Császármetszés és megkésett beszédfejlődés: Miért fontos a korai felismerés és a támogató környezet?

A szülők gyakran aggódnak, ha gyermekük nem a „könyv szerint” kezd el beszélni. Sógornőnk gyerekei már egyévesen szavalták az „Anyám tyúkját”, míg a miénk kétévesen még csak egy-egy szót használ. Mikor kellene elkezdenie beszélni a kicsinek, mikorra kell kimondania az első szót, mikor van lemaradva, és mit tegyünk, ha egyáltalán nem beszél?

A beszédfejlődés ütemében nagy szerepet játszik a környezet. A gyerekek ugyanis utánzással tanulnak, és minél színesebb, gazdagabb a kicsi körül használt nyelv, minél több inger éri, annál hamarabb fog egyre tisztábban beszélni.

A beszédfejlődés szakaszai és mérföldkövei

A beszédfejlődés, akárcsak a mozgásfejlődés, szakaszokra tagolódik, és mindennek megvan a maga ideje és egymásutánisága. Fontos, hogy itt sem lehet átugrani vagy felcserélni a periódusokat. A hónapok itt sem kőbevésettek, lehetnek kisebb-nagyobb eltérések, csúszások.

• 0-2 hónap: A csecsemő különféle sírásokat produkál és gőgicsél.
• 3-4 hónap: A kicsi felfedezi a saját hangját és lelkesen gyakorol. Néhány baba túl sokat „beszél”, akár egész nap játszhat a hangjával, ez is normális, mint ahogyan az is, ha csak néha gügyörészik. Ebben a korban még „nemzetközi” a beszéde, olyan hangzókat is mond, amik az anyanyelvében nem találhatóak meg, tud tehát norvégul és busmanul is gügyögni.
• 6-8 hónap: A magánhangzók és mássalhangzók kezdenek összeállni, rövid szótagok születnek (pl. ba-ba). Ettől a kortól már csak a saját anyanyelvén „beszélget”, azaz csak a környezetében hallott hangzókat használja gügyörészése során (ha több nyelvet hall maga körül, mindegyik hangzóit próbálgatja).
• 9 hónap: A babák képesek utánozni a környezetük hangjait a ritmust, a dallamot vagy a hanglejtést tükrözve. Ez a fejlődési szakasz alapozza meg a későbbi utánmondások képességét, amely 1 éves korra alakul ki.
• 1 éves kor: Már rengeteg mindent megért, de még csak egy-egy szót mond, azt sem feltétlenül tisztán. A lányok közül néhányan már hosszabb szavakat is leutánozhatnak, de ez nagyon ritka.
• 1-1,5 éves kor: A kisgyerekek szómondatokat alkotnak, amelyek jelentéssel bírnak, de a szituációra vonatkoznak, nem egyes tárgyra vagy cselekvésre.
• 1-2 éves kor: Nagyjából 20-200 szót használnak a gyerekek, sokszor saját neveket adnak a tárgyaknak, cselekvéseknek és felcserélnek szótagokat. Különösen fiúknál fordul elő, hogy akár 2 éves korukig nem akarnak igazán beszélni, csak egy-egy szót használnak.
• 1,5-2 éves kor: A nyelvtan is bekapcsolódik a beszédbe, már kétszavas mondatokat mond a gyerkőc, melyek összekapcsolják a cselekvőt a cselekvéssel.
• 2,5-3 éves kor: Szókincsük 900 szavas lehet, képesek összetett mondatokban beszélni, társalogni, élményeiket, gondolataikat összefüggően elmesélni.

„Valóban, az első három évben hatalmas a gyerekek közötti variabilitás, igazán nagy volumenű amerikai kutatások alapján is elmondható, hogy míg akad, akinél nyolc-tíz hónapos korban elkezdődik a szóértés, másnál lehet, hogy egyévesen. Van olyan gyerek, aki kétévesen ötven szót használ, más már akár ötszázat, mégis mindegyikük a normál határon belül mozog. Általánosságban tizenhat-tizennyolc hónapos korra teszik a beszédprodukció megindulását, és valóban nehéz meghatározni a pontot, ahol ki lehet mondani: késik a beszédfejlődés” - hangsúlyozza Horváth Viktória nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársa.

