A bölcsődei ellátás a három éven aluli gyermekek számára nyújt gondozást és nevelést, kiegészítve a család elsődleges nevelési feladatait. A bölcsőde célja a kisgyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése, valamint az identitástudat és a társadalmi beilleszkedés megalapozása. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a bölcsődei üzenőfüzet szerepét, a beszoktatás folyamatát, a bölcsődei mindennapokat, valamint az intézmény működésével kapcsolatos fontos tudnivalókat.
Az üzenőfüzet szerepe és tartalma
Az üzenőfüzet egy kulcsfontosságú eszköz a szülők és a kisgyermeknevelők közötti kommunikációban, célja a reális és diszkrét tájékoztatás a gyermek fejlettségéről. Az üzenőfüzetben a szülők elérhetősége és azok neve és személyi igazolványszáma kerül feltüntetésre, akik elvihetik a gyermeket a bölcsődéből.
Az üzenőfüzet emellett tartalmazza a gyermek adatait, a szülők adatait, elérhetőségeit, gyógyszer- és ételérzékenységet is. A gondozónők az üzenőfüzeten keresztül tájékoztatják a szülőket a gyermek fejlődéséről: 1 éves korig havonta, 3 éves korig 3 havonta, majd három éves kor után félévente.
Fontos, hogy az üzenőfüzetet a gyermek „saját kisgyermeknevelője” vezeti negyedévente, amiben rögzíti a gyermek érzelmi, értelmi, testi, szociális fejlődéséről, változásokról szóló információkat, és azt is, hogy a gyermek éppen milyen fejlettségi szinten áll, mire kell fokozottabban figyelnie a gyermek nevelése-gondozása közben.
Zizi mamájának személyes kedvence az a néhány oldalas fogalmazás, amit a gondozónők kérnek a kislányról, ez is az üzenőfüzet részét képezi.
A beszoktatás folyamata és a bölcsődei élet
A bölcsődei beszoktatás menetének rögzítése az üzenőfüzetben történik. A beszoktatás a fokozatosság elvének megvalósítása, különösen fontos a bölcsődei beszoktatás során. A kisgyermek érdekei szerint tervezzük és végezzük a folyamatot, hogy a gyermek biztonságban érezze magát az új környezetben, és elfogadja azt.
A beszoktatás során a gyermekek pszicho-szociális érett, önálló, harmonikus személyiség megalapozása a cél, a kisgyermeknevelő segítségével. A szülőktől való elválás, a környezetváltozás okozta nehézségeket a kisgyermeknevelők felismerik és segítik ezek feldolgozását. Az anya távozásakor felsír, dacos vagy haragos lesz, ezeket a stressz reakciókat (pl. zavar, alvászavar) kezeljük. A beszoktatás során a gyermek, szülő egyéni igényeinek figyelembevételével, egyéni bánásmódot alkalmazunk.
A bölcsődei napirend
A bölcsőde minimum nyitvatartási ideje 10 óra. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. A bölcsőde, hacsak nem történik valami fatális, mindössze nyáron zár be négy egymást követő hétre. Nincs őszi, tavaszi, téli szünet, és nincs úgynevezett nevelésmentes nap sem.
A gyermekek napirendjének megfelelően a gondozónők munkarendje is évszakonként változik. A gondozónők és a gyerekek napirendje összhangban állnak egymással. A napirend állandóságot, biztonságot nyújt, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend rugalmasan alkalmazkodik a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, aktuális állapotához.
Csoportösszetétel és létszám
A csoportlétszám legfeljebb 12 fő. A gyermekek életkor szerint homogén és vegyes csoportok egyaránt előfordulhatnak. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon. A Fáni csoportban két gondozónő és egy segítő (dadus) terelget tizenkét kisgyereket, akik 9 és 12 hónapos kor között vannak.
Egészségügyi és higiénés előírások
A beszoktatás előtt ki kell váltani az egészségügyi bölcsődei törzslapot (körzeti védőnőnél), el kell mennie fogászatra, ahol megszámolják a fogait, 48 órával a beszoktatás előtt a körzeti orvosnak egészségesnek kell nyilvánítania a gyermeket, amiről igazolást ad.
