedés) lép fel.
• Ha görcstevékenység jelentkezik.
• Ha a koponyacsont láthatóan sérült.
• Ha a gyermek 5-6 alkalommal hányt, vagy a hányás még 6 órával a baleset után is jelentkezik.
• Ha „csak” romló fejfájást észlelünk, akkor is mindenképpen mutassuk meg orvosnak a gyermeket!

Teendők a fejsérülés után otthon

• Tudatállapot felmérése: Az első és talán a legfontosabb teendő a sérült tudatállapotának felmérése. Ha eszméleténél van, könnyebb a dolgunk, hiszen tudunk vele kommunikálni, és a kérdéseinkre kapott válaszok kapcsán könnyebben eldönthető, hogy gyanakodjunk-e agyrázkódásra, vagy fölösleges aggódnunk. Ha a gyermek felsírt, az ennél a sérüléstípusnál jó jel. Az is jó jel, ha ezt követően gyorsan megnyugszik és a szokásos módon folytatja a játékot. Bágyadtság, aluszékonyság, hányinger, hányás, zavartság, viselkedésváltozás esetén viszont indokolt lehet az orvosi vizsgálat.
• Stabilitás: Ha a gyermek eszméletlen, akkor - amennyiben biztosak vagyunk benne, hogy mozgatható a gyerek, vagyis tudjuk, hogy nincs komolyabb gerinc- vagy belszervi sérülése - a mentőhívás mellett a stabil oldalfektetés elvégzése a legfontosabb. Miért? Mert a stabil oldalfekvés egy esetleges hányás esetén szabad légutat biztosít. Természetesen ebben a helyzetben is figyelni kell arra, hogy a kis betegnek van-e pulzusa, és rendesen veszi-e a levegőt (légzés- és keringésellenőrzés).
• Vérzés: Mivel a fej- és arcbőr nagyon gazdagon erezett, ezért egy mindössze néhány milliméteres seb is nagyon tud vérezni. Ha erős vérzést észlelünk a hajas fejbőrön, alkalmazzunk nyomókötést (például mullappal, gézzel, vagy egy tiszta törölköző segítségével). Ezekben az esetekben az esetleges további fejsérülésből fakadó eltérések érdekében mindenképpen lássa orvos a beteget! A hajas fejbőr sebeinél számíthatunk a seb körüli terület leborotválására is, mivel így látható el megfelelően a seb. Ne aggódjunk, általában csak egy kis területet kell megtisztítani a hajtól, ami ráadásul viszonylag gyorsan visszanő majd.
• Pihentetés és megfigyelés: A megfigyelési idő alatt csakis tiszta vízzel itassuk és ne adjunk neki fájdalomcsillapítót! Ha vágás keletkezett a fejbőrön, tisztogassuk ki a sebet és helyezzünk rá nyomókötést 10 percre. Amennyiben a homlokon vagy a fej bármely részén duzzanat keletkezik, jegeljük kb. 20 percen keresztül. A balesetet követő éjszakán 2-3 óránként nézzünk rá a gyermekre! Az ébredését követően győződjünk meg arról, hogy nem szédül, nem zavart és hogy összefüggően beszél-e. Ellenőrizzük, hogy a pupillák tágulata egyforma.

Agyrázkódás és egyéb tünetek

Az agyrázkódás az agy trauma kapcsán kialakuló működészavara, amely a koponyán belüli elmozdulás következtében alakul ki, és nem jár maradandó károsodással. Az agyrázódás tünetei széles skálán mozognak. Bekövetkezhet rövid eszméletvesztés, fejfájás, hányinger, hányás, amnézia, zavart viselkedés, szédülés, nehézkes járás, koordinációs zavar, látászavar, fülcsengés, aluszékonyság. Kisgyermekek sokszor nem tudnak beszámolni a pontos tünetekről, náluk sokszor étvágytalanság, nyűgösség, megváltozott viselkedés észlelhető.

Koponyatraumát követő bármely fentebb leírt tünet észlelésekor orvoshoz kell vinni a gyermeket! Fontos a gyermek nyugalmának biztosítása, a fizikai tevékenység mérséklése az úgynevezett agyrázkódást követő szindróma elkerülése érdekében, melynek tünetei akár hetekig is elhúzódhatnak. Ha a fejsérülésből gyógyult gyermeknél hetekkel később koncentrációs-, viselkedés-, alvás- vagy viselkedészavar, tartós fejfájás, emlékezetzavarok, szédülés, hányinger, koordinációs problémák, gyengeség jelentkeznek, akkor az említett szindrómáról lehet szó. Ezeket a tüneteket is feltétlen jelezni kell a kezelőorvosnak, nem megfeledkezve a korábbi koponyatraumáról!

