A császármetszések száma nemcsak világviszonylatban emelkedik évről évre, hanem hazánkban is. Míg bő 30 éve csupán 10% volt a császármetszések aránya Magyarországon, addig napjainkban 35-40% közé tehető ez a szám, ezen nagyjából minden negyedik szülés értendő.
Napjainkban egyre nagyobb a császármetszések aránya, ezért gyakran találkozunk azzal az igénnyel, hogy egy várandós császármetszés után szeretne hüvelyen keresztül szülni. A császármetszés után hüvelyi szüléssel próbálkozók 60-80%-ánál sikerül a szülés természetes úton (VBAC, vaginal birth after cesarean). A VBAC egy betűszó, ami angolul vaginal birth after Caesarean-t jelent, azaz szülés hüvelyi úton császármetszés után.
Ma, Magyarországon tulajdonképp két trend alakult ki. Vannak olyan várandósok, akik azt képviselik, hogy „ha volt már egy császárom, akkor semmiképp nem szülök hüvelyi úton”. Mások császármetszést követően is meg kívánják próbálni a harmadik gyermeküket hüvelyi úton világra hozni.
A császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC/CSUSZ) lehetőségei és feltételei
Vajon lehetséges-e császármetszés után természetes szülés (CSUSZ)? Megszülhetem-e következő babámat természetes, hüvelyi úton? Vagy tényleg eleve kizárt a császár után hüvelyi szülés lehetősége? Azt hiszem, ez a legégetőbb és legfontosabb kérdése sok császármetszésen átesett édesanyának. Ma hála Istennek már nem mindenhol az a felfogás, hogy „ha egyszer császár, a következő is császár lesz”. Számos szép sikertörténetet ismerek, amikor kismamák császár után hüvelyi úton szültek.
Ki szülhet császármetszés után természetesen? Az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság (ACOG) 2010-es javaslata szerint a hüvelyi szülés ajánlott a legtöbb császárral szült anya esetében (VBAC=Vaginal Birth After Caesarean), sőt, az előzetesen 2 császármetszéssel szült anyáknak is. A hüvelyi szülés ugyanis ajánlandó és támogatandó minden olyan esetben, ahol nem olyan indok állt az első császár hátterében, amely a következő várandósság idején is fennáll (pl. a medencecsont deformitása, komolyabb szemproblémák).
Az amerikai ajánlás külön kitér arra, hogy önmagában sem a terminustúllépés, sem a baba becsült súlya nem indokolja azt, hogy újból műtéti szülésre kerüljön sor. A magyarországi helyzet ettől sajnos némiképp eltér, holott a magyar (igaz, épp lejárt és meg nem újított) szülészeti protokoll az USA-belihez hasonló módon foglal állást. Mégis, császármetszéses szülés után nagy gonddal, jól-informáltan kell kiválassza a család, az édesanya azt az intézményt és azt az orvost, aki őt természetes szüléssel kapcsolatos terveiben támogatja.
Fontos kiemelni, hogy VBAC csak akkor lehetséges, ha a korábbi császármetszés minimum 18 hónappal korábban történt, de legoptimálisabb esetben legalább 24 hónapnak kell eltelnie, hogy lehetőség legyen hüvelyi szülésre. Az első és legfontosabb lépés egy sikeres VBAC-hez az orvos hozzáértése és tapasztalata (korábbi heg tehermentesítésére alkalmazható fogások ismerete, illetve annak repedésének időben történő felismerése), és a kismama egészségi állapota (például nincs-e magas vérnyomása és nem-e szív- vagy cukorbeteg).
Ezek mellett a testi és lelki felkészültség, illetve a támogató közeg, ami magában foglalja a szakembereket, a kórházat és a családot is épp olyan fontos, mint a szakmai felkészültség és megfelelő egészségi állapot.
A császármetszés után az orvosok azt javasolják, hogy 18-24 hónapot várjatok a következő baba születéséig. Ennyi idő alatt a tested, a méhed jól regenerálódik, és kisebb a méhheg szétválásának az esélye.
Hazánkban rendkívül orvos- és kórházfüggő a császármetszést követő hüvelyi szülés támogatottsága. Sokan időt, pénzt és fáradtságot nem kímélve másik városba, akár Budapestre utaznak, hogy elérhessék a császármetszés utáni hüvelyi szülés (CSUSZ) lehetőségét. Jó felkészüléssel, támogató környezet és segítők választásával mindez lehetséges. Ebben az esetben a felmérések szerint a VBAC/CSUSZ-t megkísérlő anyák 75%-a sikeresen szül hüvelyi úton.
