Az újszülött bőre vékonyabb, érzékeny és sérülékeny. A baba bőrének külső rétege vékonyabb, mint a felnőtteké, ezért érzékenyebb is. A külső hatások könnyebben irritálhatják. Az újszülöttek faggyúmirigy működésének éretlensége miatt bőrük nem eléggé zsíros, és irritációra is hajlamosabb. A kezdeti világos színt a pigmentek hiánya okozza, de ezek idővel majd kifejlődnek.
Az első hetekben a csecsemők nem tudnak verítékezni, és ezzel testhőmérsékletüket szabályozni, ezért könnyebben fázik. A csecsemő bőre nagyjából feleannyira vékonyabb, mint egy felnőtt ember bőre, ráadásul meg kell birkóznia az anya testében zajló hormonális változásokkal, s meg kell szoknia az új, ismeretlen környezetet. Nem csoda, hogy bőre érzékeny és hajlamos az ekcémára, kiütésekre, kiszáradásra, izzadásra és egyéb kellemetlenségekre.
Aránylag sok újszülöttnél előfordul, hogy bőre száraz a születés utáni néhány napban és hétben, főleg ha később jönnek a világra. A száraz bőr alatt ugyanis legtöbbször tökéletesen hidratált és egészséges bőr van, mely a lehámlott bőr alatt gyorsan láthatóvá válik.
Számos jellegzetes bőrtünet létezik, amelyek a csecsemők, nagyobb gyermekek esetében is megjelenhetnek. A bőrszárazság esetén a gyermek érzi, hogy bőre húzódik, esetleg viszket. Mivel még vékony a rétege, ezért lényeges, hogy megfelelően hidratált legyen olyan krémmel, testápolóval, amelyet a gyermekorvos ajánlásával napi szinten kell használni.
Gyakori csecsemőkori bőrproblémák
Hámlás és kiszáradás
Megfigyelhető felületi bőrhámlás a kezeken, csuklókon, lábakon, bokán, akár egész testen. Ez utóbbi főként a terhesség 40. hete után figyelhető meg. A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás. A hámlás legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken, a bokán, a lábakon. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik.
Tudjuk, hogy a száraz bőrt megfelelő folyadékbevitellel nagyszerűen lehet hidratálni, a szervezetnek szüksége van a megfelelő folyadék mennyiségre. A megfelelő folyadék a gyermek számára a víz. Az anyatejes babát fél éves korig nem szükséges külön itatni. Nagy melegben 1-1 korty babavizet, vagy felforralt vizet kaphat.
A téli időszakban a száraz szobalevegő az egyik legnagyobb ellenség. A fűtési szezonban a lakások páratartalma gyakran 30% alá esik, ami drasztikusan felgyorsítja a bőr vízvesztését. A kültéri tényezők, mint a metsző szél és a hideg levegő, azonnal kikezdhetik az arc érzékeny bőrét. A hideg hatására a hajszálerek összehúzódnak, romlik a szövetek vérellátása és tápanyagellátottsága, ami tovább gyengíti a regenerációs képességet. A kemény víz szintén gyakori okozója a bőrproblémáknak. Magyarország számos területén magas a víz kalcium- és magnéziumtartalma, ami a szárításon túl irritáló réteget hagyhat a bőrön.
A modern életvitel számos olyan elemet tartalmaz, amely észrevétlenül szárítja ki a kicsik bőrét. A tél kifejezetten egy olyan időszak, mikor fokozottan ügyelnünk kell kisbabánk bőrének ápolására. Hiszen a szabadban a hideg idő, az alacsony nedvességtartalmú levegő, az erős szél, míg a lakásban a radiátorok és egyéb fűtési eszközök bekapcsolásával a száraz levegő és a csökkenő benti páratartalom, igencsak kiszárítják és igénybe veszik a felnőttek bőrét is, hát még a pici babákét.