Huzat okozta panaszok csecsemőknél és kisgyermekeknél

A "huzatot kapott" diagnózis igen fájdalmas gyulladás az izmok hártyarendszere, vagy más néven a miofascia-hálózat érző idegeinek túlingerlése okán. Bár a szülők gyakran gondolnak erre a fülfájás és nátha kapcsán, a huzat valójában sokféle panaszt okozhat.

Fülfájás és fülkürt szellőzési zavar

A huzatról mindenki tudja, hogy könnyen megbetegíthet: valaki már pár perc után fájlalja a fülét, kivörösödik a szeme, náthás tünetei jelentkeznek. A fülkürt az orrüreget a dobüreggel összekötő cső. Ez biztosítja, hogy a dobhártya mindkét oldalán kiegyenlített legyen a nyomás. Ahhoz, hogy feladatát el tudja látni, megfelelően szellőznie kell. Ha ez valamilyen okból nem tud megvalósulni, a rossz dobűri szellőzés negatív nyomást hoz létre következményes dobűri nyálkahártya duzzanattal. A fülfájás rendkívül kellemetlen lehet, és bár a kisgyermekeknél a leggyakoribb, előfordulhat, hogy a felnőtteket is érinti. A legtöbb esetben más betegség, például felső légúti fertőzés is kíséri, így ezt is érdemes kezelni.

Vannak, akiknek füle érzékenyebb a huzatra akár egy átmeneti, fertőzés miatti orrnyálkahártya-duzzanat, akár genetikai okokból. Sőt, nyálkahártya duzzanatot okozhat légúti vagy ételallergia, intolerancia, idült orrmelléküreg gyulladás és reflux is. Ha huzatos helyen tartózkodtunk, és utána fülfájás jelentkezik, akkor első körben a fülkürt szellőzését kell helyreállítanunk, ehhez néhány napig nyálkahártya lohasztó orrcseppeket érdemes használni a tájékoztatóban leírt gyakorisággal. Néhány nap után nem érdemes kísérleteznünk az otthoni kezelésekkel, mert az állandósult fülkürtszellőzési zavar szövődményeként középfülgyulladás is kialakulhat. Fontos, hogy a nyálkahártyalohasztó készítmények nem használhatóak hosszú ideig, csak a tájékoztatóban megadott - általában - egy hétig. Ezek tehát nem alkalmasak arra, hogy tartósan használjuk a nyálkahártyaduzzanat kezelésére, sőt idővel tönkre is tehetik, tartós orrdugulást is okozhatnak!

Csecsemőkori fülgyulladás

A csecsemők gyengébb immunrendszere miatt egy megfázásból is nagyon könnyen kialakulhat fülgyulladás. Ennek kedvez az életkorból adódó anatómiai adottság is, náluk ugyanis még rövidebb és relatíve tágabb az orr-garatüreget a füllel összekötő fülkürt, vagy Eustach-kürt, így a kórokozók is könnyen felvándorolnak. Féléves kor alatt általában az éjszakai nyugtalanság, sírás, láz és táplálási nehézség utalhat rá. Nagyobb csecsemő már kapkodhat a füléhez is. Gyakori eset, hogy a szülők megkönnyebbülnek, hogy lecsengőben a nátha, ám a szövődmények épp ebben az időszakban jelentkeznek. Ha a kicsinél visszatérő fülgyulladások jelentkeznek, akkor ne elégedjünk meg a tüneti kezeléssel, utána kell járni, hogy mi okozhatja a gyakori betegségeket! Az őszi, téli időszakban az elhúzódó náthás állapot, az ezzel együtt járó nyálkahártya duzzanatok mellett az orrmandula megnagyobbodás miatt is gyakran jelentkezhet középfülgyulladás a még nem megfelelő immunitással rendelkező kisdedeknél. A visszatérő középfülgyulladások hátterében gyakran találunk a megnagyobbodott orrmandula mellett krónikus arcüreggyulladást is. Időnként pedig a csecsemő és kisgyermekkorban sem ritka reflux betegség is megbújhat a háttérben.

