A radiológiai vizsgálómódszerek közül az ultrahang az egyik olyan eljárás, ami fájdalommentes, nem jár sugárterheléssel, ezért korlátlan számban ismételhető és gyermekkorban is biztonsággal végezhető. Szűrő jelleggel vagy panaszok esetén diagnosztikai céllal kitűnően alkalmazható. Az ultrahang, mint vizsgálómódszer a XX. század egyik legnagyobb ajándéka. Nem fájdalmas, nincs mellékhatása, és miközben feltérképezi a belső szerveket, a legkisebb eltéréseket is megtalálja. Mivel sem fájdalomtól, sem mellékhatástól nem kell tartani, az ultrahang vizsgálatnak csak pozitív hatása van. Ezért valójában minden csecsemőnél ajánlható, lehetőleg már hat hetes kor körül.
A csecsemő ultrahang-szűrés az anyaméhben nem felfedezett, különböző fejlődési rendellenességek minél korábbi felismerésére szolgál. Az újszülöttek négy százalékánál előfordul valamilyen rendellenesség vagy fejlődési zavar. Ha ezek időben kiderülnek, a belőlük kialakuló betegségek megelőzhetőek vagy korai időszakban, hatékonyan kezelhetők. A kisbabák közel négy százaléka olyan tünetmentes rendellenességgel él, amelyet ultrahang-vizsgálattal ki lehet szűrni csecsemőkorban. Ezer csecsemő közül 30 születik valamilyen súlyos betegséggel, míg 4 százalékuknál adódik valamilyen rendellenesség. A magzati időszakban végzett ultrahang vizsgálatokkal sok probléma feltárható, ezek követése újszülött- és csecsemőkorban is folytatódik. Emellett lehetnek olyan szervi rendellenességek, melyek csak a születés után diagnosztizálhatók a különböző baba ultrahang vizsgálatokkal. Számos olyan betegség létezik, amelyek a magzati életben még nem mutatkoznak meg. Kialakulásuk, illetve azonosításuk a megszületés után lehetséges.
Mikor javasolt a csecsemő ultrahangvizsgálat?
Optimális esetben a csecsemők 6-8 hetes korában a koponya, has és csípő ultrahang-szűrővizsgálat javasolt. A szűrő jelleggel vagy panaszok esetén diagnosztikai céllal kitűnően alkalmazható ultrahangvizsgálatot szűrő jelleggel a szülő kérheti. Komplexebb kivizsgálás részeként szakorvos indikálhatja. A baba 6-8 hetes korában elvégzett koponya-, hasi illetve csípő ultrahang vizsgálat szűrő jellegű, panaszok nélkül is ajánlott. Segítségével kimutathatók olyan, sokszor tünetmentes betegségek, amelyeket időben felfedezve egyszerűen kezelhetők. Az ideális kor 6-8 hetes kor között van. A hármas vizsgálatcsomagot szokták az újszülött 6 hetes szűrővizsgálatának is nevezni, mert a 6-8 hetes kor a legoptimálisabb időpont erre. Azonban semmiképpen sem érdemes 5-6 hónapos kornál tovább várni. Az ultrahang szűrővizsgálat segítségével időben felfedezett problémák könnyebben és hatékonyabban gyógyíthatók. Sok esetben megelőzhető a később már csak műtéttel, vagy hosszantartó kezeléssel korrigálható problémák kialakulása.
Kiemelt esetek
Vannak olyan kisbabák, akiknek nagyobb az esélyük arra, hogy a vizsgáló orvos eltérést fedez fel. A vizsgálatok kifejezetten ajánlottak koraszülötteknél, szülési komplikáción átesett, légzészavaros, intenzív osztályon gondozott, izomtónus eloszlási zavart mutató, illetve fertőzésen átesett babák esetében, továbbá olyan családokban, ahol ikerterhesség, méhen belüli téraránytalanság, fogó- vagy vákuumos műtét történt, valamint a családban csípőficam, vagy bármilyen anyagcsere megbetegedés volt a kórelőzményben. Különösen ajánlott a szűrés olyan családokban, ahol korábban már előfordult vese fejlődési rendellenesség vagy csípőficam. Még fontosabb a szűrés elvégzése, ha a családban előfordult fejlődési rendellenesség, veseprobléma vagy csípőficam, illetve, ha a szülés során probléma adódott (ilyen jellemzően farfekvés, vagy ikerterhesség esetén jön szóba), vagy a terhesség közbeni vizsgálatok jeleztek valamilyen gondot (leggyakoribb ezek körül a vesék üregrendszeri tágulata).
