A családi bölcsőde a 3 év alatti gyermekek ellátása tekintetében megfeleltethető a korábbi családi napközi szolgáltatásnak, azzal a különbséggel, hogy a többi bölcsődei ellátási formához hasonlóan a családi bölcsődében is 20 hetes korától 3 éves koráig nevelhető, gondozható a kisgyermek. A bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától három éves korig kell biztosítani a napközbeni ellátást - e szabályoktól a jogszabály alapján lehet eltérni.
A családi bölcsőde nem minősül intézménynek, ezért a létesítésére és a működtetésére vonatkozó szabályozás néhány szempontból eltér a hagyományos intézményi bölcsődei ellátásoktól. A szolgáltatások közül igencsak sok hasonló vonást mutat a családi bölcsőde és a munkahelyi bölcsőde.
Családi bölcsőde fenntartói formái és azok jellemzői
A családi bölcsőde fenntartója lehet állami (önkormányzat), nem állami (nonprofit vagy forprofit gazdasági társaság, civil szervezet, egyéni vállalkozó) és egyházi fenntartó. A fenntartó feladatait és jogköreit jogszabály rögzíti. A bejegyzést a fenntartó kérelmezi a területileg illetékes kormányhivatalnál. Az eljárás ügyintézési módja elektronikus.
A fenntartói forma kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a jogszabályi előírásokat, az adózási lehetőségeket és a támogatási rendszereket is. A civil fenntartás lehetséges formái közé az egyesület és az alapítvány tartozik, mivel mindkettő alkalmas közhasznú gyermekellátási feladatok ellátására, például családi bölcsőde működtetésére.
Önkormányzati fenntartás
- Kiknek ajánlott? Azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyek a településen belüli gyermekellátási hiányosságokat kívánják pótolni, vagy új szolgáltatást szeretnének indítani.
- Előnyök: Stabilitás, megbízható finanszírozás, állami támogatások, integrált szolgáltatási rendszer.
- Hátrányok: Bürokratikusabb folyamatok, lassabb döntéshozatal.
Egyházi fenntartás
- Kiknek ajánlott? Az egyházi szervezeteknek, amelyek a hitélet mellett a közösségi és szociális szerepvállalás keretében kívánnak bölcsődei ellátást biztosítani.
- Előnyök: Hosszú távú elkötelezettség, közösségi támogatás, normatív, központi költségvetési támogatásra jogosult lehet.
- Hátrányok: Adományok és támogatások szükségessége, a fenntarthatóság kihívásai.
Civil szervezet (egyesület, alapítvány) általi fenntartás
- Kiknek ajánlott? Olyan szervezetek számára, amelyek nonprofit alapon kívánnak gyermekellátást biztosítani.
- Előnyök: Lehetőség adománygyűjtésre, pályázati források bevonására, rugalmasabb működés, mint az önkormányzati vagy egyházi fenntartás esetén, normatív, központi költségvetési támogatásra jogosult lehet (fajlagos támogatás 100%-a).
- Hátrányok: Pénzügyi fenntarthatóság nehezebb lehet, ha nincs állandó támogatás / költségvetési támogatás, számviteli és adminisztratív terhek - nincs külön erőforrás rá.
Nonprofit gazdasági társaság (Nonprofit Kft.) általi fenntartás
- Kiknek ajánlott? Olyan vállalkozások számára, amelyek nem a profitszerzésre helyezik a hangsúlyt, hanem a közfeladat-ellátásra.
- Előnyök: Normatív, központi költségvetési támogatásra jogosult lehet.
- Hátrányok: Kereskedelmi tevékenység korlátozása, adminisztratív terhek.
Egyéni vállalkozó általi fenntartás
- Kiknek ajánlott? Azoknak a szakembereknek (pl. kisgyermeknevelők), akik önállóan, rugalmasan szeretnének családi bölcsődét működtetni, elsősorban saját háztartásukban.
- Előnyök: Teljes rugalmasság, gyorsabb döntéshozatal, alacsonyabb adminisztrációs terhek.
- Hátrányok: Korlátozott kapacitás, anyagi és személyi felelősség.
