A család- és gyermekjóléti szolgáltatás a hazai ellátórendszer legkomplexebb ellátási formája, amely a modern kori hazai szociális munka alapköve. A szolgálatok kialakulását az 1980-as évek közepén zajló társadalmi kutatások (Társadalmi beilleszkedési zavarok komplex elemzése - TBZ) alapozták meg. Ennek nyomán az első családsegítő szolgálat 1985. február 28-án nyitotta meg kapuit. Modellkísérleti jelleggel 2 budapesti és 10 vidéki településen alakultak meg családsegítő intézmények.
1992-ig a szolgáltatás gyors ütemben kezdett kiépülni, 1991-ben már 185 településen volt elérhető 600 munkatárssal. 1993-tól a szociális törvény is tartalmazta a családsegítés intézményét, segítve a rendszer kiépülését, de eközben folyamatosan változott a szolgálatok szakmai tevékenysége is. A professzionalizáció mellett egyre inkább előtérbe került a segítő tevékenységet felülről, jogi úton befolyásoló szabályozás.
A családsegítéssel párhuzamosan megjelentek a gyermekjóléti szolgálatok (nagyobb településeken központok), melyek a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat látták el és szorosan kapcsolódtak a gyermekvédelmi hatósági tevékenységhez. 2016. január 1-től a gyermekjóléti szolgáltatás családsegítés új szervezeti struktúrával és feladatmegosztással, család- és gyermekjóléti szolgáltatásként összevonásra került. Emellett járási szinten megjelentek a család- és gyermekjóléti központok, melyek átfogó szakmai támogató és koordinációs feladatokat látnak el.
Az új rendszerben a szolgáltatások tartalma és az igénybevétel lehetőségei és formája jelentősen megváltozott. A cél szakmai és területi alapon is egymást kiegészítő feladatok és tevékenységek kialakítása volt. A 2016-tól megszülető új szervezeti koncepcióban egyesülnek a szociális és gyermekjóléti feladatok, integrálva magukba az alapvető prevenciós működéseket és a hatósági döntések végrehajtásához szükséges feladatokat is, illetve az általános családsegítésen túl célcsoport-specifikus tevékenységeket is. A család- és gyermekjóléti intézményhálózatot így akár a szociális alapszolgáltatások, akár a gyermekjóléti szolgáltatások között is tárgyalhatnánk.
A család- és gyermekjóléti szolgáltatások általános feladatai
A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A szolgálatok keretén belül egy rendszerben működik a szociális törvény (Szoctv.) és a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) által külön-külön is definiált észlelő- és jelzőrendszeri működés. A szolgálat a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslatot készít, a jelzőrendszeri tagokkal való együttműködést megszervezi, tevékenységüket összehangolja.
A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Az intézmény tevékenysége elsődlegesen a személyes kapcsolattartásra épül. A szolgáltatást önként igénybe vevők esetében az első találkozás az intézményben, a család otthonában vagy egyéb helyszínen történik, amelyen a felvetődő problémák, felmerülő igények megtárgyalása után kerül sor az együttműködés színterének a megbeszélésére. Amennyiben az ügyfél állapota szükségessé teszi, a gondozás kizárólag a tartózkodási helyen történik.
A DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja a Mester utcai székhelyén, ezen kívül a Debrecen, Böszörményi út 68. szám, Debrecen, Süveg u. 3. szám, Debrecen, Víztorony u. 13. szám alatti telephelyeken naponta, Debrecen, Pacikert u. 1. szám alatt hetente négy alkalommal, Hajdúsámsonban hetente egy alkalommal biztosít tanácsadást. Forduljon hozzánk bizalommal, ha úgy érzi, hogy Önnek vagy családjának támogatásra van szüksége. Legyen szó akár gyermeknevelési kérdésekről, akár szociális vagy mentálhigiénés problémákról, munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére. Vegye igénybe gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásainkat, hogy együtt találjuk meg a kihívásokra a megfelelő válaszokat.
Mitől a világ legboldogabb gyerekei a hollandok? Mi a titka a holland szülőknek?
Speciális szolgáltatások és célcsoportok
A család- és gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közé tartozik, de a jelzőrendszeri működéshez szorosan kapcsolódik az úgynevezett készenléti szolgálat. Ennek célja a család- és gyermekjóléti központ nyitvatartási idején kívül felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálatot állandóan hívható telefonszám biztosításával kell megszervezni oly módon, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. A készenléti szolgálat munkatársa közvetlen beavatkozást nem végez.
