Csecsemőkori ételallergia és bőrkiütések: átfogó útmutató

A csecsemők bőre fele olyan vékony, mint a felnőtteké, ezért érzékenyebb. Az első években gyakran jelennek meg rajta kiütések, amiknek számos kiváltó oka lehet. A hormonoktól és ekcémától kezdve, a hőségen és a gombás fertőzésen át, az ennivalóval bezárólag, szinte bármi okozhat bőrelváltozást. Ezek a kiütések szinte bárhol jelentkezhetnek a testen, és külsejük, jellegük alapján más-más problémára világíthatnak rá.

Az allergia okozta reakciók gyermekkorban kiemelkedően gyakori jelenségek, és számos különböző bőrtünetet okozhatnak. Gyermekeknél a leggyakoribb allergének a latex, poratka és állati szőr. Az allergia okozta bőrtünetek leggyakrabban ekcéma, allergiás kiütés vagy csalánkiütés és duzzanat formájában jelentkezhetnek. Az allergiára hajlamos, másnéven atópiás alkatú gyermekeknél gyakori az ún. allergiás menetelés folyamata, mely azt jelenti, hogy az allergiás tünetek életkoronként különböző formában jelentkeznek.

Ételallergia csecsemőkorban: okok és gyakoriság

Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek körülbelül 6 százaléka ételallergiás. Gyermekkorban - különösen csecsemőkorban - az ételallergia gyakorisága ennél jóval magasabb, elérheti akár a 6-7%-ot is. A legtöbb esetben az allergia a gyermek 4 éves korára kinövi, de addig a diéta tartására van szükség, az allergiás tüneteket okozó élelmiszer mellőzésére.

A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező ételallergiás tünetek oka az immunrendszer, bélrendszer és az emésztési képesség éretlensége. Kisgyermekeknél jellemzően alacsony a gyomor savtermelése, ezáltal az elfogyasztott táplálék nem bomlik le teljesen. A bélrendszer fejletlenségének következtében pedig az így csak részben megemésztett táplálékban található allergén molekulák is könnyebben szívódnak fel és váltanak ki allergiás reakciókat.

Az anyatejes táplálás helyett az étrendbe korán bevezetett fajidegen fehérjék is okozhatnak tüneteket. Ez a magyarázat a tápszeres babák és a hozzátáplálás során kialakuló táplálékallergiás panaszokra. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik és megjelennek az allergiás tünetek.

Gondoljunk bele, ha egy tápszerrel táplált csecsemő naponta 200 ml tejalapú tápszert kap, az azzal egyenértékű, mintha egy liter tehéntejet inna meg. Nem csoda tehát, ha a tejalapú tápszerrel táplált babák nehezen dolgozzák fel ezt, a testtömegükhöz képest nagy mennyiséget. A szója alapú tápszerekkel szemben is gyakran jelentkezik allergia, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni a tápszerek megválasztásánál. Megoldást ez esetben a hipoallergén (HA) tápszerek adása jelenti, melyek prebiotikumokkal dúsított változatban is elérhetőek, így nem csak az allergiás tünetek ellen nyújtanak védelmet, de az immunrendszer megfelelő fejlődését is segítik.

Az anyatejes táplálás jelentősen csökkenti a csecsemőkori allergiás panaszok jelentkezését, így a szoptatott babáknál ritkábban jelentkezik ételallergia. Az anya által elfogyasztott ételek molekulái ugyanakkor - bár csak nagyon kis mennyiségben - átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemőknél ettől az anyatejbe került igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is jelentkezhetnek a tünetek: véres székletük, testszerte száraz, ekcémás bőrük lehet. Ilyenkor az anyuka szoptathat tovább, ha az allergént kihagyja az étrendjéből, ugyanis nem az anyatej összetevőire, hanem csak az anyai étrendben található allergénekre alakul ki immunválasz.

