Munkavállalói felmondás egy hónapos felmondási idő elengedése – Amit tudni érdemes

A munkaviszony megszüntetése mind munkavállalók, mind munkáltatók számára érzékeny és fontos kérdés, amely sok esetben részletes jogi és szervezeti szempontokat is felölel. Az év elején sokan szokásosan új tervekkel, célokkal és élethelyzetekkel állnak elő, és ez gyakran érinti a munkahelyeket is. Jobb állásajánlat? Rossz munkahelyi légkör? Jobb munkakörülmények keresése? "Idő előtti" nyugdíjba vonulás? Karrierváltás?

Ez a cikk két dologban szeretne segíteni. Egyrészt megtalálod benne az ingyenesen letölthető és kimásolható munkavállalói felmondás mintát, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak. Másrészt áttekintjük a felmondási idővel kapcsolatos fontos tudnivalókat, különös tekintettel az egy hónapos felmondási idő elengedésének lehetőségeire.

A munkahelyváltoztatás ma már egy teljesen természetes esemény. A legtöbb munkavállaló életében legalább egyszer megtörténik, hiszen nem kötelező és aligha lehetséges a folyamatosan változó világban egy munkahelyen dolgozni és onnan nyugdíjba vonulni.

Ismerős a helyzet? A reggeli kávé már nem ízlik, a munkahelyi feladatok egyre nyomasztóbbak, a kiégés réme fenyeget? Ha úgy érzed, itt az ideje munkahelyet váltani, de nem tudod, hogyan fogj hozzá a felmondáshoz, ez a cikk neked szól. Segítünk megérteni a jogszabályi hátteret, és bemutatunk egy egyszerű felmondólevél mintát.

A felmondás fogalma és típusai

A felmondási folyamat során gyakran felmerülő kérdések és jogi fogalmak megértése létfontosságú mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. A felmondás fogalma valószínűleg sokak számára ismert valamilyen formában. Mi valahogy így fogalmaznánk meg: a felmondás a munkaviszony megszüntetésének leggyakoribb módja, amikor az egyik fél (munkavállaló vagy munkáltató) egyoldalú nyilatkozattal, a jövőre nézve szünteti meg a szerződést.

A jogszabály különbséget tesz a munkaviszony megszűnése és megszüntetése között.

• A munkaviszony megszüntetése esetén a felek jognyilatkozata (kétoldalú - közös megegyezés, vagy egyoldalú - felmondás) folytán szűnik meg a munkaviszony.

A munkaviszony megszüntethető:

• közös megegyezéssel;
• felmondással;
• azonnali hatályú felmondással.

Közös megegyezés

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése lehetőséget ad a megszűnés időpontjának, az esetlegesen járó végkielégítés fizetésének és a munkavállaló munkavégzés alóli felmentésének együttes meghatározására is. A közös megegyezés keretében történő munkaviszony megszüntetés során számos egyéb feltétel is szabadon rögzíthető, ideértve például a végkielégítés mértékét és kifizetési módját is.

A közös megegyezés jogi szempontból nehezen támadható meg, mivel nem szükséges benne indoklást közölni, nem kötelező meghatározni a felmondási időt, és a végkielégítés alkalmazása sem kötelező benne.

Gyakran előfordul, hogy a munkáltatók próbálják rákényszeríteni a munkavállalóra a közös megegyezéssel történő felmondást. Fontos hangsúlyozni, hogy a munkavállalónak csak akkor szabad aláírnia a közös megegyezésen alapuló felmondást, ha az valóban összhangban van az ő akaratával.

A munkáltatónak kiemelkedően fontos megfelelő időt és gondolkodási lehetőséget biztosítania a munkavállaló számára abban az esetben, ha közös megegyezéssel kívánja megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát.

