A várandósság az egyik legizgalmasabb, ugyanakkor talán az egyik legstresszesebb időszak is egy nő életében, mely a testi és lelki változások következtében jelentős pszichés kihívást jelent a kismama számára - különösen első alkalommal. Végtelen sok könyvet és cikket lehetne írni a szülésre való felkészülésről. Minden kismamát nagyon érdekel, hogy mi vár rá a szülőszobán, milyen lesz majd szülni, milyenek a fájások és a szülés szakaszai.
A mai fogyasztói társadalom beégeti a tudatalattinkba, hogy tulajdonképpen egy problémára, ha megfelelő mennyiségű pénzt költünk, vagy megfelelő összeköttetéseink vannak, akkor az meg fog oldódni. Pedig vannak folyamatok, amiket se pénzen megvásárolni vagy felgyorsítani nem lehet, és más se mehet rajta végig helyettünk.
A várandósság pszichés kihívásai és az érzelmi felkészülés
A várandósság során tapasztalt pszichés változások nemcsak az édesanyára, hanem a magzatra, valamint az újszülöttre is kihatással lehetnek. A várandós pszichés állapota hatással lehet a szülés, és a szülés körüli, úgynevezett perinatális (gyermekágyas) időszakra, valamint az újszülött fizikális állapotára is egyaránt. Már a várandósság idején kialakul egyfajta érzelmi kötelék az édesanya és a magzat között, mely magyarázza a szoros kapcsolatot.
Várandósság során gyakori az ellentmondásos érzések megjelenése, valamint a hangulatingadozás, mely legtöbb esetben a várandósság során jelentkező élettani változásokra, például a hormonháztartás megváltozására vezethető vissza. Ekkor érdemes elbeszélgetni a kismamával és szakember segítségét kérni, mind az édesanya, mind a megszületendő magzat/újszülött érdekeit figyelembe véve. Számos esetben leginkább a várandós környezete figyel fel tartós szomorúságra, szorongásra, mely a természetes hangulatingadozásokon túlmutat. Ilyenkor kérje a védőnő, a kezelőorvos vagy a háziorvos segítségét a megfelelő szakember felkeresésében.
A pszichés változások mögött számos tényező állhat. Várandósság esetén a női test és a külső megjelenés változásával, valamint megváltozott szexualitással járhat. Ezek mind fontos meghatározói a lelki egészségének. A pszichés változások és hangulatingadozások mögött a hormonális változásoknak jelentős szerepe van.
Maga a várandósság is számos aggodalmat, kételyt jelenthet a várandós nő számára: a várandósság lefolyása, kimenetele és önmagában a szülés is, mely a legtöbb esetben a félelem egyik fő forrása. Az első trimesztert a hormonális és fizikális változások uralják, a második trimeszterben a magzat már önálló mozgásokat végez, melyet az anya is érzékel. A harmadik trimeszter a szülésre való felkészülésről, és az első találkozásra való várakozásról szól.
A várandósság során a nő szembesül azzal, hogy szülő lesz, egy másik élettel osztja meg testét, valamint realizálja a felnőtté válást, mely néha szintén jelentős pszichés terhelést jelenthet. Az anyaságra/apaságra érzelmileg és mentálisan készülni nem annyira kézzelfogható dolog, mint egy bevásárlás a babaáruházban vagy egy szülésfelkészítő videó megtekintése.
A test változásai és elfogadása
A kismamatestről leginkább annyi van a köztudatban, hogy csak „gyorsan vissza kell rázódni a régi formába”. Egy nő, amikor teherbe esik, akkor igen hamar észre fogja venni a változásokat a testén. A hormonrendszer indítja be és viszi végbe azokat a változásokat, melyek miatt egy nő nemcsak kihordani és megszülni tud egy babát, hanem utána szoptatni is. A természet még arról is gondoskodik, hogy amikor egy anya kezében-ölében tartja majd a kisbabáját, az kényelmes legyen gyermekének. A női test ekkor éri el fejlődésének a csúcsát. Egy nőnek a melle nem akkor fejlődött ki teljesen, amikor a tinikor végén kiderül, hogy milyen méretű melltartót kell hordani, hanem amikor a terhességi változások végén elkezd tejet termelni. A természetet nem érdekli sem az aktuális évtized nőideálja, se a közelgő „beach-body” időszak. A várandósság 9 hónapja alatt tágul, növekszik, változik a test. Nem lehet elvárás, hogy pár héten belül úgy nézzen ki, mint a terhesség előtt. De én tovább mennék: meg kell békülni azzal, hogy nem fog ugyanúgy kinézni. Lejárt az idő, hogy lánytestben éljen, ezek után anyatestben fog. Kezdjen el abban gondolkozni, hogy anyaként a testével kapcsolatban az első feladata az lesz, hogy egészségesen tartsa kisbabáját, és életerőt adjon neki. A vitaminokat nem a ragyogó bőr miatt szedjük, hanem azért, hogy táplálni tudjuk a babánkat, és az immunrendszerünk bírja a strapát.
