A mozgás és az arra való képesség az egyik legfontosabb életminőséget meghatározó tényező életünkben. A születés után - a méhen belüli időszaktól eltérően - korlátlan hely áll a csecsemő rendelkezésére.
A csecsemő kezdetben reflexekkel vezérelt, ösztönszerű mozdulatokkal fejezi ki magát. A mozgás által tanulnak és ismerkednek a világgal. Ahogyan a mozgásuk fejlődik, értelmük nyílik, egyre több mindenre lesznek képesek. Optimális esetben csecsemőként az egyszerű mozgásokkal (pl. fejemelgetés, kúszás-mászás stb.) fejlesztik az idegrendszerüket és így hatnak az értelmi képességeikre. Amennyiben a fent említett folyamatból bármi kimaradt, vagy nem jól, illetve, nem kellő mértékben gyakorolta, rögzítette a gyermek, problémák jelentkezhetnek, amelyek - többek között - kihatnak a közösségi beilleszkedésre, a tanulási képességekre és a magatartásra.
Miért rendkívül hasznos a babák vízben történő tornáztatása?
A vízben végzett mozdulatok általában kevesebb erőt kívánnak, állandó egyensúlyozásra késztetnek, különös tapintási, akusztikus és vizuális élményt nyújtanak. A vízben úgy mozoghatnak, ahogyan sehol máshol. A felhajtóerő következtében képesek vagyunk lebegni, a víz segíti a test, a végtagok felfelé irányuló mozgásait. A hidrosztatikus nyomás, a közegellenállás segíti a statikus helyzetek megtartását, csökkenti az eleséstől való félelmet.
A forró kánikulai napokon nem csak mi magunk vágyunk arra, hogy mihamarabb hűs vízbe mártózhassunk, hanem a babáknak is jól esik a pancsolás. A kellemes nyári délelőttök vagy délutánok, amikor napközben 30 Celsius fok körüli a hőmérséklet, ideálisak arra, hogy a babákat vízhez szoktassuk. Vízparton, strandon, de akár még az otthoni kerti medencében (már ha van ilyen) a kicsiket nem csak megmárthatjuk a jóleső pancsivízben, hanem akár meg is tornáztathatjuk őket.
A víz már önmagában is hat a szervezetre, más mozgásélményt biztosít, mint a szárazföldi mozgás, hisz mások a látási, a hallási információk, más a bőrérzékelés, a felhajtóerő miatt más a mozgásérzet. A vízben való tornával a babák több és más mozgásélménnyel gazdagodnak, ingerlődik az idegrendszerük, javul az egyensúlyérzékük, tehát játék közben fejlődik, okosodik a baba.
Hány hónapos kortól lehet a babákkal vízi gyakorlatokat végezni?
A torna a vízben már néhány hónapos kortól biztonságos és fejlesztő hatású lehet a legtöbb kisbaba számára. Már akár 3 hónapos kortól is lehet kezdeni, ha a köldökcsonk begyógyult, és a baba egészséges. A vízi torna nemcsak fizikai előnyöket hoz, hanem a gyermek érzelmi fejlődését, önbizalmát és kötődését is erősíti. Már néhány hónapos kortól érdemes megismerkedni vele - akár megelőzésként, akár célzott fejlesztésként is.
Hogyan fejleszti a víz a babákat és a kisgyerekeket?
A vízi foglalkozás során a mozgás nemcsak örömet szerez, hanem hatékonyan támogatja az idegrendszer és az izmok fejlődését is. A vízi torna során a gyermekek megtapasztalják a víz alatti mozgás és lebegés élményét, amely állandóan apró korrekciókra készteti őket. A lebegés, a lassú ringás és a játékos feladatok során a gyerekek megtanulják, hogyan szabályozzák testhelyzetüket. Ez a koordinációs fejlődés a későbbi nagymozgások - például mászás, járás - alapja.
A víz felhajtóereje lehetővé teszi, hogy a gyermekek könnyedén mozogjanak anélkül, hogy saját súlyukat teljes egészében cipelniük kellene. A víz biztonságos közege lehetővé teszi a különféle mozgások kipróbálását akkor is, ha a szárazföldön ezek még nehézséget okoznának. Ez a módszer különösen hasznos lehet akár egy rehabilitáció során, például balesetet követően, megkésett mozgásfejlődés vagy neurológiai probléma esetén is.