Ha úgy érezzük, a baba bőre minimálisan szárazabb, mint kellene, csökkentsük le az esti fürdetés idejét. Ne hagyjuk, hogy óráig pancsoljon a vízben, és főképp ne használjunk felnőtteknek szánt szappant a kicsi bőrének tisztításához. Elég egy gyors babazuhany vagy nedves törölgetés egy kifejezetten babáknak szánt fürdetővel. Abban az esetben, ha a baba bőre már extrém módon száraz, kicserepesedik, begyullad, hámlik, mindenképpen forduljunk szakemberhez.
A bőrproblémák a kisgyermekeket sem kerülik el, daraszerű pörsenések, kiütések, vörös foltok és ekcéma kínozhatja őket.
Kiütések és elváltozások
A pici, fehér, vagy sárga fejű kiütések a verejtékmirigyek éretlensége miatt jelennek meg a születés után, és 2-3 hónapos korra elmúlnak. Ártalmatlan elváltozások, amik nem viszketnek, és nem fájnak.
A fehér vagy sárga fejű, nem viszkető kiütések jellemzően a születés utáni első három hétben jelentkeznek a csecsemő orrán és arcán. Ezek oka a verejtékmirigyek fent említett fejletlensége, tehát normál esetben a probléma „magától” megoldódik 2-3 hónapos korban.
A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) lehetnek láthatóak az újszülött arcán.
Ha apró, vízzel telt hólyagokat látunk a baba arcán, testén, a nehezebben szellőző hajlatokban, akkor melegkiütésre gyanakodhatunk. A tünetek igen gyakoriak, főként nyáron.
A „márványozott bőr” leggyakrabban azt jelzi, hogy az újszülött, vagy csecsemő fázik. Mivel zsírpárnái még vékonyak, ezért a magasabb hőmérséklet is kevés lehet a számára. A láz kezdődő szakaszában is láthatunk hasonló bőrtünetet.
A baba vékony, sérülékenyebb bőre a zárt, meleg, nedves és szennyezett pelenkában kiütéses és gyulladt lehet. A pelenkadermatitisz az "újszülött-csomag" része, ugyanúgy, mint a sírás, vagy az időnkénti fájós pocak. Időről időre minden kisgyermekes anyuka találkozik vele, ezért nincs ok a pánikra.
A koszmó (Seborrhoea capitis) főként a néhány hónapos csecsemők fejbőrén jelentkezik sárgásbarna, zsíros pikkelyszerű felrakódásokként. A koszmó nem higiéniai hiányosság miatt alakul ki - ahogyan ezt elsőre talán gondolnánk -, hanem a baba fejbőrének fokozott faggyútermelése miatt.
Az újszülöttkori seborrhea a túlzott faggyútermelés következtében jelenik meg és leggyakrabban a baba fején, a szem, illetve az orr környékén található. Jellemzője a fehér vagy sárgás-szürkés réteg a piros bőrön, sárgás pikkelyszerűség a fejen , vagy a bőr feldagadt részén. Ezek a tünetek általában a baba 6 - 12 hónapos koráig elmúlnak anélkül, hogy bármiféle gondot okoznának. Nincs ok az aggodalomra és speciális kezelés sem szükséges.
A pelenkázás során is ügyelni kell a mechanikai hatásokra. A túl szoros pelenka kidörzsölheti a combhajlatokat, ahol a bőr sérülékenyebb.
A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”.
A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el.
Atópiás ekcéma
Az érzékenyebb bőrű babák hajlamosabbak az atópiás ekcémára (atópiás dermatitis). A bőr érezhetően érdesebb tapintású, fontos hidratálni napi két alkalommal.
Az ekcéma piros, lapos kiterjedésű viszkető kiütés formájában nyilvánul meg a gyermek bőrén. Egyidejűleg egyszerre több helyen, leggyakrabban azonban az arcon jelenik meg. Valószínűbb olyan gyerekeknél, akiknél a szülők esetében is jelen van az atópiás ekcéma, vagy asztma.
Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabb az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat, a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése.
Az ekcéma lényege, hogy öröklött módon a bőr nem tud kellő mennyiségű nedvességet és zsiradékot termelni (tehát víz- és lipidhiányban is szenved), amitől egyszerűen kiszárad, kipirosodik, kiütések és olyan repedések jelenhetnek meg rajta, amelyek akár a bőr mélyebb rétegeit is érinthetik.