Menekültek és oltalmazottak támogatása
A szociális segítőmunka teljes szolgáltatási köre biztosítandó a menekültek és oltalmazottak számára. Az integrációs szerződés megkötését követően a menekültügyi hatóság tájékoztatja az illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatot az integrációs szerződés megkötésének tényéről. A család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítőjének az integrációs szerződés megkötését követően 30 napon belül gondozási tervet kell készítenie a menekült vagy oltalmazott személlyel, amelyet a menekültügyi hatóság felé kell megküldenie.
A családsegítő feladata megvizsgálni, hogy a menekült vagy oltalmazott személy, illetőleg a vele élő családtagjai rendelkeznek-e azokkal az okmányokkal, amelyek a magyarországi életükhöz elengedhetetlenek (pl. személyazonosító iratok, TB kártya, bankszámla), továbbá hogy az esetlegesen a menekülttel érkező gyermek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges feltételek teljesültek-e. Feladat a menekült vagy oltalmazott személyek egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásának elősegítése. A nyelvi problémák áthidalása érdekében fontos a tolmácsolás biztosítása.
A kulturális különbségekből (pl. származási országban megszokott nemi egyenlőtlenségi viszonyok) és az egyéni életútban fellelhető krízisekből (pl. a származási országban vagy menekülés közben átélt nemi erőszak) fakadó problémák megelőzése érdekében, azt figyelembe véve kell meghatározni, hogy nő vagy férfi családsegítő foglalkozzon a szolgáltatást igénybe vevő személlyel.
Mindezek mellett jogszabályban rögzített feladat a kontrollfunkció ellátása is (havi jelentés az illetékességi területén tartózkodó menekült és oltalmazott személyek megjelölésével, környezettanulmány, féléves jelentés a gondozási terv végrehajtásáról, azonnali jelzési kötelezettség a menekült vagy oltalmazott személy körülményeiben bekövetkező változásról). Ha a menekült vagy oltalmazott személy nem jelenik meg az előírt 30 napon belüli kapcsolatfelvétel 3. hetében sem, a családsegítő felszólítást küld, amennyiben ismert a lakcíme, az általa beszélt, ismert nyelven, előnyomtatott értesítőn.
Gyermekvédelem és óvoda-iskolai szociális munka
A speciális szolgáltatás célja a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek segítése. Ezen felül célja a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, ennek keretén belül szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése.
A kapcsolattartási ügyelet biztosítja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt. A felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően a központ biztosítja a kapcsolattartási ügyelet keretében a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét.
Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szociális segítő munka eszközeivel támogatást nyújt a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak. Az egyik legújabb tevékenysége a család- és gyermekjóléti rendszernek, hivatalosan 2018. szeptember 1-jétől képezi részét gondoskodási rendszernek, bár maga az iskolai szociális munka több programban jóval korábban megjelent már. Az óvodai és iskolai szociális segítő egyéni, csoportos és közösségi szociális munkát végez, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el. Az óvodai és iskolai szociális segítő munkáltatója a család- és gyermekjóléti központ, a szolgáltatás helyszínéül szolgáló köznevelési intézménnyel nem állhat foglalkoztatási jogviszonyban.
Kórházi szociális munka
A kórházi szociális munka célja a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése, a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a szükséges intézkedések megtétele, és az illetékességi területén működő kórházak felnőtteket ellátó, főként a pszichiátriai és a rehabilitációt végző osztályaival való együttműködés.
Pszichológiai és jogi tanácsadás
A tanácsadó a Központnál és Szolgálatoknál jelentkező egyének és családok számára igény és lehetőség szerint pszichológiai konzultációt végez. Ennek során elvégzi a pszichológiai explorációt és szükséges esetben a pszichológiai tesztvizsgálatokat. Amennyiben a konzultáció során veszélyeztető tényezőket tapasztal, jelzéssel él a szakmai vezető irányába. Az azonnali beavatkozást követelő esetekben haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. A vizsgálati szakasz lezárása után konkrétan meghatározza a problémát, és megállapodást köt az ügyféllel a további közös munka folytatásáról vagy lezárásáról. Szükséges esetben - a klienssel kötött megállapodás alapján - elvégzi az egyén vagy család pszichológiai gondozását.
