Egy gyermek világrajötte hatalmas boldogság a szülőknek, természetes, hogy ekkor még nem az jár a fejünkben, hogy később majd foglalkoznunk kell kisfiunk intim zónájával. Azonban a fiúgyermek fitymájának megfelelő tisztítása és a kóros állapotok felismerése sok fejtörést okozhat. Fontos különbséget tenni a fitymaletapadás (adhesio) és fitymaszűkület (phimosis) között, mivel kezelésük eltérő lehet.
Mi az a fityma és mi a szerepe?
A fityma (előbőr) a hímvessző végén található bőrredő, ami a makkot és a húgycső nyílását védi. A fityma a makkot fedő, normális esetben hátrahúzható bőr. A húgycsőnyílás normális esetben a makk végén, annak közepén nyílik, így biztosítva a vizelet előre egyenes sugarát, a későbbi megtermékenyítőképességet és nem utolsósorban a pénisz normál kinézetét.
Élettani fitymaszűkület és sejtes letapadás
Az élettani csecsemőkori fitymaszűkület minden fiúcsecsemőnél előfordul. Élettani fitymaszűkület esetén a legfontosabb szabály, hogy ne nyúljunk a kisfiunk fitymájához, a jelenség egy állapot, mely nem igényel teendőt! A fityma makktól történő elválása már a magzati kor végén elkezdődik, ám a folyamat sokszor még kisgyermekkorban sem fejeződik be. Szintén normális élettani állapot tehát, hogy a fityma egy finom hártyával rátapadt a makkra − gyakori, hogy a fitymán lévő nyílás alig látható −, és arról fokozatosan, az életkor előrehaladtával magától leválik. Az újszülött és csecsemőkorban szinte minden fiú fitymája a makkhoz tapad, ami miatt a fityma nem húzható hátra, de ez önmagában még nem jelent problémát!
A fityma makkról való leválása a magzati kor végén elkezdődik, ám a folyamat sokszor még kisgyermekekben sem fejeződik be. Normális élettani állapot tehát, hogy a fityma egy finom hártyával rátapadt a makkra, amelyről fokozatosan, az életkor előrehaladtával magától leválik.
Több európai országban 7 vagy akár 14 éves korig is normálisnak tartják a kisfokú szűkületet és a sejtes letapadást, és a folyamat megoldását teljesen a „természetre” hagyják. Magyarországon azonban 2-3 éves kortól már javasoljuk az óvatos fitymatornát és körömvirág kenőcsös kezelését. Ha a csecsemő egyébként láthatóan rendben van, fájdalom, láz, gyulladás nem jelentkezett, ívben, legalább gyufaszálnyi sugárban tud pisilni, akkor egyéves korig bátran várhatnak ezzel a problémával.
Fitymatorna: mikor és hogyan?
A gyermek egyéves korától alkalmazható az úgynevezett fitymatorna, amivel elősegíthetjük az előbőr makktól való elválását. Ez a fityma óvatos hátra- és visszahúzását, átmozgatását jelenti. A tornát 1-3 hónapon át, naponta akár többször is ajánlott végezni (pelenkázáskor és fürdetéskor). Nagyon fontos, hogy a fityma mozgatását csak addig a pontig végezzük, amíg a letapadás engedi (elképzelhető, hogy csak pár mm-t fog jelenteni), itt tartsuk meg egy kis időre (fél-egy perc). Majd húzzuk vissza az eredeti helyzetébe. Az esti fürdéskor végzett fitymatorna előnye, hogy a meleg víz hatására a szövetek felpuhulnak, így a fityma könnyebben hátratolható. A fitymatorna sikerességéhez a fokozatosság és a rendszeresség jelenti a kulcsot. A fitymatorna lényege: pontosan csak addig húzzuk vissza a fitymát, ameddig a letapadás engedi, mindenféle erőltetés, feszítés nélkül. Lehet, hogy ez kezdetben csak két milliméter. Ha ennyi, akkor ennyi.
Kóros fitymaszűkület: mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a fitymaszűkület nem oldódik 5 éves korra, érdemes szakembert (háziorvos, gyermekgyógyász, urológus, gyermeksebész) felkeresni, aki tanáccsal ellátva helyileg alkalmazható szteroidos kenőcsöt (betametazon, triamcinolon, flutikazon) ír fel. A krémet kívülről kell vékonyan az előbőrbe masszírozni. Ha a gyermek hat éves koráig természetes úton, vagy fitymatornát követően sem oldódik a szűkület, annak pontos felmérése érdekében érdemes felkeresni a szakorvost. Ha szignifikáns mértékű szűkülettel találkozik, akkor a gyereknek körülbelül négy-hat hétig szteroidos kenőcsöt kell használnia. A kenőcsöt az érintett területre vékonyan, napi egy-két alkalommal kell felvinni.
Ha a fitymaszűkület miatt bőrpír, fájdalom vagy duzzanat alakul, ha a makk fájdalmas, gyulladt, vagy a szűkület akadályozza a vizelést (ballonszerűen feltágul és fájdalmas lesz), orvosi segítséget kell kérni! Ha vizeléskor felfújódik a fityma és cseppekben/gyenge sugárban ürül a vizelet, és csak kézi rányomásra ürül ki teljesen, sebészetre kell menni. Ha gyulladás van a fityma bőrén, vagy visszatérő húgyuti fertőzés alakul ki, fel kell keresni a gyermekorvost.