A szülésre való felkészülés lépései
Tájékozódás és bizalomépítés
A szülés csodálatos, egyben elképesztően félelmetes dolog is egy nő számára. Csodálatos, mert a szülés végén a kezébe adják a gyermekét, akit kilenc hónapig mindennél jobban várt a leendő apukával. Épp ezért fontos, hogy a szülésre ne csak fizikailag, de lelkileg is felkészüljön a kismama. Aki először szül, talán még nehezebb helyzetben van, mint az, aki már megélte a helyzetet, hiszen nem tudja, mire számíthat a külvilág felől, és mi zajlik majd le a lelkében. Fontos, hogy tisztában legyen azzal a kismama, hogy mire számíthat. Mindenképpen keresse fel a terhesség alatt a kórház szülőszobáját, ismerkedjen meg a környezettel, a szülésznőkkel, tájékozódjon arról, hogy mi mindenre van lehetőség - vízben vajúdás, szülőszék. Ezáltal már úgy fog megérkezni a szülőszobára, hogy nem lesznek irreális elvárásai, és nem érzi magát teljesen elveszettnek. Az igazán alapos tanfolyamokon felhívják a figyelmet arra, hogy nem csak a szülésre, hanem a szülés utáni időszakra is javasolt felkészülni. Vannak már csecsemőgondozási, baba elsősegély ellátási, s babahordozási kurzusok is.
Az érzelmi kötődés kialakítása a babával
A babával való kapcsolatteremtés fontos része a lelki felkészülésnek, erre szintén érdemes időt szánni a terhesség alatt, akár egyszerű technikákkal pl. belső beszélgetés, a baba rugdalózásának csendes figyelése, vagy az éneklés a babának. A hasban fejlődő baba tulajdonképpen ott van már a családban, inkább nekünk kell hozzá megérkeznünk. Néhány aprósággal szoktathatjuk magunkat ahhoz, hogy most már egyel többen vagyunk: az anyukája hangját nagyon jól hallja belülről, de hallja azokat is, akik az anyához közel beszélnek. Családi körben lehet kérni a közeli családtagokat, hogy beszéljenek a babához! Ha megvan a baba neve, akkor hívhatjuk már a nevén, amikor szó van róla. Megvehetünk előre 1-2 mesekönyvet, és lehet neki felolvasni már most. Az is lehet, hogy apa tehetségesen talál ki meséket spontán - miért ne mondaná el ezeket neki esténként? Akár a nap összefoglalása is lehet mese. Utána ezeket a szokásokat lehet folytatni, miután a baba megszületett. Az esti rituálé része lehet a hasmasszázs is - sokan egyébként is kenik valamivel a hasukat a terhességi csíkok ellen. Legyen ez több, mint a rutinszerű sminkeltávolítás. Szánjunk rá időt, beszéljünk a babához, ha elkezd rugdosni, akkor reagáljunk a mozdulataira. Ha alacsony rizikójú terhességünk van, akkor a hasmasszírozástól nem fog beindulni koraszülés. Ne szülés után keressünk altatódalokat, babazenét, hanem kezdjük el ezeket énekelni, lejátszani már hamarabb! Kezdjünk el írni kismamanaplót!
A szülési terv és a segítő környezet megválasztása
A szülés és a szülővé válásnak fontos eleme az önállóság. A jól felkészítő módszerek, technikák ezt erősítik az anyában. Mindenképpen hasznos a megfelelő tájékozottság elérésére, ezt lehet azáltal, hogy ha hiteles, s informatív könyveket, internetes oldalakat olvas a kismama, vagy megnéz a témához kapcsolódó dokumentumfilmeket. A szüléssel kapcsolatos tudás további lehetséges forrásai az informatív szülésfelkészítő előadások, műhelyek. A jó szülésfelkészítő tanfolyamtól a szülőpár tájékozottabb, céltudatosabb, rugalmasabb, nyugodtabb, több önbizalommal, s kevesebb félelemmel kerül majd az éles helyzetbe.