A felmondás legegyszerűbb és leggördülékenyebb formája - nem véletlen, hogy a munkáltatók gyakran próbálják “kényszeríteni” a távozó munkavállalót, hogy az erről szóló papírt írja alá a rendes, munkavállalói felmondás helyett. Miért is? Közös megegyezéssel történő felmondás esetén a munkavállaló nem köteles felmondási időt tölteni, a munkaviszony a felek megállapodása alapján bármikor megszüntethető. Ez a felmondási forma ideális akkor, ha a munkavállaló és a munkáltató között jó emberi viszony áll fenn, és mindkét fél a békés elválásra törekszik.

Felmondás (korábban rendes felmondás)

A rendes felmondás a határozatlan idejű munkaszerződés megszüntetésének általános formája. Határozatlan idejű munkaviszony esetén a munkavállaló a felmondását a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 67.§ (1) bekezdése alapján nem köteles megindokolni.

A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni, ellenben a határozott idejű munkaviszonyt igen. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Ilyen indok lehet egy költözés, vagy az olyan esetek, amikor a munkavállaló személyi körülményeiben következik be változás.

Munkáltatói felmondás esetén a munkáltató ugyanis felmondhat dolgozójának, ezt a döntését azonban indokolnia kell, különben a felmondás jogszerűsége per tárgyává válhat a munkaügyi bíróságon.

A felmondást minden esetben írásba kell foglalni, ennek elmaradása a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét eredményezi. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a szóbeli felmondás sem a munkavállaló, sem a munkáltató részéről nem jogszerű.

Azonnali hatályú felmondás

Az azonnali hatályú felmondás a munkaviszony megszüntetésének legszigorúbb formája, amelyet a munkáltató csak kivételes, súlyosan indokolt esetben alkalmazhat.

Az azonnali hatályú felmondás olyan jogi intézkedés, amely azonnali hatással szünteti meg a munkaviszonyt. A Munka Törvénykönyve szerint (Mt. 78. §) erre akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló

1. a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
2. olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony további fenntartását lehetetlenné teszi.

Ilyen eset lehet például a munkáltató által elkövetett bérfizetési mulasztás, vagy a munkavállaló által elkövetett súlyos etikai vagy szakmai vétség. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Azonnali hatályú felmondás indoklás nélkül

Indoklás nélküli azonnali hatályú felmondásra két esetben van lehetőség:

1. próbaidő alatt mindkét fél megteheti, és
2. a határozott idő vége előtt csak a munkáltató.

Próbaidő alatti felmondás

A próbaidő célja, hogy mind a munkavállaló, mind a munkáltató megbizonyosodjon arról, hogy az együttműködés megfelelően működik-e. A Munka Törvénykönyve kiemelt rugalmasságot biztosít erre az időszakra, ezért a munkaviszony megszüntetése jóval egyszerűbb, mint a próbaidő letelte után.

A próbaidő alatt a munkáltató azonnali hatályú, indokolás nélküli felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges indokot megjelölni, nincs felmondási idő, a felmondás a közlés pillanatában hatályos, a munkáltató döntése független attól, hogy a munkavállaló hibát követett-e el.

Felmondási idő - Mi is az, és hogyan alakul?

A felmondási idő az a periódus, amelyet a munkáltató vagy a munkavállaló be kell tartania a felmondás bejelentése és a munkaviszony tényleges megszűnése között. A jogos felmondás lehetőséget ad mindkét félnek a munkaviszony törvényes kereteken belüli befejezésére, biztosítva a szükséges felmondási időt a további intézkedésekre.

A felmondási idő tartama az adott jogrendszer előírásaitól és a munkaviszony jellegétől függ. A felmondási idő kiszámítása összetett folyamat, amely a munkavállaló munkaviszonyának idejére épül.

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. A felmondási idő mindig naptári napot jelent, nem pedig munkanapot.

Fontos tudni: a munkáltatód sem mondhat fel neked azonnali hatállyal, indoklás nélkül. A felmondási időbe nem csak a hétköznapok, a hétvégék is beleszámítanak, viszont ha akár egy nappal a letelte előtt “felszívódsz”, a munkáltatód kártérítést követelhet tőled.

