Csecsemő bukás és reflux: mikor aggódjunk és mit tehetünk?

A csecsemőkori bukás gyakori és általában ártalmatlan jelenség, amely a legtöbb szülőt aggodalommal tölti el. Fontos azonban megkülönböztetni az egyszerű bukást a hányástól és a reflux betegségtől, amelyek súlyosabb következményekkel járhatnak. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a bukás és a reflux okait, tüneteit, valamint tanácsokat adunk a megelőzésre és kezelésre, gyermekorvos szakértőnk segítségével.

Miért bukik a csecsemő?

A csecsemők nagy része szokott olykor-olykor bukni szoptatás után, ez teljesen természetes, nem kell tőle megijedni. A bukás NEM EGYENLŐ a hányással, és NEM EGYENLŐ a sugárhányással. Azért fontos ezt tisztázni, mert sokszor találkozunk kórházba berohanó szülőkkel, karjukban az újszülött vagy néhány hetes babájukkal, hogy „sugárban hány a kisbabám”- holott erről szó sincs, sőt, még csak hányásról sincs szó - „csupán” bukásról.

Az „egyszerű” bukás úgy néz ki, hogy a baba etetés után, büfiztetéskor kisebb-nagyobb mennyiségű tejet vagy tápszert öklendez vissza, ami a mami (vagy a lelkesebbek közé tartozó segítőkész apuka) vállán, hátán, vagy a földön landol. Akár minden egyes etetés után megtörténhet. A bukás „csak úgy” kijön, taccs és kész. A bukás „csak úgy” kijön, taccs és kész.

A bukás oka a reflux (tudományos nevén a Gastro-oesophagealis reflux, GOR, de elég, ha csak azt jegyzed meg, hogy reflux). Ez nem más, mint hogy a gyomortartalom visszacsorog a nyelőcsőbe, és ez úgy jelenhet meg, hogy a baba szoptatás/etetés után kisebb-nagyobb mennyiséget öklendezik vissza. Egyszerű refluxnak is hívjuk, mely tüneteket nem okoz, tehát nem ártalmas.

A bukásnak amúgy több oka van. A legbanálisabb, hogy a baba sokat és mohón eszik, hirtelen nagyobb mennyiséget, így a tej vagy tápszer egy része egyszerűen „visszajön”. A másik az éretlen gyomor-és bélrendszerben keresendő: a nyelőcső és a gyomor között lévő záróizom még nem működik megfelelően, így a gyomor telítődése mintegy visszanyomja a tejet a nyelőcsőbe, és ez „köszön” vissza bukás formájában. Aztán a gravitáció sem tud sokat segíteni a táplálék lejutásában, hiszen a baba napjai nagy részét vízszintesben tölti, alvással.

A legtöbb ilyen epizód rövid és egyéb tünettel nem jár. Az esetek többségében a probléma kialakulása a nyelőcső záróizmának késleltetett fejlődésével függ össze. A bukások általában nem vetik vissza a csecsemőt a fejlődésében, sőt gyakran éppen a „nagyevő, mohón szopó” csecsemők nyelnek levegőt és a fölösleges mennyiséget bukják ki. A bukás mennyisége általában sokkal nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában.

Bukás vagy hányás?

Sok szülő számára - néha a második vagy harmadik gyereknél is - nehézséget okoz eldönteni, hogy a egy adott esetben bukásról vagy éppen hányásról van szó. Fontos különbséget tenni a bukás, hányás és sugárhányás között, hiszen a hányás súlyos következményekkel járhat, a sugárhányás meg egyenesen életveszélyes betegség tünete lehet.