A magyarországi helyzet ettől sajnos némiképp eltér, holott a magyar (igaz, épp lejárt és meg nem újított) szülészeti protokoll az USA-belihez hasonló módon foglal állást. Mégis, császármetszéses szülés után nagy gonddal, jól-informáltan kell kiválassza a család, az édesanya azt az intézményt és azt az orvost, aki őt természetes szüléssel kapcsolatos terveiben támogatja.
A császármetszés utáni hüvelyi szülés megkísérelhető, amennyiben a fenti feltételek adottak. Tekintettel a sikeres hüvelyi szülések magas arányára, egy biztonságos és jó módszernek tekinthető.
A császármetszés utáni természetes szülés kockázatai
Miért tartják veszélyesnek a császármetszés utáni hüvelyi szülést? A legnagyobb mumus a méhen lévő heg szétválása. Pedig a statisztikák alapján, ha az előzetes császármetszésen átesett nőket a következő szülésnél hagyják természetesen, a saját tempójukban szülni, akkor a méhrepedés esélye mindössze 0,6%, két császármetszés után 0,8-1,8%.
A VBAC egyik legnagyobb, leggyakrabban felmerülő kockázata a méhen lévő hegszétrepedés, mely 10 000-ből 20-30 nőt érint egy császármetszés után, míg több korábbi császármetszés esetén akár 10 000-ből 170 nőnél is előfordulhat.
Rosszabb esetben a heg szétválásával együtt nem csak a szülés áll le, hanem erős vérzés kezdődik, amely származhat a megrepedt méh izomzatából, vagy a leváló lepénytől. Fontos azonban leszögezni, hogy a császármetszés hegének szülés alatti szétválása szerencsére igen ritkán következik be, különösen, ha kellően óvatosan történik a szülésvezetés. Azonban ha ez mégis bekövetkezik, sajnos az esetek zömében egy elég veszélyes helyzet alakul ki, ahol egy gyors császármetszésre van szükség.
Számolni kell-e olyan komplikációkkal a hüvelyi szülésnél, melyek egyértelműen a korábbi császározásra vezethetők vissza? A fő kockázatot a méhen lévő heg szétválása jelenti. Ez mind a babára, mind a mamára nézve veszélyes szövődmény, ezért az orvos és a szülésznő részéről minden esetben nagyobb körültekintést igényel a császármetszés utáni hüvelyi szülés kísérése. A szakmai protokoll előírja, hogy a baba szívhangját folyamatosan CTG vizsgálattal kell megfigyelni a vajúdás és szülés óráiban. VBAC/CSUSZ esetében a kórházi személyzet sokkal gyorsabban reagál a szívhangváltozásra.
Ha a szülés spontán indul, a hegszétválás esélye 0,5-1,5% körüli. Ez azt jelenti, hogy 1000 VBAC/CSUSZ kísérletből 5-15 esetében történik hegszétválás. Ha a szülést indítják, menet közben sürgetik, ez az arány többszörösére nőhet.
Előfordulhat persze olyan eset is, amikor gondosan felkészül és mindent megtesz egy anya, ill. jó szemléletű kísérőket választ maga mellé, és mégsem sikerül császármetszés után természetes úton szülnie - erre is fel kell készülni gondolatban az újabb várandósság hónapjai alatt.
A túlhordás fogalma és kockázatai
Mi jelent a terminustúllépés és a túlhordás? Milyen kockázattal és veszélyekkel járhat a babára és a mamára nézve a túlhordás?
Miután egy várandósnál megerősítést nyert, hogy kisbabát vár, az utolsó menstruációja alapján az is megállapításra kerül, hogy mikor várható a szülés időpontja. Ezt nevezik számított terminusnak, ami az utolsó menstruáció első napjától számított 40. hét utolsó napja.
Terminustúllépésnek azt nevezzük, amikor a szülés nem indul meg a betöltött 40. héttől a 42. hétig (294. napig), túlhordásnak pedig a betöltött 42. héten túl hívjuk, ez utóbbi a terhességeknek kb. 5%-a.
A túlhordás oka sokszor egyszerűen a terminus hibás számítása, például fogamzásgátlót szedő nők vagy szoptató anyák esetében, de az ok pontos számítás mellett is a legtöbbször ismeretlen marad.
A 42. hét után megnő mind a magzati, újszülöttkori és anyai szövődmények kockázata. Ennek a pontos oka nem tisztázott teljes mértékben, de több tényező is hozzájárulhat. Előfordul, hogy a méhlepény már nem működik annyira jól, mint a terhesség korábbi szakaszában. A magzat növekedésével párhuzamosan a magzatvíz mennyisége is csökken, ez a 42. hét után még kifejezettebbé válhat.