A HRG, azaz Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika egy speciális mozgásfejlesztő módszer. Mivel a vízben zajlik, egyszerre biztonságos és hatékony. A módszer előnye, hogy könnyebben beépíthetők az új mozgásformák - így a gyermekek hamarabb fejlődnek, miközben szívesen vesznek részt a foglalkozásokon. A vízben való mozgás során javul a testtartás, az izmok ellazulnak. Mivel kíméli az ízületeket és a víz felhajtóereje révén támogatja a mozgást, a vízi foglalkozás a legtöbb kisbaba számára biztonságos. A vízi foglalkozások során játékos formában lehet fejleszteni a gyermekek mozgását. A víz alatt történő mozdulatok különösen izgalmas élményt nyújtanak számukra, és a reflexeket is serkentik.
Víz alatti csoportos gyógytorna – a könnyebb mozgásért
Különböző vízi terápiás módszerek
H.R.G. (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika)
A H.R.G. rehabilitációs, langyos vízben alkalmazható eljárás, amelyet Lakatos Katalin dolgozott ki 1994-ben. A H.R.G. fejlesztést alapos szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg. Ennek segítségével a gyermek idegrendszeri érettsége %-ban megadható, ill. a hiányosságok és a meglévő készségek, részképességek profilja is ismertté válik. A különböző mozgáselemek a vízben könnyebben elvégezhetők, mint a szárazföldön. A vízi mozgásfejlesztés a vízhez szoktatással kezdődik. A vízhez szoktatás tulajdonképpen egy alkalmazkodási folyamat. Célja az új közeg megszerettetése, az oktató és az oktatási helyzet elfogadása, együttműködés kialakítása, a többi csoporttag megismerése, beilleszkedés a csoportba.
H.R.G. koraszülötteknek: 3 hónapos kortól fejlődési skálákat felhasználva a koraszülött babákat és a többi csecsemőt vizsgálják, és állapotuktól függően 580 feladatból választják ki az egyes gyermeknek legfontosabb 15-18 feladatot, melyet betanítanak. A fejlesztés addig tart, míg a kontrollvizsgálatok szerint is életkorának megfelelő teljesítményt mutat a baba.
Halliwick módszer
A Halliwick módszert James McMilan fejlesztette ki, aki értelmi fogyatékos iskolásokat tanított úszni. A technika a vízi terápiák egy fajtája, melyet akár úszástanításra is lehet alkalmazni. Ahhoz, hogy a páciensek önállóak lehessenek a vízben, bizonyos képességeket el kell sajátítaniuk. A Halliwick módszer struktúráját a kezdetektől úgy építették fel, hogy a tanulás olyan effektív és hatékony legyen, amennyire csak lehetséges. A mozgásélményt egy tíz, egymásra épülő pontból álló program (10 pontos program) biztosítja, mely egy úszáshelyzethez vezet. Az világos, hogy nem mindenki képes a teljes programot keresztül vinni, teljesíteni.
Neuro-hidroterápia
A Gézengúz Alapítvány révén került Kecskemétre a neuro-hidroterápia módszere. Az alapítvány vezetője, dr. Schultheisz Judit gyermekorvos volt az, aki kidolgozta a speciális ellátási modellt. Harmadik gyermeke agyvérzéssel és felkarbénulással született, ekkor sajátította el a Katona Ferenc professzor nevéhez fűződő neuroterápiát. A módszert továbbgondolta, mert úgy látta, a mozgásokat könnyebb lenne a vízben végrehajtani. Így alkotta meg a csecsemőúszás felhasználásával, idegélettani elvek és terápiás elemek, speciális műfogások beépítésével a neuro-hidroterápiát.
Mint Schultheisz Judit magyarázta: a víz jelenléte nagyon jó a koraszülött babáknak, hiszen ők idejekorán kikerültek a magzatvízből, ahol folyamatosan forogtak, bukfenceztek. Éppen ezért fontos számukra, hogy az élmény „kint” ismétlődjön, kicsit úgy érezzék, hogy ismét a saját közegükben vannak. A víz lehetőséget ad a bőr által érzett ingerek kiváltása mellett az egyensúlyi rendszer aktiválásával a magzati mozgások gyakorlására is. A módszer rendkívül hatékonyan befolyásolja az idegrendszer érését, javítja a gyermekek izomtónusát, hőszabályozását, mozgáskészségét és koordinációját, ezenkívül serkenti a gyermek testi fejlődését, kommunikációs képességeit is.
