A csecsemő- és kisgyermekkor fejlődési sajátosságai

A gyermekek fejlődése az első években rendkívül gyors és látványos. Ezen időszakban minden hónap fontos mérföldköveket hoz, és bár minden gyermek egyedi ütemben fejlődik, vannak általános irányelvek, amelyek segíthetnek megérteni, mire számíthatunk. A csecsemőkor a 8 hetes kortól az 1 éves korig tartó életszakasz, amely során rendkívül nagy fejlődésnek és pszichomotoros érésnek lehetünk szemtanúi a gyermek életében, éppen ezért kiemelt jelentőségű a csecsemő szoros figyelemmel kísért gondozása. A 6 hónap és 3 év közötti időszak az önállóság kialakulásának kezdete.

Az egyéni fejlődés megítélését sok minden befolyásolhatja, pl. a méhen belüli fejlődés, a szülés körülményei, környezeti ártalmak stb. Ezért szeretnénk segíteni, hogy olvasóink magabiztosabban tudjanak dönteni, mi az, ami eltér az általános fejlődési ütemtől, illetve, mit tehetnek a gyermek fejlődésének támogatása érdekében. A fejlődés nyomon követésében az egyik legfontosabb támaszunk, hogy minden életkori szakaszban vannak úgynevezett fejlődési mérföldkövek, melyek a hazai és külföldi szakirodalom által megállapított olyan események, melyeket a legtöbb gyermek megtesz egy bizonyos életkorig (pl. mosolygás, átfordulás, fejkiemelés). A testi fejlettség számos dologtól függ.

A csecsemő táplálása

Az újszülöttek születésük után elvesztik a testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, 1 éves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. Ebben a csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel.

Anyatej

A szülés utáni néhány napban sűrű, aranysárgás színű előtej (kolosztrum) termelődik az édesanya melleiben. Ez koncentráltan tartalmaz fehérjéket és ásványi anyagokat, amelyek az újszülött immunvédelmét erősítik. Napi 100 ml termelődik, ami nem túl nagy mennyiség, mégis kiemelt jelentőséggel bír a csecsemő új környezethez való alkalmazkodásában. Az első napokban tanácsos lehet kiegészítésként cukoroldat vagy tápszer adására is, attól függően, hogy az anyatej termelése hogyan alakul, és a csecsemőnek milyen táplálékigénye van, azonban ehhez mindenképpen kérjen tanácsot védőnőjétől vagy orvosától. Idővel az anyatej összetétele és termelődött mennyisége változik, igazodva a csecsemő igényeihez. Az első hónapokban napi 7-9 alkalommal kell mellre tenni a csecsemőt, de ez a szám csak egy megközelítő érték, fontos, hogy minden esetben a csecsemő igényeihez igazítsuk a szoptatások számát. Az anyatej mennyisége ekkorra már elérheti a napi 700-850 ml-t. A szoptatási idő optimálisan 5-20 perc. Fontos, hogy a táplálás idejének növelésével nem növelhető a bevitt anyatej mennyisége, mivel a csecsemő a szoptatás első pár percében veszi magához az anyatej 80%-át.

Lehetőség szerint törekedni kell az anyatejes táplálásra, mert számos előnyt hordoz magában. Az anyatej: a csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára; védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat tartalmaz); a legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód; változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ; hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, diabétesz, elhízás, magas vérnyomás). Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön a gyermek.

Az első hónapokban érdemes etetés előtt és után megmérni a kisgyermek testsúlyát, annak eldöntéséhez, hogy megfelelő mennyiségű anyatejet képes-e magához venni, és megfelelően gyarapszik-e. A mért adatokat érdemes rendszeresen feljegyezni.

Tápszerek

Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek mellett hamarabb szükséges bevezetni a tápszert a csecsemő életébe. Az anyatejpótló tápszerek készítésekor a gyártók az anyatejhez minél jobban hasonlító összetételű tápszerek létrehozására törekednek. Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizáltfehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni. A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes a gyermekorvos vagy a védőnő tanácsát is kikérni.

Hozzátáplálás

Az esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással. A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára. A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából 1 éves korára teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy- egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra.

A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd még az anyatejes táplálás mellett érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe.

