Szülőként különös izgalommal figyeljük, ahogyan kisbabánk folyamatosan változik és növekszik. A kisbaba születésekor csak néhány létfontosságú reflexszel és készséggel rendelkezik, utána azonban hihetetlenül gyorsan tanul. Pár napja még selymes és pihe-puha volt a kicsi bőre. Mára viszont itt-ott kipirosodott, elkezdett hámlani, és még be is gyulladt néhány területen.
Az újszülött bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. A csecsemő bőre érzékenyen reagálhat a hidegre és a szélre. A speciálisan a kisbabák számára kifejlesztett krémek, amik védik a bababőrt a hideg és szél irritáló hatása ellen, rendkívül zsírosak, és használatuk segít megelőzni azt, hogy a csecsemő bőre télen szárazzá és érdessé váljon. Egy zsíros és tápláló összetevőkben gazdag ajakápolóval védhetjük a szájacskáját.
Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja (vernix caseosa). Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. Közvetlenül a szülés után az újszülöttet fehéres zsiradék borítja, a magzatmáz, amitől a gyermek furcsa „összekencélt” benyomást kelt. A zsiradék orvosi neve - vernix caseosa,- túróra (kazein) emlékeztető halmazállapotát emeli ki. Lehámlott bőrpikkelyekből és faggyúmirigyek olajos váladékából áll össze. A magzatmáz védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Ezért egyes helyeken nem is távolítják el, hanem kivárják, míg a szülés után két, három nappal eltűnik.
A csecsemők és a gyermekek leggyakoribb bőrbetegsége, világszerte a kicsik 10-20 százalékát érinti. A csecsemőkori ekcéma tünetei már a 2-3. hónap során megjelenhetnek. A bőrjelenség hátterében genetikai okok is állhatnak, de olyan környezeti faktorok is kiválthatják, mint az állatszőr, a házipor és az allergének. Kezdetben piros foltok keletkeznek a baba fejbőrén, amit később nedvedződő hólyagocskák megjelenése és viszkető hámló foltok kialakulása követ. Az ekcéma kiterjedhet az arcra, a szemöldökökre és a pelenka fedte területekre is. A kezeléséről tanácsos konzultálni a gyermekorvossal. Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek. Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza. Bizonyos rendszabályok betartása ebben sok segítséget nyújthat. A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából úgynevezett. antihisztamin hatású gyógyszereket használunk. Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.
A csecsemő akne egy ártalmatlan bőrjelenség, ami a csecsemők 20 százalékát érinti, és jellemzően 2-6 hetes koruk között jelentkezik. A bőrproblémát az okozza, hogy a születés utáni hormonális változások következtében eltömődnek a baba bőrének pórusai. Ennek következtében az arcbőrén és - ritkábban - a teste egyéb részein kis fehéres-sárgás közepű pattanások alakulnak ki. A csecsemő akne nem viszket és nem fáj, és magától el is múlik. Ilyenkor ajánlott a puha bababőrt vízzel gyengéden tisztítgatni, majd pedig megszárogatni. A pattanásokat ne nyomjuk ki, különben gyulladás alakulhat ki. Ebben az esetben az aknét - orvossal egyeztetve - körömvirág tinktúrával vagy anyatejjel kezelhetjük.
A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”. A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal. A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát. lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól. Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk. Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem. A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő. Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.
A pelenkakiütés (pelenkadermatitisz) a széklet, vizelet okozta felmaródás vagy új pelenka irritációja következtében megjelenő bőrpír, ami meleg tapintatú, fájdalmas. Célszerű elhagyni az illatos törlőket, csak tiszta vízzel tisztítani a területet, lehetőség szerint sokat szellőztetni a baba fenekét. Kezelése hámosító kenőccsel történik.
A koszmó kialakulásának hátterében a hormonális változások okozta fokozott faggyútermelődés áll. Általában a baba világrajövetele utáni napokban jelenik meg a fejbőrön sárgás-fehéres, pikkelyes hámló plakkok formájában, amik zsírosak és puhák, majd pedig maguktól eltűnnek. A kisbabát nem zavarja, mert a koszmó se nem fáj, se nem viszket. A koszmót mi magunk is eltávolíthatjuk, méghozza úgy, hogy gyengéden bedörzsöljük az érintett részeket illat- és tartósítószermentes babaolajjal. Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.