Szemgyulladás és egyéb szempanaszok

A gyerekek még kevésbé tudnak odafigyelni a szemük tisztaságára és épségére, ezért gyakoribb a szemgyulladás gyermekkorban. A huzat miatt megfájdulhat a fül és kivörösödhet a szem. A szemszárazság is okozhatja a szem bevörösödését. Ilyenkor szúró érzés, szemfáradtság is jelentkezhet, a gyermek erősen hunyorog, dörzsöli a szemét. Szemszárazság esetén - könnyhiány vagy könnyvesztés miatt - a szemfelszínt védő könnyfilm funkciója sérül.

A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) az egyik leggyakoribb szembetegség, a szemhéj és a szemgolyó külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása. A kiváltó okok között szerepelhet bakteriális vagy vírusos fertőzés, valamint allergiás reakció. A kötőhártya-gyulladás a szem kipirosodásával, viszketésével jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel, ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz. Vírusos eredetű fertőzés esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző, míg bakteriális eredetű gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik. A betegség sokszor felső légúti megbetegedéssel jár együtt. Az allergiás kötőhártya-gyulladás mind a két szemet érinti.

A gyermekek (elsősorban a 9-14 éves korosztály) esetében megemlítendő, hogy a koronavírus-fertőzést követő 2-4 héttel kialakulhat egy több szervrendszert is érintő gyulladásos betegség, mely nagyon súlyos állapothoz vezethet. A PIMS (Paediatric Inflammatory Multisystem Syndrome) napokig tartó magas lázzal, fáradékonysággal, változatos bőrkiütésekkel, erős hasi fájdalmakkal, hányással-hasmenéssel, valamint a szív és keringés érintettségével jár, ezenkívül igen gyakran alakul ki kétoldali (nem gennyes) kötőhártya-gyulladás is. A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással előzhető meg. Érdemes a gyereket rászoktatni, hogy ahogy a szánkba, a szemünkbe sem tanácsos fölöslegesen nyúlkálni, állandóan dörzsölgetni.

Kezelési lehetőségek

• Vírusos eredetű gyulladás: Tüneti terápia mellett - hidegvizes borogatás, esetleg műkönny használata - különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul, de a bakteriális felülfertőződés megelőzésére antibakteriális szemcsepp is alkalmazható.
• Idegentest: Ha idegentest okozza a kötőhártya-gyulladást, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből.
• Allergia: Amennyiben valamilyen allergén (pl. pollenek, állatszőr, kozmetikumok és tisztítószerek) váltja ki a tüneteket, legfontosabb az allergén eltávolítása a környezetből. Ezek jelentős részét eltávolíthatjuk tiszta vízzel, amit naponta többször is alkalmazhatunk, de szükség esetén tartósítószermentes műkönny használatával is megpróbálkozhatunk. Ne engedjük meg a gyermeknek, hogy szemét dörzsölje, piszkálja, mert a viszketés ettől nem fog elmúlni, csak vizenyősebbé válhat a kötőhártyája.

Megelőzés és óvintézkedések

Sajnos sokszor bármely óvintézkedés ellenére is bekövetkezik a baj, mégis törekedni kell arra, hogy minimalizáljuk annak a lehetőségét, hogy a gyermekünk fejét sérülés érje. Ennek érdekében mindenképpen bukósisak használata javasolt a veszélyt jelentő helyzetekben, mint biciklizés, síelés, lovaglás stb. Az otthon biztonságossá tétele (csúszásmentesség, sarokvédők, leesésgátló stb.) is kiemelten fontos! Csetlő-botló kisdedek esetén pedig természetesen az a legjobb, ha közvetlen a szülők vigyázzák a gyermek bizonytalan lépteit.

A huzat okozta panaszok elkerülése érdekében fontos a melegben tartás és az érzékeny területek védelme. Ha már egyszer huzatot kapott valaki, akkor az úgynevezett fasciamemória miatt érzékennyé válik ez a terület az újabb, akár minimális huzathatásra is. Óvni kell ezt a területet, vigyázni rá, melegen tartani, s akár nyáron is könnyű sálat viselni. A klíma (légkondicionáló), az autóban ablak lehúzva, de akár egy biciklizés, motorozás simán okozhat gondot a fáradt, kimerült miofasciális területeken. Ha csak rövid ideig tartózkodunk huzatos helyiségben, már azzal is komoly betegségek kialakulását veszélyeztetjük.

tags: #csecsemo #huzatot #kap