Csecsemőkori habos hányás: Okok, tünetek és kezelési stratégiák

Sok szülőt aggodalom tölt el, ha gyermeke hány vagy hasmenése van. A csecsemőkor egyik leggyakoribb, mégis talán legijesztőbb jelensége a tej visszaáramlása, amelyet a köznyelv bukásnak, vagy súlyosabb esetben habituális hányásnak nevez.

Minden gyermeknél előfordul 1-1 hányással, hasmenéssel járó megbetegedés évente. A hétköznapi életben a vírus- vagy baktériumfertőzéshez kapcsolódó hányással találkoznak a szülők a leggyakrabban, de számos betegség tünete lehet.

A hányás a legtöbb esetben 1-2 napig tarthat, míg a hasmenés hosszabb ideig, akár 10 napig is fennállhat. A legtöbb gyermeknél előfordul lazább széklet, különösen az anyatejes csecsemőknél. 1 és 5 éves kor között a gyermekek széklete gyakran bűzös, laza, melyben emésztetlen ételdarabkák (pl. répa, borsó) is fellelhetők teljesen egészséges gyermekek esetén is.

Bukás és hányás: A különbség megértése

Mielőtt a habituális hányás bonyolultabb kérdéseibe merülnénk, rendkívül fontos tisztázni a két fogalom közötti eltérést.

Bukás

A bukás egy passzív folyamat, amikor a gyomortartalom erőlködés és hasi izommunka nélkül, szinte észrevétlenül, csak a nyelőcsövön keresztül visszafolyik a szájüregbe. Ez rendszerint kis mennyiségű, alvadt vagy friss tej, és a baba nem mutat fájdalmat vagy diszkomfortot. A csecsemő a bukás során általában nyugodt, mosolyog, vagy éppen csak feszeng egy kicsit. A bukás a gyomor záróizmának gyengeségéből adódik, és körülbelül egyéves korra többnyire megszűnik.

Tízből kilenc baba szokott hányni túlevés miatt - ki többet, ki kevesebbet. Épp ezért nincs abban semmi különös, ha evés után visszabukik egy kis tej, ilyenkor a kicsi egyszerűen többet szeretett volna enni, mint amit az apró gyomra képes lett volna egyszerre megemészteni.

Hányás

Ezzel szemben a hányás egy aktív, reflexszerű folyamat, amely erős hasi izomösszehúzódással jár. A baba erőlködik, arca elvörösödik, feszültté válik, és a gyomortartalom nagy erővel, gyakran sugárban ürül ki. A hányás lehet a gyomorba került táplálék vagy folyadék "visszajövetele" a külvilágba. A hányás egy orvosi kérdés lehet.

A csecsemőkori hányás lehetséges okai

A csecsemőkori hányásnak számos oka lehet, melyek között egyaránt szerepelnek ártalmatlan jelenségek és komolyabb betegségek is.

Fiziológiás okok

• Éretlen emésztőrendszer: A csecsemők emésztőrendszere még messze nem tökéletes. A nyelőcső és a gyomor találkozásánál található alsó nyelőcső záróizom (LES) még laza, tónusa gyengébb, és gyakran spontán elernyed. Ez a szelep normális esetben megakadályozza, hogy a gyomorba került táplálék és sav visszajusson a nyelőcsőbe.
• Gyomor alakja és pozíciója: A csecsemő gyomra kezdetben inkább zsák alakú, mintsem a felnőttekre jellemző kampós forma. Ráadásul a gyomor bejárata (cardia) és kijárata (pylorus) közel van egymáshoz, és a csecsemő sokat fekszik. Amikor a baba tele van, a gyomorban lévő nyomás megnő. Mivel a LES még nem zár tökéletesen, a nyomáskülönbség hatására a táplálék felfelé, a kisebb ellenállás irányába mozdul.
• Túletetés: Az újszülött túletetése a bukás egyik leggyakoribb oka. Ha a kicsi túl mohón eszik, sok levegőt nyelhet, ami szintén hányást eredményezhet.

Gastrooesophagealis Reflux (GOR) és Gastrooesophagealis Reflux Betegség (GERD)

A bukás akkor válik problémává, ha rendszeressé, nagymértékűvé válik, és már nem csak a gyomor éretlenségére, hanem egy diagnosztizálható állapotra, a Gastrooesophagealis Refluxra (GOR) utal.

