Családbafogadó gyám és a csecsemőgondozási díj (CSED)

Kiskorú gyermekek elhelyezése tárgyában számos okból felmerülhetnek vitás kérdések. A jogalkotó jogintézmények széles skáláját kínálja a rendezéshez, az utaló magatartással történő egyezségtől a gyámhatósági határozatokon át egészen a bírói döntésekig. Fontos megkülönböztetni a polgári jogi viszonyokon belüli, természetes személyek kérelmén alapuló eljárásokat a gyermek mindenek felett álló érdekében szükséges beavatkozásoktól, mint például a gyermekvédelmi hatósági intézkedések vagy a gyermekjóléti alapellátások.

Az egyes jogintézmények vizsgálatakor figyelembe vehetjük, hogy azok a Ptk.2 rendelkezései között vagy más speciális jogszabályban, rendeletben találhatók-e, mint például a Gyvt3. Ezenkívül elemezhető az adott gyermekelhelyezési mód tartós vagy ideiglenes jellege, valamint a felülvizsgálat szükségességének kérdése is. Előfordulhatnak olyan különleges helyzetek, amikor a hatósági gyakorlat figyelmen kívül hagy lehetőségeket, amelyek az érintett - általában hátrányos helyzetű - gyermek, valamint az őt későbbiekben nevelő felek számára a legelőnyösebbek volnának. Ezek olyan opciók, amelyekről az érintetteknek az eljárás során gyakran nincs tudomásuk, mivel nem közismert jogintézményekről van szó. Az alábbiakban ezeket az opciókat mutatjuk be, rámutatva anyagi vonzataikra, jogpolitikai indokokra, előnyeikre, hátrányaikra és azokra a szituációkra, amikor nem sikerül megoldást találni a gyermek családjának környezetében való elhelyezésére, miközben azt jogszabályok lehetővé tennék.

Nevelőszülői jogviszony Magyarországon

Az elmúlt időben a hírportálok bejegyzései alapján a nevelőszülő kifejezés felér egy szitokszóval, ennek ellenére Magyarországon a legutóbbi, 2021-es adat alapján (KSH adattáblázata nevelőszülőkről) 5863 gyermekvédelmi nevelőszülő rendelkezik működési engedéllyel. Ebből 5379 nevelt legalább 1 állami gondozott gyermeket, amely adathoz viszonyítva a kevés problémás eset egy nagyon jó arány. Ezek a személyek nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állnak, amelyet külön kormányrendelet szabályoz, és tevékenységüket díjazás ellenében végzik.

Nevelőszülői díjazás

A nevelőszülő alapdíja legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-a, amely akkor is megilleti, ha nem helyeztek a háztartásában gyermeket, fiatal felnőttet. Befogadottanként ezen felül legalább a kötelező legkisebb munkabér 20%-a jár, mint kiegészítő díj. Többletdíjnak pedig a normáltól eltérő szükségletű gyermek (ilyen szükséglet megállapítása nagykorúsággal megszűnik) után járó (kivéve: GYED igénybevétele esetén) legalább a kötelező legkisebb munkabér 7%-ának megfelelő összeg nevezendő. Emellett a nevelőszülőt nevelési ellátmány is illeti meg.

Az adatok a KSH 2021-es statisztikáin alapulnak, és a nevelőszülők számát, valamint az általuk gondozott gyermekek arányát mutatják be.

Rokon nevelőszülő

A fent leírtakhoz képest speciális a rokon nevelőszülő helyzete. A Kormányrendelet határozza meg a fogalmat, amelyet a köznyelv rokon nevelőszülőségként emleget. Ez pedig a gyermeknek a „Ptk. szerinti hozzátartozói (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont) által történő nevelését jelenti. Ebben az esetben a gyermek és a nevelőszülő közötti életkori különbségre vonatkozó szabályoktól, valamint a nevelőszülővé válás képesítési követelményeitől el lehet térni, sőt, indokolt is. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a gyermek anyagi feltételek hiányában se kerüljön ki a vér szerinti családja kötelékéből, ezért lehetőséget adott jóval kevesebb feltétellel nevelőszülővé válni. Ezen esetben csupán a betöltött huszonnegyedik életév, a büntetlen előélet, illetve a cselekvőképesség követelményének szükséges megfelelni, valamint az alkalmassági vizsgálaton pozitív elbírálást szerezni, amely azonban szintén nem teszi elérhetetlenül magasra a lécet. Kiemelendő, hogy a rokon nevelőszülőnek képesítés megszerzésére irányuló kötelezettsége nem keletkezik.