Az atópiás ekcémára való hajlam lehet örökletes, emellett pedig a már említett környezeti tényezők jelenlététől is függhet a betegség kialakulása, ami egyébként - és ezt fontos kiemelni - nem fertőző. Ennek a bőrbetegségnek két fázisa van: fellángolások és nyugalmi időszakok váltják egymást. Fellángolásnál eleinte rózsaszín foltok jelennek meg a bőrön, amik idővel kivörösödnek és viszketni kezdenek.
Ha a csecsemő bőre rendkívül száraz az arcán és a karján, esetleg hámlik, és vörös foltok is megjelennek rajta, akkor fennáll az ekcéma gyanúja. A viszketés okozta vakarózás, az alvási problémák és a nyűgösség is erről árulkodhat.
Az atópiás ekcéma más, mint a már említett koszmó, ami faggyú-túltermelődés miatt alakul ki. Az ekcéma szerencsére nem fertőző, ám a szárazsággal sújtott, hámló és viszkető bőrfelületen olyan sebek alakulhatnak ki a vakarózás hatására, melyek elfertőződhetnek.
Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek.
A csecsemőkori bőrszárazság kezelése és megelőzése
A minőségi kozmetikum csodákra képes! Fontos, hogy az újszülötteknél minden bőrprobléma esetében érzékeny bőrre készült kímélő kozmetikumot válasszunk.
A természetes összetevőjű termékek választásánál egyre tudatosabbak vagyunk. A baba bőrének ápolásához is fokozottan figyeljünk a natúr összetevőkre, hogy elkerülhessük a szintetikus vegyi anyagoknak a szervezetükbe jutását. Nincs szükség illatanyagokra, színezékekre.
A babák bőre mindig érzékenyebb a felnőttekétől, ezért fürdetésnél, ápolásnál, még az öltöztetésnél is szem előtt kell ezt tartanunk.
A modern bőrgyógyászati ajánlások azonban már óvatosabbak ezen a téren, különösen ha szárazságra hajlamos bőrről van szó. A túlzott vízzel való érintkezés ugyanis kimossa a bőrből azokat a természetes olajokat, amelyek a hidratáltságért felelnek. A víz hőmérséklete soha ne legyen túl forró. A 36-37 Celsius-fokos víz az ideális, amely nem tágítja ki túlságosan a pórusokat és nem fokozza a vízvesztést. A fürdetés időtartama ne haladja meg az 5-10 percet. Minél tovább ázik a bőr, annál több nedvességet veszít a szaruréteg a ozmózis folyamata során.
A tisztálkodószerek megválasztása kritikus pont. A hagyományos szappanok lúgos kémhatásukkal azonnal roncsolják a savköpenyt. Válasszunk úgynevezett syndeteket (szintetikus detergenseket) vagy fürdetőkrémeket, amelyek pH-semlegesek és visszazsírozó összetevőket tartalmaznak.
A száraz bőr ápolásának alapköve az emolliensek rendszeres használata. Ezek olyan készítmények, amelyek kitöltik a bőrsejt közötti réseket, simává teszik a felszínt és gátolják a párolgást. Nem mindegy azonban, hogy mikor és mit kenünk a babára. A leghatékonyabb módszer a háromperces szabály: a fürdés után, amikor a bőr még enyhén nyirkos és a pórusok nyitottak, 180 másodpercen belül fel kell vinni a hidratáló készítményt.
Az összetevők listájának (INCI) böngészésekor keressük az olyan komponenseket, mint a ceramido-k, a glicerin, a panthenol vagy a növényi olajok (mandulaolaj, jojobaolaj, sheavaj). A ceramidok a bőr saját lipidjeihez hasonlóan működnek, és segítenek újjáépíteni a sérült gátat.
Sokszor felmerül a kérdés: krém, balzsam vagy olaj? Az olajok önmagukban gyakran nem hidratálnak, csak egy zsíros réteget képeznek. Száraz bőr esetén a balzsamok és a gazdagabb krémek hatékonyabbak, mivel egyszerre tartalmaznak vizet a hidratáláshoz és zsíros fázist a védelemhez.