Fejlődési területek 6 hónaptól 3 éves korig

A kisgyermekek fejlődése az első években rendkívül gyors és látványos. Ezen időszakban minden hónap fontos mérföldköveket hoz, és bár minden gyermek egyedi ütemben fejlődik, vannak általános irányelvek, amelyek segíthetnek megérteni, mire számíthatunk. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb fejlődési területeket és az elvárásokat a 6 hónap és 3 év közötti időszakban.

1. Mozgásfejlődés: Az első lépések és motoros képességek fejlődése

A gyermekek mozgásfejlődése a születésüktől fogva fokozatosan halad előre. 6 hónapos korban a baba elkezd hasra fordulni, kúszni, majd lassan mászni. 1 éves kor körül megteszi az első lépéseit, és ettől kezdve egyre biztosabbá válik a járásban. Minden gyermek máskor áll készen az első lépésekre, és ez teljesen normális. Lényeg, hogy figyeljük meg gyermekünk fejlődését és ha jelentős eltérést tapasztalunk keressünk szakembert, aki segít eldönteni, hogy van-e szükség segítségre, fejlesztésre.

A csecsemő motoros fejlődésére számos tényező befolyással lehet. Az azonos korú gyermekek eltérő ritmusban fejlődhetnek, így az egyes mozgások kivitelezéséhez fűzött életkor csak tájékoztató jellegű. Egy 2 hónapos csecsemő a fejét már mozgatja, főleg mozgó tárgyak, emberek irányába, amit a végtagjainak helyzete is követ: amelyik irányba fordul a feje, azon az oldalon a karját és a lábát is kinyújtja, míg az ellentétes oldalon behajlítva maradnak a végtagjai („vívóállás”). 3 hónapos korban hason fekve a fejét képes megtartani, ujjaival játszik. 4-6 hónapos korában képes hasra fordulni, tárgyak után nyúlni. 7-10 hónapos korában kezd el kúszni. Az ujjait egyre ügyesebben használja fogásra. 1 éves korára támaszkodva fel tud állni.

2. Kognitív Fejlődés: Felfedezés és a világ megértése

6 hónapos kortól a babák elkezdenek felfedezni, megérinteni, tapintani és megfigyelni a körülöttük lévő világot. Az első évben a tárgyak felismerése, az okozati összefüggések megértése (pl. ha megnyom egy gombot, az zene szól) rendkívül fontos.

• 6-12 hónap: Egyszerű összefüggések felismerése.
• 1-2 éves kor: A világ felfedezése játékok és tárgyak segítségével.
• 2-3 éves kor: Alapvető problémamegoldó képességek fejlődése, játékokban való szimbolikus gondolkodás.

Ne várjuk el, hogy a gyermek hosszabb időt koncentráljon egy dologra, mivel figyelmük rövid, és gyorsan változtatnak érdeklődésük tárgyán.

3. Nyelvi Fejlődés: Az első szavak és a kommunikáció fejlődése

A nyelv és a kommunikációs készségek fejlődése lenyűgöző változásokon megy keresztül ebben az időszakban. 6 hónaposan a baba gőgicsél, később egyszerű szavakat mond, mint „mama” vagy „papa”.

• 6-12 hónap: Első szavak megjelenése.
• 1-2 év: Egyre több szó használata, egyszerű mondatok alkotása.
• 2-3 év: Összetettebb mondatok, beszédértés javulása, kérdések feltevése.

Ne erőltessük a beszédet. Vannak gyermekek, akik később kezdenek beszélni, de ez nem feltétlenül jelent problémát. A nyelv megtanulása a csecsemők számára azonban több, mint a gügyögés, vagy az egyszerű szavak kimondása, mint pl. mama, baba. Kialakul az úgynevezett „jelbeszéd” pl.

4. Szociális és Érzelmi Fejlődés: Kapcsolatok és érzelmek kialakulása

A gyermekek érzelmi és szociális fejlődése ebben az időszakban nagyban befolyásolja későbbi társas kapcsolataikat. 6 hónapos kortól kezdik felismerni a közeli embereket, és kötődni hozzájuk. Ebben az életkorban a gyermekek még önmagukra koncentrálnak, és csak később tanulják meg a szociális szabályokat.

A csecsemők a szociális és érzelmi fejlődésük részeként kialakítják a szeretet és a bizalom kötelékeit a szüleivel és másokkal egyaránt. Az, hogy a szülők hogyan ölelik vagy fogják meg, illetve hogyan játszanak csecsemőjükkel, megalapozza a gyermek-szülő kapcsolatot, illetve a későbbi társas kapcsolatait.

