A bélgáz a tápcsatornában keletkező gázok és levegő keveréke, képződése a normál emésztési folyamat természetes része. Mindenkinél keletkezik, legtöbbször nem jelez problémát.
A bélgáz fő alkotóeleme 5 szagtalan gáz: nitrogén, hidrogén, szén-dioxid, metán és oxigén. A jellegzetes szagot a kisebb mennyiségben előforduló skatole-, indol- és kéntartalmú vegyületeket tartalmazó gázok adják. A szagért ezek közül is elsősorban azok a kéntartalmú vegyületek okozzák, melyet a bél mikrobiomjához tartozó bizonyos baktériumok termelnek. A bélgáz gyúlékony jellegét a hidrogén és a metán adja.
A vastagbélben élő baktériumok segítik a bélrendszerből közvetlenül fel nem szívódó tápanyagok (elsősorban szénhidrátok) emésztését. Ezek mennyisége változhat az étrend és az emésztőrendszer működése függvényében, becslések szerint 30-150 gramm emésztetlen étel éri el a végbelet szénhidrát formájában minden nap.
Kisebb mennyiségben a gyomorban is keletkezik gáz (mely többnyire böfögés formájában távozik), melynek két fő forrása a levegőnyelés és a normál emésztési folyamat részeként gyomorsav hatására keletkező szén-dioxid. Mivel a gyomorban nem találhatóak emésztést segítő baktériumok, az itt képződő gáz mennyisége kevesebb és szagtalan.
A bélgáz mennyisége
A bélgáz keletkezése természetes folyamat, mégha a rossz helyen vagy időben történő távozás kellemetlenséget is okoz. A legtöbb ember naponta 10-20, átlagosan 14 alkalommal enged ki bélgázt. A normálisan keletkező mennyiség tág, 0,5 és 2 liter között mozog.
A gázképződéssel tünetként járhat a szelek távozásával, böfögéssel, haspuffadásal, esetleg szélgörcsökkel. Míg a szellentés és a böfögés legtöbbször ártalmatlan, a jelentős, feszítő haspuffadás és a görcs már nem normális jelenség.
Nincs ok aggodalomra, ha a bélgáz mennyisége a normál mennyiség körül alakul, többnyire szagtalanul távozik, a mennyiség vagy szag alkalmanként, átmeneti kellemetlenséget okoz, nem okoz jelentős haspuffadást, hasi görcsöt, fájdalmat, nem társul hozzá más emésztőszervi panasz (véres széklet, hasmenés, székrekedés, hányinger) vagy láz.
A bélgázok távozásának visszatartása okozhat kellemetlen panaszokat, fokozza a puffadást és átmeneti fájdalommal is járhat, ugyanakkor önmagában tartós bélkárosodást vagy életveszélyes állapotot nem idéz elő. Megjegyzendő, hogy a bélgáz teljes hiánya sem normális, jelezheti a bélműködés lassulását.
A túlzott bélgázképződés okai
Az emésztőrendszeri túlzott gáz két forrásból származik: megnövekedett gázbevitelből (pl. túl sok levegő nyelése étkezés közben), vagy a végbélben található baktériumok által, melyek az emésztetlen ételeket bontják le.
Levegő nyelés (aerophagia)
Ez akkor fordul elő, ha étkezés közben túl sok levegőt nyel, vagy rossz szokása a tudattalan levegőnyelés. Egyes tevékenységek, mint a gyors ivás, rágógumizás, dohányzás, kemény cukorka szopogatás, szénsavas italok fogyasztása, vagy szorongó emberek esetén a hiperventilláció túlzott levegő nyelést okoz. A legtöbben böfögés útján szabadulnak meg ettől a feleslegesen lenyelt levegőtől, míg a maradék gáz a vékonybélbe kerül. A levegő egy része felszívódhat, ám a maradék a vastagbélen keresztül a végbélbe kerül. A gáz elemzése segíthet eldönteni, hogy azt aerophagia (főleg nitrogén, oxigén és szén-dioxid) vagy baktériumtermelés (elsősorban szén-monoxid, hidrogén, metán) okozza.