Mik lehetnek a megkésett beszédfejlődés okai?

A megkésett beszédfejlődés azt jelenti, hogy a gyermek az átlagosnál lényegesebben lassabban tanul meg beszélni. Ez egy komplex, multifaktoriális jelenség, amelynek okai egyénileg nagyon változóak lehetnek.

A beszéd megindulásának három fontos feltétele van: az ép hallás, az idegrendszer épsége és a beszélő környezet. Ha ezek közül valamelyik nem optimális, az befolyásolhatja a beszédfejlődést.

Néhány lehetséges ok:

• Hallásproblémák: Már 3 hónapos kortól jelezhetik, ha a gyerek nem élvezi a saját hangját, gügyögése megritkul, monotonná válik vagy visítozásba megy át. Később is felléphetnek hallásproblémák.
• Autizmus: A gyerek 1-1,5 éves kor után még egyáltalán nem vagy csak néhány szóval beszél, ha valamit szeretne, akkor inkább kézenfog és odavezet, a te kezeddel rámutat a kívánt tárgyra. Az autizmusnak is gyakori velejárója a megkésett beszédfejlődés.
• Izomfejlődési problémák: Ha a kicsi korábban hipotón volt vagy oxigénhiányosan született, gyengébb lehet az arcizomzata, ami miatt késhet a beszédfejlődés.
• Idegrendszeri fejlődéssel kapcsolatos problémák: Ezt a legnehezebb észrevenni, mert nem feltétlenül vannak specifikus tünetei. Kicsit késik a beszéd, kicsit lassabb a fejlődés, esetleg más területen is elmarad a korától a fejlődés. Terhesség alatti vírusfertőzés, császármetszés, korábbi vetélés, nagyfokú sárgaság mind olyan rizikótényezők, amelyek apró, műszerrel ki sem mutatható mikrosérüléseket okozhatnak az agyban.
• Ingerszegény környezet: Ez ritkább jelenség, de előfordulhat, hogy a megkésett beszédfejlődés oka az ingerszegény környezet.
• Pöszeség: Bármilyen beszédhang helytelen ejtését jelenti, nemcsak az „r” hangot. Ha csak egy-egy hangra korlátozódik, akkor nagycsoportos korig nem kell vele foglalkozni, kivéve ha a gyerek általános beszédfejlődése erre okot ad, illetve több hangcsoportot is helytelenül ejt.
• Dadogás, hadarás: Némi dadogás, hadarás sok gyereknél előfordul hároméves kor körül, ami a stressz és a figyelemhiány jele lehet.

Mikor forduljunk szakemberhez?

A „jobb félni, mint megijedni bölcsessége” ebben az esetben is helytálló: valóban előfordulhat, hogy a gyermek majd később, ugrásszerű fejlődéssel kezd beszélni, azonban könnyen lehet nyomós oka is, ha ebben a korban még nem indult meg a beszéd.

A megkésett beszédfejlődés diagnózisának felállításához számos tényezőt vizsgálnak, mint a beszédkezdet időpontja, a szókincs nagysága kétéves korban, az MLU-szám, az érthető közlések száma, a kétszavas kapcsolatok hiánya, illetve a beszédfeldolgozás nehézségei.

Érdemes szakemberhez fordulni, ha:

• A baba 1 éves korában még egyáltalán nem szólal meg (nem ad ki hangokat, se babanyelven, se gügyögve).
• A gyerek 2,5 évesen egyáltalán nem szólal meg (se babanyelven, se szókezdeményekkel nem próbálja kifejezni magát).
• Úgy látjuk, nem fejlődik, nehézséget okoz számára a hangképzés, furán képzi a hangokat (torokhangok, visítás stb.) vagy hónapok óta nem fejlődik a beszéde.
• A gyerek hároméves kora körül sem kezd el beszélni. Ekkor először is a halláskárosodás, az autizmus gyanújának kizárása a legfontosabb.