Egyéb mozgásfejlesztési módszerek csecsemők számára
Dévény Speciális Gimnasztika Módszer (DSGM)
A Dévény Speciális manuális technika - Gimnasztika Módszer (röviden DSGM), új terápiás eljárás a mozgásrehabilitációban, amelyet több évtizedes gyakorlati tapasztalat hitelesít. Ezt az eredeti gyógyító eljárást Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző dolgozta ki 1976-tól kezdődően, kettős képzettségének gyakorlati tapasztalatai alapján.
A DSGM két nagy működési területet ölel fel:
- Speciális manuális technika (SMT): Az SMT a masszázstól gyökeresen eltérő, kézzel végzett izom-ínkezelés, amely hangsúlyosan foglalkozik az inakkal és az izom-ín egységeket borító vékony hártyával, az un. fasciával.
- Analitikus gimnasztika (AG): Az analitikus gimnasztika a művészi torna szemléletét, módszerét és gyakorlatanyagát használja fel korrekciós céllal egyéni aktív torna és zenés csoportos tanítás formájában. Célja a korrekció mellett a tudatos, pontos, célszerű, harmonikus mozgás kialakítása a sérülés adta lehetőségeken belül.
Katona módszer (Neurohabilitációs tréning)
A fejlődés-neurológia Magyarországon Prof. Dr. Katona Ferenc és munkacsoportja által kifejlesztett tudomány, mely az agy komplex fejlődésének ismeretében olyan módszert ad a gyakorló ideggyógyász kezébe, mellyel sikeresen felismerheti a kóros irányú idegrendszeri fejlődést. A vizsgálatot már újszülött korban el lehet végezni. Elméleti alapokra épül, az idegrendszer stimulálását napi 6x30 perc (3 óra) mozgatással végzik. Az indirekt ingerlést ad az idegrendszernek.
Vojta-terápia
Vaclav Vojta (1917-2000): cseh professzor, ideggyógyász a Vojta-módszer kidolgozója. Az ötvenes évek középen a Müncheni Gyermekklinikán szerzett tapasztalatai alapján dolgozta ki a reflexlokomóción alapuló Vojta terápiát. Ez a terápia közvetlenül hat a mozgást és tartást irányító agyi folyamatokra. A terápia során hason, hanyatt és oldalfekvésből kiindulva a törzsön és a végtagokon ingereket keltenek, melyek ideális lokomóciós mozgásmintákat váltanak ki. Egy meghatározott ízületre kifejtett nyomás segítségével éri el a kívánt izomaktivitást, mely javítja az önészlelést és a térérzéket, jótékony hatással van az emésztésre és a vérkeringésre. A terapeuta által kiválasztott hatékony gyakorlatok betaníthatók és otthon a szülőknek is el kell végezni azokat.
Bobath módszer
A Bobath házaspár (Karel Bobath neurológus és Bertha Bobath gyógytornász) által kidolgozott és az egész világon elterjedt úgynevezett Bobath módszer az idegrendszeri eredetű bénulással járó kórképek mozgásterápiás eljárása. A Bobath módszer a reflexgátlásra, a tónus normalizálására alakította ki az ún. reflex gátló testhelyzeteket. A kezelés tehát a terapeuta akcióinak és a gyermek reakcióinak vég nélküli váltakozása. Az eredeti Bobath módszert a gyakorlat és az elmélet fejlődése módosította, továbbfejlesztette, felhasználva az addigi tapasztalatokat.
INPP módszer (Institute for Neuro- Physiological Psychology)
A magatartási és tanulási problémák megoldására kifejlesztett módszer, melynek alapját a csecsemőkori mozgásminták speciális gyakorlása adja. A tanulási képesség, a beszéd, olvasás, írás, figyelem, a viselkedés, valamint minden intellektuális működés minősége a mozgás szabályozásától függ. Ha a fejlődési sorrend nem megfelelő, vagy egyes lépcsőfokok kimaradtak, akkor idegrendszeri éretlenség alakul ki. Vagyis egyes primitív reflexek nem kerültek gátlás alá, nem alakultak ki a testtartási reflexek és az egyensúly. Az INPP terápia segítségével az idegrendszeri eltérések kiküszöbölhetők, így javulnak a magatartási és tanulási problémák, a figyelem, az egyensúly és mozgáskoordináció, a gyermekek alkalmassá válnak az óvodai és az iskolai életre.