Egy bölcsődei nap során figyelünk a gyerekek egymással történő interakcióik fejlesztésére, közös tevékenységek bevonásával, kedves és figyelmes szavakkal igyekszünk megértést adni a gyermekeknek az egymás iránti kölcsönös odafigyelés fontosságára. Sokszor alakulnak ki nálunk barátságok, természetesen a nagyobbacska gyermekeknél. A társas kapcsolatok erősítésére szervezünk családi programokat is, hogy ezzel is elősegítsük a társas kapcsolódások mintáját, helyet és időt teremtve ennek a gyerekek számára.

5. Önállóság Fejlődése: Az első lépések az önállóság felé

A 6 hónap és 3 év közötti időszak az önállóság kialakulásának kezdete. A szobatisztaság és az öltözködés önállóan való elsajátítása időt és türelmet igényel.

Kisgyermeknevelőink segítik a gyermekek önállóságra nevelését azáltal, hogy teret adnak nekik a napi négyszeri étkezések alkalmával (is) az önálló evőeszköz használatra, a tányér és pohár elpakolásának rendszerességével. Napirendünk része, hogy mindenki maga után pakolja el a tányérját, poharát illetve dobja ki a szemetesbe a szalvétáját. Gyermekek számára kialakított kis wc-inket előszeretettel használják a nagyobbacsak gyerekek, napi rendszerességgel felkínáljuk a lehetőséget, hogy udvarra menetel előtt, alvás előtt próbálkozzanak meg a mosdó használattal, ezzel is segítve az óvoda érettségre nevelést.

A 6 hónapostól 3 éves korig tartó időszak a legmeghatározóbb szakasz a gyermek fejlődésében. Fontos, hogy a szülők és gondozók támogassák a kicsik természetes fejlődési ritmusát, anélkül, hogy sürgetnék őket.

A csecsemő súly- és hosszfejlődése

A csecsemők súlyát féléves korukig kéthetente, majd havonta mérik a súlyfejlődésük nyomon követése érdekében. Féléves és egyéves koruk között kéthavonta, az első születésnapot követően pedig már csak háromhavonta. A súlyfejlődés ütemének megállapítására percentilis görbéket alkalmaznak. Ennek segítségével pontos kép kapható arról, hogy gyermek súlya hogyan viszonyul azonos nemű kortársai súlyához képest, illetve hogy a rendszeres mérések értékei milyen tendenciát mutatnak.

A csecsemő testsúlyára több tényező is hatással van: genetika - a szülők testi adottságai (testsúly, magasság); a gyermek születési súlya; az anya táplálkozása és életmódbeli szokásai - a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára; a gyermek neme - a fiúk általában nagyobb súlyúak; a csecsemő egészsége - veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát. Vannak időszakok, amikor a csecsemő testsúlya hirtelen, szinte egyik napról a másikra gyarapszik, vagy a növekedés lelassul.

Ennek számos oka lehet: a gyermek többet alszik, és ritkábban eszik; az anya vagy a csecsemő megbetegszik; az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is; fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat; fokozott figyelemmel kísérendő az anyatej melletti fokozatos hozzátáplálás, mivel az élelmiszerekkel történő étrend-kiegészítéssel addig ismeretlen emésztőrendszeri problémákra (enzimhiány, ételallergia) derülhet fény.

Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A hossznövekedés megítélésére szintén percentilis görbéket alkalmaznak, amellyel figyelemmel követhető, hogy miként alakul a gyermek hossza a vele azonos korban lévő, azonos nemű társaihoz képest, valamint a rendszeres vizsgálatokból kapott tendencia alapján nyomon követhetjük növekedésének ütemét is. 3-6 havonta érdemes fekve megmérni a gyermek hosszát. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet. A gyermek hosszát befolyásolhatják öröklött tényezők (az anya és az apa testmagassága), illetve a táplálkozás és számos hormonális tényező (pl. a növekedési hormon szintje) is.

Mikor forduljon orvoshoz?

Beszéljen a védőnővel, illetve a háziorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet. A mellbimbók eleinte érzékenyek lehetnek, de a legtöbb nőnél nem jelentkeznek komoly panaszok. Az anyák egy részénél emlőgyulladás (masztitisz) alakulhat ki, ami a mellek fájdalmával, esetleg lázzal jár. Ilyen esetben fontos, hogy az anya megpróbáljon minél gyakrabban szoptatni, illetve szükség esetén fejni az emlőket, de ha a tünetek nem múlnak el, vagy rosszabbodnak, akkor mindenképp kérjen segítséget háziorvosától vagy kezelőorvosától.

