Csecsemő és gyermek alacsony fehérvérsejtszáma: okok és kezelés

A laborvizsgálatok alkalmával minden esetben ellenőrzésre kerül a fehérvérsejtszám is. Mind az alacsony, mind a túl magas mennyiség is bajt jelezhet, így fontos utánajárni, mi is okozza az eltérést. A fehérvérsejtek (leukociták) a vér létfontosságú összetevői, mivel segítenek a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben.

A fehérvérsejtek a csontvelőben képződnek, majd a vérben és a nyirokutakban keringenek, az immunrendszer részét képezik. A vérvételek során a legtöbb esetben a fehérvérsejtszámot is ellenőrzik. Külön vizsgálattal nem szoktak fehérvérsejtszámot mérni, mert a teljes vérkép részét képezi.

Mi az alacsony fehérvérsejtszám (leukopénia)?

Az alacsony fehérvérsejtszámot leukopeniának nevezik. Ekkor fennáll a veszélye annak, hogy a szervezet nem képes megfelelően védekezni a fertőzések ellen. A problémának több formája is van, attól függően, mely típusú fehérvérsejtnek alacsonyabb a mennyisége. Ha a neutrofilek száma alacsony, akkor neutropenia-ról beszélünk. A neutrofilek főleg a gombás és bakteriális fertőzésektől védenek. Egy másik gyakori típusa a leukopenia-nak a lymphocytopenia, ekkor a limfociták száma túl kevés.

Az alacsony fehérvérsejtszám (leukopénia) elsősorban a csontvelőt érintő rendellenességekre utal, de vírusfertőzések, csontvelő- és autoimmun betegségek, valamint daganatellenes kezelések is okozhatják. A fehérvérsejtszám csökkenése például igen gyakori jelenség a daganatos betegek körében is, akiknél a kemoterápia hatására alakul ki leukopénia.

A neutropenia és típusai

A neutropenia olyan állapotot jelöl, amikor a vérben a neutrophilek száma túl alacsony. A súlyos krónikus neutropenia a születéstől fogva is fennállhat (pl. Kostmann-szindróma), de megjelenhet későbbi életkorban is. Kifejlődhet magától, és lehet más alapbetegség (pl. autoimmun kórképek) tünete. Átmeneti neutropeniát vírusfertőzések (influenza), bakteriális fertőzések (pl. tuberkulózis), gyógyszerek (pl. epilepszia elleni szerek, gyulladáscsökkentő készítmények, daganatellenes kezelés szerei) és bizonyos toxinok (benzol, rovarirtószerek) is okozhatnak.

A csökkent neutrofilszám okai szerteágazóak lehetnek, leginkább fertőzések (pl. krónikus májkárosodás, Epstein-Barr-vírus), veleszületett kórképek (pl. ciklusos neutropénia, Kostmann-szindróma), a csontvelőt károsító tényezők (pl. leukémiák, limfómák, aplasztikus anémia, alkoholizmus) és táplálkozási hiányosságok (pl. B12-vitamin-, folsav- vagy rézhiány) állnak a csökkent fehérvérsejt-képződés hátterében. Egyes autoimmun kórképekben (pl. szisztémás lupus erythematosus, Sjögren-szindróma, rheumatoid arthritis) is előfordulhat. Átmeneti neutropéniát okozhat a daganatellenes készítmények alkalmazása. Az immunszupresszív-szerek is csökkentik a neutrofilszámot, és egyes antibiotikumok esetében is előfordulhat hasonló mellékhatás.

Csecsemőkori neutropénia

A csecsemőkori neutropénia kiváltó oka az esetek többségében ismeretlen. Feltételezhető, hogy az anyából a fehérvérsejteket károsító ellenanyagok jutnak át a magzatba és a születés után jelennek meg a tünetek. A fehérvérsejtek elégtelen száma miatt a szervezet védekező ereje csökken, főleg a baktériumfertőzésekkel szemben. A kóros állapot jelenléte esetén könnyebben alakulnak ki fertőzések.

Jelentkezhet az újszülöttnél etetési nehézség, bágyadtság, ingerlékenység, rossz szín, a testhőmérséklet hirtelen csökkenése vagy emelkedése, has puffadás.

Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat mellett vérvizsgálatot végeztet. A vérvétel során szerzett mintából kórokozó kimutatás is történhet. Az esetek nagy részében a betegség magától gyógyul. A fehérvérsejt elégtelenség fennállása alatt azonban a betegeknél jelentkező fertőzéseket minden esetben fokozott figyelemmel kell kezelni. A baktérium fertőzések esetén és megelőzésképpen antibiotikumokat lehet szájon át és vénásan adni. Az újszülöttet óvni kell a fertőzésektől. Sokszor az elváltozás magától gyógyul.

Tünetek és diagnózis

Mivel magának a neutropeniának nincsen specifikus tünete, leggyakrabban valamely fertőzés során derül fény a problémára. Előfordulhat azonban olyan is, hogy a tartósan fennálló neutropeniára csak véletlenül derül fény. Ilyenkor semmiféle klinikai tünet nem figyelhető meg a gyermeknél és lázas betegsége, súlyos fertőzése sem volt korábban.

A neutropéniának nincsenek specifikus tünetei, ám a visszatérő lázas állapotok, fertőzések mindenképpen figyelemfelkeltőek lehetnek. Mivel a neutrofil granulociták jelentős szerepet kapnak a szervezet bakteriális fertőzések elleni védelmében, ezért neutropénia esetén egy banális, alapesetben könnyen leküzdhető fertőzés is végzetes lehet a beteg számára. A neutropéniát kísérheti láz, fájdalmas nyelés, ínygyulladás, száj- és nyálkahártya fekélyek, nőgyógyászati fertőzések, húgyúti infekciók és fülfertőzések.

Neutropenia gyanúja esetén az orvos először teljes vérkép vizsgálatot fog kérni, hogy a neutrophil számra fény derülhessen. Amennyiben ez alacsony, akkor a vizsgálatot meg kell ismételni. Ha az orvos a vérvizsgálatok alapján valamilyen típusú neutropeniára gondol, akkor fontos a csontvelő vizsgálat elvégzése, amellyel ellenőrizni lehet a csontvelőben a fehérvérsejtek képződését. Ezen felül szükség lesz további vizsgálatok (a vérkenet mikroszkópos vizsgálata, szerológiai mintavétel, hasi ultrahang, mellkasröntgen stb.) elvégzésére. Szükségesek lehetnek immunológiai, szerológiai vizsgálatok, vagy a kórokozó azonosítására irányuló mintavételek.

Kezelési lehetőségek

A nagyon enyhe esetekben elegendő lehet csupán a beteg ellenőrzése. A súlyosabb esetek általában tüneti kezelésképp antimikróbás (antibiotikummal, gombaellenes- vagy vírusellenes szerekkel történő) kezelést igényelnek. Az oki kezelés a kiváltó ok függvényében történik: autoimmun eredet esetén kortikoszteroidok alkalmazása jöhet szóba; amennyiben hiányállapot igazolódott, annak rendezésével növelhető a neutrofil granulociták száma.

Súlyos krónikus neutropéniában őssejtátültetésre kerülhet sor, amennyiben a beteg nem reagál a kezelésre (pl. aplasztikus anémia, leukémia vagy myelodysplasiás szindróma esetén). Súlyos krónikus ciklikus neutropeniában szenvedő betegeknél granulocita-kolónia stimuláló faktor (G-CSF) készítményekkel segíthetjük elő a csontvelőben a neutrofilek képződését. Emellett antibiotikumok, vitaminok, immunszuppresszív szerek, immunglobulinok, kortikoszteroidok is szóba jöhetnek a kezelés során.

Súlyos neutropenia esetén a szervezet kevéssé ellenálló a fertőzésekkel szemben. Emiatt, ha fertőzés alakul ki, kórházi kezelés válhat szükségessé, hogy a fertőzés helyét és a kórokozó típusát azonosíthassák, és megkezdhessék a mielőbbi antibiotikumos kezelést.

További fontos tudnivalók

Dr. Halm Gabriella, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa felhívja a figyelmet arra, hogy fontos, hogy a vérkép eredményét egyben nézzük, ne csupán kiragadjunk onnan pár értéket.

Fehérvérsejtszám referencia értékek (felnőtteknél)

Fontos megjegyezni, hogy ezek az értékek felnőttekre vonatkoznak, és gyermekek, különösen csecsemők esetében eltérőek lehetnek. Mindig a laborleleten feltüntetett referencia tartományt kell figyelembe venni, és az eredményeket orvossal konzultálva értékelni.

tags: #csecsemo #alacsony #feherversejtszam