Emésztetlen élelmiszerek lebontása
A szervezet nem képes megemészteni bizonyos szénhidrátokat (pl. cukor, keményítő, rost) a vékonybélben, mivel hiányoznak, vagy nem megfelelő számban állnak rendelkezésre a lebontásukhoz szükséges enzimek. Tehát ez a megemésztetlen étel a vékonybélből a vastagbélbe kerül, ahol ártalmatlan baktériumok bontják le, miközben hidrogén, szén-dioxid és az emberek harmadában metán képződik. A legtöbb élelmiszer, mely szénhidrátot tartalmaz, gázosodásra hajlamosít. Ezzel szemben a zsírok és fehérjék csak kevés gázt termelnek.
Élelmiszerek, melyek gázképződésre hajlamosítanak:
- Bab: A bab nagymennyiségű összetett cukrot, raffinózt tartalmaz. Kisebb mennyiségben található a káposztában, kelbimbóban, brokkoliban, spárgában és a teljes kiőrlésű gabonákban.
- Keményítő: A legtöbb keményítő (burgonya, kukorica, tészta, búza) gázt termel a vastagbélben való lebomlás során. A rizs az egyetlen olyan keményítő, mely nem okoz gázokat.
- Fruktóz: Természetes formában található meg a hagymában, articsókában, körtében, és búzában. Édesítőszerként használják a gyümölcslevekben és üdítőitalokban.
- Barna sör és vörösbor
- Szorbit: Ez a fajta cukor természetesen található meg az almában, körtében, őszibarackban, szilvában. A cukormentes rágógumik és diétás termékek édesítésére használják.
- Rostok: Számos élelmiszer tartalmaz oldható és oldhatatlan rostokat. Az oldható rostok könnyen oldódnak vízben, a puha, zselészerű textúrájúak a belekben. Megtalálhatóak a zabkorpában, babban, borsóban, legtöbb gyümölcsben. Nem bomlik le amíg el nem éri a vastagbelet, ahol emésztése gázokat okoz. Az oldhatatlan rostok, lényegében változatlan formában haladnak át a beleken, és elenyésző gázképződéssel járnak. A búzakorpában és egyes zöldségekben találhatóak.
Enzimhiány
A bélgázok másik fontos forrása a laktázhiány (laktózintolerancia), mely hatására a tejtermékekben található laktózt nehezen emészti meg a szervezet. Az effajta puffadás gyakran társul hasmenéssel és görcsökkel, de csakis akkor, mikor a gáz jelentkezik. Mivel az életkor előrehaladtával csökken az enzimszint a szervezetben, az idősebbek egyre nagyobb mértékű bélgáz termelést tapasztalnak a tejcukortartalmú ételek fogyasztása után. Más emésztőenzimek hiánya vagy csökkent szintje is okozhatja az élelmiszer lassú felszívódását, mely növeli a bakteriális tevékenységet. Felszívódási zavarokat okozhat a hasnyálmirigy enzimtermelésének csökkenése, vagy az epehólyag, illetve a bélnyálkahártya problémái.
Bélműködési zavarok
Ha a vastagbélben való átjutás valami oknál fogva lelassul, az lehetőséget biztosít a baktériumoknak a maradék anyag erjesztésére. Ezért ha a bélműködése lelassul, vagy székrekedést tapasztal, ahhoz általában fokozott bélgázképződés és puffadás is járul. A székelési szokások megváltozását eredményezheti életmód eredetű ok és komoly betegség is: a rostokban szegény táplálkozás, paraziták, gyulladásos bélbetegségek, bélelzáródás, pajzsmirigy-alulműködés, narkotikumok használata.
Székrekedés kezelése epesav pótlással
A bélgáz szaga
A keletkező gázok többnyire szagtalan összetevőket tartalmaznak. A bűzös szelek oka többminden lehet:
- Kénvegyületeket tartalmazó ételek: Ilyenek a káposztafélék, hagymafélék.