Családbafogadó gyám kontra nevelőszülő: Különbségek és előnyök

Ezzel szemben a családbafogadás jogintézménye, amelyet a Ptk. szabályoz, és a Gyvt. 7. § (1) kimondja, hogy gyermeket szüleitől, vagy más hozzátartozójától csak saját érdekében lehet elválasztani, illetve kimondja az anyagi okból történő elválasztás tilalmát. A családbafogadás esetén a gyermeket a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, neveli. Erre a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt kerülhet sor. A gyámhatóság a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha azt a szülő kéri (a fenti okokra hivatkozva), az a gyermek érdekében áll, és a családbafogadó szülő ezt vállalja, valamint személyisége és körülményei alapján alkalmas erre. A családbafogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel, de tartási kötelezettsége továbbra is fennáll. A szülőt megilleti a kapcsolattartás joga, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntési jog.

Törvényes képviselet és anyagi juttatások

Különbség a gyermek törvényes képviseletének ellátása is, hiszen családbafogadás esetében a gyámhatóság a családbafogadó szülőt gyámul rendeli, míg a nevelőszülő gondozásában álló gyermek törvényes képviselője főszabály szerint ún. eseti gyám. A leginkább lényeges különbséget képezi, hogy a családbafogadó gyám - korábban említett juttatási szabályok alapján - saját költségén végzi el ugyanazt, sőt, a törvényes képviselettel többletmunkát, amelyet egy adott esetben összehasonlítható helyzetben levő, képesítés nélküli nevelőszülő díjazás ellenében, nem is beszélve arról, hogy a tartós nevelésbe vétellel járó halmozottan hátrányos helyzetű státusz a gyermek számára további előnyökkel jár, gondolok itt az ingyenes iskolai étkezésre, az Útravaló Ösztöndíjprogramra, illetve további kedvezményekre. A családbafogadás csupán annak valójában előnytelen mivolta esetén jár hátrányos helyzetű státusszal. Ennek eredménye, hogy a szubszidiárius jellegű nevelésbe vétel, míg a gyermek személyes viszonyaiban hátránnyal nem jár, a gyermek életkörülményeiben, a gyermek, illetve a család vagyoni viszonyaiban előnyösebb helyzetet teremt a családbafogadáson alapuló gondozással összehasonlításban.

Információhiány és megoldások

Élek azzal a feltevéssel, amely a gyakorlatban rendszeres, illetve az élethelyzeteket tekintve abszolút ésszerű, hogy az első gondolat, amely egy szülő általi, avagy gyámhivatali megkeresés nyomán a hozzátartozóban felmerül, az, hogy a gyermek nevelésére megfelelő anyagi körülményei az adott hozzátartozónak, saját, illetve családja megélhetésének veszélyeztetése nélkül nincsenek. Rendszerint ez az oka annak, hogy a gyermek családbafogadására a szülő nem tud megfelelő embert megjelölni, hiszen nincsen, aki vállalná. Fentebb már ismertetettek alapján az említett Kormányrendelet lehetőséget biztosít arra, ezzel elő kívánja segíteni, hogy a gyermek hozzátartozója rokon nevelőszülővé váljon amennyiben csupán anyagi helyzete akadályozza a gyermek befogadásában, erre való tájékoztatási kötelezettséget azonban egy szabályozás sem ír elő, így az adott szituációban szereplő személyek több ízben elesnek ezen, a gyermek számára előnyös alternatívától. A családbafogadással hozzátartozói körében nem nevelhető gyermek esetén ez biztosíthatná több ízben a Gyvt. 7. § (1) bekezdésében foglaltak érvényesülését.