Alapozó Terápia
Fejlődéstani szemléletű fejlesztő mozgásterápia. Bármilyen eredetű idegrendszeri éretlenség esetén sikeresen alkalmazható: pl.: mozgásügyetlenségben szenvedő, megkésett beszédfejlődésű, hiperaktív, diszlexiás, diszgráfiás, figyelemzavaros, iskolaérettlen, enyhe fokú értelmi fogyatékosággal élő, autizmusban szenvedő óvodás- és iskoláskorú gyermekek esetében az idegrendszert fejlesztő módszer. A terápiában alkalmazott gyakorlatsorok a mozgásfejlődés lépcsőfokain végighaladva lehetőséget teremtenek az idegrendszer különböző részeinek újraszervezésére. A mozgásfejlesztő gyakorlatsorok tartalmazzák az alapvető csecsemőkori mozgásmintákat, valamint rugalmasság-, egyensúly-, ritmus-, keresztező-, finommotorikus- és testséma gyakorlatokat. Az Alapozó Terápia olyan mozgáskoordinációt fejlesztő módszer, amely elsősorban az idegrendszer fejlődésére hat, ezáltal elősegíti a beszédértési-, olvasási-, írási- és egyéb anyanyelvi problémák leküzdését is.
TSMT (Terápiás Szenzomotoros Mozgásterápia)
A TSMT fejlesztés célja az agykéreg alatti (nem tudatos) idegrendszeri szabályozás folyamatait rendszerezze, normalizálja, és egymással összehangolja. A foglalkozás indítása előtt minden gyermeknél egyéni állapotfelmérést végeznek, mellyel több területet vizsgálnak: idegrendszer, mozgás, taktilis terület, testkép, testséma és ritmus. A teszt értékelése után a fejlesztő pedagógus egyénre szabott fejlesztési tervet készít, melyet a siker érdekében a szülőknek a gyermekükkel otthon is rendszeresen gyakorolniuk kell. Ez a szenzomotoros integrációs terápia akár 1 napos életkortól is alkalmazható. A mozgásfejlődést segíti elő, megkeresi és helyreállítja az izomzatban és az inakban lévő kóros állapotokat. A TSMT érleli, strukturálja tovább az idegrendszert. Fejleszti a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a laterialitás, a dominancia beérését, a kreativitás fejlődését. Fejlődik kommunikációjuk és anyanyelvi készségeik. A TSMT alapozó terápia 5 éves kortól ajánlott, és segíti a mozgáskoordinációt, az anyanyelvi készséget és az olvasás technikai készségét.
Tunyogi módszer (Játékterápia)
A funkciók kialakításának és begyakoroltatásának fő vázát Tunyogi által kidolgozott sensomotoros ingerterápiával végzik. A játékterápia multidiszciplináris módszer, amely a következő terápiás módszereket és eljárásokat is alkalmazza: funkcionális terápiákból integrált elektroterápia és gyógytestnevelés elemei, valamint szakorvosok által előírt segédeszközök, amelyek segítik a mozgást vagy az érzékszervek korrekcióját. A terápia a drámajáték körébe tartozik, azzal a megkötéssel, hogy kizárólag sérült gyermekekre dolgozták ki.
BBMM Baranyi Babamasszázs
Az érintés ereje a bébi és gyerek masszírozásban segíti a mozgásfejlődést, minden szervre jótékony hatása van. Ez a módszer Magyarországon még újnak számít! A test pontjainak masszírozása a belső működés normalizálásában, amely egész fejlődési folyamatában segít. A bébi állapotának diagnosztizálása után kezdjük meg a kezelést, ha szükséges, akkor a baba orvosával is konzultálva. A baba mentális és lelki funkcióit egyaránt segíti, ez a szeretetteljes érintés a szülő és a gyerek között. A szakorvosok feltétlenül bátorítják a szülőket erre a mindennapi "szertartásra", mert a gyermek ezáltal megismeri teste korlátait, és rájön arra is, hogy az jó érzések forrása is lehet. A masszázs és az érintés sok látens problémára hívja fel a figyelmet. Olykor egy-egy testtáj masszírozása külön figyelmet, terápiát igényel.
tags: #csecsemo #gyogytorna #kadban