Csecsemőkori ultrahang
Felkészülés a vizsgálatra
Általában az ultrahang vizsgálathoz különösebb előkészület nem szükséges. A vizsgálatra nem feltétlenül szükséges éhgyomorra érkezni, de hasi ultrahang vizsgálat előtt 1-2 órával a gyermek csak folyadékot fogyasszon, a vizsgálat napján szénsavas üdítőt ne igyon. Az epehólyagot, epeutakat 4-6 órás éhezés után tudjuk optimálisan vizsgálni. A csecsemő koponya ultrahang és a másik két szűrés esetében semmilyen előkészületet nem kell tenni (az éhgyomor sem kötelező). Javasoljuk, hogy a baba fél-egy órával a vizsgálat előtt egyen, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kiegyensúlyozott hangulathoz. A baba ultrahang vizsgálatok oldal- vagy hanyatt fekvésben zajlanak és a kontakt zselé is elő van melegítve. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a baba nyugtalanná válik az ismeretlen helyszín és körülmények miatt. Ezért vigyünk magunkkal cumit vagy teával, tápszerrel, lefejt anyatejjel töltött cumisüveget, kedvenc játékot. Szintén jó ötlet a váltóruha, és -pelenka becsomagolása. A vizsgálat fájdalmatlan, az ultrahang vizsgálófejjel ultrahangos zselé segítségével nézzük végig a vizsgálandó területet. A vizsgálatok többsége fekvő testhelyzetben történik, a kisgyermekeknek a kedves játékuk, zenéjük, cumijuk segíthet, hogy az idegen környezetben a fekvést kibírják, ezért is kérjük, hogy vizsgálat során a szülő mindvégig legyen jelen.
A csecsemő ultrahangvizsgálatok típusai
Koponya ultrahang
Koponya ultrahangvizsgálattal a csecsemő agyát vizsgáljuk, a fejtetőn található nagykutacson keresztül. Az ultrahang vizsgálat a kutacsra helyezett vizsgálófejjel történik. Így a vizsgáló jól „belát” a csontok mögé, és meg tudja figyelni az agykamrák tágasságát, az agyállomány állapotát, meszesedés, vérzés jeleit is felfedezheti. Észreveszi a fejlődési rendellenesség, szülési sérülés, oxigénhiány, agyvérzés hatására létrejött eltéréseket. Ultrahanggal az agyállomány egy része látótérbe hozható, így az ultrahang segítségével bizonyos fejlődési rendellenességek, fertőzések következményei, vagy a születés során keletkezett, koponyán belüli vérzések egy része és egyéb eltérések, például agykamrai tágulatok kimutatathatóak, nyomon követhetőek. A csecsemő koponya ultrahang az agy állapotát vizsgálja. Bár a tünetmentes babáknál talált elváltozások többnyire veleszületett variációk, amelyek nem jelentenek betegségkockázatot, a szűrés fény deríthet egyéb rendellenességekre, például a terhesség alatti fertőzések és az oxigénhiányos állapotok okozta károsodásokra is.
A koponya ultrahangvizsgálat kizárólag a csecsemőkor elején végezhető el, amíg a kutacs nyitott. A nagykutacs a gyermek növekedésével fokozatosan szűkül, majd 12-18 hónapos korban záródik. A baba 6 hónapos koráig, azaz a koponya csontosodásáig van lehetőség ultrahangvizsgálatra. Koraszülött babák esetében, a vizsgálatot a szülés kiírt időpontjától (a terhesség 40. hetétől) számított 6. héten javasolt elvégezni.
Mit mutat ki a koponya ultrahang?
- Agyvérzés
- Agykárosodás
- Agykamrai tágulatok
- Agyállományi meszesedés
- Daganatok
- Fejlődési rendellenességek
Hasi ultrahang
A szűrő hasi ultrahangvizsgálat során elsősorban a hasi szerveket (májat, lépet, hasnyálmirigyet, veséket, mellékveséket), valamint a belek, gyomor, húgyhólyag bizonyos betegségeit, eltéréseit vizsgáljuk. Ha tele a babapocak, kiválóan látszanak a belső szervek. Az orvos felméri a máj, az epehólyag, a lép, a vese, a mellékvese, a húgyhólyag, a hasnyálmirigy állapotát. A nagy hangsúlyt fektet a vese és a mellékvese vizsgálatára. A baba hasi ultrahang vizsgálata a máj, lép, hasnyálmirigy, epehólyag, húgyhólyag, vesék, mellékvesék, illetve a belső ivarszervek problémáinak feltárását szolgálja. Ezzel a csecsemő ultrahang vizsgálattal deríthetők fel többek között a vese- és vizelet-elfolyási problémák, a húgyúti gondok, a reflux-betegség vagy a nyelőcső-, illetve a gyomorszáj-szűkület is. De alkalmas a ciszták, korai daganatok (elsősorban mellékvese és vese daganatok) felismerésére is. A hasi ultrahang vizsgálat bármilyen életkorban elvégezhető, teljes mértékben fájdalmatlan, a baba számára nem kellemetlen.