Az összegyűjtött tudás birtokában érdemes szülési tervet készíteni, amiben írásos formában lefektetésre kerülnek a legfontosabb döntéseink, kéréseink, vágyaink (pl. kik legyenek bent a szülésnél, milyen technikákat, eszközöket próbálnánk ki a vajúdás alatt, szeretnénk-e fájdalomcsillapítást, szeretnénk-e levetetni a baba köldökzsinór vérét stb.). Ez lehet egy egyszerű vázlat, amit a szülőpár saját maga állít össze, vagy a várandósgondozás során egyeztetett forgatókönyv. A szülési terv megírása alkalmat ad a szülőknek arra, hogy elgondolkodjanak a lehetőségeikről, a választásaikról, a motivációs tényezőkről.
Fontos, hogy legyen a kismamának egy segítője. A vajúdás alatt a fájások között inkább pihen az ember, vagy próbál ráhangolódni a folyamatra, jó, ha ilyenkor nem magának kell mindenről gondoskodnia. A szülésre való felkészülés szempontjából fontos a kismamának a két legjelentősebb személlyel való kapcsolata: a párjával, illetve a szülés választott kísérőjével. Meg kell beszélni, hogy a szülőpár milyen szerepet szán az apának, a lehetőségek szélesek: a nagyon aktív bevonódástól a passzív, szemlélődő jelenléten keresztül egészen addig, hogy az apa ne legyen jelen. Lehetőleg olyan személy legyen bent a szülő nőnél, akivel semmilyen módon nem problémás a kapcsolata, és akinek a jelenlétében maximálisan el tud lazulni, semmiféle teljesítmény- vagy viselkedési kényszert nem érezve.
A mellstimuláció szerepe a szülés beindításában
A természetes szülésbeindítási módszerekről szóló blog-sorozat negyedik részében egy olyan módszert járunk körül, ami bizonyos kultúrákban szinte része a vajúdás „menedzselésének” és nem csak a szülés beindítására, de a méhtevékenység erősítésére is használják a vajúdás során. Ez a módszer a mellstimuláció, vagyis a mellbimbó ritmikus ingerlése. Talán most egy kicsit meghökkensz, hogy hát ugyan mi köze van a melleknek a szüléshez, hiszen a melleknek nem jut főszerep a szülés során és szülés az egészen „máshol” zajlik a testünkben. A melleknek valóban nincs feladata a szülésnél, de biológiai kapocsként összeköti őket a szülés során főszerepet játszó hormon, az oxitocin. Amikor majd szoptatod a kisbabádat, a ritmusos szopó mozgás a szájacskájával egy olyan ingert képez, aminek hatására az agyalapi mirigy azonnal oxitocin hormon termelésébe kezd. A szoptatás során az oxitocin hormon húzza össze a mellben lévő tejhólyagokat (tejleadó reflex) és emiatt fogja tudni kiszopizni a tejet a kisbabád a melledből.
A mellstimuláció legnagyobb előnye, hogy olcsó, kéznél van és nincs annyira beavatkozás-jellege, mint az orvosi szülésbeindítási módszereknek, ráadásul ezzel egy kicsit azt is érezheted, hogy a Te kezedben van az eszköz a szülés időpontjának az előrehozatalához - ráadásul kutatások igazolják, hogy ez a módszer működik! 2005-ben jelent meg egy összefoglaló tanulmány ebben a támában, ami több kutatás eredményét foglalta össze. Ezekben több mint 700 szülés előtt álló nőt vizsgáltak: a nők felét véletlenszerűen két csoportba sorolták és az egyik csoportnak azt mondták, hogy 3 napon át végezzenek mellstimulációt naponta 1 órán keresztül, 15 percenként váltogatva a melleket. A másik csoporttól viszont azt kérték, hogy ne csináljanak semmit. A két csoportot vizsgálva azt tapasztalták, hogy akiknek már érettebb volt a méhszája, azok közül sokkal több nőnél indult be a vajúdás 72 órán belül a mellstimuláló csoportból, mint abból a csoportból, akiknek ugyanolyan érett volt a méhszájuk, de nem végeztek mellstimulációt. Érdekes különbség volt még a kutatásban, hogy a szülések során kevesebb nőnél tapasztaltak kóros mértékű szülés utáni vérveszteséget a mellstimuláló csoportból.
Ez az összegző kutatás elég régen készült, de azóta 2014-ben Indiában is készítettek egy minőségi, véletlenszerű vizsgálatot: itt 200 nőt vontak be a kutatásba: a 38. héten megvizsgálták a méhszáj érettségét, feljegyezték és a nők felének azt mondták, hogy rendszeresen végezzenek mellbimbó masszázst. Egy héttel később megint megvizsgálták a méhnyak állapotát mindkét csoportban és azt tapasztalták, hogy a méhnyak érettebb volt abban a csoportban, akik mellmasszázst végeztek, mint a másik csoportban, akik nem csináltak semmit. Ráadásul nemcsak a méhnyak volt érettebb, de a vajúdás is korábban beindult sőt, kevesebb műtéti szülésre volt szükség a mellmasszázst végző csoportban!