A legtöbb gyereket csak óvodában látja először logopédus, amellyel enyhébb beszédhibák esetén nincs gond, viszont vannak azok az esetek, amikor már 2-3 éves korban felfedezhető valamilyen eltérés.

Ha megkésett beszédfejlődéssel beérkezik egy gyermek, egy részletes vizsgálattal feltérképezik, hogy:

• milyen a beszédállapota
• mennyi a passzív és az aktív szókincs
• beszél-e
• van-e hiba az alaki részben (van-e beszédhibája)
• a beszédértés vagy a produkció (kifejező beszéd) az érintettebb
• echolál-e (szavakat jelentéstartalom nélkül ismétel)
• a beszélőszervei épek-e
• van-e saját speciális nyelve (halandzsa nyelv, babanyelv, ikernyelv)

Amennyiben szükséges, kiegészítő vizsgálatokra küldik a családot, például: hallásvizsgálat, foniáter, pszichológus, mozgásvizsgálat, neurológia.

A császármetszés és a kötődés szerepe

A császármetszés, különösen ha váratlanul éri az édesanyát, új helyzetet teremt, és időbe telhet, amíg testben és lélekben is megérkezik ebbe az új létbe. Fontos tudatosítani, hogy ha császármetszéssel fejeződne be a várandósság, akkor - kissé késleltetve ugyan - de meg fog történni a találkozás a babával. Ilyenkor is szépen át- és megélhető a bőr-bőr kontaktus, az egymásra hangolódás, az első mellre tétel, mint a hüvelyi szülést követően.

A kötődés alakulásában nagyon fontos szerepe van a szülés folyamatának, a közben beinduló hormonális változásoknak, és annak a bizonyos aranyórának, amikor háborítatlan bőr-bőr kontaktusba kerül az újszülött és édesanyja. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a kötődés nem a szülés után kezdődik. Ez egy hosszú és komplex folyamat, amiben mindig van lehetőség a közeledésre és korrekcióra is. A kötődés már a várandóság során elkezd kialakulni, a hetek múlásával pedig egyre jelentősebbé válik.

A kötődés minősége semmiképp sem a szülés vagy a táplálás módjától függ, hanem az érzékeny, válaszkész gondozástól és a testi közelségtől. Az odafordulás, a környezet támogatása és szeretete nagy segítséget tud nyújtani abban, hogy ez a kötődés szépen kialakuljon, és szakszerű segítséget is kérhetünk az élmények feldolgozásához.

Terápiás lehetőségek és szülői támogatás

Szerencsére egyre több helyen lehet elérni beszédindító foglalkozást, ez segíthet megoldani a problémákat. A megkésett beszédfejlődés terápia során nagy hangsúlyt fektetnek a grammatikailag (nyelvtanilag) helyes beszéd kialakítására és a kognitív (megismerő funkciók, mely a gondolkodáson alapul) rendszer fejlesztésére. A fejlesztés történhet csoportos vagy egyéni formában, és nagyon fontos, hogy a foglalkozás alatt a szülő mindig jelen legyen.

A terápia alatt 4 nagyobb területet jelölnek meg célnak:

1. Szókincsbővítés: Sokfajta tárgyat használnak fel a passzív és az aktív szókincs fejlesztésére. Például kisautóval küldenek tárgyakat, majd visszakérnek és játszanak vele, végül az „ez mi?” kérdésre válaszolnak. Ha a gyermek nem beszél, a passzív szókincse (a szavak, mondatok megértése) akkor is bővülni fog a feladatok által, valamint a sok mondókázás hatására.
2. Általános fejlesztés: Ebbe a kategóriába a finommotorika, a színek gyakorlása, testséma, összehasonlítások, emlékezet, különbségek megfigyeltetése, kézügyesség és gondolkodás fejlesztése tartozik bele.
3. Magyar nyelv grammatikai szerkezetének elsajátítása: A grammatikai rendszer felépítése folyamatosan történik. Először a főnevekkel kezdik, azután pedig az igék következnek. A magyar nyelv grammatikai rendszerét építik fel a helyes toldalékolás, ragozás, igekötők, névutók megfelelő használatával.
4. A beszéd alaki rendezése: Folyamatos állathangok utánzásával érzékeltetik az ajakmozgásokat, megfigyeltetve azokat. A fújó- és szívó gyakorlatok is ügyesítik az ajakmozgást. A hallási figyelem fejlesztése a terápia során folyamatos. A nyelvgyakorlatok indirekt módon történnek, játékos formában.