Felmondási idő munkáltatói felmondás esetén

A Munka Törvénykönyve (Mt. 68-69. §) pontosan meghatározza, hogy mennyi felmondási idő jár a munkavállalónak. A felmondási idő alap esetben 30 nap. A felmondási idő tartama csak munkáltatói felmondás esetén nő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő arányában. A felek legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.

A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő függvényében:

• 3 év után 5 nappal,
• 5 év után 15 nappal,
• 8 év után 20 nappal,
• 10 év után 25 nappal,
• 15 év után 30 nappal,
• 18 év után 40 nappal,
• 20 év után 60 nappal meghosszabbodik.

Így például egy munkahelyen eltöltött 20 éves munkaviszony után 90 napos felmondási idő jár. A felmondási idő minimális hossza 30 nap, de nem haladhatja meg a 6 hónapot abban az esetben, ha a munkáltató mond fel.

Fontos tudni: ha a munkáltatód mond fel neked, a felmondási időnek legalább a felére köteles felmenteni téged a munkavégzés alól - és te szabhatod meg, hogy ezt a “szabadságot” milyen részletekben, beosztásban szeretnéd letölteni.

Felmondási idő munkavállalói felmondás esetén

Munkavállalói felmondás esetén a felmondási idő egységesen 30 nap. Ez a minimum időtartam, amelyet a munkavállalónak le kell töltenie, kivéve, ha a felek hosszabb időtartamban állapodnak meg, de ez sem haladhatja meg a 6 hónapot. Ha a munkavállaló nyújtja be felmondását, akkor a felmondási idő maximális hossza 30 nap lehet, hacsak nem állapodtak meg írásban más időszakról a munkaszerződésben. A jelenlegi rendelkezések alapján az egyedi megállapodásban rögzített felmondási idő maximum 6 hónap lehet.

Fontos tudnod, hogy felmondásod esetén nem jár számodra felmentési idő, azaz a felmondási időt a szokott módon végig kell dolgoznod. Munkavállalói felmondás esetén a munkáltató nem köteles felmenteni a dolgozót a munkavégzési kötelezettsége alól.

Azonban abban az esetben, ha az alkalmazott adja be felmondását, akkor a munkáltató mérlegelhet, hogy felmenti-e munkavállalóját a felmondási idő egésze vagy egy része alól. Természetesen ez nem kötelező, így a döntés joga a munkáltató kezében van. Annak ugyanis nincs akadálya, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megyegyezéssel megállapodjanak a munkaviszony felmondási idő előtti lejártában. Ha a munkáltató hozzájárul a felmondási idő lerövidítéséhez, akkor hamarabb megszűnik a munkaviszonya.

Más esetet jelent az, ha a munkáltató bocsátja el alkalmazottait. Munkáltatói felmondás esetén a munkavállalók az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszonnyal arányosan kaphatnak felmondási időt.

Felmentés a munkavégzés alól a felmondási idő alatt

A felmondási idő alatt munkavégzés alóli felmentés alatt azt értjük, amikor a munkáltató - részben vagy teljes egészében - mentesíti a munkavállalót a felmondási idő ledolgozása alól.

Ez többféle módon történhet:

• munkáltatói felmondás esetén kötelező legalább a felmondási idő felére felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól;
• ezen túl a munkáltató dönthet úgy, hogy a teljes felmondási időre felmentést ad;
• közös megegyezés esetén a felek szabadon megállapodhatnak abban, hogy nincs felmondási idő, vagy annak hossza eltér a törvényi szabályoktól.

Fontos hangsúlyozni, hogy a felmondási idő „elengedése” nem jelenti automatikusan a munkabér elvesztését. Amennyiben a munkavállalót a munkavégzés alól felmentik, a felmentési időre távolléti díj illeti meg.

Ugyanakkor munkavállalói felmondás esetén a munkáltató nem köteles felmenteni a dolgozót a munkavégzés alól - ez minden esetben egyedi megállapodás kérdése.