A túlhordásnak lehetnek szövődményei, azonban a túlhordott gyermekek nagy része egészségesen születik meg. Túlhordás során a legnagyobb veszély az elöregedő méhlepényben rejlik, amely így nem tudja a magzatot kellő mennyiségű oxigénnel és tápanyaggal ellátni. Túlhordás során problémát jelenthet a magzat túl nagy méretűre növekedése, amely megnehezítheti a szülés természetes lefolyását.
Túlhordásra hajlamosíthatnak az alábbiak: első terhesség, idősebb anyai kor, korábbi túlhordott terhesség, fiúmagzat, elhízott várandós (30 feletti BMI), ritkán méhlepény- vagy magzati problémák. Látszólagos túlhordásról akkor beszélünk, ha rosszul állapították meg a szülés várható időpontját. Ez előfordulhat rendszertelen menstruációs ciklus miatt, vagy ha az utolsó menstruáció első napját nem pontosan állapították meg. Ha a terhességet későn, a második, harmadik trimeszterben fedezték fel, szintén problémás lehet a magzat pontos korának megbecsülése.
Ha a méhlepény jól működik, a magzat nagyra nőhet, súlya 4000-5000 gramm is lehet. A nagyra nőtt baba válla elakadhat szülés közben, fájásgyengeség, elhúzódó szülés, hüvely- és gátsérülés alakulhat ki. A terhesség során a magzatvíz mennyisége csökkenhet, ennek következtében a köldökzsinór könnyebben összenyomódhat, így a magzati oxigénellátottság veszélybe kerülhet. Nőhet a császármetszés, műszeres szülésbefejezés valószínűsége. Ha a magzat már nem érzi annyira jól magát a méhben, magzati székletet (meconiumot) ürít a magzatvízbe, amit félrenyelhet, és ez tüdőgyulladás kialakulásához vezethet. A méhen belüli elhalás kockázata fokozódik, ha a méhlepény kezd elöregedni. Így a magzat gázcseréje sérül, kevesebb tápanyagot kap, kevesebb magzatvíz termelődik.
Orvosi vizsgálatok és beavatkozások túlhordás esetén
Milyen orvosi vizsgálatokat végeznek a kismamánál a 40. hét után? Mikor kell a szülést megindítani? Hogyan történik a szülésindítás?
A 40. hét után a magzatot fokozottan ellenőrzik NST-vel és ultrahangvizsgálattal. Ha a várandósság ideje közelít a 42. hét felé, a kezelőorvos javasolni fogja a szülés mesterséges megindítását (ballonos méhszájtágítás, illetve esetenként oxitocinos infúzió).
A vizsgálati protokollok országonként változnak, bizonyos országokban a betöltött 42. hét után javasolják a szülés megindítását. A magyar gyakorlat intézetenként változik, de az egyik legelterjedtebb a 40. hét után naponta végzett magzati szívhang monitor (CTG-vizsgálat), és a kétnaponta végzett ultrahangos magzatvíz és áramlásvizsgálat. Ez a gyakorlat a legtöbb nyugat-európai országhoz képest jóval alaposabb és elővigyázatosabb.
Szintén intézetfüggő, hogy hány napos terminustúllépés/túlhordás esetén javasolják a kórházi felvételt szorosabb megfigyelés céljából, de leggyakrabban a betöltött 41. hét után.
Ha továbbra sem indul meg a szülés, a fent leírt szövődmények minimalizálása érdekében szülésindítás javasolt. Egyelőre nem tisztázott, hogy mi az a legkésőbbi időpont, ameddig meg kell indítani a szülést ahhoz, hogy ezek a szövődmények ne emelkedjenek, de a vizsgálatok arra utalnak, hogy a betöltött 41-42. hét között.
Az összes terhesség körülbelül 20%-a esetén van szükség szülésindításra, ezek nagy része a 40. hét után történik.
A szülésindításnál többféle módszer és eszköz használatos. Első lépésben általában a méhszáj tágulását serkentő gyógyszereket vagy mechanikus (ballonos) tágítást alkalmaznak, ezt követően megfelelő státusz esetén burokrepesztés történik, a méhösszehúzódásokat oxytocinos infúzióval váltják ki.
Ha a méhszáj éretlen, először prosztaglandintartalmú zselét helyeznek a hüvelybe, ami felpuhítja, tágítja a méhszájat (méhszájérlelés). A tervezett szülés reggelén a méhszájstátusztól függően burokrepesztést végezhetnek. Ezután oxitocininfúziót kötnek be, hogy megindítsák a méhösszehúzódásokat.