Mit vizsgál a hasi ultrahang?
A hasi ultrahangvizsgálat során a hasi szervek - a máj, az epehólyag, a lép, a hasnyálmirigy, a vesék, a húgyhólyag és a kismedencei szervek - fejlődési rendellenességeit szűrjük. A korai stádiumban felfedezett elváltozások könnyebben és hatékonyabban gyógyíthatók.
- Máj- és epeúti rendszer: Ultrahang vizsgálata esetén megítéljük a máj méretét és szerkezetét, és a máj állományában az úgynevezett körülírt eltéréseket, így például a cisztákat, érgomolyagokat, jó- vagy rosszindulatú daganatokat keressük, valamint a máj vérellátását biztosító ereket vizsgáljuk. Majd az epehólyagot, epeköveket, esetleges gyulladásos jeleket keressük, és nézzük a májon belüli, illetve a májon kívül található epeutakat.
- Gyomor ultrahang vizsgálata: 2-8 hetes gyermekeknél többszöri etetés után is jelentkező sugárhányás esetén mindig gondolni kell a latin nevén pylorus stenosisként (gyomorkimenet-szűkület) diagnosztizálható betegségre. A gyomorkimenet ürülését szabályozó izomzat megvastagodik, és akadályozza a gyomortartalom ürülését. Ennek következménye az etetés után jelentkező gyakori hányás, valamint az ebből adódó fogyás. A záróizom ultrahangos vizsgálata lehetővé teszi a kórkép gyors diagnózisát. Hasi ultrahanggal többek között kizárható a bukós, hányós csecsemőknél a “gyomorszájszűkület” (pylorus stenosis), ami leggyakrabban a hat hetes kor körüli fiúcsecsemőkben alakul ki. A gyomor egyéb betegségei a levegőtartalom miatt ultrahanggal érdemben nem vizsgálhatóak. Reflux betegség diagnosztikájára az ultrahang nem alkalmas! A reflux úgy keletkezik, hogy a gyomor és a nyelőcső határán lévő záróizom megnyílásakor gyomortartalom kerül vissza a nyelőcsőbe. Kis csecsemőknél ugyanez történik a bukásokkor, amely nem feltétlenül jelez kóros állapotot. Ultrahangvizsgálat során, ha akár 1-2 percig folyamatosan ezt a területet figyeljük, de nem látunk gyomortartalom visszaáramlást, nem tudjuk kizárni, hogy máskor nem történik ez meg, kóros mértékben. Ugyanígy, ha egy visszaáramlást észlelünk, az nem jelenti azt, hogy ez túl gyakran történik, vagy hogy panaszt okoz a csecsemőnek. Gyakran felmerülő kérdés a „bukós” babáknál a reflux, azaz a gyomorból a nyelőcsőbe történő táplálék visszafolyásának vizsgálata. A refluxot ultrahanggal jól lehet látni. A bukás önmagában is a refluxot igazolja, legtöbbször azonban életkori adottság (fiziológiás), kezelést nem igényel. A fejlődésében elmaradó, sokat bukó, hányó csecsemő objektív vizsgálatára más módszerek alkalmasak: pH-mérés, izotópos reflux vizsgálat.
- Vesék és húgyutak: az ultrahang vizsgálat során pontosan látható a vesék elhelyezkedése, mérete, szerkezete. A vesével kapcsolatos panaszok hátterében gyermekeknél is állhat vesekő, vagy húgyúti fertőzés esetén vesemedence-gyulladás. A vesemedence-gyulladás esetén ultrahangvizsgálattal az esetlegesen erre hajlamosító fejlődési rendellenességeket, illetve a fertőzés szövődményeit kell kizárni, illetve azonosítani. Ultrahang segítségével felfedezhetőek olyan eltérések is, mint a vesemedence és a húgyvezeték tágulata, vagy bizonyos fejlődési rendellenességek esetén is. Ilyenek például a vizeletelvezető rendszer különböző szakaszain fellelhető szűkületek vagy a vesicoureteralis refluxbetegség is. Ez annyit jelent, hogy a húgyhólyagból a vizelet visszafolyik a vesék irányába. A nagyfokú tágulatok és a vizelet reflux következtében a vesékben megnő a nyomás, ez pedig a vese szövetének károsodásához vezethet. Ha már a korai időszakban fény derül a húgyúti rendszer eltéréseire, tágulatra, a vesemedence falának megvastagodására, megelőzhető, hogy további funkciózavar alakuljon ki, kezelhető az elzáródás, pangás, kivédhető a gyulladás. A veleszületett vese rendellenességek közül az úgynevezett obstruktív uropátiák, azaz a vizeletelvezető rendszer elzáródásos, vizeletpangással járó elváltozásai a leggyakoribbak. A terhességi ultrahangvizsgálatok során 1:100-1:500 gyakorisággal találnak veseüregrendszeri tágulatot (hydronephrosist). A születést követő első néhány hétben a vesék működése még csökkentebb, a normális vizelet-kiválasztás 6 hetes kor körül kezdődik el. A terhesség alatt észlelt tágulatok nagy része magától elmúlik. A csecsemőkben gyakori vizelet visszafolyására (VUR= vesicoureteralis reflux) utalhat a veseüregrendszer vagy a húgyvezeték váltakozó mértékű tágulata, a vesemedence falának megvastagodása. A cisztás vesebetegségek közül a multicisztás vese már újszülött korban is diagnosztizálható.