• Bukás: A még meg nem emésztett táplálék távozik, közvetlenül evés után, így a színe fehér. A bukások során a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, a hányás ezért rendszerint az étkezés utáni első két órában jelentkezik.
• Hányás: Az első hónapokban a hányást különböző táplálkozási problémák okozzák, ám az is lehet, hogy egyszerűen csak túlságosan tele van a baba hasa. Ha vért veszel észre a hányásban, nem kell egyből megijedni. Ez annak is lehet a következménye, hogy túl nagy erővel folyik vissza az étel és kisebb irritációkat okoz a nyelőcsőben, a baba szájában van egy seb, vagy ha az utóbbi 6 órában folyt az orra vére. Mindenképp szólj az orvosnak, ha a véres hányás nem akar múlni, vagy ha a mennyisége nő.
• Sugárhányás: Bár szoptatott csecsemőknél ritkán figyelhető meg, az újszülött rendszeres sugárban hányása a pilorus sztenózis tünete lehet, egy olyan gyomorproblémáé, melyet műteni kell. Fiúknál négyszer gyakoribb, mint lányoknál, a tünetek általában 3 és 5 hetes kor közt jelentkeznek. Ha a baba gyomra megtelik, kis idő múlva rögtön hánynia kell, elveszítve ezáltal az összes magához vett táplálékot.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A betegség akkor áll fenn, ha maga a reflux ismétlődik, naponta többször is előfordul. További intő jel lehet a fejlődés stagnálása vagy a testsúly csökkenése, valamint bizonyos kísérő tünetek, például légzési szabálytalanság, fulladásos köhögés, fülgyulladás. Ilyen esetben mindenképpen tanácsos konzultálni egy gyermekorvossal, aki segíthet eldönteni, hogy a tünetek kórósnak minősülnek-e, valamint szükség esetén további vizsgálatokat végez a gyermeken.

Szövődményes reflux betegségről beszélünk abban az esetben, ha a csecsemő nagy mennyiséget bukik vissza, vagy napi többször nagyobb mennyiségeket hány. Ha nagy az elvesztett táplálék mennyiség, akkor a gyermek a súlyfejlődésben elmarad a korcsoportjától, sírósabb, nyűgösebb lehet, fájdalmassá válik a nyelés, az evést elutasítja, evés alatt ív alakban megfeszíti magát. A hányadékban vér található, gyakori köhögés jelentkezik, vérszegénység, vitaminhiány is kialakulhat. Szövődményes reflux orrmelléküreg-gyulladást és tüdőgyulladást is okozhat.

Amikor egyéb tünetek is társulnak a rendszeres bukásokhoz, akkor már GOR (Gastro-oesophagealis reflux) betegségről beszélünk. Erre a koraszülötteknél gyakrabban előforduló betegségre azért kell odafigyelni, mert a visszacsorgás ebben az esetben súlyosabb tüneteket is okoz. Első lépésben megáll a súlygyarapodás, hiszen a baba több tápanyagot öklendez vissza, mint amennyi szükséges a normális fejlődéséhez. Szintén jellegzetes tünet, hogy etetés közben a baba sírni kezd, feszeng, megfeszíti a testét, és abbahagyja az evést - mindez a társuló nyelőcsőgyulladás következménye.

A refluxról jelenleg rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy a reflux vizsgálata vagy kezelése 12 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében csak akkor kívánatos, ha a bukás lassú gyarapodással, súlyvesztéssel, súlyos fulladással, tüdő-megbetegedéssel vagy más komplikációval társul. Amikor a reflux lehetősége felmerül, sok esetben az orvos először különböző refluxellenes készítményekkel próbálkozik (anélkül, hogy vizsgálatokat végezne), hogy lássa, a készítmények javítanak-e a baba állapotán.

Mit tehetünk a bukás ellen?

Az első és legfontosabb, hogy etetés után (vagy akár közben is) alaposan büfiztesd meg, majd még egy darabig tartsd a babád félig ülő helyzetben (hordozóban például). Éjszaka fektesd a jobb oldalára egy ék alakú párnára, ami a hátát kicsit ülő helyzetbe emeli, így csökkenti a visszacsorgás esélyét - de ezt mindenképpen beszéld meg előtte a gyerekorvosotokkal, aki megmutatja a helyes technikát (és előtte megvizsgálja a kisbabád és kizárja a komolyabb betegségeket)! A hason fekvést kerülni kell, nehogy a visszabukott tápszer a baba orrába menjen és azt aspirálja.