• GOR: Ez a fiziológiás forma, amely tünetmentes, és nem okoz diszkomfortot vagy egészségügyi problémát.
• GERD: Ez a patológiás forma, amikor a reflux már tüneteket, gyulladást, fájdalmat vagy növekedési zavarokat okoz.

Fertőzéses megbetegedések

A hétköznapi életben a fertőzéshez kapcsolódó hányással találkoznak a szülők a leggyakrabban. A panaszokat főleg vírusfertőzés okozza, de bakteriális fertőzés eredménye is lehet. A gyermek hányhat naponta csak 1-2, míg máskor 10-20 alkalommal is. Sajnos előfordul, hogy a gyermekben semmilyen étel illetve folyadék nem marad meg. A hányást kísérheti hőemelkedés, láz, hasmenés, hasi fájdalom, a torok általában vérbő.

Egyéb okok

• Pylorus stenosis: Az úgynevezett pylorus stenosis általában 2-4 hetes csecsemőknél jelentkezik, főleg fiúknál. A betegséget a gyomor pylorus nevű izmának megnagyobbodása eredményezi: külső átmérője ennek következtében nagyobb a normálisnál, míg a belső átmérője túl szűk, így a táplálék nem tud rajta áthaladni. Minden étkezést hányás követ, a hányadék sugárhányás formájában távozik. A kicsi hányás után szívesen eszik, majd újból hány.
• Tehéntejfehérje-allergia (TPA): A súlyos, habituális hányás hátterében gyakran állhat tehéntejfehérje-allergia (TPA) vagy intolerancia. A csecsemők 2 %-nak van tejfehérje-allergiája, aminek a hányás a leggyakoribb tünete.
• Központi idegrendszeri betegségek: A hányás jelentkezhet sugárhányás formájában is, amikor a hányást nem előzi meg hányinger és a hányadék nagy ívben, hirtelen erővel távozik a gyomorból. Ez általában a központi idegrendszert érintő betegségek kapcsán fordul elő, például agyhártyagyulladás esetén, de előfordulhat például a pylorus stenosis esetén is. A hányás hátterében meghúzódhatnak neurológiai okok: ilyen lehet az, ha valakinek központi idegrendszeri betegsége van - például agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, agyrázkódás. Az agydaganat szintén megemeli a koponyaűri nyomást, és ezért szintén okozhat hányást.
• Egyéb gyulladásos megbetegedések: Alsó lebenyi tüdőgyulladás, vakbélgyulladás, bélelzáródás, középfülgyulladás, húgyúti fertőzés és még számos betegség kapcsán előfordulhat hányás.
• Mérgezések: Ritkán mérgezések (pl. egyes növények elfogyasztása: gyöngyvirág, fikusz, gomba, szén-monoxid mérgezés, gyógyszermérgezések) is okozhatnak hányást.
• Túlzott nyáltermelődés vagy hurutos betegség: Kisgyerekek esetében az is okozhat hányást, ha a kicsik túl sok légúti hurutos váladékot nyelnek le.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Sok szülőt aggodalom tölt el, ha gyermeke hány vagy hasmenése van. A legnagyobb figyelmesség és szakszerű szülői ápolás ellenére előfordul a „kudarc”, azaz hogy orvoshoz kell fordulni.

Azonnali orvosi segítség szükséges, ha:

• 6 hónapnál fiatalabb csecsemő hányása, hasmenése esetén mindenképp keresse fel a gyermek háziorvosát!
• A kiszáradás jelei jelentkeznek: aláárkolt szemek, száraz, tapadós nyelv, vizelet hiánya (nincs elegendő pisis pelus), bágyadtság, aluszékonyság, hűvös végtagok, beesett kutacs, acetonos lehelet, könnyezés hiánya, ráncolható bőr.
• A hányás 1-2 nap után, a hasmenés pedig 5-7 nap után sem szűnik.
• Olyan mértékű a hányás, hogy szájon át nem képes pótolni a folyadékot.
• A hányadék zöld színű vagy vér van benne.
• Erős hasi fájdalom társul a hányáshoz vagy hasmenéshez, vagy a heretájon fájdalmat észlel.
• 39°C vagy magasabb láz esetén, vagy ha a hányással láz, fénykerülés, fejfájás, rossz közérzet társul, apró bevérzések, pöttyök vannak a gyermeken (ez az agyhártyagyulladás egyik tünete).
• A gyermek általános állapota aggasztó, lesoványodott, arca öreges, gondterhelt.
• Fejsérülést követően alakul ki a hányás.
• Amennyiben a hányás több napon keresztül, reggeli, ébredés után jelentkezik, a gyermeknek nincs egyéb tünete.
• Ha a gyermek sokat iszik, sokat pisil, fogyott az elmúlt időszakban, hányása jelentkezik (I-es típusú cukorbetegség gyanúja).
• Ha a baba nem gyarapodik az elvárt mértékben.
• Ha a babának fájdalmai vannak, sokat sír és meggörbített háttal összehúzza magát.
• A baba sokat köhög vagy légzési nehézségei vannak.
• A baba etetéstől függetlenül is hányingere van.
• Súlyos alapbetegség esetén (pl. cukorbetegség, veseelégtelenség, bélrendszeri társbetegségek).

