Mindent a csecsemő fogzásról: tünetek, sorrend és enyhítési tippek

A fogzás az egyik legfontosabb esemény a kisgyermek fejlődése során, de gyakran ez egy nehéz életszakasz kezdete a kicsik számára, és megterhelő lehet nemcsak a babának, hanem az egész családnak is. Az első fogak megjelenése mindig nagy öröm, ám mire eljut a baba odáig, hogy mind a 20 tejfog ott sorakozzon egymás mellett, azt bizony sokszor megszenvedi - a szülőkkel együtt.

A fogzás folyamatának ismerete azért fontos, mert olyan folyamatok zajlanak a babák szervezetében, amire, ha odafigyelünk, megkönnyíthetjük ezt az átmeneti időszakot. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a fogzás tüneteit, a tejfogak előbújásának sorrendjét, a lehetséges komplikációkat és hatékony fájdalomcsillapítási módszereket.

Mikor kezdődik a fogzás?

A tejfogak csírái már a magzati lét időszakában megjelennek: a 10. terhességi hét alatt fejlődnek ki a tejfogcsírák, majd a 16. héten a maradandó őrlőcsírák, és a 20. hetet követően a többi fogcsíra alakul ki. A tejfogak fejlődése a fogantatás utáni 6-7 héten (!) kezdődik és kb. a terhesség 6. hónapjáig befejeződik, bár bizonyos további változások (mineralizáció, gyökérfejlődés) még a gyermek 3-4. életévéig is eltart.

Az első tejfog felbukkanása a szájüregben nagyjából a 6. hónap környékén történik a babánál. Azonban a fogzás tünetei már a fogak áttörése előtt is megjelenhetnek, akár már 3-4 hónapos korban. Nagyfokú változatosság van a fogak megjelenési idejét illetően, körülbelül 5 hónapos eltérés még teljesen átlagosnak tekinthető a folyamatban. Néhány baba már foggal is születhet (dens neonatalis), másoknál az első fog akár 1 éves kor előtt sem bújik ki.

Fontos hangsúlyozni, hogy a 6 hónapos fogáttörési „startidőpont” csak azt jelenti, hogy a statisztikák szerint a legtöbb babánál ekkor bukkan elő az első tejfog. Az is rendben van, ha már 4 hónapos korában kibújik az első foga, vagy ha 1 évesen jelenik meg az első fogacska.

A tejfogak sorrendje és időpontja

A tejfogak száma nem egyezik meg a csontfogak számával. Míg az utóbbiakból összesen - optimális esetben - 32 biztosítja a rágást és segíti a beszédet felnőtt korban, addig tejfogból mindössze 20 bújik elő. Alul és felül összesen 8 metsző, 4 szemfog és 8 őrlő jelenik meg. A baba első foga 6 hónapos kor körül bújik ki, és a legtöbb gyermeknél 2 és fél éves korára mind a 20 tejfog kinő.

Nincs általános szabály, a tejfogak kibújása egyéni variációkat mutat. Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy általában mi a jellemző sorrend. A fogak előtörése szimmetrikusan történik, azaz a bal és jobb oldalon ugyanazon típusú fogak egyszerre törik át a fogínyt. Általánosságban elmondható még, hogy az alsó metszők előbb jönnek, mint a felsők; párosával törnek elő a fogak, jobb és bal oldalon egy időben; lányoknál pedig hamarabb kezdődik a fogzás.