Ha a munkáltató az alkalmazottja munkaviszonyát felmondással szünteti meg (ezt nevezték korábban rendes felmondásnak, manapság már csak felmondásnak hívjuk), akkor a Munka Törvénykönyve kötelezi őt arra, hogy a munkavállalót mentse fel a felmondási idő felére a munkavégzési kötelezettség alól.

A felmentési kötelezettség célja, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen új állást keresni a felmondási idő alatt. A munkavállalót a felmentés időtartama alatt is megilleti az átlagkeresete, függetlenül attól, hogy dolgozik-e vagy sem. Fontos tudni, hogy a munkavállaló kérheti a felmentési idő egy részének vagy egészének összevonását is, de ez kizárólag a munkáltató beleegyezésével történhet.

Felmondási idő és szabadság

A felmondási idő alatt a munkavállalót - főszabály szerint - megilletik a ki nem vett szabadságnapjai. Felmondási idő alatt a munkavállalót megilletik a szabadságok, amelyeket a munkaviszony megszűnéséig ki kell adni vagy meg kell váltani. Ha a szabadságot a felmondási idő alatt nem lehet kiadni, a munkáltató köteles azt pénzben megváltani.

Gyakori, hogy a dolgozók a felmondási idejükben veszik ki a bennragadt szabadságukat, ami tetemes mennyiségű is lehet - és nem tiltja a jog, hogy ez idő alatt átigazoljanak egy másik munkahelyre. Ha a munkáltató nem járul hozzá a munkaviszony korábbi megszűnéséhez, megoldás lehet, hogy a felmondási idő lejárta előtt kiveszi szabadságát. Annak ugyanis nincs akadálya, hogy míg egyik helyen a szabadságát tölti, másik munkahelyen is fennálljon a munkaviszonya és ott munkát végezzen.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a szabadság iránti igényt 15 nappal korábban be kell jelenteni a munkáltató felé. A munkavállaló továbbá kizárólag évi 7 nap szabadsággal rendelkezik.

Táppénz alatti felmondás

A magyar munkajogban a táppénz alatti felmondás témája sok félreértést okoz, pedig a Munka Törvénykönyve viszonylag egyértelműen rendezi a kérdést. A keresőképtelenség ideje alatt a felmondási idő nem kezdődhet el. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló betegállományban van, a felmondási idő nem indul el, amíg a keresőképtelenség tart. A felmondást a munkáltató ugyan közölheti, de a felmondási idő csak akkor indul el, amikor a táppénzes állomány véget ér.

Rövid távú betegség miatt a munkáltató alapvetően nem mondhat fel a jelen szabályozások szerint, ahogy a munkavállaló sem. Igaz, különösebb korlátok sem vonatkoznak erre. A munkáltató jogában áll felmondani a dolgozónak a betegállomány alatt is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a betegállomány ideje "védettséget biztosító időnek" számít, így a felmondási idő csak a betegállomány letelte után indul el.

De előfordulhat komolyabb betegség, ami miatt nem lehet folytatni a közös munkát. Ez már komolyabb kérdés, de a felmondási idő itt is fennállhat, ami alatt a munkavállaló nem köteles dolgozni (vagy nem is tud), de addig állományban marad.

Semmi esetre sem javaslom, hogy a felmondási idő tartama alatt beteget jelentsen és a keresőképtelenség ideje alatt kezdjen el dolgozni új munkahelyén.

Mikor nem szüntetheti meg a munkáltató felmondással a munkaviszonyt? (Felmondási tilalmak)

A munkaviszonyt felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató:

• terhesség idején, amennyiben erről a munkáltatót tájékoztatta,
• szülési szabadság,
• apasági szabadság,
• szülői szabadság,
• gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
• tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt,
• a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt, amennyiben erről a munkáltatót tájékoztatta.
• a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra való munkavégzés alól mentesülésideje alatt.