A tejkiütés: A csecsemő arcán, nyakán, mellkasa és háta felső részén jelentkező, általában 3-4 hetes korra tetőző bőrtünetek, melyeket apró, kiemelkedő, szórványos vagy összefolyó piros göbcsék jellemeznek. Oka az anyatejes táplálás során (innen a neve) átkerülő anyai hormonok, illetve az újszülött éretlen bélrendszere, amiatt tápszeres babáknál is megfigyelhető.
Melegkiütés: Láz, párás, meleg környezet hatására a verejtékmirigyek kivezető nyílásában a szaru megduzzad és akadályozza a váladék elfolyását. Ennek eredményeképpen a nyak, tarkó, mellkas területén és a hajlatokban jelentkező, apró pöttyös bőrtünet, ami olykor viszket is.
A tejeskávé folt: Alig észrevehető néhány centiméter nagyságú, egyenetlen körvonalú világosabb folt/foltok testszerte.
A mongofolt egy anyajegy féleség, azoknál fordul elő gyakrabban akiknek sötétebben pigmentált a bőrük. Leggyakrabban az ágyék, - keresztcsonttájon észlelhetők.
A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínűkön apró, vörös csomók jelenhetnek meg.
A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát, vénát tartalmazhatnak. Ezek a tumorszerű fejlődési rendellenességek alkotják a csecsemő-gyermekkori daganatok legnagyobb csoportját. Keletkezésük pontos oka nem ismeretes. Valószínű, hogy genetikai és környezeti tényezők együttes hatása következtében jönnek létre. Leggyakrabbak az úgynevezett kapilláris hemangiómák. Ezek közül is leggyakrabban a szederszerű hemangiómák fordulnak elő, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Leggyakrabban a fejen fordulnak elő. Ezek többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az első 3-5 hónapos korban növekednek, 6-12 hónapos kor között növekedésük általában stagnál, majd ezt követi fokozatos visszafejlődésük. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek. Kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes. Jó, és a szülők számára megnyugtató módszer a visszafejlődés megfigyelésére diagram készítése, pl. A terápiás eljárások között szerepel a visszahúzódás meggyorsítására lézer, vagy a krio (fagyasztás) terápia. Ezt elsősorban kozmetikai szempontok miatt alkalmazzuk. A hemangiómák, ha „rossz” helyen találhatók (pl.:háton, állandó nyomásnak, irritációnak van kitéve) vérezhetnek, kifekélyesedhetnek.
Impetigo (ótvar): Baktériumok okozzák (Staphylococcus, Streptococcus). Főleg az arcon, az orr és fül körül, a szájzugokban és a hajas fejbőrön zavaros tartalmú gennyes hólyagocskák (pustula) jelennek meg, melyek kifakadása után erősen váladékozó hámhiányos, vörös terület figyelhető meg, melynek a tetején sárga vagy sárgásbarna pörk képződik. A pörk nehezen eltávolítható, helyén kerek, fénylő, nedvező hámfosztott terület marad, mely vérezhet. Az elváltozások viszketnek, és a vakarással a kórokozó könnyen átvihető egyéb bőrfelületekre, így nagyon gyorsan terjed a testen és más személyre is.
Csalánkiütés (urticaria): piros, viszkető, kiemelkedő, ujjbegynyi vagy összefolyó kiütések. Hirtelen kezdet, testszerte terjedés és viszketés jellemzi. Ellátása helyileg ható antihisztamin gél (Fenistil), szájon keresztüli antihisztamin (Fenistil csepp, Cetirizin csepp...), esetleg szteroiddal történik.
3-napos láz (roseola infantum, exanthema subitum, hatodik betegség): Humán Herpesvírus 6 okozza. 3-4 nap magas láz után testszerte kiütések, melyek mellett még torokfájás, orrfolyás, enyhe köhögés vagy gyomorfájás, hányás és hasmenés is jelentkezhet. A kiütések a mellkasonm hason, háton és a nyakon kezdődnek, de átterjedhet az arcra és a végtagokra is.
Skarlát: Torokfájás, mandulagyulladás mellett a nyakon, arcon kezdődő majd testszerte megjelenő apró gombostűfejnyi kiütések,. A száj környéke sápadt! A nyelv ún. málnanyelv formát ölt. A tünetek után 2-3 héttel kéz és láb hámlása valamint a körmök leesése előfordulhat.