Feltétlenül forduljon a házi gyermekorvoshoz, , amennyiben gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben) vagy ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás, hasfájás, hasmenés jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal.

Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, de ha az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, mindenképp forduljon házi gyermekorvosához: a babának nem javul a fejtartása; nem reagál a hangos zajokra; nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja, és másokra sem; nem követi a szemével a mozgó tárgyakat; nem játszik a saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat.

Szűrővizsgálatok és védőoltások

A kisgyermek egészségével kapcsolatos adatokat, információkat a „Gyermek egészségügyi kiskönyvébe” jegyzi fel a védőnő és a gyermekorvos. Ezt születéskor kapja a család, és minden orvosi és védőnői találkozáskor magukkal kell vinniük. Egy hónapos, majd két, három, négy, hat, kilenc és tizenkét hónapos korban történnek a szűrővizsgálatok, amelyeket státuszvizsgálatoknak is neveznek. Ezek során a gyermekorvosi rendelőben felmérik a kisgyermek általános állapotát, különös tekintettel az alábbiakra:

• Mérések: Megmérik a csecsemő súlyát, hosszát, fejkörfogatát (ezek elsősorban védőnői szűrővizsgálatok).
• Fej: Az orvos áttapintja a csecsemő koponyáját, megvizsgálja a kutacsok záródását. A kutacsok kidomborodása, besüllyedése, illetve záródásuk elmaradása különböző kórfolyamatok jelzői lehetnek. A kiskutacs (a fej hátsó részén helyezkedik el) általában a második és harmadik hónap között záródik, a nagykutacs (a fejtetőn elöl helyezkedik el) akár 18 hónapos korig nyitva maradhat.
• Fülek: Az orvos fültükörrel megnézi, hogy van-e folyadék vagy bármilyen gyulladás a csecsemő hallójárataiban, illetve megvizsgálja a baba reakciót különböző hangokra - többek között az édesanyja hangjára.
• Szemek: Az orvos szemtükörrel ellenőrzi a csecsemő szemeit, szemmozgását.
• Száj: Szájpadhasadékok felderítésére alaposan áttekinti a szájüreget, megvizsgálja, nem található-e szájpenész a baba szájában. Későbbi státuszvizsgálaton rákérdezhet, hogy a baba nem nyáladzik-e, vagy nem rág-e többet, mint korábban. Ezek a fogzás jelei is lehetnek.
• Bőr: Az orvos ellenőrzi az esetleges anyajegyeket és kiütéseket.
• Szív és tüdő: Fonendoszkóppal meghallgatja a baba mellkasát és hátát. Légzési nehézség, kóros légzési hangok és szívzörej esetén további vizsgálatokat javasol.
• Csípő: 4 naposan, 4 hetesen és 4 hónaposan is történik csípőficamszűrés.
• Has: A baba hasának óvatos betapintásával a különböző szervek kóros megnagyobbodása, egyes daganatok és hasi érzékenység vizsgálható.
• Nemi szervek: A gyermekorvos kiszűrheti a csomókat, gyulladást, a nemi szervek különböző fejlődési rendellenességét, illetve fiúknál a rejtettheréjűség vizsgálata is megtörténik.

A tuberkulózis (tbc) elleni védőoltást már újszülöttkorában, a szülészeti intézményben megkapja. A diftéria (torokgyík), a pertusszisz (szamárköhögés), a tetanusz (merevgörcs), a polio (gyermekbénulás) és a légúti rendszert támadó kórokozó (Haemophilus influenzae) elleni védőoltást 2, 3 és 4 hónaposan kapja meg.

Szülőként nagy figyelmet fordítunk gyermekünk mozgásfejlődésére, értelmi vagy szociális fejlődésére. Örömmel tölt el minket mi mindent tud már, miben lett ügyesebb, okosabb, mennyi barátja van. Azonban sokkal kevesebbet foglalkozunk az érzelmi fejlődésükkel, pedig ez nem csak ahhoz járul hozzá, hogy jobban viselkedjenek vagy, hogy empatikusak legyenek, hanem ahhoz is, hogy boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak legyenek.

tags: #csecsemo #eletkori #sajatossagai