A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással szüntetheti meg kizárólag akkor, ha a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló a munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.

A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy, a munkavállaló képességére alapított okból, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

Végkielégítés

Fontos megjegyezni, hogy ha a munkáltató kezdeményezi a felmondást, a munkavállalót végkielégítés illeti meg - kivéve, ha

• a dolgozó a felmondás időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy
• a felmondás oka a dolgozó munkaviszonyával kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége miatt történik.

A végkielégítés a távolléti díj kifizetését jelenti, és ennek összege attól függ, hogy mennyi ideje dolgozott a munkavállaló az adott cégnél. Három év munkaviszony alatt nem jár végkielégítés.

A végkielégítés összege a munkaviszonyban eltöltött évek számától függ, és a magyar Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján az alábbiak szerint alakul:

Abban az esetben, ha a munkavállalónak a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatára előtt mond fel a munkáltató, a fenti összegeket az alábbiak szerint kell megemelni:

• Legalább 3 év munkaviszony esetén: egyhavi távolléti díjjal,
• Legalább 10 év munkaviszony esetén: kéthavi távolléti díjjal,
• Legalább 20 év munkaviszony esetén: háromhavi távolléti díjjal.

Fontos tudnivalók végkielégítéssel kapcsolatban

1. Csak akkor jár végkielégítés, ha a munkáltató mond fel - vagyis ha a munkavállaló saját maga mond fel, akkor nem jogosult rá (kivéve, ha pl. jogellenes munkáltatói magatartás miatt azonnali hatályú felmondás történik).
2. Nincs végkielégítés, ha a munkavállaló nyugdíjas - ha a felmondás pillanatában a munkavállaló már jogosult öregségi nyugdíjra, akkor nem jár végkielégítés.
3. Jogutód nélküli megszűnés esetén is jár - ha a munkáltató pl. csődbe megy vagy jogutód nélkül megszűnik, a végkielégítés jár a munkavállalónak.
4. Felmentési időre járó bér és végkielégítés összeadódik - tehát ha a munkáltató felmond, a munkavállalónak a felmentési idő alatt járó fizetésen felül még a végkielégítés is kifizetésre kerül.

Felmondólevél: Minta és tudnivalók

Ha elhatároztad magad, akkor a felmondás kísérője egy hivatalos felmondó levél lesz, amelyben írásba adod távozási szándékodat. Az írásbeli felmondás egy olyan egyoldalú jognyilatkozat, mely a felmondási idő végével a munkaviszonyt - a másik fél hozzájárulása nélkül is - megszünteti.

A felmondási nyilatkozat kissé eltér a felmondólevéltől. A felmondási nyilatkozat egy rövid, írásos dokumentum, amelyben a munkavállaló jelzi a munkáltatónak a felmondási szándékát. A felmondólevél ezzel szemben bővebb információkat tartalmaz, mint a munkaviszony megszüntetésének dátuma, a felmondási idő hossza, és indoklás (nem minden esetben kötelező).

Mit tartalmazzon a felmondólevél?

A felmondó levél egy egyszerű, viszonylag rövid dokumentum, nincsenek külön meghatározott formai követelményei, azonban az írásbeli felmondáson is szerepelnie kell a keltezésnek és a felmondó munkavállaló aláírásának. A felmondó levél során érdemes a Munka Törvénykönyvének a mi esetünkre vonatkozó paragrafusára hivatkoznunk.

A felmondó levélnek tartalmaznia kell:

• A felmondó levél címzettjének nevét és székhelyét/címét, a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult nevét.
• A munkavállaló adatait (név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím).
• A munkaszerződés megkötésének dátumát, illetve a határozott vagy határozatlan munkaviszonyt.
• Hivatkozást a Munka Törvénykönyvére a felmondás jellege szerint.
• A felmondási idő szerződésben rögzített hosszát.
• A munkaviszony megszűnésének dátumát.
• Nyilatkozatot arról, hogy milyen típusú felmondást teszünk (pl.: rendes felmondás).
• Egyéb kikötések (a szabadságból ki nem vett rész arányos pénzbeli megváltása, az utolsó munkában töltött napon történő kifizetés, munkaeszközök és dokumentumok átadása, felmondási idő letöltése alóli mentesülés, teljesítményértékelés kérése stb.).

