Az Omega-3 zsírsavak és az EPA/DHA szerepe a csecsemők fejlődésében

Az omega-3 zsírsavak, illetve azok étrendi jelentőségéről nagyon sokat hallhatunk manapság, ezeknek a többszörösen telítetlen zsírsavaknak ugyanis számos pozitív tulajdonsága van, melyekről a folyamatosan bővülő kutatások révén egyre többet tudunk meg. A megfelelő omega-3 bevitel alapvető fontosságú az emberi egészséghez és fejlődéshez - ebből következően csecsemők és kisgyermekek esetében kiemelt figyelmet érdemel, hiszen ez a fejlődés legintenzívebb időszaka.

Az omega-3 zsírsavak három fő típusa létezik: ALA (alfa-linolénsav), EPA (eikozapentaénsav) és DHA (dokozahexaénsav). Szigorú értelemben véve csak az ALA számít esszenciális omega-3 zsírsavnak, mivel az emberi szervezet nem képes magától előállítani. Ugyanakkor az ALA átalakítása EPA-vá és DHA-vá a szervezetben igen kis hatásfokú, ebből következően mindenképp szükség van EPA és DHA fogyasztására is. Az omega-3 zsírsavak a sejtmembránok nélkülözhetetlen alkotóelemei, a sejtek „kenőanyagaként” funkcionálnak, vagyis javítják a sejtek rugalmasságát, a sejtek közötti kommunikációt, illetve támogatják a sejtanyagcserét és a génkifejeződést.

Az agy, az idegrendszer és a szemek rendkívül gazdagok omega-3 zsírsavakban, melyek ezekben a szövetekben a magzati lét késői, illetve az újszülött lét korai szakaszában halmozódnak fel. Ebből a szempontból különösen a DHA nagyon fontos, ugyanis az agyban található omega-3 zsírsavak nagyjából 97%-át, míg a retinában található omega-3 zsírsavak 93%-át teszi ki a DHA.

Az omega-3 zsírsavak típusai és szerkezete

Az Omega-3 zsírsavak fontossága a csecsemők és gyerekek táplálkozásában

Az omega-3 zsírsavak, különösen a DHA (dokozahexaénsav) és EPA (eikozapentaénsav), nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez. A terhesség és a szoptatás alatt még inkább megnövekszik a szervezeted szükséglete. A DHA az agysejtek fő komponense, ezért a magzat agy- és retinafejlődésében kiemelt szerepet játszik. Megfigyelések szerint a megfelelő DHA bevitel elősegíti a baba kognitív képességeinek fejlődését, például a memória és a problémamegoldó készségek terén. Az EPA mellett a DHA támogatja a központi idegrendszer megfelelő mielinizációját, ami kritikus az idegsejtek gyors és hatékony ingerületátviteléhez. Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy az Omega-3 zsírsavak hiánya hosszú távú neurofejlődési problémákhoz és akár figyelem- vagy tanulási nehézségekhez is vezethet.

Hogyan hathatnak az agyunkra az Omega-3 zsírsavak?

Terhesség és szoptatás alatti Omega-3 bevitel

A terhesség alatt az omega-3 zsírsavak, különösen a DHA kulcsszerepet játszanak a magzat idegrendszerének, agyának és retinájának fejlődésében. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) napi 200-250 mg DHA bevitelét javasolja kismamáknak és szoptató anyáknak - ez az összetevő támogatja az agy és a látás fejlődését a babánál. Egy 2019-es randomizált vizsgálat szerint azok az anyák, akik napi 300 mg DHA-t kaptak, kisebb eséllyel szültek korán, és gyermekük memóriateljesítménye is kimagaslóbb volt. A baba DHA-készletét az anyán keresztül tölti fel, ezért fontos megmérni az anya DHA-szintjét és szükség szerint kiegészíteni étrendjét.

A szoptatás során az anyatej az első számú tápanyagforrás az újszülött számára, és természetes módon tartalmaz DHA-t és EPA-t. Az anyatejben található omega-3 zsírsavak mennyisége nagyban függ az anya étrendjétől, ezért szintén ajánlott a kiegészítő bevitel vagy az omega-3-ban gazdag ételek rendszeres fogyasztása. Ha szoptató anyaként megfelelően omega-3 dús a táplálékod, a baba megkapja a szükséges tápanyagot az anyatejen keresztül. Megfigyelések szerint az anyukák 10-15%-nál szülés utáni depresszió lép fel. Kimutatták, hogy esetükben alacsony a DHA-szint az anyatejben és a vörös vérsejtekben. A várandósság ideje alatt pótlás nélkül a DHA-szint ugyanis a felére csökkenhet és nem is áll vissza a szülést követő hónapokban sem, ha az anyuka nem fogyaszt halételeket és nem pótolja azt.

Az anyatej Omega-3 tartalma és az anya étrendje közötti összefüggés

Omega-3 zsírsavak 7 éves kor alatt - a kutatások tükrében

Az agy a születéstől kb. 3 éves korig tartó időszakban növekedik a legnagyobb ütemben, habár a fejlődés a gyermekkoron és serdülőkoron át tovább is folytatódik. Számos tudományos kutatás kimutatta, hogy az omega-3 zsírsavakat tartalmazó tápszerrel etetett babák mentális fejlődése jobb, mint az omega-3-mentes tápszerekkel etetett babáké. Ezek az előnyök jócskán a tápszeres etetés végezte után is megmutatkoznak, és gyermekkorig folytatódnak.