Diagnosztizálás

Ha kórházba kerül a gyermek, a kórtörténeti adatok és a fizikális vizsgálat alapján felméri a gyermekorvos, hogy felmerül-e egyéb betegség a hányás hátterében. Laborvizsgálatok során ellenőrzik a gyulladásos értékeket, vérképet, ionszinteket, vércukorszintet. A diagnózis felállításához szükséges a tünetek pontos leírása, a szedett gyógyszerek listája, valamint a fizikális vizsgálat.

Előfordulhat, hogy további vizsgálat is szükséges, mint például vérvétel, a széklet vagy a hányadék vizsgálata, illetve akár gasztroszkópia, kolonoszkópia is elvégezhető.

A GOR (Gastrooesophagealis Reflux) diagnosztizálásában és a GERD (Gastrooesophagealis Reflux Betegség) elkülönítésében segíthetnek a következő vizsgálatok:

1. 24 órás pH-monitorozás: Ez a legpontosabb módszer a savas reflux diagnosztizálására. Egy vékony szondát vezetnek a baba orrán keresztül a nyelőcső alsó részébe. A szonda 24 órán keresztül méri a nyelőcső pH-ját. Ha a pH túl sokszor esik savas tartományba, az megerősíti a GERD diagnózisát.
2. Hasi ultrahang: Az ultrahang segít kizárni a pylorus stenosis lehetőségét, és meg lehet mérni a pylorus átmérőjét.
3. Endoszkópia: Súlyos esetekben, különösen, ha vér van a hányásban, vagy ha a gyógyszeres kezelés ellenére sem javul a helyzet, endoszkópiára lehet szükség. Egy vékony, rugalmas csövet (endoszkópot) vezetnek le a nyelőcsövön és a gyomron keresztül.

Kezelési stratégiák

A csecsemőkori hányás kezelése szinte mindig a legkevésbé invazív módszerekkel kezdődik, amelyek a táplálási technika és a baba pozíciójának finomhangolására fókuszálnak.