Érdemes még belefoglalni, hogy a munkavállaló munkaviszony során: „a birtokomba került iratokat a munkaviszony megszüntetésekor visszajuttatom a munkáltatónak”. Továbbá a munkavállaló kérheti itt is, hogy: „igazolásomat és a munkaviszonyhoz kapcsolódó dokumentumaimat, kilépő papírjaimat saját címemre postázzák, mely az alábbi…”. A munkáltató ugyanis köteles a munkavállaló részére a járandóságainak kifizetésén túl az, a munkaviszony megszüntetése alapján kiállítandó igazolásait és adatlapjait kiadni, melyekre a hétköznapi nyelvben elterjedt a „kilépő papírok”, mint összefoglaló megnevezés használata. Ide tartozik többek között a:

• munkáltatói igazolás a jogviszony megszűnésekor,
• igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról,
• jövedelemigazolás.

Ezen dokumentumok segítségével tudod majd igényelni a munkanélküli segélyt vagy más néven az álláskeresési járadékot.

Alulírott, „név” (születési hely és idő:…., lakcím:…..), munkavállaló bejelentem, hogy a munkáltató és köztem ….. év …………. hó …. napján kötött munkaszerződés alapján fennálló, határozatlan időre létesített munkaviszonyomat, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64.§ (1) (b) alapján, …… év …………….. hó ….. napján kezdődő, ………….. napos felmondási idővel, ….. év ………………… hó …. Kelt: ………………….., …. év ………. hónap …..

Felmondólevél minta

Mentsd le a fenti dokumentumot, majd azt kinyomtatva és az adataiddal kitöltve azonnal használhatod felmondási sablonunkat. Bátran használd a munkavállalói felmondás minta 2024-et (határozatlan idejű munkaszerződés esetében), hiszen ez segít a megfelelő formátum és tartalom megalkotásában.

Felmondási sablon: bátran használd!

Ne feledd: a munkavállalói felmondás egy fontos döntés, ne hozd meg meggondolatlanul.

Hogyan kell benyújtani a felmondó levelet?

A mai digitalizált világban, és az okos eszközök széles körű elterjedésével felmerülhet a kérdés, hogy jogszerű-e az elektronikusan tett nyilatkozat? A jogszabályok szerint általában írásbelinek tekinthető az elektronikus úton tett nyilatkozat amennyiben:

• alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésre,
• igazolható a feladó személye,
• megállapítható a nyilatkozattétel ideje.

A vitás helyzetek és a félreértések elkerülése érdekében, azonban mi a hagyományos, kinyomtatott papír alapú felmondólevél alkalmazását javasoljuk!

A felmondólevél átadható:

• postai úton, tértivevényes küldeményként, amelynek átvételével lehet közöltnek tekinteni a felmondást a címzettel szemben; vagy
• személyes úton is odaadhatjuk vezetőnknek, de figyeljünk az átadás-átvétel dokumentálására (akár jegyzőkönyvben).

A felmondást tartalmazó elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

Aláírás hiányában is érvénybe lép a munkáltatói felmondás? A 2012. évi I. törvény (Mt.) 24. § (1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik.

Kézzel írott felmondás - elfogadott vagy sem?

A felmondásnak mindig írásos formában kell megtörténnie, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag digitálisan vagy nyomtatott formában fogadható el. Sokan kérdezték már, hogy egy kézzel írott felmondás minta megfelelő-e.

A válasz: igen, ha tartalmazza az összes kötelező elemet, és egyértelműen kifejezi a munkaviszony megszüntetésének szándékát.