A szülőnek össze kell állítania egy tisztasági csomagot, amelybe szalvéta, zsebkendő, pelenka, törlőkendő és popsikrém kerül. A pelenkáról minden esetben a szülők gondoskodnak. Megfelelően, gondosan mossuk, fertőtlenítjük a textíliákat. A gyermekek a saját ruházatukban tartózkodnak a bölcsődében.
Tisztálkodás
A tisztálkodás a kisgyermek korban el kell kezdeni, hogy kialakuljon a higiénés szokások alapja. A gyermek keze gyakran piszkos lesz, ezért gyakran mosunk kezet. A gyermekek a szülők felügyelete mellett mosnak kezet. Kézmosás történik pelenkacsere és a WC használat után, étkezések előtt, valamint akkor, ha a gyermek maszatos, illetve udvari játék után. Szappant használunk.
Pelenkázásnál a székletes pelenkát azonnal kicseréljük. Az egyéni szükséglet szerint a pelenkacserét a pólyázón fektetve vagy állva végezzük. Nedves gyermeknél használunk törlőkendőt az alsó test törlésére. Székletes gyermekeknél a folyóvizes lemosást alkalmazzuk, ez tisztább, és kellemesebb komfortérzést ad. A vízzel való ismerkedésre és az együttműködésre lehetőséget biztosítunk.
A szobatisztaság kialakulását nem sürgetjük, tiszteletben tartjuk az egyéni érési tempót. A szájhigiénia a betegségek megelőzésében is szerepe van. Az ebéd után kerül sor a szájöblögetésre, a fogmosásra. A gyermekek saját eszközöket használnak, és utánozzák a kisgyermeknevelők mozdulatait is. A zárt fogsorú gyermekek fogkefét használnak.
Étkezés
Az egészséges életmódra nevelés része az egészséges táplálkozás és a helyes étkezési szokások kialakítása. Eredményünk, ha örömmel, jó étvággyal fogyasztják az ételt. Az élelmezést érintő jogszabályi változásokat nyomon követjük, alkalmazzuk, és segítjük azok kikommunikálását. A táplálkozástudomány és a dietetika legújabb kutatási eredményeit megismerjük és alkalmazzuk.
| Korosztály | Étlap típusa | Energia-, cukor-, sótartalom | Allergén összetevők |
|---|---|---|---|
| Csecsemő | Alapétlap | Feltüntetve | Feltüntetve |
| Kisded | Alapétlap | Feltüntetve | Feltüntetve |
| Kisgyermek | Alapétlap | Feltüntetve | Feltüntetve |
Étlapjaink összeállításának szigorú feltételei vannak, melyet főként a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet szabályoz. Három alapétlapunk van (csecsemő, kisded és kisgyermek) a három korosztály igényei szerinti összeállításban. Minden étlapunk megtalálható a gyermeköltözőkben feltüntetve rajta az étkezésenként számított energia-, cukor és sótartalom, és az esetleges allergén összetevőket.
Bölcsődéinkben napi négyszeri étkezést biztosítunk. Az étkezések időpontjai kötöttek a napirendi állandóság érdekében. Minden apró részletnek - terítés módja, a gyermek asztalhoz hívása, gyermek előtti kóstolás, az étkezés segítésének módozatai - fontos szerepet tulajdonítunk az étkezések folyamatában. A gyermekeket koruk és fejlettségük szerint ölben, asztalnál ülve egyenként, kettesével, majd önállóságuktól függően egy, ill. két-két asztalonként étkezteti a kisgyermeknevelő. A gyermekek játékhelyzetből érkeznek, ülnek le a helyükre, és az étkezés befejezésének sorrendjében állnak fel helyükről és mennek pihenni az ágyukhoz.
A helyes kanál használat, a pohárból való ivás elsajátítása, a rágás tanulás folyamatának segítése és a kultúrhigiénés szokások megismertetése a kisgyermeknevelő feladata. A reformétkeztetés népszerűsítése érdekében munkacsoportot hoztunk létre, melynek tagjai intézményünk szakemberei. Több téren is tevékenykedik a munkacsoport: új ételféleségek és új alapanyagok fokozatos bevezetése, szezonalitásra fókuszálás, receptúrák és technológiák rendszeres oktatása a szakácsoknak, szülők informálása (szülőcsoportokban, ételkóstolók, jó gyakorlatok/étlapok/receptek megosztása).