A szülésindítás folyamatos és fokozott szakorvosi felügyeletet igényel, és általában lassabb ütemű, mint egy természetes úton beindult szülés. Amennyiben a vajúdás nem halad vagy rendkívül elhúzódóvá válik, esetleg más szövődmény észlelhető (például rendellenes magzati szívhang, kóros hüvelyi vérzés, stb.), császármetszés végzése válik szükségessé. Fontos, hogy a várandós mind a hosszabb vajúdásra, mind a császármetszés lehetőségére fel legyen készülve, hogy ne legyen bizonytalanság a szülőszobán.
Ha a baba mindezek ellenére sem akar/tud megszületni, császármetszés válik szükségessé.
Hogyan indul meg a szülés? Terhesség, szülésindítás, lépések - Mire számíthatunk az indítás során?
Hasznos tippek császár utáni hüvelyi szüléshez
Az egyik legfontosabb az előző szülésélmény feldolgozása, a szülés körüli testi és lelki események megértése. Mi vezetett akkor a császármetszéshez? Mi és hogyan történt a szülőszobán? Mit éreztél a császármetszésre készülve, a műtét alatt és az utána következő napokban? Hol és miben van a legnagyobb hiányérzeted a szüléseddel kapcsolatosan? Ezekre a kérdésekre adott válaszaid nagy segítségedre lehetnek az előző szülésed esetleges lelki terheinek lerakásában.
Írd le részletesen az előző szülésed történetét és a következő szüléseddel kapcsolatos gondolataidat és elképzeléseidet! Ezek megfontolásában - hiteles információk nyújtásával, a szüléskísérések során szerzett tapasztalataival és egy szülési terv átgondolásában és megírásában - nagy segítségedre lehet egy dúla.
Fogalmazd meg azt is, hogy miért szeretnél hüvelyi úton szülni? Mi ebben számodra a legfontosabb? Szeretnél szebb szülést? Szeretnéd a kisbabádat a szülés után rögtön megkapni és ellátni? Vagy a vajúdás élményének átélése a legfontosabb számodra?
A szülésre készülvén beszélgess az orvosoddal is arról, hogy ő mit gondol, és hogy abban a kórházban érvényes protokoll és szokások szerint milyen feltételekkel lehetséges a császármetszés után természetes szülés. Az orvos pozitív hozzáállásának döntő szerepe van a kérdésben. Kérdezz rá, a saját statisztikája szerint nála hogyan alakul a hüvelyi szülések és a császármetszések aránya? Nézd meg a választott kórházad császáros statisztikáit is! Ezek is sokat elárulnak arról, hogy az adott intézmény mennyire támogató szemléletű a császármetszés utáni hüvelyi szülés tekintetében.
Válassz a szülés idején olyan segítőket (orvos, szülésznő, dúla), akikben teljesen megbízol, és akik hisznek benned és a császár utáni természetes szülés lehetőségében. Olvass jó könyveket, informálódj, vegyél részt szülésfelkészítő konzultáción, járj szülésfelkészítő csoportba! Sokat segít az is, ha személyesen vagy akár virtuálisan csatlakozol egy VBAC/CSUSZ támogató csoporthoz.
Mindezt jó, ha kiegészíted bármilyen testközpontú felkészüléssel is, legyen az kismama torna, aquanatal fogalalkozás, kismama hastánc vagy kismama jóga. Ezek segítenek neked, hogy jobban megismerd és érzékeld a tested jelzéseit a mindennapokban, és az olyan különleges helyzetekben is, mint amilyen a vajúdás és a szülés.
Végül még egy gondolat: tudatosítsd magadban, hogy a második várandósság és szülés nem ugyanúgy zajlik, mint az előző, ez egy teljesen más, új történet.
Az első és legfontosabb, hogy higgyen magában, bízzon a testében és a természetben. Fontos, hogy megfelelő segítőket, támogatókat találjon. Érdemes tájékozódni, a kórházi statisztikák (császármetszések aránya) sokat elárulnak az intézményben dolgozó orvosok szemléletéről. Több szüléssel foglalkozó szakember is elmondta már nekünk, hogy a szülő nő számára az lenne az ideális, ha nyugodt körülmények között, a saját tempójában élhetné végig a szülés folyamatát, lehetőség szerint beavatkozások nélkül.
A dúlák a kismamák számára folyamatos támogatást nyújtanak. A várandósság és a szülés alatt fontos lelki folyamatok mennek végbe a nőkben, a dúlák segítenek ezeknek a feldolgozásában, megélésében.
A szüléshez két dolog nagyon lényeges: a biztonságérzet és az intimitás. Emlősök vagyunk, ebből a szempontból mi is úgy működünk, mint az állatok.
Hogyan indul meg a szülés? Terhesség, szülésindítás, lépések - Mire számíthatunk az indítás során?
tags: #csaszarmetszes #utan #tulhordas