Egy kézzel írott felmondás személyesebb megoldás lehet, de fontos, hogy jól olvasható és egyértelmű legyen. A dokumentumnak tartalmaznia kell:

• a munkavállaló és a munkáltató nevét,
• a felmondás tényét és a munkaviszony megszűnésének dátumát,
• a felmondási idő hosszát (ha van ilyen),
• a keltezést és az aláírást.

Bár a legtöbb munkáltató előnyben részesíti a géppel írt és aláírt dokumentumokat, jogilag egy kézzel írt verzió is ugyanúgy érvényes, ha minden lényeges információ szerepel benne.

Munkáltató kötelezettségei munkaviszony megszűnésekor

A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak több, jogszabályban meghatározott kötelezettséget kell teljesítenie a munkavállaló felé. Ezek célja, hogy a munkaviszony lezárása rendezett és átlátható módon történjen.

A legfontosabb kötelezettségek a következők:

• Munkabér és járandóságok kifizetése: A munkáltató köteles a munkavállaló részére kifizetni az elmaradt munkabért, a felmentési időre járó távolléti díjat, valamint az esetleges végkielégítést.
• Szabadság megváltása: A ki nem adott szabadságot a munkaviszony megszűnésekor pénzben meg kell váltani.
• Igazolások kiadása: A munkáltató köteles kiadni minden szükséges dokumentumot, például: munkaviszony megszűnéséről szóló igazolás, jövedelemigazolás, társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos dokumentumok.
• Határidők betartása: A kifizetéseknek és az igazolások kiadásának legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő ötödik munkanapon meg kell történniük.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti kötelezettségek elmulasztása jogvitához vezethet, ezért a munkáltató számára kiemelten fontos a pontos és jogszabálykövető eljárás.

Mire figyelj, ha felmondasz?

1. Írásban add be! A szóbeli felmondás nem elég, mindig legyen róla dokumentum.
2. Tartsd be a felmondási időt! Ellenkező esetben jogi problémáid lehetnek.
3. Kérj el minden szükséges papírt! Például munkaviszony megszűnéséről szóló igazolást, TB-kifizetési adatokat stb.
4. Maradj profi! Akár jó, akár rossz viszonyban válsz el a cégtől, érdemes korrekt módon lezárni a munkaviszonyt.

A felmondásról, a szokott munkahelyről való távozásról a döntés nem egykönnyen születik meg. Mielőtt ehhez a visszafordíthatatlan eszközhöz nyúlsz, érdemes egyéb lehetőségeket is megvizsgálni. Ha közvetlen vezetőd zavar kiteljesedésedben, akkor felmondás előtt nézz szét, hogy a vállalat más részlegein belül nincs-e esetleg számodra más lehetőség.

Próbálj meg tárgyalni vezetőddel, jelezd, mi az, ami a munkavégzés során zavar - lehet rugalmas eléggé, hogy változtasson. Ha kiégéssel küszködsz, akkor érdemes hosszabb szabadságot kivenni.

A munkavállalói felmondás ritkán csak szimpla adminisztratív lépés. A legtöbb esetben hosszabb belső folyamat vége: hetek, hónapok bizonytalansága, mérlegelése, halogatása előzi meg. Sokan akkor keresnek munkavállalói felmondás mintát, amikor már megszületett a döntés.

Tanácsadóként gyakran találkozom olyan helyzetekkel, amikor a felmondás gondolata nem egy új irány tiszta felismeréséből, hanem inkább fáradásból, elakadásból vagy bizonytalanságból születik meg. Tanácsadóként sokszor látom, hogy a felmondás gondolata valójában nem egy rossz pálya felismeréséből, hanem egy karrierelakadásból fakad, amikor az ember jó a munkájában, mégsem érzi, hogy haladna. Ha magadra ismersz ebben, érdemes elolvasnod a fentebb linkelt cikket a karrierelakadás felismeréséről.

tags: #felmondas #minta #tekintsenek #el #az #egy