- Fehérje nagy mennyiségű fogyasztása: Míg a szénhidrátok lebontása többnyire szagtalan gázok képződésével jár, magas fehérjetartalmú étrend (húsok, tejtermékek, tojás) esetén a keletkező gáz mennyisége kevesebb, ám gyakoribb a jellegzetes szag.
- A bélflóra összetétele: Bizonyos baktériumok több kénes gázt állítanak elő, mint mások.
Érdekesség: Számos anekdota fűződik a puffadáshoz: Hippokratész szerint a szellentés szükséges az egészséghez, Claudius római császár pedig rendeletben biztosította mindenki számára, hogy bármikor szükségét érzi, megszabadulhat a gázoktól (Konstantin ezt később visszavonta).
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Tartós puffadást nem csak fokozott gáztermelődés idézhet elő, hanem normális bélgázmennyiség mellett is jelentkezhet a panasz. Ilyenkor gyakran működési zavarok, betegségek állnak a hátterében, melyek kivizsgálást igényelnek. Gyakori ok az irritábilis bél szindróma. Érdemes kivizsgáltatni a fokozott, haspuffadást okozó és tartósan jelentkező bélgázképződés okát. Előfordulhat, hogy olyan diétával vagy enzimpótlással is kezelhető eltérések állnak mögötte, mint az ételintolerancia, felszívódási zavarok.
Forduljon mielőbb orvoshoz, amennyiben a bélgázkeletkezés mellé az alábbi tünetek járulnak: hasi görcsök, hasi diszkomfort, megváltozott székelési szokások, hasmenés vagy székrekedés, véres széklet, hányinger vagy hányás, láz.
Mit lehet tenni a fokozott gázképződés ellen?
A tapasztalat azt mutatja, a puffadás leggyakrabban étrendváltoztatással, gyógyszerrel, vagy kevesebb levegő nyelésével kezelhető. Ha a problémája böfögés, lassan egyen, ne rágózzon és ne szopogasson kemény cukorkát. Győződjön meg arról, hogy műfogsora megfelelően illeszkedik! Vezessen étkezési naplót, és figyelje meg, mely ételek okozzák a tüneteit. Ha a fokozottan gázképző ételeket kerüli, az jelentős megkönnyebbülést hoz.
A rostszegény és egyszerű szénhidrátokban gazdag étrend mellett ugyan kevesebb gáz keletkezik, ez nem egészséges és hosszabb távon a bélgáz mennyisége szempontjából sem előnyös. A tápnyagok egészséges egyensúlya, a rostban gazdag táplálkozás segíti a normál emésztést, a székrekedés megelőzését, az egészséges bél mikrobiom fenntartását.
Ha laktózintoleranciában szenved, kerülje a tejtermékek fogyasztását, illetve fogyasszon laktáz enzimet, mely vény nélkül kapható a gyógyszertárakban, és segíti a tejcukor emésztését. A savlekötők csökkentik a böfögést, ám a bélgázokra nincsenek hatással. Étkezés előtt vegye be őket! A széntabletta a vastagbél gázosodását enyhíti. Közvetlenül étkezés előtt, és étkezés után egy órával vegye be! Amennyiben a tápcsatornában a baktériumok elszaporodása bizonyított, sor kerülhet antibiotikumok alkalmazására is orvosi felügyelet mellett.
Amennyiben szorongás okozza a túlzott levegőnyelést, próbálja ki valamelyik stresszkezelő módszert (pl. jóga, meditáció, hobbi).
További tanácsok
Hogyan kontrollálhatja a bélgázokat?
Probiotikumok
Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumokat, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva (colonisatio) a gazdaszervezet számára hasznos funkciót töltenek be. Másként megfogalmazva olyan élő microbialis táplálék-kiegészítők, melyek a bélflóra egyensúlyának pozitív irányú megváltoztatásával a szervezet állapotát javítják.