A tejfogak előtörésének sorrendje és ideje:

• 6-10 hónap: 2 alsó középső metszőfog
• 8-12 hónap: 2 felső középső metszőfog
• 9-13 hónap: 2 felső oldalsó metszőfog
• 10-16 hónap: 2 alsó oldalsó metszőfog
• 13-19 hónap: 4 első tejőrlőfog
• 16-23 hónap: 4 szemfog
• 23-33 hónap: 4 második tejőrlőfog

A fogzás tünetei és jelei

Az addig mosolygós, kiegyensúlyozott baba síróssá, nyűgössé, étvágytalanná válik. Az első tünetek megjelenésekor a baba gyakran még csak 3-4 hónapos, és az ínyén semmilyen elváltozás nem látható. Ilyenkor a mélyben megbújó foggyökerek növekedésének köszönhetően jelentkezik a kellemetlen érzés, ami akár hetekig kínozhatja a gyermeket. A fogzás - mind az áttörés előtti hetek, akár hónapok és a fog áttörésének időszaka is - kifejezett fájdalommal járhat.

Gyakori tünetek:

• Fokozott nyáladzás: A nyálmirigyek extrém munkájának eredményeként nő a kiválasztott nyál mennyisége, melyet a baba nem győz nyelni, megállás nélkül folyik a szájából, átnedvesíti a ruháit. Az intenzív nyáladzással a csecsemők arca kipirosodik, felmaródik, irritáció jelentkezhet az áll területén.
• Ínyduzzanat és vörösség: A fog az előbújása során nyomja a felette lévő ínyt, így az vörös, duzzadt, gyulladt lehet, ami fájdalommal is járhat. Változó, hogy mennyi idő alatt tör át a fog, amikor akár fájdalmas, hólyagszerű véraláfutások is láthatók a baba ínyén.
• Rágási késztetés: A fogcsírák növekedése viszkető érzést kelt, ezért a baba mindent a szájába vesz és megrág, ami a keze ügyébe kerül. A rágás sokszor enyhíti az íny kellemetlen, feszítő érzését.
• Étvágytalanság: Elutasítják az ételt, kevesebb folyadékot fogyasztanak, kevesebbet esznek, vagy épp elutasítják a szilárd ételt. Érdemes ebben az időszakban a bevezetett ételeket hígabbra készíteni és a jól bevált falatokkal kóstoltatni.
• Alvászavarok és nyugtalanság: Az addig jól alvó baba hirtelen méregzsákká válik, éjszaka pedig esze ágában sincs aludni, csak nyűgösen hánykolódik a kiságyban. Többször felébredhet a csecsemő, akár 8-10 alkalommal is.
• Hőemelkedés: A fogzás időszaka alatt megemelkedhet a gyermek hőmérséklete, de magas láz (38 fok felett) nem kíséri a fogak megjelenését. Mérsékelt hőemelkedés a fog kibújása napján, előtti és utáni napon jelentkezik, azaz kb. három napig észlelhető. Ha lázat (38 fokot vagy annál magasabb hőfokot) észlelünk, akkor egész biztosan nem a fogzás a felelős, máshol kell keresni az okot.
• Emésztési panaszok: Orrfolyás, hígabb, nyálkás széklet és pelenkakiütés társulhat a fogzáshoz. Ennek legfőbb oka a rágással, harapdálással a szervezetbe juttatott kórokozók, melyek fertőzést idéznek elő.
• Fülhúzogatás és fejütögetés: A fogzás okozta fájdalom jellemzően a fül felé sugárzik, ennek köszönhetően a gyermekek a fülüket téphetik, fejüket ütögethetik. Szükség lehet a fülgyulladás kizárására is.

Fogáttörési zavarok

Bár a fogzás általában egy természetes folyamat, bizonyos esetekben előfordulhatnak zavarok, amelyek további odafigyelést és esetenként orvosi beavatkozást igényelnek.