Ha cumisüvegből táplálod gyermekedet, alaposan vizsgáld meg, hogy a cumi megfelelő és nem ereszti-e át túl gyorsan a táplálékot. Ebben az esetben az is segíthet, ha kisebb mennyiségű, de gyakoribb táplálásra állsz át. Törekedjünk arra, hogy inkább többször kis mennyiséget egyen a gyermek.

Szoptatott csecsemő esetében javasolt kis mennyiségű sűrítő tápszerrel előetetni, tápszeresek számára vannak eleve sűrűbb antireflux tápszerek. Ha mindezek nem segítenek kellőképpen, a gyerekorvos segít különböző tápláléksűrítők felírásával: az egyszerű reflux ellen jól beválik a sűrített étrend (speciális tápszer vagy anyatejsűrítő). El szokott még hangzani a burgonya-vagy kukoricakeményítővel történő sűrítés, de ezekkel otthon ne kísérletezz, ne kevergesd magadtól a kisbabádnak!

A friss szakmai álláspont szerint a bél baktérium összetétele a bukásokra is hatással van, ezért a kedvezőbb bélflóra kialakítása érdekében jól megválasztott probiotikumot is adhatunk. Gyógyszeres kezelés csak szövődményes reflux betegség esetében szükséges.

A Cseppke nyálfogó babasál a csecsemőkorban sorozatosan előforduló bukás és a fogzás miatti nyálzás felfogására szolgál.

Homeopátiás szerek bukás ellen

A homeopátia is kínál megoldásokat a csecsemőkori bukás kezelésére, figyelembe véve a baba egyéni tüneteit és habitusát. Fontos azonban, hogy homeopátiás szerek alkalmazása előtt mindig konzultáljunk orvossal vagy homeopátiás szakemberrel.

• AETHUSA 9-15 CH: Napi 1-2x5 golyó. Anyatej fogyasztásakor heves hirtelenséggel, nagy erővel nagy mennyiségű hányás, nagy savanyú rögök ürülnek. Utána fáradtság, aluszékonyság figyelhető meg.
• ANTIMONIUM CRUDUM 9 CH: Napi 2x5 golyó. Nagyevő, mohó, rosszkedvű, ingerlékeny csecsemő, akinél evés utáni hascsikarás jelentkezik, amit a bukás nem enyhít. Nyelve vastag fehér lepedékkel bevont, a hányadék ételmaradékot tartalmaz. A baba sokat böfizik, nagyon gázos.
• ARGENTUM NITRICUM 9-15 CH: Napi 1-3x5 golyó. Türelmetlen, ideges, gyorsan evő csecsemő. Evés után bélgázosság, fájdalom, böfögés kíséretében jelentkezik a bukás. Hajlama van hasmenésre; széklete darált spenótra emlékeztetően zöldes.
• IGNATIA AMARA 9-15 CH: Naponta 2x5 golyó - az anyának! Ha az édesanya szorongó, túlérzékeny. A betegnél torok- és gyomorszorító érzés jelentkezik, amely sóhajtásra, figyelemelterelésre javul.
• NUX VOMICA 9 CH: Napi 1-2x5 golyó. Nagyevő, ingerlékeny, türelmetlen csecsemőnél alkalmazható, ha étkezés utáni fájdalom, bélgázosság, bélkorgás jellemző. A bukás rögvest evés után, illetve felböfögést követően jelentkezik, a csecsemő székrekedésre hajlamos.
• SILICEA 9 CH: Napi 2x5 golyó. Az anyatej fogyasztása után mindjárt bukás jelentkezik. A sok bukás miatt akár soványság is lehetséges.