- Lép: A lép megnagyobbodása számos kóros állapot tünete lehet. Egyes fertőzéses megbetegedések esetén (vírusfertőzések, elsősorban mononucleosis, szepszis), vérképző rendszeri betegségek és egyéb ritkább, genetikai eltéréseken alapuló betegségben, májbetegségekhez társulóan láthatunk az ultrahang vizsgálat során lépmegnagyobbodást.
- Belek: A belek gyulladása ultrahang vizsgálattal kiválóan vizsgálható. Aktív gyulladásra a bélfal-megvastagodás jelenléte utal. Súlyos bélfertőzések vagy gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) diagnosztikájában és követésében az ultrahang vizsgálat elengedhetetlen szerepet játszik. Gyermekeknél az akut hasi kórképek közé tartozó bélcsavarodás (volvulus) és a belek egymásba türemkedése (invaginatio) esetén szintén ultrahang az elsődlegesen választandó vizsgálómódszer. Mindkét kórkép a belek vérellátási zavarán keresztül a belek elhalását okozhatja.
- Vakbélgyulladás (appendicitis): Minden hasi fájdalom esetén gondolni kell erre a kórképre, mivel számtalan különböző - egyáltalán nem típusos - tünete lehet. Valójában nem a vakbél (coecum), hanem a hozzá kapcsolódó féregnyúlvány (appendix vermiformis) megbetegedéséről van szó. Ultrahanggal a gyulladás jeleként kiszélesedett féregnyúlványt láthatunk. Környezetében gyakran gyulladásos folyadék, illetve megnagyobbodott nyirokcsomók is láthatóak. A vakbélgyulladás következménye lehet hashártyagyulladás, tályog kialakulása, valamint szepszis, ezért a betegség korai felismerése rendkívül fontos. A diagnózis felállításában az ultrahangvizsgálatnak nélkülözhetetlen szerepe van.
- Méh és petefészkek: A hormonális eltérések, vérzészavarok kivizsgálása ma már elképzelhetetlen kismedencei ultrahangvizsgálat nélkül. Alhasi fájdalmak esetén - a vakbélgyulladás mellett - mindig gondolni kell nőgyógyászati okokra is. Így például a petefészek-csavarodásra. A petefészek ciszta valóban lehet a szűrés felfedezése, de ez csak bizonyos méret után csavarodhat meg.
Csípő ultrahang
A csípőízület ultrahangvizsgálata veleszületett csípőficam gyanúja esetén nyújt segítséget a diagnózishoz. A csecsemő 6 hetes korától az úgynevezett Graf-féle szögek meghatározásával tudjuk a kóros állapotot felismerni és az eltérés súlyossági fokát megállapítani. Az élet első hónapjában a vizsgálatot nem érdemes még elvégezni, mert ebben az életkorban még az újszülött és szöveteinek, ízületeinek rendkívül gyors növekedése, érése történik. Csípőficamról (csípődysplasia) akkor beszélhetünk, ha a csípőízület vápája „sekélyebb” a normálisnál, vagyis a vápa nem veszi megfelelő módon körbe a combfejet. Ennek következménye, hogy a combfej könnyebben és gyakrabban kimozdulhat az ízületből (leginkább, amikor a gyermek már lábra áll), kisfokú dysplasia esetén pedig a nagyobb ízületi terhelés miatt korai artrózis, ízületi kopásos betegség fog kialakulni. Az ultrahang vizsgálat célja, hogy felfedezze a csípőízület fejletlenségét, és a csípőficamra utaló jeleket. Korai felismerés esetén lehet, hogy tornáztatással, megfelelően felkötött hordozókendőben hordozással, terpeszpelenka viselésével is helyre hozható az eltérés. A csípő ultrahang a baba csípőízületeit szemléli, így az esetleges alul fejlődés, a következményes ficam is láthatóvá válik. Az ultrahangos csípőszűrés elsődleges célja a csípőt érintő rendellenességek (például a csípőficam) korai felismerése. A csípőszűrés elvégzése 5-6 hónapos korig lehetséges.
Mit mutat ki a csípő ultrahang?
- Csípő diszplázia/csípőficam