Pár- és családkonzultáció segíthet, ha a család egy tagjánál alakult ki valamilyen probléma, és ő a családdal együtt él, és a kialakult helyzet hatással van az együtt élő, vagy akár a tágabb család tagjaira is (például tanulási zavar alakult ki a gyereknél, krónikus betegséggel küzd valaki a családban). Megkönnyítheti az előrelépést olyan nehezen megfogalmazható helyzetekben is, amikor sok vita, veszekedés van a családtagok között, de ezek okait nem sikerül konkrétabban megfogalmazni (pl.: szülő-gyerek, testvér konfliktusok, párkapcsolati krízisek). Fontos, hogy a pár- és családkonzultáció során a család minden tagja elmondhassa véleményét. Általában akik a legérintettebbek a problémában, azok vannak jelen a családterápiás üléseken. Párkonzultáció, párterápia esetén a pár mindkét tagja; míg családkonzultáción, családterápián akár több generáció is jelen lehet. Az első interjú során a terapeuták és a résztvevő felek közösen megfogalmazzák a családterápiás célt, megállapodnak az ülések számában.
A DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja székhelyén, (4026 Debrecen, Mester u. 1.) heti egy alkalommal biztosít jogi tanácsadást, érdekképviselet nélkül. Debrecen, Böszörményi út 68. szám alatt heti egy alkalommal és a Debrecen-Józsa, Felsőjózsai u. 7. szám alatt is.
Fejlesztőpedagógiai támogatás és fogyatékosságügyi tanácsadás
A fejlesztőpedagógus feladatát a Debrecen, Mester u. 1. szám alatti székhelyen heti egy alkalommal, Debrecen, Víztorony u. 13. szám alatt heti egy alkalommal, Debrecen, Süveg u. 3. szám alatt heti egy alkalommal, Debrecen, Pacikert u. 1. szám alatt heti egy alkalommal, Debrecen, Böszörményi út 68. szám alatt végzi. Célja, hogy segítsük a hátrányos helyzetű, tanulási nehézséggel küzdő gyermekeket tanulmányaik felzárkóztatásában.
A fogyatékosságügyi tanácsadás egy korábbi EU projekt eredményeként jött létre és ennek lezártát követően, 2022. január 1-jei hatállyal került az ellátórendszerbe. A szolgáltatást a projektben közreműködő járások család- és gyermekjóléti központjai működtetik tovább, miniszteri kijelölés alapján, megyénként 1 szolgáltatással. A tanácsadásban célcsoport-specifikus ismeretekkel rendelkező szakemberek nyújtanak segítséget az érintetteknek és a velük kapcsolatba kerülő szakembereknek. A fogyatékosságügyi tanácsadás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul a fogyatékkal élő egyének, azok családjai, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A fogyatékosságügyi tanácsadás minisztérium által kiadott módszertan alapján működik.
Mitől a világ legboldogabb gyerekei a hollandok? Mi a titka a holland szülőknek?
Szociális diagnózis és adósságcsökkentési támogatás
A szociális diagnózis a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján meghatározza az igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat és gyermekjóléti alapellátásokat. A jogosultsági feltételek fennállása esetén a szociális diagnózis kötelezi a szociális, gyermekjóléti szolgáltatókat és intézményeket, amelyek kötelesek a szolgáltatásra vonatkozó igényt nyilvántartásba venni. A szociális diagnózist a szociális diagnózist készítő esetmenedzser szakmai protokoll szerint végzi a felmérést.
A szociális diagnózist készítő esetmenedzser feladata a szociális diagnózis elkészítése során az igénylő, valamint családja helyzetének megismerése, szükségletei meglétének vagy hiányának, valamint jogosultságának megállapítása, a megfelelő szolgáltatások és szolgáltatási elemek megállapítása és erről az az igénylő tájékoztatása. A szociális diagnózist készítő esetmenedzser feladata a járás területén elérhető szociális szolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások, egészségügyi, munkaerőpiaci, karitatív és egyéb szolgáltatások feltérképezése és aktualizálása.
Az adósságcsökkentési támogatás elsődleges célja a hátralék halmozódási ütemének csökkentése, megállítása.