Kevesen gondolnak bele, de a baba bőre napi 24 órában érintkezik valamilyen textíliával. A ruházat anyaga meghatározó lehet a szárazság és az irritáció szempontjából. A legideálisabb a 100% biopamut, amely jól szellőzik és nem tartalmaz a gyapottermesztés során használt vegyszermaradványokat.
A mosószerek és öblítők maradványai a rostok között maradva folyamatosan irritálhatják az érzékeny felületet. Érdemes áttérni az illatmentes, hipoallergén folyékony mosószerekre, mivel ezek jobban kiöblíthetők, mint a por alakú társaik. Az öblítő használatát teljesen el is hagyhatjuk, vagy helyettesíthetjük ecetes vízzel, ami segít semlegesíteni a mosószer lúgosságát és puhítja a textilt anélkül, hogy mesterséges illatfelhőbe burkolná a ruhákat.
A pelenkadermatitisz kezelése
Az irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát. lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak.
Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól.
Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk. Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem.
A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő.
Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.
A koszmó kezelése
Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.
Ekcéma kezelése
A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék.
A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt.
Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző steroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a steroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet.
Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. A viszketés, vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából úgynevezett. antihisztamin hatású gyógyszereket használunk.
Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.
Nagyon érzékeny bőr esetében próbálja ki a Fred & Flo Ultra Sensitive hidratáló testápolót újszülötteknek, mely hatékonyan hidratálja a baba bőrét és erősíti a bőr védőrétegét.
Az ekcéma figyelmeztető tünet is lehet - allergiahajlamot jelezhet -, mindenképpen érdemes gyermekorvoshoz fordulni vele, és kivizsgáltatni, mi állhat a hátterében.
Általános tanácsok a csecsemőkori bőrápoláshoz
A gondoskodás, amelyet most a bőrének szentelünk, nemcsak a jelenlegi komfortérzetét javítja, hanem megalapozza a jövőbeni egészséges bőrszerkezetet is.
A baba finom bőre különösen az arcán és a kezén érzékeny a fagyra. A megfagyott testrészeket nagyon óvatosan kell felmelegíteni, melynek legjobb módja, ha a megfagyott kezet a hónalj alá teszi. A mozgás is fontos. A megfagyott testrészeket ne melegítse a kinti hidegben úgy, hogy rálehel, mert a lehelet párája további fagyást okozhat.
A baba bőrének ápolásához is fokozottan figyeljünk a natúr összetevőkre, hogy elkerülhessük a szintetikus vegyi anyagoknak a szervezetükbe jutását. Nincs szükség illatanyagokra, színezékekre.
A bőr ápolásához hozzátartozik a fényvédelem is: a babák bőre legalább 50-es faktorszámot igényel az UVA és UVB sugarak ellen, és eleinte érdemes inkább fizikai szűrőt tartalmazó készítményt választani.
Télen védeni kell a csecsemő érzékeny arcbőrét a széltől és a hidegtől, amiben a hidratálókrém mellett a réteges öltözködés és a megfelelően védett babakocsi is segít.
A nem megfelelő anyagú ruházat, takaró és ágynemű is okozhat bőrirritációt. Puha, légáteresztő anyagok választásával viszont kiküszöbölhető ez a probléma.
A bőrünk fontos szerepet játszik a hőszabályozásban, a külső hatásokkal és a fertőzésekkel szembeni védelemben, illetve a külvilághoz való alkalmazkodásban.
A legtöbb baba kinövi a bőrszárazságot, ahogy a faggyúmirigyek működése stabilizálódik és a bőr védelmi rendszere megerősödik. Ez azonban nem vigasztalja a szülőt a nehéz napokon. Fontos elfogadni, hogy a javulás nem egyik napról a másikra történik. A türelem és az odafigyelés meghozza gyümölcsét.
Ahogy egyre jobban kiismerjük gyermekünk bőrének jelzéseit, úgy válik rutinná az ápolás. Ne feledjük, hogy minden kisbaba más: ami az egyiknek beválik, a másiknál nem biztos, hogy működik.
Újszülött bőrápolási rutin | A helyes módszer || Dr. Sarin ||
tags: #csecsemo #ful #mogott #bor #kiszaradasa