A csecsemő és gyermekgyógyász nefrológus feladatai

A nefrológia a belgyógyászat azon ága, amely a vese betegségeivel, működési zavaraival foglalkozik. A gyermeknefrológia a 0-18 éves korosztály vesebetegségeivel, húgyutakat érintő rendellenességeivel foglalkozó tudományág. A nefrológus feladata a kóros állapot diagnosztizálása és kezelése.

Milyen betegségek kezelésével foglalkozik a gyermeknefrológus?

A gyermeknefrológus szakorvos a vesék, illetve a húgyutak belgyógyászati betegségeit orvosolja. Amennyiben az említett szerv nem képes ellátni a feladatát, veseelégtelenségről beszélünk, mely krónikus betegséget követően vagy akut módon is kialakulhat. A felnőtt nefrológiához hasonlóan, a gyermekkori magas vérnyomás kivizsgálása és kezelése is a feladata. A vesebetegség lehet egészen enyhe, esetleg csak laboreltérések utalnak rá; középsúlyos vagy súlyos, amikor már általános testi tünetek is megjelennek; illetve végállapotú, ekkor vesepótló kezelés (dialízis) vagy veseátültetés válik szükségessé.

A nephrológia a vesék, illetve a húgyutak belgyógyászati betegségeivel foglalkozó szakterület. Például, ha egy újszülöttnél vesemedence tágulatot észlelnek, akkor a gyermeknefrológus kezdi el vizsgálni, hogy ennek mi lehet az oka. Szintén a szakterülethez tartozik, ha csecsemőkorban vagy akár később is visszatér a húgyuti fertőzés. Ide tartoznak a hólyagműködési zavarok, a gyakori vizelés, illetve, ha nappal becsöpög a pisi. A vizeletben észlelt elváltozások, például vér vagy éppen fehérje esetén is érdemes felkeresni a gyermeknefrológust.

A vese feladatai

A vesének számos feladata van:

• salakanyagok eltávolítása a vizelettel,
• a szervezet folyadék-, sav-bázis- és ionegyensúlyának fenntartása,
• valamint hormonok (pl. a vérképző eritropoetin, a vérnyomást szabályozó renin) termelése.

Milyen tünetekkel érdemes gyermeknefrológushoz fordulni?

A leggyakoribb, krónikus vesebetegségek kezdetben nem okoznak panaszokat, csupán a vizelet- és vérvizsgálatok kóros eredményei utalhatnak rá. Akut esetben, vagy a krónikus forma előrehaladott szakaszában magas vérnyomás, vérszegénység, hányinger, gyengeség, túlságosan sok, vagy túlságosan kevés vizelet, testszerte kialakuló ödémák, illetve nehézlégzés jelentkezhet. Az alábbi esetekben javasolt gyermeknefrológushoz fordulni:

• Ha a születendő gyermekénél vesefejlődési rendellenességet észleltek: vesemedence tágulatot (pyelectasiát), egy- vagy kétoldali vesecisztát, a vese egyoldali hiányát (veseagenesiát), túl kicsi- vagy túl nagy húgyhólyagot, stb.
• Ha a kisfiának húgyúti fertőzése volt, de még nem történt kivizsgálás hajlamosító tényezők kizárására.
• Ha a kislányánál három éves kor előtt jelentkező húgyúti fertőzés, illetve visszatérő panaszok indokolnak kivizsgálást.
• Ha a gyermeke vizeletében fehérjét, vért, gennyet, kristályokat észleltek.
• Ha a gyermekénél 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak, vagy több, mint öt éve 1-es típusú cukorbetegséggel kezelik.
• Ha a gyermeke laboratóriumi eredményeiben a vesefunkciós értékek (szérum kreatinin, urea nitrogén) eltérést igazoltak.
• Ha a gyermekénél vizenyőt észlelt, különös tekintettel a reggel, a szem körül, vagy bokatájon, hasfalon mutatkozó duzzanatra.
• Ha a gyermekének ún. patológiás törése volt, azaz enyhe fizikai behatásra szenvedett el csonttörést.
• Ha a gyermekének felső légúti hurutot (főleg torokgyulladás) vagy gennyes bőrgyulladást követően vesebetegségre utaló tünetei vannak.
• Éjszakai bepisilés (enuresis nocturna) esetén, ha a gyermek elmúlt 3-4 éves, és a probléma továbbra is fennáll. Az éjszakai bepisilés Magyarországon körülbelül 90.000 kisgyermeket érint, egyaránt lehet szervi és lelki eredetű.