  • Például, a DHA-val kiegészített tápszert kapó csecsemők kognitív, motoros és viselkedési fejlődése 18 hónaposan, illetve látásélessége és IQ eredménye 4 évesen jobb, mint a DHA-t nem tartalmazó tápszert fogyasztó babáké.
  • A 9-12 hónapos kortól omega-3 kiegészítést kapó babák a gyermekkor során jobb figyelemről és gazdagabb szókincsről tesznek tanúbizonyságot.
  • Egy 2008-as randomizált, placebo-kontrollos, kettős vak vizsgálat során egészséges 4 éves gyermekek egy csoportjának adtak napi 400 mg DHA-t, míg egy másik csoportnak hatóanyagmentes placebót. A kutatók pozitív összefüggést találtak a vér DHA-szintje és a szókincsvizsgáló Peabody-teszten elért magasabb pontszámok között.
  • Kutatási eredmények arra is utalnak, hogy az EPA és DHA bevitele iskoláskor előtt jótékony szerepet játszhat a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) megelőzésében. Egy egyesült királyságbeli tanulmány 20 hónapos és 3 éves kor közötti gyerekeken vizsgálta meg egy magas koncentrációjú EPA/DHA kiegészítő hatását: az omega-3 zsírsavak drámai javulást értek el a tanulási képességek, az IQ és a szókincs terén is.
  • Egy 2021-ben publikált meta-analízis arra hívta fel a figyelmet, hogy a korai életévekben az omega-3 bevitel növelése pozitív hatással van a későbbi tanulási képességekre és a motoros fejlődésre, különösen azoknál a gyermekeknél, akiknél az anyai omega-3 szint korlátozott volt a terhesség alatt.

A DHA omega-3 zsírsavat tartalmazó formulával etetett csecsemőknél a légzőszervi betegségek és hasmenés előfordulása jelentős mértékben csökkent az élet első 12 hónapjában, összehasonlítva azokkal a csecsemőkkel, akik DHA-t nem tartalmazó tápszert kaptak. Sőt, további kutatások alapján a DHA-t tartalmazó tápszer hatására egészen 3 éves korig csökkent a felső légúti megbetegedések, illetve az allergia előfordulása. Egy tanulmány azt is megállapította, hogy a kisgyermekek megnövelt DHA-bevitele javíthatja az immunfunkciót és -fejlődést, beleértve a légzőszervi egészséget.

Mennyi omega-3-ra van szüksége egy 7 év alatti gyereknek?

Az alacsony omega-3 bevitelnek számos nemkívánatos következménye lehet, ugyanakkor a túlzott bevitel sem tesz jót, például megváltoztathatja a szervezet immunfunkcióját, ami rendellenes immunválaszhoz, vírusos vagy bakteriális fertőzés kialakulásához vezethet. Éppen ezért fontos tisztában lenni az életkornak megfelelően ajánlott omega-3 adagolással.

Ajánlott Omega-3 beviteli mennyiségek

Életkor Ajánlott Omega-3 bevitel (Nemzeti Orvosi Akadémia) Ajánlott DHA/EPA bevitel (EFSA)
0-tól 12 hónapos korig 0,5 gramm omega-3/nap
7-24 hónapos korig 100 mg DHA/nap
1-től 3 éves korig 0,7 gramm omega-3/nap
2-18 éves korig 250 mg EPA+DHA/nap
4-től 8 éves korig 0,9 gramm omega-3/nap

Milyen forrásból származzon a gyerekek omega-3 bevitele?

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerészeti Felügyelet (FDA) heti 2-3 adag hal fogyasztását javasolja, az egészen fiatal gyermekek számára is (6 hónapos kor felett). 6 éves kor alatt 1 adag nagyjából 75 grammnak felel meg. A halat összetörve vagy pürésítve adhatjuk már 6 hónapos kortól. Az FDA szakemberei azt tanácsolják, hogy az alacsony higanytartalmú halakat fogyasszuk, például tonhal, garnéla, lazac, tőkehal, harcsa, hering, tilápia, rák.

A DHA, illetve egyéb omega-3 zsírsavak szintjét ugyanakkor az étrendi változtatások mellett nehézfémektől és egyéb mérgező anyagoktól mentes étrend-kiegészítőkkel is elérhetjük. A gyerekeknek is készült omega-3 kapszulákat általában 4 éves kortól adhatjuk, vagy amikortól már tud kapszulát nyelni a gyermek, vagy a kapszulát elvágva, annak olajos tartalmát belekeverhetjük ételbe.

Növényi és állati eredetű Omega-3 források

Az Omega-3 zsírsavakat a legkézenfekvőbb természetes forrásaiból, például halakból és magvakból tudod bevinni. Kiemelten javasolt a heti 2-3 adag szénhidrátszegény tengeri hal, például lazac, makréla vagy szardínia fogyasztása, amelyekben a dokozahexaénsav (DHA) és az eikozapentaénsav (EPA) található meg nagy mennyiségben. Ezen kívül a növényi eredetű omega-3, az alfa-linolénsav (ALA) megtalálható a lenmagban, chia magban és dióban, melyek szintén hozzájárulhatnak a napi szükséglet fedezéséhez.

Fontos azonban tudni, hogy az ALA hatékonysága átalakulás során DHA-vá és EPA-vá alacsony, ezért elsősorban a tengeri forrásokból származó omega-3-akra érdemes fókuszálni. Az emberi szervezetben nagyon kevés található meg az úgynevezett delta-6 enzimből, amelynek segítségével az LNA EPA-vá alakítható. Amennyiben nem sikerül elegendő természetes forrásból Omega-3-at bevinni, vagy egyéb okokból (például ételallergia, vegetáriánus étrend) nem fogyasztanak halat, az Omega-3 kiegészítők nagyon hasznos kiegészítői lehetnek. Fontos, hogy olyan terméket válassz, amely mentes a nehézfém szennyeződésektől, például higanytól és más toxikus anyagoktól, mert ezek károsíthatják az anyát és a babát egyaránt.

tags: #csak #epa #a #csecsemoknek