Egyesület vs. Alapítvány - Összehasonlító táblázat
A civil fenntartás esetében fontos a megfelelő jogi forma kiválasztása. Az alábbi táblázat az egyesület és az alapítvány közötti főbb különbségeket mutatja be:
| Szempont | Egyesület | Alapítvány |
|---|---|---|
| Létrehozás feltételei | Legalább 10 alapító tag szükséges. | Egyetlen alapító is létrehozhatja. |
| Alapító okirat tartalma | Tartalmaznia kell a célokat, működési szabályokat és a tagok jogait (alapszabály). | Meghatározza a célokat, az alapítói vagyont és a kuratórium összetételét (alapító okirat). |
| Alapítói vagyon | Nem kötelező induló vagyon, de működéshez szükséges forrásokat biztosítani kell. | Kötelező induló vagyon, amelynek elegendőnek kell lennie az alapítvány céljainak megvalósítására. |
| Döntéshozó szerv | Közgyűlés (tagok döntéshozatali fóruma), amely választja az egyesület elnökségét. | Kuratórium, amely az alapító által kijelölt tagokból áll, nincs tagság. |
| Működés és fenntartás | Az egyesület tagokból áll, akik részt vesznek a döntéshozásban és működtetésben. | Az alapítvány célhoz kötött, nincs tagság, a kuratórium kezeli és irányítja a működést. |
| Adminisztrációs bonyolultság | Közepes - Közgyűléseket kell tartani, vezetőséget kell választani, tagdíjak vagy egyéb bevételek kezelését adminisztrálni kell. | Magasabb - A kuratórium feladata a működtetés, nincs tagsági struktúra, de évente jelentést kell készíteni a működésről. |
| Költségesség | Alacsonyabb, mivel nincs kötelező induló vagyon. Az alapítás és fenntartás kevesebb adminisztrációval jár. | Magasabb indulóköltségek a kötelező alapítói vagyon miatt. |
| Pályázati lehetőségek | Az egyesület aktív működése (tagdíjak, rendezvények) folyamatos bevételi forrást biztosíthat. | Alapítványként is lehet pályázni, de elsősorban alapítványi tőkéből és támogatásokból működik, tagdíj nem lehetséges. |
| Normatív támogatásra jogosultság | Igen, ha pl.: hazai forrású pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy uniós pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy ellátási szerződést köt az önkormányzattal. | Igen, ha pl.: hazai forrású pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy uniós pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy ellátási szerződést köt az önkormányzattal. |
Hajdúnánási Televízió: Családi bölcsőde a Segítséggel Élők Alapítványának fenntartásában 2018.01.04.
A családi bölcsőde működtetésének személyi feltételei
A bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatások személyi feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet keretezik. A foglalkoztatás részletszabályaira több más jogszabály is irányadó.
A családi bölcsődében - amennyiben maximum 5 férőhely létesül, úgy szolgáltatásnyújtó személy alkalmazása szükséges. A szolgáltatásnyújtót a fenntartónak Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban szükséges alkalmaznia. A munkakör betöltésének többféle irányból is feltételei vannak:
- nagykorúság,
- cselekvőképesség,
- büntetlen előélet,
- jogszabályban meghatározott kizáró okok nem állhatnak fenn (erről nyilatkoznia kell a munkavállalónak),
- speciális erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia előző két körülményt,
- foglalkozás-egészségügyi alkalmasság,
- végzettség (15/1998. (IV.30.) NM rendelet).
A családi bölcsődében munkát vállaló személyeknek egészségügyi nyilatkozattal és érvényes foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálattal kell rendelkezniük. A szolgáltatást nyújtónak a fenntartó alkalmazásában kell állnia.
A fenntartó hatáskörébe tartozik a döntés, hogy szakmai munkakört létrehoz-e a családi bölcsődében - vagyis létesít-e munkáltatóként kisgyermeknevelő munkakört, vagy sem. Amennyiben kisgyermeknevelő munkakört hoz létre, akkor a szükséges végzettség a már írt NM rendeletben található. A helyettes személyre ugyanazok az alkalmassági feltételek vonatkoznak, mint a munkakört betöltő személyre. A helyettes személy alkalmazható Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, szociális gondozói díjban részesíthető.