A gyermeknefrológiai kivizsgálás menete és módszerei

A rendelésen első lépésben minden részletre kiterjedően kikérdezésre kerül a pácienst vizsgálatra hozó szülő a kórelőzményről, valamint az aktuális panaszról. Fontos, hogy amennyiben van papír alapú vagy képi dokumentációja a gyermek panasszal kapcsolatos előzményeiről, azt hozzák magukkal a vizsgálatra. Ezt követően történik meg a panasszal érintett terület alapos fizikai vizsgálata.

A kórelőzmények és a panaszok ismeretében a célzott szakorvosi kivizsgálás mellett kiegészítő vizsgálatok is szükségessé válhatnak. A nefrológiai szakvizsgálat célja a húgyutakat és a veseműködést érintő eltérések átfogó kivizsgálása, legyen szó veleszületett rendellenességekről, visszatérő panaszokról vagy szerzett betegségekről.

Szükséges vizsgálatok

A diagnózis pontos felállításához és a kezelés megkezdése érdekében az alábbi vizsgálatok szükségesek:

• Általános vizeletvizsgálat: Információt ad a vizelet összetételéről, kimutathatók kóros anyagok (pl. cukor, fehérje, vér, gennysejtek, különböző kristályok).
• Vérből végzett laborvizsgálatok: A veseműködést legjobban jellemzi az urea-, kreatinin- és GFR-érték.
• Képalkotó vizsgálatok: A veseeltérések legalapvetőbb vizsgálati módszere az ultrahang, ami nagyon sok fontos és pontos információt nyújt a vesék és húgyutak, esetleg egyéb hasi szervek állapotáról. Rutinszerűen a hasi ultrahang használatos a vese megítélésére, ami kibővíthető ún. doppler móddal, amikor a vese ereiben folyó véráramlás is vizsgálható és mérhető. Bizonyos esetekben MR vagy CT vizsgálat is szükségessé válhat.
• Vesebiopszia: Bizonyos esetekben szükség van a veséből vett minta szövettani vizsgálatára a diagnózis pontos felállítása és a kezelés megkezdése érdekében.

A gyermekvesebetegségek kezelése és megelőzése

A vesebetegek kezelése a betegséget kiváltó októl függ. Leggyakrabban gyógyszeres kezelés elegendő, de súlyos esetekben dialízis és veseátültetés is szükséges lehet. Több évtizedes gyakorlati tapasztalat birtokában, a rendelkezésre álló adatok elemzése révén a szülők pontos diagnózist és megnyugtató választ kapnak a csecsemő és gyermek nefrológiai-urológiai eltérésével kapcsolatos teendőkről, az esetleges szövődmények kialakulásának esélyéről, azok felismerési módjáról és terápiájáról.

A fejlődési rendellenességek túlnyomó többsége ártalmatlan, az érintett gyermekek életminőségét, életkilátásait nem befolyásolja.

Fontos hangsúlyozni, hogy sok baj megelőzhető lenne a megfelelően elosztott, bőséges folyadékfogyasztással. Tapasztalatok szerint sem az óvodákban, sem az iskolában nem isznak eleget és rendszeresen a gyerekek. Főként az iskolások között azt is látni, hogy nem szívesen mennek el wc-re, ettől aztán „ellustul” a húgyhólyag, s ez többféle baj forrása is lehet.

Mindenkinek, de különösen a vesebetegségekre hajlamos egyéneknek, évente javasolt a veseműködés rutinszerű ellenőrzése. Ez magába foglalja a húgyúti fejlődési rendellenességek (intrauterin szűrés kapcsán észlelt, posztpartum, szűrővizsgálattal felismert rendellenességek) követését, szükség esetén további diagnosztikai lépések tervezését, amennyiben szükséges a beteg gyermekurológiai/sebészeti tevékenységet folytató intézménybe való irányítása.

tags: #csecsemo #es #gyermekgyogyasz #nefrologus