Ételallergia tünetei: bőrtünetek és egyéb panaszok

Az ételallergiák tünetei szerteágazóak, a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légzésben jelentkezhetnek. Csecsemő és kisgyermekkorban az ételallergia jellegzetes tünete a hasfájás, haspuffadás. Emiatt a baba nyűgösebb, sírósabb lehet. A székletváltozása is megfigyelhető: gyakori hasmenés jelentkezhet. Gyakori allergiás reakció a csalánkiütés. A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező táplálékallergia gyakran okoz további bőrpanaszokat, jellegzetes tünete a bőrszárazság, a vörös, hámló, viszkető foltokkal jelentkező csecsemőkori ekcéma.

A korai (azonnali) allergiás tünetek IgE (egy antitest, amit az immunrendszer az allergén ellen termel) alapúak. A kései, nem-IgE-mediált allergiás reakciók órákkal vagy napokkal az allergén étel elfogyasztását követően jelentkezhetnek. A táplálékallergia legsúlyosabb megjelenési formája az anafilaxia, amit főként tej, tojás, földimogyoró és hal fogyasztása idézhet elő, az arra érzékeny betegeknél. A gyorsan kialakuló életveszélyes állapot kezelése minden esetben sürgősségi ellátást tesz szükségessé.

Bőrtünetek részletesen:

• Ekcéma (atópiás dermatitisz): A vörös foltokban jelentkező kiütések erős bőrszárazsággal és viszketéssel járnak, mely sok esetben az éjszakai alvást is megnehezíti. Az ekcéma a gyermekek legalább 10%-ánál fordul elő világszerte. Gyermeke nagyobb valószínűséggel szenved ekcémában, ha asztmás, ételallergiás vagy lázas. Az ekcéma formájában megjelenő bőrtünet gyakran a gyermek arcán vagy fején, valamint a karokon és a törzsön látható. Az atópiás ekcéma száraz, vörös és viszkető foltokkal jár együtt. A kellemetlen tünetek általában a környezetre adott reakcióként ütik fel a fejüket (gyakran már az egy éves kor betöltése előtt), de kialakulhatnak öröklött hajlam miatt is.
• Csalánkiütés (urticaria): Piros, viszkető, kiemelkedő, ujjbegynyi vagy összefolyó kiütések, melyek hirtelen kezdet, testszerte terjedés és viszketés jellemzi. A csalánkiütés és a duzzanat (ödéma) szintén allergia okozta bőrtünet, valamilyen kiváltó okot követően jelentkezik. A csalánkiütés néhány percig vagy órán át, de akár néhány napig is eltarthat, helyét az allergiás reakció lefolyása alatt változtatja, “vándorol”. Gyermekkorban leggyakrabban vírusok okozzák, de többek közt ételek, pollenek és kozmetikumok is előidézhetik, okainak felderítése ezért néha komplex kivizsgálást igényel.
• Allergiás kontakt dermatitisz: Akkor jelentkezik, amikor a gyermek bőre érintkezik valamivel, amire érzékeny. Ez a kiütés közvetlenül az allergénnel való érintkezés után jelenik meg. Felismerhető a súlyos viszketésről, bőrpírról vagy kiütésről, amely bizonyos allergénekkel való érintkezés után jelentkezik.

Egyéb bőrelváltozások, melyek nem feltétlenül allergiás eredetűek:

Gyermekkorban számos oka lehet a bőrön megjelenő kiütéseknek. Egy részük tipikus gyermekbetegségekhez köthetően jelentkezik, más részük pedig allergiás okoknak, esetleg csípéseknek köszönhető.