A reflux megelőzése és kezelése

A reflux az 1-2 hónapos babák 50-70%-ánál jelentkezik, ám a gyakorisága minden különösebb kezelés nélkül 6 hónapos korra 25%-ra csökken. Ez a tendencia olyannyira folytatódik, hogy 1 éves korban már csak a babák 5%-a küzd a bukással.

A reflux gyakori koraszülötteknél (az éretlen szervrendszerek miatt, koraszülöttségükből fakadóan), és olyan babáknál, akiknek egyéb egészségügyi problémáik is vannak. Családi hajlam is valószínűsíthető a refluxnál. A legújabb kutatások során ultrahanggal mérték a babák nyelőcsövének hosszát és meglepő eredményre jutottak. A refluxos babák nyelőcsövét rövidebbnek találták, mint a nem refluxos babákét, így a rövidebb nyelőcső is belép a rizikófaktorok sorába.

Táplálkozási tanácsok

Tervezzünk gyakori szoptatást! A kisebb, gyakoribb adagokat könnyebb megemészteni a kisbabának. Igyekezzünk a kisbabát félig ülő vagy teljesen függőleges testhelyzetben szoptatni, vagy dőljünk hátra, hogy a baba rajtunk legyen, pocakja a pocakunkon! Hagyjuk, hogy a baba teljesen befejezze az egyik oldalon a szopást (várjunk, amíg magától elengedi, vagy elalszik), mielőtt a másik oldallal kínáljuk! A túl gyors váltás bukást okozhat.

Szoptass! A reflux ritkább a szoptatott csecsemőknél! Ráadásul a refluxos szoptatott kisbabáknál enyhébb és rövidebb ideig tart a reflux, kevesebb éjszakai kellemetlenséggel, mint a tápszeres babáknál. Csökkentsd vagy szüntesd meg a koffeinfogyasztásodat!

Minden refluxos csecsemő esetében gondolni kell allergiára! A Pediatrics áttekintő cikke (Salvatore 2002) szerint az egy évnél fiatalabb csecsemők refluxos problémáinak mintegy fele visszavezethető a tehéntej-fehérje allergiára. Élelmiszer-érzékenység is okozhat jelentős mennyiségű bukást. A legvalószínűbb kiváltók a tejtermékek (a gyermek vagy az anya étrendjében). További megválaszolandó kérdések: kap-e a baba bármi mást az anyatejen kívül - tápszert, hozzátáplálást (gabonakásákat, pelyheket stb.), vitaminokat (vagy fluoridot, vasat), gyógyszert, gyógynövénykészítményt?

Testhelyzet

A friss tanulmányok keresték a refluxos csecsemőknek megfelelő testhelyzetet. Ezen tanulmányok szerint a baba fejének megemelése nem javított jelentősen az állapoton. Ami valóban javulást hozott, az a baloldalukon fekvés és a hasonfekvés volt! Bár a friss kutatási eredmények nem támasztják alá, hogy érdemes félig fekvő (30 fokban megemelt) helyzetben tartani a kisbabát, ez mégis gyakori ajánlás maradt.

Sűrítők

A sűrítők csökkenthetik a bukást, de a kutatások nem mutatnak csökkenést a reflux tekintetében (csendes reflux). A sűrítők mellett gyakran tapasztalható evéshez kötődő köhögés, lassabban ürül ki a gyomor, és nő a refluxos esetek, valamint az aspirációk száma. Számos indoka van annak, hogy ne vezessük be túl hamar a gabonaféléket vagy más táplálékokat. Bizonyított, hogy a rizs vagy a gluténtartalmú gabonafélék bevezetése az étrendbe 3 hónapos kor előtt, növeli a gyermeknél az I. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A szoptatási kapcsolat: A korai hozzátáplálás kapcsolatba hozható a korai elválasztódással.

tags: #csecsemo #bukas #hazipatika