Személyi és tárgyi feltételek, finanszírozás
A család- és gyermekjóléti szolgálatok és központok a 2016-os átszervezés nyomán az elmúlt néhány évben integrált települési/járási szintű ellátóközpontokká váltak, melyekre az általános szociális segítői, gyermekjóléti és -védelmi feladatokon túl jelentős mennyiségű speciális szolgáltatás is épül. Ennek eredménye, hogy a legtöbb intézmény a helyi viszonyoktól, lehetőségtől függően rendkívül sokoldalú, összetett tevékenységet folytat. A szolgáltatásokhoz tárgyi feltételekben ezért általánosságban nehéz megfogalmazni az elvárásokat, a szolgáltatás méretéhez, tevékenységéhez illeszkedő feltételeket kell biztosítani. A gyakorlatban nagy nehézségeket okoz, hiszen az új feladatok okán növekvő ügyfélforgalom és bővülő szakmai létszám a legtöbb szolgálat egyébként is szűkös feltételei több helyen elégtelenné váltak.
A család- és gyermekjóléti szolgálatok és központok személyi feltételrendszere összetetté vált az elmúlt években, több, egymástól teljesen eltérő módon meghatározott munkaköri elvárásnak kell megfelelniük az intézményeknek.
| Munkakör | Elvárt létszám (jogszabály szerint) | Finanszírozott létszám (költségvetés szerint) | Képesítési szint (diplomás arány) |
|---|---|---|---|
| Családsegítő | 1 fő / 4000 fő lakos, vagy 1 fő / 25 család (min. 1 fő) | 1 fő / 5000-12000 fő lakos (önkormányzati típusonként) | 90% |
| Esetmenedzser | 1 fő / 7000 fő járási lakos (min. 3 fő), vagy 1 fő / 50 család | 1 fő / 9000-12000 fő járási lakos (járásszékhely, kerületi önkormányzat) | 96% |
| Óvodai és iskolai szociális segítő | 1 fő / 1000 köznevelési intézményben nyilvántartott gyermek | Nem rendelkezik külön finanszírozással | Nincs adat |
| Fogyatékosságügyi tanácsadó | 2 fő / központ (megyei lefedettséggel) | Finanszírozott | Célcsoport-specifikus szakértelem |
| Szociális asszisztens | 1 fő / 10000 fő lakos (ajánlott) | Nem rendelkezik finanszírozással | Nincs adat |
A család- és gyermekjóléti szolgálatok esetében a családsegítők elvárt létszáma 4000 fő lakosságszámra vetítve, illetve - ha ez magasabb létszámot eredményez - minden 25 ellátott családra 1 fő, de minimum 1 fő. 3 fő családsegítő és a felett közülük intézményvezetőt kell kinevezni. A költségvetési törvényben meghatározott finanszírozott dolgozói létszám ettől teljesen eltérő lehet.
A központok esetében hasonló elv érvényesül azzal, hogy járásszékhelyek esetében 9 ezer főre (de minimum 3 fő), kerületi önkormányzatok esetében 12 ezer főre számolandó egy finanszírozott esetmenedzseri státusz. A korrekciós tételek közé tartozik itt is a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők magas (>2,5%) aránya, a járáshoz tartozó önkormányzatok száma, az ellátott járás kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő minősítése.
A család- és gyermekjóléti szolgálatok és központok alapfeladataikat tekintve is alulfinanszírozottak, hiszen a jogszabály szerint elvárt létszám az esetek többségében jelentősen (akár kétszeresen) meghaladja a finanszírozási képletek szerint meghatározott létszámot. A központtól elvárt, járási szintű feladatellátásra néhány kivételtől eltekintve külön forrásokat nem kapnak az intézmények, a biztosított speciális szolgáltatások jelentős részére sem.
2024 júliusában 725 család- és gyermekjóléti szolgálat és 203 központ működött az országban. A központok kizárólag (járásszékhely szerinti, illetve kerületi) önkormányzati fenntartásban működnek, a szolgálatok között 22 esetben civil szervezet vagy egyház a fenntartó. Különösen magas (247 szolgáltató, a szolgálatok 34%-a) az úgynevezett egyszemélyes szolgálatok száma, ezekben az esetekben a település teljes családsegítői és gyermekjóléti feladata egyetlen szakemberre terhelődik, szakmai támogatást az illetékes család- és gyermekjóléti központ biztosít.
A családsegítők és esetmenedzserek képesítési szintje a munkaköri előírások miatt magasan az ágazati átlag felett van: a teljes ágazatban a diplomás dolgozók aránya 25% vagy az alatt, addig a családsegítők esetében 90%, az esetmenedzsereknél 96%.
tags: #csaladsegito #es #gyermekjoleti #szakszolgalat #a #vedonokkel