Nagyon fontos, hogy a 3-4 éves korosztályban a beszédhibák élettaninak számítanak, így a megkésett beszédfejlődés terápiájában ezeket csak érintőlegesen javítják. A legnagyobb hangsúly a beszédmozgások finomításán, az artikulációs terápia előkészítésén van. 5 éves kortól az artikuláció javítása direkt módon a tükör előtt történik.

A szülő többnyire nem tudja szakszerűen elmagyarázni a gyereknek, hogyan is kellene pergetnie az „r”-t. Szigorúan tilos otthon önszorgalomból fejlesztgetni a gyereket, ha szakemberhez fordulunk. Sok kisgyereknél a megkésett beszédindulás miatt a beszédhangok ejtése is nehézségekbe ütközik.

Szülői tippek és gyakorlatok:

• Ne sürgessük a beszédet: Kétéves korig elvárható, hogy nem jelennek meg a szavak gyermekünk beszédében.
• Szemkontaktus és arcmimika: Már csecsemőkorban figyeljünk rá, hogy ha gyermekünkhöz beszélünk, akkor forduljunk vele szembe, tegyük lehetővé, hogy lássa az arcunkat, szemünket, szánkat.
• Állathangok utánzása: Az állathangok utánzásával bővíthetjük, finomíthatjuk a kisgyermekek hangzókészletét.
• Mondókázás tevékenységekkel egybekötve: A mondókázás fejleszti a ritmusérzéket, bővíti a szókincset. Keressünk a napi tevékenységekhez kapcsolódó mondókákat, amelyeket be tudunk építeni a mindennapokba.
• Mesélés és olvasás: A meseolvasás, a mondókázás, a versek közben végzett ismétlődő mozgások, amelyek a legtöbb mondókának sajátjai, mint például a lovagoltatás vagy a tapsolás, mind a beszédfejlesztés leglényegesebb összetevői.
• Figyelem a dadogás esetén: Semmiképpen ne szóljunk rá a gyerekre, ne hívjuk fel rá a figyelmét, és főleg ne büntessük meg érte. A dadogás annak a jele, hogy a kicsi figyelmet kér magának. Ilyenkor többet segít, ha lassabban beszélünk vele, felé fordulunk, a szemébe nézünk.

A beszédpercepció fontossága

A megkésett beszédfejlődéssel kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévhit, hogy kizárólag a produkció problémájának gondolják. A gyerek, amikor megszólal, gyakran torzítva használ alakokat, nem következetesen véti a beszédhang-hibákat, lassú a szókincsgyarapodás, bizonytalan a nyelvtani rendszer alkalmazása. „A produkciós oldalt látjuk, miközben nem tudunk semmit a beszédpercepcióról, azaz a beszédészlelés, beszédmegértés milyenségéről.” - magyarázza Dr. Gósy Mária professzor, fonetikus. Pedig ez az iskolai teljesítmény alapja.

Gósy Mária professzor több száz érintett gyermekkel végzett vizsgálatokat, ezek alapján pedig megállapította, hogy ők a beszédpercepció szinte összes területén elmaradtak. Erre az egyik leginkább elterjedt célzott tesztelés a GMP (a Gósy Mária által kifejlesztett standardizált teszt), amely mind a pedagógiai szakszolgálatoknál, mind magánintézményekben elérhető, és használatát hároméves kortól javasolják. A tizenkilenc részteszt többek között a mondatértést, szövegértést, beszédhang-differenciálást vizsgálja, a részét képező GOH-szűrés pedig a beszédhallás tesztelésére szolgál és hozzájárulhat a hallásprobléma, valamint a beszédészlelési zavarok elkülönítéséhez.

tags: #csaszarmetszes #megkesett #beszedfejlodes