• Hormonkiütés (erythema toxicum): A baba bőrének reakciója a pocakon kívüli világra. A gyermek bőrén a kiütések ilyenkor pattanásszerűek, tetejük kicsit sárgás. Az elváltozások száma igencsak változó, mert amíg az egyik kicsi pár pöttyel megússza, másoknak az egész testét beborítják a kellemetlen tünetek. Általában 2-4 nap között jelentkezik, de akár a születéskor is látható.
• Milia: Gombostűnyi nagyságú, faggyút tartalmazó piros kiütés, ami a gyerek arcán vagy orrán jelentkezik. A csecsemők 40-50 százalékánál előfordul, tüneteit az elzáródott pórusok okozzák. Ártalmatlan jelenségről van szó, néhány hét alatt magától elmúlik.
• Melegkiütés: Ha túlöltöztetjük a kicsit, melegkiütések jelennek meg a bőrén. Az apró kiütések, viszkető dudorok megjelenése ijesztő lehet, azonban teljesen ártalmatlanok. A nyak, tarkó, mellkas területén és a hajlatokban jelentkező, apró pöttyös bőrtünet, ami olykor viszket is.
• Pelenkakiütés: A széklet, vizelet okozta felmaródás vagy új pelenka irritációja következtében megjelenő bőrpír, ami meleg tapintású, fájdalmas. Ha a pelenka területén vörös, gyulladt és fájó a bőr, akkor pelenkakiütésekkel van dolgunk.
• Ótvar (impetigo): Baktériumok okozzák (Staphylococcus, Streptococcus). Főleg az arcon, az orr és fül körül, a szájzugokban és a hajas fejbőrön zavaros tartalmú gennyes hólyagocskák (pustula) jelennek meg, melyek kifakadása után erősen váladékozó hámhiányos, vörös terület figyelhető meg, melynek a tetején sárga vagy sárgásbarna pörk képződik.
• Koszmó: A csecsemők fejbőrén, időnként homlokán, szemöldökén zsíros, sárgás színű, plakkos lerakódás. Nem viszket.
• Csecsemőkori akne: Az apró, piros pöttyök a baba arcán 2-6 hetes kor között jelennek meg. Előfordulhat, hogy már a születés pillanatában is jelen vannak. Az arc és fejbőr mellett a tünetek jelentkezhetnek a mellkason és a hát felső részén is.
• Tinea (bőrgomba): A bőr gombás, fertőző megbetegedése. Jellegzetes tünete a nagyobb kiterjedésű, belül üres, piros kör alakú bőrtünet.
• Rózsa (erysipelas): A rózsahimlő fertőző, vírus okozta betegség, mely nátha-szerű tüneteket és maga lázat is okozhat. A mellkas, has és hát területén kezdődő rózsaszín kiütések később a végtagokon is megjelennek.
• Kéz-láb-száj betegség: Vírus okozza, elsősorban gyermekközösségekben fordul elő. Enyhe hőemelkedést, lázat követően gombostűnyi kiütések, hólyagok jelennek meg a szájpadon, szájnyálkahártyán, majd hasonló tünetek alakulnak ki a tenyereken és a talpakon is.

Diagnózis és kezelés

Amikor gyermeke bőrén kiütések jelennek meg, minden esetben érdemes szakemberhez fordulni. Segítségünkre lehet, ha néhány dolgot átgondolva közelítünk a lehetséges diagnózishoz:

• Mennyi idős a gyermek?
• Mikor jelentkeztek a tünetek, terjednek-e?
• Van-e hőemelkedése, láza, hurutos megbetegedése?
• Az egész testen jelentkeznek-e a kiütések, érintette-e a hajas fejbőr, szájnyálkahártya, tenyér-talp?
• Van-e a környezetben más beteg gyerek, felnőtt?
• Hol tart a hozzátáplálása, evett-e újat?
• Szedett-e gyógyszert megelőzően?
• Hol tartózkodott az elmúlt időszakban (csípések, melegkiütés miatt)?
• Viszket-e az elváltozás?
• Kifakul-e a folt, kiütés, ha rányomja az üvegpoharat (üvegpohár teszt)?