Férőhelyek száma és hálózati működés
Családi bölcsődében legfeljebb 5 gyermek nevelhető, gondozható. Napközbeni gyermekfelügyelet keretében, a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beleértve, legfeljebb 7 gyermek napközbeni ellátása biztosítható. Kivételt képez, ha a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatásban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermek ellátását is biztosítja a szolgáltatást nyújtó.
Családi bölcsődében létrehozható 5-nél több férőhely is, gyakorlatilag maximálisan 8 férőhelyről beszélhetünk. A segítő személy alkalmazható Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, teljes vagy részmunkaidőben. Segítő személyt szociális gondozói jogviszonyban is alkalmazhat a fenntartó.
A fenti alaphelyzettől eltérően - ha a fenntartó 3 vagy több családi bölcsődét tart fenn, akkor a családi bölcsődéket hálózatba kell szerveznie és a hálózati működés szabályai szerint kell működtetnie. Ennek személyi feltételekre vonatkozó része az, hogy koordinátor alkalmazása válik szükségessé. Ha a fenntartott családi bölcsődék száma 3 vagy 4, akkor a fenntartásban lévő valamely családi bölcsőde szolgáltatásnyújtója is lehet a hálózat koordinátora. A személyi feltételek biztosításáról a fenntartónak az engedélyezési eljárás során nyilatkoznia kell.
A családi bölcsődei ellátás fejlődése és finanszírozása
A bölcsődei rendszer működésében néhány kisebb fejlődési ugrást követően a fordulópontot 2017 jelentette. A 2017. évi szervezeti átalakulás során a hagyományos bölcsődék és a szórványosan működő családi bölcsőde forma mellett megjelent a minibölcsőde, illetve a munkahelyi bölcsőde kategória. Rendkívül intenzív intézményfejlesztés kezdődött meg, csak 2017-ben nagyobb kapacitás jött létre a bölcsődei ellátásban, mint a megelőző 6 évben összesen. A jelenlegi bölcsődei kapacitások közel 40%-a 2017-2024 között került a rendszerbe.
A nagyobb bölcsődék építése mellett nagy számban jöttek létre mikrointézmények, s bár a munkahelyi bölcsődék iránt nincs túl nagy érdeklődés, a minibölcsődék, családi bölcsődék száma ma már meghaladta az 1 700-at és a teljes férőhely-kapacitás 20%-át adják. A fejlesztésnek köszönhetően néhány év alatt 26%-ról 21%-ra csökkent azon gyermekek aránya, akik a lakóhelyükön nem férnek hozzá ilyen ellátáshoz. A bölcsődei szolgáltatás országos lefedettsége javult az elmúlt évek során, viszont továbbra is léteznek területi egyenlőtlenségek.
A bölcsődei ellátás finanszírozása több, intézménytípustól függő módon történik. A családi bölcsődék az ellátott gyermekek száma alapján kapnak finanszírozást. A bölcsőde, mini bölcsőde esetében jogszabályban (költségvetési törvény) meghatározott számított létszámhoz kapcsolódó bértámogatás és ezen felül üzemeltetési támogatás adja az állami finanszírozást. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a humán erőforrás bővítése és megtartása is magas prioritást kapott az elmúlt években. A bölcsődében foglalkoztatott munkavállalóknak a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján 2017. január 1-jétől bölcsődei pótlék illeti meg, melyet több lépcsőben emeltek, illetve kiterjesztettek a pedagógus végzettségű dolgozókra is.
A kormányhivatal szerepe és az ellenőrzések
A kormányhivatal legalább 2 évente helyszíni ellenőrzést végez. A kormányhivatal azt ellenőrzi, hogy a szolgáltató a jogszabályban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e. A hatóság az ellenőrzésbe bevonhatja a kijelölt módszertani szervezetet, amely szakértőként a szolgáltatást szakmai szempontok szerint ellenőrzi.
tags: #csaladi #bolcsode #megallapodas