Kóros fitymaszűkületről beszélünk, ha az élettani fitymaszűkület 3 éves kor felett konzervatív kezelés ellenére nem oldódik, mértéke fokozódik. A jelenség gyakrabban fordul elő korai „erőltetett” hátrahúzások után, de kialakulhat korábbi gyulladásos folyamat miatt is. Jellemző, hogy a korábban hátrahúzható előbőr hátrahúzhatósága egyre jobban akadályozott, a gyűrűszerű szűkület jól láthatóvá válik.
A kóros fitymaszűkület elsősorban szakember vezetésével történő konzervatív kezelést igényel. Míg a korábban említett kóros élettani szűkületnél a fityma normál vastagságú és nem sebes, addig itt jelentősen megvastagodott, krónikus, nem gyógyuló sebekkel, fekélyekkel borított, sokszor porckemény, gyöngyház-fehéresen átalakult az előbőr.
Paraphimosis: sürgősségi eset
Veszélyes kórkép, mely legsúlyosabb esetben a pénisz végének elhalásával járhat. A hátrahúzva maradt előbőr a makkra ráfeszülve akadályozza annak keringését, melynek következményeként duzzanat, vizenyő, fájdalom, vizelési képtelenség alakul ki. Általában enyhe fokú fitymaszűkület otthoni kezelésekor alakul ki, amikor elfelejtik a gyermek előbőrét hátrahúzás után visszahúzni, ez a keletkező duzzanat miatt később már nem vagy csak nagyon nehezen tehető meg. A paraphimosis azonnali beavatkozást igényel, mihamarabb jelentkezzünk az illetékes sebészeti ügyeleten!
Balanitis (fitymagyulladás)
Balanitis során a makk felületén gyulladás alakul ki, mely fájdalommal, váladékozással, pirossággal, duzzanattal, illetve vizelet-visszatartással járhat. A vizelet a makk és a fityma közé préselődik. Szintén a makk gyulladásához vezethet, ha a smegma nehezen ürül és felgyűlik a fityma alatt. Mivel orvosunk is nagy valószínűséggel ezt fogja javasolni, ezért érdemes a fitymazsák öblítésével próbálkozni, mely a makk és a fityma közötti tér alapos kimosását jelenti. Az öblítést steril fecskendőbe felszívott jódtartalmú fertőtlenítőszerrel (például hígított Betadine-oldattal) vagy kamillateás oldattal végezhetünk el. A kezelést − mely hamar megszünteti a panaszokat −, egy héten keresztül naponta egy-kétszer végezzük el! Antibiotikumos kenőccsel való külső kezelés a gyulladás elhelyezkedése miatt nem túl hatásos.
Higiénia és megelőzés
Kisbabánk fütyijének tisztítása optimális esetben minden pelenkacserekor megtörténik: nedves törlőkendővel vagy vizes vattával tisztítsuk meg az intim területeket a széklet-, vizelet- és krémmaradványoktól. Ahogy nő kisfiunk, a fütyitisztítás egyre egyszerűbbé válik. A gyermek fürdéskor - ameddig a szövetek engedik - húzza vissza óvatosan a fitymát, és tisztítsa meg az alatta lévő területet. A szobatisztaság elérésekor szoktassuk rá arra is, hogy pisilés előtt is mosson kezet, és vizeletürítéskor húzza hátra a fitymát. Ha végzett, itassa fel a vizeletcseppeket és húzza vissza. Ezzel megelőzhető az újbóli visszatapadás és a fitymagyulladás, melyet a fityma alatt maradt baktériumok okoznak.
Időnként bontsuk ki a csecsemőt a pelenkából és ellenőrizzük, hogyan pisil! Akkor tekinthető normálisnak a vizelet ürítése, ha erőlködés nélkül, legalább gyufaszál vastagságú sugárban történik. A fityma vagy előbőr a hímvessző bőrének azon része, ami fedi a makkot és védi húgycső nyílását, egy bőrredő a hímvessző végén. Az újszülött baba fitymája nem igényel semmiféle különleges kezelést - csupán minden pelenkázáskor óvatosan tisztítsuk meg a nemi szervét, egy nedves vattadarabbal, hogy ne okozzanak gyulladást a megmaradt vizelet-, széklet- vagy krémmaradványok.
Smegma
A smegma (ejtsd: szmegma) leváló hámsejtekből és mirigyek által termelt váladékból álló sárga, fájdalmat nem okozó, nem bűzös élettani váladék, mely a makk és fityma között képződik. Amíg a fityma a makkhoz van tapadva, addig a smegma sem tud kiürülni. Később a fitymát felemelve spontán kiürül. Ritkán a smegma miatt befertőződhet, és gyulladást (balanitist) okozhat.
Műtéti megoldások
Ha már semmi sem használ, és az orvos úgy ítéli meg, hogy mindenképpen műtétre van szükség, akkor enyhe szűkület esetén egy úgynevezett dorsalis bemetszés is elégséges lehet. Mivel ilyenkor a fitymabőrt nem távolítják el, ezért van rá némi esély, hogy a szűkület újra kialakul majd. Biztosabb megoldást jelent a körülmetélés (circumcisio), ami az előbőr (bel- és küllemez) eltávolításával jár. A műtét megtervezése a szülővel megbeszélve, egyéni elbírálás alapján kell, hogy történjen. Az ambuláns műtét során a szűkült fitymagyűrű kisebb bemetszésével, ún. dorsalis incisióval oldható meg a probléma. A műtétet követően a panaszok hamar megszűnnek, a felszívódó varratok pedig idővel kipotyognak, varratszedésre sincs szükség.
tags: #csecsemo #fityma #tornaztatasa