Életmódbeli változtatások és táplálási technikák

• Folyadékpótlás: A legfontosabb a folyadékpótlás a kiszáradás megelőzése érdekében. Már az első hányás után kezdjük el a folyadékpótlást. A tiszta, hideg víz kortyonkénti adagolása a legcélravezetőbb (3 korty vagy kiskanál víz után pár perc szünet!). Anyatejes babáknak a szoptatás folytatása javasolt - 1-2 óránként kínálva, de rövidebb ideig - kisebb adagokban!
• Rehidráló folyadékok: Hányás során a szervezet többféle létfontosságú iont veszít (nátrium, kálium, klór). Az elektrolit oldatok pótolják ezeket az elveszített ionokat, így elősegítve a szervezet felépülését. Kész italok, vagy gyógyszertárban beszerezhető, vízben oldható porok formájában: HIPP ORS Almás, répás (4 hónapos kortól, recept nélkül), BioGaiai Protectis ORS (újszülött kortól, recept nélkül), Normolyt por (újszülött kortól, receptköteles).
• Etetési pozíció: Etessük a babát függőlegesebb pozícióban. Etetés után tartsuk a babát függőlegesen 20-30 percig.
• Alvási pozíció: A babát mindig a hátán kell altatni. Azonban a kiságy fejvégét meg lehet emelni kb. 15-30 fokos szögben. Ezt úgy érhetjük el, hogy a kiságy lábai alá téglát vagy speciális emelőket helyezünk. Soha ne használjunk párnát a matrac alatt!
• Gyakori, kis adagú etetés: Ahelyett, hogy egyszerre nagy mennyiségű tejet adnánk, etessük a babát gyakrabban, de kisebb adagokban.
• Böfiztetés: A böfiztetés elengedhetetlen. Próbáljuk meg a babát minden mellszívás vagy 60-90 ml tápszer után böfiztetni.
• Cumisüveges táplálás: Cumisüveges táplálás esetén válasszunk olyan cumit, amely lassú áramlást biztosít. A túl gyorsan áramló tej miatt a baba túl sok levegőt nyelhet.
• Étrend: 4-5 napon keresztül kerülje a tejtermékek, a sült, fűszeres, zsíros dolgok fogyasztását, a szénsavas, rostos italokat! Egyen főtt, párolt könnyű ételeket, igyon teát, szénsavmentes vizet, szűrt levet! Ha már biztonsággal tudjuk itatni a gyermeket, elkezdhetünk neki ropit, háztartási kekszet adni, szintén fokozatosan terhelve.
• Higiénia: A megfelelő higiénia mellett a hasmenés és hányás előfordulásának gyakorisága csökkenthető. Fontos a megelőzés szempontjából a gyakori kézmosás, a felületek tisztán tartása, a cumisüveg sterilizálása, hányadékkal vagy széklettel szennyezett textíliák, felületek mosása, fertőtlenítése, a hasmenéses beteg elkülönítése.

Táplálék sűrítése

Ha az életmódbeli változtatások nem hoznak elegendő javulást, a következő lépés a táplálék sűrítése.

• AR jelzésű tápszerek: A tápszerrel etetett babák számára elérhetők az AR jelzésű tápszerek. Ezeket rizskeményítővel vagy szentjánoskenyér-liszttel (karobliszt) sűrítik.
• Anyatej sűrítése: Szoptatott babák esetén a tej sűrítése bonyolultabb, de lehetséges. Különböző sűrítőanyagok (pl. rizskeményítő alapú termékek) kaphatók, amelyeket kis mennyiségű lefejt anyatejjel kell összekeverni, és etetés előtt kiskanállal vagy cumisüveggel beadni.

Tehéntejfehérje-allergia kezelése

Ha a gyermekorvos TPA-ra gyanakszik, a kezelés a tehéntejfehérje teljes kiiktatását jelenti a baba étrendjéből. Az anyának szigorú tejmentes diétát kell tartania. A tehéntej alapú tápszert extenzíven hidrolizált tápszerre kell cserélni.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelés kizárólag a GERD azon eseteiben jön szóba, ahol a baba súlygyarapodása veszélyeztetett, a fájdalom (nyelőcsőgyulladás) fennáll, és a táplálkozási/életmódbeli beavatkozások nem hoztak javulást.

• Savcsökkentők: H2-receptor blokkolók (pl. Ranitidin) és Protonpumpa-inhibitorok (PPI-k, pl. Omeprazol). Fontos megjegyzés: A savcsökkentők használata csecsemőkorban vitatott, mivel csökkenthetik a tápanyagok felszívódását, és növelhetik bizonyos fertőzések kockázatát.
• Alginátok: Az alginátok (pl. Gaviscon) a gyomorban zselés réteget képeznek, amely fizikailag megakadályozza a sav visszaáramlását a nyelőcsőbe.
• Hányáscsillapító gyógyszerek: Dimenhidrinát tartalmú kúp és tabletta (Daedalonetta kúp, Daedalon kúp és tabletta). Alkalmazásáról orvos döntsön, rutinszerűen, tartósan adásuk nem ajánlott.

Daedalon adagolása

Kórházi kezelés

Amennyiben a gyermek folyadékpótlása szájon át nem megoldható, a kiszáradás veszélye miatt infúzióra van szükség. Ha kórházba kerül a gyermek, infúzióval pótolják az elveszített folyadékot, ha kell, rendezik a felborult ionháztartást, amennyiben szükséges, hányáscsillapító gyógyszert adnak.

A csecsemőkori pylorus stenosis miatti hányás esetén infúzió adása az elsődleges, majd műtét történik (manapság már laparoszkópos beavatkozással).

tags: #csecsemo #habos #hanyas