A gyakorlati probléma kiküszöbölhető lenne a gyámhatósági eljárásra vonatkozó, olyan szabályozás bevezetésével, amely előírja, hogy amennyiben a nevelésbe vételi eljárást megelőzően, vagy az alatt a gyámhatóság tudomására jut, hogy a gyermeknek van olyan hozzátartozója, akihez a gyermek kötődik, illetve aki a gyermek nevelését vállalná, azonban erre anyagi körülményei miatt nem képes, tájékoztatni szükséges a rokon nevelőszülővé válás lehetőségéről, feltételeiről, menetéről, illetőleg a területen működő nevelőszülői hálózatok elérhetőségéről.

Csecsemőgondozási díj (CSED)

Számos félreértés, tévhit övezi a különféle egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokat. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 40. § (1) bekezdése úgy kezdődik, hogy „Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke […]”. Alapértelmezett tehát a vér szerinti anya, azonban az Ebtv. 40. § (2) bekezdése más jogosultakat is felsorol. A feltétel tehát nem az, hogy a kérelmező feltétlenül munkaviszonyban álljon, hanem az, hogy biztosítotti jogviszonya legyen, amit a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a részletez.

CSED jogosultság és időtartam

• Csecsemőgondozási díj annak a nőnek jár, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.
• A gyermek a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését, szünetelésének kezdetét követő 42 napon belül születik.
• A biztosítása megszűnését, szünetelésének kezdetét követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.

Csecsemőgondozási díjra jogosultságot szerezhet még:

• az örökbefogadó nő
• a családbafogadó gyám
• a vér szerinti apa, ha a szülő nő felügyeleti joga megszűnt, vagy az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha a szülő nő meghal
• az örökbefogadó férfi, ha a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, vagy ha az örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha az örökbe fogadni szándékozó nő meghal.

A csed a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168 napig jár, kivéve az Ebtv. 40. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket. Ha a csed iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik. Például, ha a kismama ki van írva 2025. július 29-ére, akkor a csedet akár július 1-jétől is indíthatja. A csed akkor is 168 napig jár, ha hamarabb indul az ellátás, azonban ebben az esetben a gyed folyósítási időszaka hosszabb lesz, hiszen az a 169. naptól veszi kezdetét.

CSED összege és adómentesség

A csecsemőgondozási díj összege az igénylő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 100%-a. 2025. július 1-jétől teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó alól a csecsemőgondozási díj, így az ellátást semmilyen levonás nem terheli. Az intézkedés eredményeként az anyák a korábbi bruttó keresetüknek megfelelő összegű ellátást kapnak kézhez. Ez azt is jelenti, hogy semmilyen adókedvezmény nem érvényesíthető belőle, legyen szó például családi, személyi, vagy első házas kedvezményről. A jogszabály ráadásul azt írja elő, hogy az adómentességet a 2025. július 1-jétől folyósított ellátásokra kell alkalmazni. Ha tehát visszamenőlegesen nyújtja be valaki a csedre vonatkozó igényét, de július 1. előtt keletkezik a jogosultsága, akkor arra még a régi szabályok vonatkoznak.

Munkavégzés CSED mellett

A CSED mellett a gyermek három hónapos koráig nem lehet dolgozni. Ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 90 nap alatt bármilyen jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj. 2025. július 1-től a CSED Extra intézkedésnek köszönhetően az édesanya, a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően a CSED csökkentett összegű, 100% helyett 70%-os mértékű megtartása mellett vállalhat munkát. Munkát akár másik munkaviszonyban is lehet végezni, vagy egyéni vállalkozást is lehet indítani, amennyiben a munkavállaló munkaszerződése ezt lehetővé teszi. Bár a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) még nem követte le a szülési szabadság megszüntetését, érdemes 30 nappal kalkulálni, vagyis a fizetés nélküli szabadság megszüntetésére vonatkozó szabályokat alkalmazni.

Igénylés menete

Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon. Amennyiben az igénylő önfoglalkoztató (pl. egyéni vállalkozó), akkor a területileg illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtania a kérelmet.

tags: #csaladbafogado #gyam #csed