A várandósság időszaka különleges és sok kérdést vet fel a kismamák számára, különösen, ha munkavállalásról és az ehhez kapcsolódó juttatásokról van szó. Fontos tisztában lenni azzal, hogy miként alakul a táppénz, illetve a gyermekgondozási ellátások rendszere a terhesség alatt és azt követően.
A veszélyeztetett terhesség és a táppénz
Kismamaként, ha az egészségi állapotunk azt megengedi, a terhesség végéig dolgozhatunk. Azonban, ha a munkakör veszélyezteti a kismama és a magzat állapotát, akkor a szülés előtt táppénzre is mehetünk. A társadalombiztosítási szabályok szerint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság. Ebbe beletartoznak a munkaszüneti napok, a heti pihenőnapok, szabadnapok és ünnepnapok is, hosszát azonban befolyásolhatja a táppénz előzmény.
Amennyiben az orvosa keresőképtelennek minősíti veszélyeztetett várandósként, a keresőképtelenség első napjától táppénzre lehet jogosult, amennyiben megfelel a táppénz jogosultsági feltételeinek. A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálása orvosszakmai tevékenység, amelyet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet szabályoz. A háziorvos, aki a keresőképtelenségről dönt, munkakörre állapítja meg a keresőképtelenséget. A „9”-es kódú veszélyeztetett terhesség esetén vizsgálja, hogy adott munkakört el tudja-e látni adott várandós kismama. Az összes körülményt figyelembe véve dönt az orvos, hogy ha az egyik munkakörben keresőképtelen a munkavállaló, akkor egy másik munkakörben - pl. könnyebb fizikai munkában - foglalkoztatható-e.
A táppénz mértéke és számítása
A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, keresetünktől és a havi minimálbér összegétől is. A táppénz napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig az 50%-a. Bármekkora legyen is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét.
A táppénz időtartama függ attól, hogy mennyi a folyamatos biztosítási ideje és van-e táppénz előzménye, vagyis kapott-e az időszakot megelőző egy évben táppénzt. A táppénz összegének kiszámítása egy meglehetősen komplex feladat, az igénylést megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé keresünk 180/120/legalább 30 napnyi tényleges jövedelmet, ezek hiányában a szerződés szerinti bért (legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási idő esetén), az említett biztosítási idő hiányában a minimálbér, vagy 30 napnyi tényleges vagy szerződés szerinti jövedelmet vizsgáljuk. A táppénz mértéke szintén a folyamatos biztosítási időn múlik. Ha rendelkezik legalább 730 napnyi folyamatos biztosítási idővel, a megállapított napi alap 60%-át, ennek hiányában 50%-át kaphatja meg, de maximum a minimálbér kétszeresének harmincad részét, vagyis 2023-ban 15.467 forintot.
A táppénzt elbíráló egészségbiztosítási szerv részére javasolt megküldeni a fizetés nélküli szabadság megszakítását kérő és engedélyező dokumentumot, tekintettel arra, hogy ezen adat nem szerepel a közhiteles nyilvántartásban. Ha a munkavállaló a részére gyermeke nevelése, gondozása céljából engedélyezett fizetés nélküli szabadságának megszakítását kezdeményezi munkába állás végett, az Mt. előzetes bejelentési határidőt jelöl meg. Azaz a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg.
Gyermekgondozási díj (GYED) és táppénz
A gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) igénybevételéhez munkaviszonyának fennállása alatt fizetés nélküli szabadságot kell kérelmeznie, melyre való jogosultságát a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rögzíti. A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ezen túlmenően a gyermek 10. életéve betöltéséig a munkavállalót ugyancsak megilleti a fizetés nélküli szabadság a gyermek személyes gondozása érdekében igénybe vett gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.
Fontos tudni, hogy táppénzt és csecsemőgondozási díjat (CSED) vagy gyermekgondozási díjat (GYED) nem igényelhet egyszerre ugyanabban a jogviszonyban. Ha egy kismama veszélyeztetett terhesként táppénzre kerül, miközben GYED-ben részesül, akkor döntenie kell, melyik ellátást kívánja igénybe venni. Az Államkincstár tájékoztatása szerint lehetséges, hogy a munkáltató által folyósított táppénz és a GYED párhuzamosan is járhat, de ez nagyban függ a konkrét helyzettől és a jogviszonyoktól. Érdemes mindig pontos tájékoztatást kérni az illetékes hivataloktól.
A csecsemőgondozási díjat a gyermek születésétől, vagy a várható születési dátumot megelőző 28. naptól lehet igényelni. A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj lejáratát követő naptól jár.
Fizetés nélküli szabadság és munkába állás
A Munka törvénykönyve (Mt.) rögzíti a fizetés nélküli szabadság igénybevételével kapcsolatos munkavállalói kötelezettségeket is, hogy a munkáltató a munkaerő pótlására megfelelően fel tudjon készülni. Ha a munkavállaló a részére gyermeke nevelése, gondozása céljából engedélyezett fizetés nélküli szabadságának megszakítását kezdeményezi munkába állás végett, az Mt. előzetes bejelentési határidőt jelöl meg. Azaz a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. Azonban a foglalkoztató dönthet úgy a munkavállaló kérésére, hogy a megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30 nap letelte előtt is megszünteti a fizetés nélküli szabadságot. Természetesen ilyen esetben számolnia kell azzal, hogy a táppénzfolyósítás időtartamára kifizetett bruttó táppénz egyharmadát meg kell fizetnie.
Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, nem kell előre bejelentenie a munkavállalónak a visszatérést, a gyermek 3. életévének betöltése után a munkavállaló a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt is jogosult fizetés nélküli szabadságra, a gyermek 10. életévének betöltéséig.
A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni - a gyermek gondozása miatti távollét tipikusan ilyen ok -, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.
A táppénz és a gyermekgondozási ellátások számításának változásai
2015. január 1-jétől egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai. A változások célja, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára.
Az új számítási szabályok szerint megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbség. A nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől. Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.
A csecsemőgondozási díj (korábban terhességi-gyermekágyi segély) megnevezése 2015. január 1-től megváltozott. A 2014. december 31-ét követően született gyermekek esetében már csecsemőgondozási díjat állapítanak meg. A csecsemőgondozási díj (CSED) ugyanazon személyeknek, ugyanolyan jogosultsági feltételek mellett jár, mint korábban a terhességi-gyermekágyi segély.
Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkoztatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása.
A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.
A csecsemőgondozási díj esetében sincs változás a korábbi terhességi-gyermekágyi segély néven megállapított ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében sem (vagyis a csecsemőgondozási díj mértéke 70%).
| Biztosítási idő | Táppénz mértéke |
|---|---|
| Legalább 730 nap | Napi átlagkereset 60%-a |
| Kevesebb, mint 730 nap | Napi átlagkereset 50%-a |
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni.