Rózsahimlő (rubeola): hőemelkedés, fejfájás, majd fül mögött duzzadt nyirokcsomók vezetik be a tüneteket. A kiütések ugyancsak a fül mögött, majd az arcon jelentkeznek, apró, rózsaszínűek, majd a test többi részére terjednek. 3 nap alatt elmúlik. Oltás van ellene!
Ötödik betegség (erythema infectiosum, lepkehimlő): Parvovírus B19 okozza. Élénkvörös, meleg tapintatú, kidomborodó foltok az arcon (mint egy pofon lenyomata). Átterjed a karokra, törzsre, combokra, fenékre, akár 3 hétig megjelenhet. Speciális kezelése nincs.
Bárányhimlő: Törzsön, arcon, csoportosan megjelenő apró kiütések, melyek a hajas fejbőrön, szájnyálkahártyán és a nemi szerveken is lehetnek. Hólyagosak, majd kifakadnak, pörkösödnek, heget képezhetnek. Speciális kezelése immungyenge személyeknek szükséges (acyclovir), egyebekben hűsítő habok, vizes lemosás alkalmazható.
Kéz-láb-száj- betegség: A Coxsackie vírus okozza. Parányi fekélyek, hólyagok az ajkakon, nyelven, ínyen és a szájnyálkahártyán. Kicsi, kerek, pirosas papulák, melyek vörös udvarral körülvett szürkés hólyagokba mennek át, majd 2 nappal később a tenyéren és a telpon jelennek meg. Hőemelkedés, láz társul.
Rüh (scabies): Hajlatokban, ujjak között, csuklón, végtagokon jelentkező, erősen viszkető elváltozás. A rühatka átfúrja magát a bőr felső rétegein és allergiás reakciót provokál. Vakarásnyomok láthatók, éjszaka kifejezettebb tünetek lehetnek.
Ágyi poloska: Éjszaka támadnak, nehéz őket kiírtani. Csoportosan, apró, viszkető piros pötty, körülöttük hólyag lehet.
Agyhártyagyulladás: magas láz, hányás, rossz általános állapot mellett megjelenő apró, tűszúrásnyi bevérzések testszerte, melyek súlyos esetben összefolyó bíborvörös foltokká olvadnak össze. Az üvegpohár tesztre a kiütés NEM halványodik el.
A csecsemőkori csípőeltérések egyike a csípőficam, amely a könnyen felismerhető abból, hogy például a combokon aszimmetrikusak a bőrredők. Ez a tünet azonban egy másik csípőeltérésnek is jele lehet, ez pedig a csípődiszplázia. A csípődiszpláziánál a medence ízvápának része elmarad a fejlődésben, formája túl lapos. A csípőficam elsősorban lányoknál fordul elő, de a betegség oka egyelőre nem ismert. Mind a két betegségre jellemző, hogy minél korábban ismerik fel a betegséget, annál eredményesebb a kezelése. Gyanús jel lehet, ha a combokon, térdhajlatban, farpofákon, a két alsó végtagon vagy a lágyékhajlatokban a redők nem egyformák, nem azonos az elhelyezkedésük, a hosszúságuk. Az is jele lehet a csípőficamnak, ha az egyik, vagy mindkét alsó végtag kifordult helyzetben van. A diagnózis felállításához alapos fizikális és ultrahang vizsgálat is szükséges lehet.
Nem tudni, hogy a csípőproblémák miért alakulnak ki. Az mindenesetre biztos, hogy gyakrabban fordul elő lányoknál, első gyermeknél, farfekvéses babánál, nagy születési súlyú babáknál, kis mennyiségű magzatvíz esetén, valamint öröklődik.
Csípőficam esetén Pavlik-kengyel viselését szokták javasolni, műtétre ritkán kerül sor.
A 3 hónapos kötelező ortopédiai csípővizsgálat során, amikor azt a feladatot kapja a szülő, hogy tornáztassa a baba csípőjét naponta többször, ez egy viszonylag egyszerű feladatnak tűnik.
- Az ortopéd orvos csípőtornát javasol (a csípőtorna lazítja az izmokat, növeli a csípőízület mozgásterjedelmét és segíti az egészséges combfej növekedését.
- Terpesz pelust javasolt viselni (Több féle terpesz pelus kapható, de mindegyiknek az a célja, hogy a baba csípője minél nagyobb terpeszben/abdukcióban legyen.
Fontos a rendszeres ortopédiai vizsgálat, a helyes gyógytorna betanulása és nem utolsó sorban megtanulni a helyes mindennapi testhelyzeteket.