Gyakori fogáttörési zavarok:

• Natalis fog: A baba már foggal születik. Ma is különlegesnek számítanak, bár a jelenség nem is olyan ritka, mint gondolnánk. Ha zavarja a szoptatást, vagy annyira mozog, hogy fennáll annak a veszélye, hogy kimozdul és belélegezve a gyermek tüdejébe kerül, eltávolításra kerül. Legtöbbször az alsó metszőfogakat érinti a rendellenesség.
• Gyors fogzás: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval hamarabb törnek elő.
• Késleltetett fogzás: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval később törnek elő. Gyakoribb koraszülött, illetve alacsony Apgar-értékkel született gyermekek esetében. Ha egy éves korig nincs nyoma az első tejfognak, érdemes orvoshoz fordulni.
• Nehezített fogzás: Akkor beszélünk nehezített fogzásról, amikor a fogzás az átlagosnál jobban megviseli a csecsemőt. Az ínye vörös, duzzadt, és a baba rendkívül nyűgös.
• Átmeneti ínygyulladás: Az áttörő fog körül cysta látható. Ha az ezt tartalmazó hajszálerek megpattannak, hematómává, „vérrel telítetté” válik. Legtöbbször a hátsó fogak esetében találkozunk vele, de nem kizárt, hogy elöl lévő tejfog áttörése közben is megjelenik.

Fájdalomcsillapítás és enyhítési módszerek

A fogzó baba megnyugtatására, a tünetek enyhítésére számos módszer létezik. Érdemes az enyhébb megoldásokkal kezdeni, hogy ha nem muszáj, ne juttassunk rögtön fájdalomcsillapítót a csecsemő szervezetébe. Ha mérsékelt a fájdalom, a csecsemő rendszeres foglalkoztatása, figyelmének elterelése elegendő lehet. Legyünk türelmesek a picivel, vigyük el sokat sétálni, játszunk vele, tereljük el a figyelmét.

Hatékony módszerek a fájdalom enyhítésére:

• Rágókák: Hasznos praktika a csörgők és hűtött (nem fagyasztott!) rágókák alkalmazása. Biztonságosan szilikon, vagy gumi rágókák használhatók. A lehűthető rágóka fogzásra remek segítség, de emellett nyers répa vagy 1-1 szelet alma is kerülhet a kezükbe (fontos, hogy étellel a kezükben soha ne hagyjuk gyermekünket egyedül!).
• Masszázs: Az íny dörzsölése speciális műanyag dörzsölő-ujjal, illetve kamillába- vagy zsályateába áztatott vattával finoman kenjük be az ínyt, ennek ugyanis nyugtató hatása van.
• Hűsítés: Hűthetjük finoman a területet, a hideg rágcsálása csökkenti a fájdalmat. A hűtött (de nem fagyasztott!) rágóka hatékonyan tudja enyhíteni a kellemetlen érzést.
• Folyadékpótlás és étkezés: A nagyfokú nyáladzással jelentős mennyiségű folyadékot veszít a csecsemő, így fontos a megfelelő folyadékpótlás, gyakori itatás is. Az íny irritációjának megelőzésére érdemes a bevezetett ételeket hígabbra készíteni és ebben az időszakban a jól bevált falatokkal kóstoltatni. Szoptatás és üvegből való etetés során a szájban keletkező vákuum fájdalmat okozhat, azonban itatópohárból, vagy kiskanálból való kínálás kevésbé ingereli a fájdalmas ínyt.
• Nyálkendő: A száj körüli nyálat rendszeresen itassuk fel a baba nyakába kötött nyálkendővel, ami a ruhácskáját is megóvja a nyálfoltoktól.
• Gyógyszertári készítmények: Több készítmény hozzáférhető a patikák polcairól, melyek az íny fájdalmát hivatottak csillapítani. Helyileg ható gélek közül biztonságosan alkalmazhatók a természetes anyagokat tartalmazó (pl. Osa fogíny gél, Dologél fogínynyugtató gél), melyek hűsítenek és nyugtatják az ínyt. Érdemes étkezés után, illetve lefekvés előtt kezelni az ínyt, így hatásuk tartósabb.
• Fájdalomcsillapító szerek: Ha a kicsi nagyon nyűgös, egy-egy esetben adhatunk neki fájdalomcsillapító kúpot vagy szirupot. Amennyiben kifejezett éjszakai nyugtalanság, fájdalom társul a panaszokhoz, szájon keresztül alkalmazott gyulladáscsökkentő szer (paracetamol, ibuprofen) adása orvosi utasítás alapján, néhány napig lehetséges.
• Borostyán nyaklánc: A borostyán csökkenti a fájdalmat, magába szívja a hőt, csökkenti a gyulladást, csillapítja a nyugtalanságot, enyhíti a rossz közérzetet. Fontos, hogy a babaláncot csak szülői felügyelet mellett használhatjuk, éjszakára ne hagyjuk a láncot a babán.