Pedagógiai alapelvek és tevékenységek
A bölcsődei gondozás-nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására kell irányulnia. A bölcsődei nevelés érték-közvetítés és értékteremtés egyben. A gondozás és nevelés szorosan összefonódik, és hat a gyermekre és a családra.
A kisgyermeknevelő munkájának célja a gyermekek egészséges, testi, lelki és szociális fejlődésének segítése. Tiszteletben tartjuk a gyermek vallási, etnikai stb. saját és más kultúrák, hagyományok megismerését és tiszteletben tartását.
Játéktevékenység
A játék a kisgyermek alapvető tevékenysége, önkéntes, örömteli, az egész bölcsődei életet átszövi. A játék során a gyermekek tapasztalatokat szereznek, ismereteket nyújtanak, ill. fejleszti a gyermekek szabálytudatát és szokásainak kialakulását. Változatos, fejlesztő játékokkal, eszközökkel játszhassanak a gyermekeink. A játék a feszültségek oldására is szolgál, hozzájárul a gyermekek lelki egészségének megtartásához, az agresszió megelőzésére.
A játéktereket úgy alakítjuk ki, hogy elegendő védett hely álljon a rendelkezésre az építéshez, és a nagymozgásos tevékenységekhez, valamint a csendes játékhoz is. Hangszerekkel, bábokkal bővítjük a játék készletet.
Mozgásfejlesztés
A gyermek legtermészetesebb megnyilvánulása a mozgás. A bölcsődei korban alakulnak ki az alapvető mozgásformák. Az egészséges gyermek szívesen és örömmel mozog. A mozgásfejlesztést változatos mozgásformákra ösztönző játékokkal, mozgáskezdeményezéssel segítjük. A környezetet balesetmentessé tesszük, a veszély helyzeteket igyekszünk kiküszöbölni. Kültéri és beltéri mozgásformákra adnak lehetőséget.
Zenei nevelés és vizuális nevelés
Az ének, a gyermekek zenei nevelése a kisgyermeknevelői tevékenységének fontos eleme. A zenei nevelés pozitívan hat a gyermek belső harmóniájára, emberi kapcsolatainak, mozgásának- és hangadásának alakulására. A zenei nevelést a „Ringató”-jára, népi mondókákra és a népdalok dallamvilágára alapozzuk.
A vizuális nevelés (firkálás, rajzolás, gyurmázás) során a gyermekek alkotókedvét dicsérettel, bátorítással, elismeréssel erősítjük. A firkákat, rajzokat, alkotásokat megbecsüljük, megőrizzük. A képeskönyveket tudatos megfontolással szerezzük be, az életkori sajátosságoknak és az érthető megközelítésnek megfelelően.
Kommunikáció a szülőkkel
A szülőkkel való kapcsolattartás és az együttműködés kulcsfontosságú a gyermekek fejlődésében. A bölcsőde nyitott a kisgyermekes családok számára, igyekszünk megteremteni a feltételeket, hogy a szülő és felnőtt jól, otthonosan érezze magát bölcsődénkben. Lehetőség van az óvónéniktől fogadóórát kérni, akár a vezető óvónő bevonásával, ha szükséges.
A szülői értekezlet gerincét a kiscsoportban, az egyes gyerekekhez tartozó gondozónőkkel történő megbeszélés adja. Az üzenőfüzet mellett a szülők szóban is kapnak információt az ellátásról, a helyi szakmai programról. A kisgyermeknevelő a napközben szerzett tapasztalataikat megbeszéli és egyezteti az eljárásokat a szülővel, ez biztosítja az egységes nevelést és gondozást.
A szülők megismerkedhetnek az óvodában folyó nevelőmunkával, szokásokkal, ezáltal betekintést nyerhetnek a mindennapos nevelői, gondozói munkába. Rendezvények és nyílt napok is lehetőséget teremtenek a szülőknek, hogy bekapcsolódjanak a bölcsődei életbe, megismerjék a bölcsődét, a kisgyermeknevelőket, és a többi szülőt.