Vizsgálati módszerek:

• Bőrpróba (Prick-teszt): Nagyobb gyermekeknél - 6 hónapos kor felett - az ételallergia vizsgálatának egyik módja a bőrpróba, melynek során allergén kivonatok 1-1 cseppjét egyesével feltesszük az alkar bőrére, majd ezen a cseppen keresztül pici karcolást ejtünk a bőrben.
• Vérvizsgálat: Bőrpróba helyett - kisebbeknél - vérvizsgálattal is kimutatható, mi okozza a tüneteket. A táplálékallergia vérvizsgálattal kimutatható, ez már a legkisebbeknél is elvégezhető.
• Kizárásos diéta: A szülők által is elvégezhető módszer a kizárásos diéta. Ennek során mellőzzük az étrendből az egyes élelmiszereket (tejtermékeket, stb.), majd megfigyeljük, ezzel egy időben javulnak-e a panaszok.
• Terheléses vizsgálatok: Kizárólag orvos felügyelete mellett végezhető terheléses vizsgálatok során a panaszokat kiváltó ételt fogyasztja a beteg, fokozatosan emelkedő adagokban, így állítható fel a pontos diagnózis.

Kezelés:

Igazolt ételallergia esetén a táplálékallergia legbiztosabb kezelési módja az adott allergén teljes kihagyása az étrendből addig, amíg a túlérzékenység meg nem szűnik. Fontos tudni, hogy táplálék, allergiát okozó hatása függ a mennyiségtől és a bevezetés időpontjától is.

• Anyatejes babák esetében: A megoldást semmiképp sem a szoptatás elhagyása jelenti. A kiváltó okok pontos meghatározásával segíthetjük a megfelelő étrend összeállítását, így ha az édesanya az allergént kihagyja az étrendjéből, szoptathat tovább.
• Tápszeres babák esetében: Igazolt tejfehérje-érzékenység esetében kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk. Szójás tápszer 6 hónapos kor alatt nem ajánlott, féléves kortól azonban nagyon jól használható a szója alapú tápszer a tejfehérje-érzékeny csecsemők táplálásánál.
• Gyógyszeres kezelés: A tüneteket természetesen egyéb szerekkel is enyhíteni lehet, így például csalánkiütés esetén adhatunk antihisztamint, ekcéma kezelésére pedig helyileg alkalmazott szteroidos krémet.
• Bőrápolás: Az ekcéma kezelésében fontos a bőr rendszeres hidratálására, a tünetek enyhítésére szteroidos krémek átmeneti használatára is szükség lehet. A langyos víz használata a forró víz helyett szintén segíthet a bőr hidratáltságának megőrzésében.

Hozzátáplálás és allergia megelőzése

A jelenlegi hazai ajánlások 6 hónapos korig javasolják a kizárólagos szoptatást. Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén (azaz allergia megelőző) tápszerek javasoltak. Tápszeres babáknál a 4. és a 6. hónap között, szoptatott csecsemőknél a 6. hónaptól javasolt megkezdeni a hozzátáplálást.

A hozzátáplálás időszakában az anyatej védőanyagai segítenek, hogy a kicsi szervezet könnyebben fogadja az új, addig ismeretlen tápanyagot és így csökkenti az allergiás reakció megjelenésének esélyét. Fontos, hogy mindig egy élelmiszerrel bővítsük a gyermek étrendjét és pár napot várjunk, amíg újat vezetünk be. A tünetek jelentkezésekor javasolt a gyermek kezelőorvosát felkeresni.

A tehéntej fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egy éves kor alatt használjunk inkább anyatejet, vagy tápszert. A tojás bevezetésével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy tojássárgáját heti 1-2 alkalommal már 10-11 hónapos korától kaphat a kicsi.

Kinőhető az ételallergia?

Epidemiológiai adatok szerint a négy év alatti gyermekek táplálékallergiájának 5-8 százalékos előfordulása felnőttkorra fokozatosan 2-3,5 százalék körüli értékre csökken, azaz a babák döntő többsége "kinövi" az ételallergiát. Ennek esélye az adott allergénnel is összefüggést mutat.

A táplálékallergia tehát várhatóan a gyermekek 80-90 százalékánál megszűnik, de a későbbi életkorban sajnos fokozott hajlam jelentkezhet légúti allergiás betegségek kialakulására.

tags: #csecsemo #etelallergia #kiutes #hason