Kerülendő készítmények:

A helyileg ható gélek esetén érdemes körültekintően választani, fontos kérdés, hogy milyen idős kortól kezdhető biztonságosan a szer és milyen összetevőket tartalmaz. Több potenciálisan veszélyes hatóanyagot tartalmazó készítmény van forgalomban, melyek csecsemőkorban súlyos, életveszélyes mérgezéseket okozhatnak.

• Benzocain: Ez egy helyi érzéstelenítő anyag, mely fogzás elleni szerekben történő alkalmazása külföldön 2011 óta, kétéves kor alatt nem ajánlott! Túladagolva csökkenti a vér oxigénszállító kapacitását, ezzel akár halálos, ún. methaemoglobinemia betegséget idézve elő.
• Lidokain tartalmú gélek: Szintén kerülendők, ugyanis allergiát okozhatnak, túladagolásuk pedig súlyos mérgezést (görcs, légzészavar, agykárosodás, szívproblémák), helyi érzéstelenítő hatásuk félrenyelést, fulladást eredményezhet.
• Homeopátiás szerek: 2016 szeptemberétől az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal (FDA) azt tanácsolja, hogy semmilyen homeopátiás szert tartalmazó fogzás elleni készítményt ne alkalmazzanak csecsemőn.

Az első tejfogak ápolása

A fogak előbújásának pillanatától szülőként nagy felelősségünk van abban, hogy mivel és hogyan itatjuk és etetjük a kicsiket. A tejfogak már a csecsemő első fogainak áttörésétől kezdve szuvasodhatnak. Fontos a szájhigiénia megfelelő kialakítása már az első fogak megjelenésétől kezdve.

Fontos tanácsok a szájhigiéniához:

• Fogatlan száj tisztítása: Minden étkezés után, - még a mellről való táplálás esetén is - a fogatlan szájat töröljük át pelenkával.
• Fogmosás: Az első fogacska megjelenésével el kell kezdeni a fogak fogkefével való tisztítását. Eleinte ne használjunk fogkrémet, csupán ha kibújt már néhány fog. A gyermekfogkrémek fluoridtartalma lényegesen kisebb, mint a felnőtt fogkrémeké, ezért nem baj, ha gyermekünk egyszer-egyszer lenyeli a fogkrémet. Fontos, hogy nem szabad felnőtt fogkrémmel fogat mosniuk. Az esti fogmosást soha ne hagyjuk ki, mivel éjszaka csökken a nyáltermelés, ezáltal a nyál nem tudja kifejteni lemosó, tisztító hatását.
• Életmód és táplálkozás: Gyermekünk minél több tejet, tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget és húst fogyasszon, és mindezeket olyan állapotban, amely rágásra késztet. Kerüljük a pépes, ragacsos ételeket, amelyek nem igényelnek rágást. Cumisüvegből történő itatásra csak tiszta „babavizet”, vagy szűrt vizet használjunk. A cukros babateákat, gyümölcsleveket felejtsük el. A baba megnyugtatására soha, semmilyen körülmény között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit.
• Gyermekfogászati szűrés: Az első gyermekfogászati szűrést nem lehet elég korán kezdeni, hiszen minél hamarabb hozzászoknak a kicsik ehhez a programhoz, annál kevésbé lesz szükség később fájdalmas beavatkozásra. Legalább a kisbaba 1 éves korában érdemes az első látogatást is megejteni a fogorvosnál.

tags: #csecsemo #fogzas #sorre #d