Tehát a kutatások eredménye egyértelműen az, hogy bizonyos feltételek mellett a mellbimbó stimulálásának méhnyak érlelő hatása van és korábbra hozza a vajúdás beindulásának idejét! Emiatt nagyon fontos, hogy ha gondolkodsz ennek a módszernek a bevetésén, akkor erről feltétlenül beszélj az orvosoddal illetve otthonszülés esetén a bábáddal, hogy a Te egyéni esetedben mennyire biztonságos ez a módszer. Szintén fontos, hogy egyszerre csak egy mellbimbót ingerelj, két újjal, ritmikus, szopizáshoz hasonló mozdulatokkal vagy tejszívóval és 10-15 percenként váltogasd a melleidet.
A fentieket olvasva talán felmerül Benned is a kérdés, hogy akkor nem veszélyes a terhesség alatt szoptatni a nagyobb testvért és hogy a szoptatás az oxitocin hormonon keresztül nem okozhat koraszülést? A válasz szerencsére teljesen megnyugtató, határozott nem! Tehát a szoptatás nem fog koraszülést okozni, ugyanis a mellstimuláció csak akkor indítja be a vajúdást, amikor már a szülésre készülődve megemelkedik a méhen található oxitocin jelfogók (receptorok) száma! Tehát amikor a baba még nem kész a megszületésre és a tested még nem kész a szülésre, akkor ezek a jelfogók még nem vagy csak olyan kicsi mértékben vannak jelen a méhen, hogy bármennyi oxitocin is termelődik a szoptatás következtében, az nem fog méhösszehúzódásokat kiváltani és nem fogja a szülést beindítani.
| Kutatás | Év | Résztvevők száma | Eredmények |
|---|---|---|---|
| Összefoglaló tanulmány | 2005 | >700 | A mellstimuláció felgyorsította a vajúdást érett méhszáj esetén, kevesebb szülés utáni vérveszteség. |
| Indiai vizsgálat | 2014 | 200 | A mellmasszázs érettebb méhnyakat eredményezett, korábbi vajúdás, kevesebb műtéti szülés. |
Személyes megerősítések és lelki felkészülés a szülésre
A szülés lelki, és testi folyamat is egyben, így érdemes rá érzelmileg is készülni. Ez többféle formában történhet meg: egyénileg, csoportosan, szakember vagy önállóan használt módszerek segítségével, szóbeli vagy más formában (pl. naplóírás, művészi alkotások készítése, relaxációs technikák stb.). A lelki felkészülés egyik legfontosabb feladata az, hogy ha vannak múltbeli traumatikus élmények, akkor azok olyan szinten legalább feldolgozásra kerüljenek, hogy a szülésnél már lehetőleg ne okozzanak váratlanul előforduló pszichés elakadásokat, amelyek a szülés folyamatát megakaszthatják. Ilyen traumák lehetnek a szülés körüli gyász (pl. abortusz, vagy spontán vetélés), a nemiséggel kapcsolatos traumák (pl. szexuális bántalmazás átélése), előző szülések nehezen feldolgozható élménye, valamint a saját családtagokkal való problémás viszonyok, a párkapcsolatban lévő nehézségek, vagy egyéb stresszhelyzetek, amelyek szorongást okozhatnak.
Az „Erős vagyok, bátor vagyok, harcos vagyok” megerősítés segíthet a fájdalomtól való félelem leküzdésében és a belső erő megtalálásában. Az „Óvom az energiáim, őrzöm a békénk” gondolatmenet a támogató környezet megválasztását és a negatív hatások kizárását emeli ki, különösen egy császármetszés utáni megbékélés esetén. A „Minden nappal jobban ismerlek, minden nappal jobban szeretlek” kártya segít az anya-baba kötődés elmélyítésében, különösen a nehezebb trimeszterek után. A „Pozitív elme, pozitív rezgések, pozitív várandósság” pedig a lelki egyensúly fenntartásának fontosságára hívja fel a figyelmet, különösen stresszes időszakokban.
A párkapcsolat és a támogató közösség ereje
Az apák szerepe várandósság során is kulcsfontosságú. Fontos szem előtt tartani, hogy a testi és a lelki egészség szorosan összefügg egymással. Ezért gyermekvárás idején is fontos kismamaként a káros szenvedélyek elhagyása és a várandósság alatti testmozgás, kiegyensúlyozott táplálkozás is. A „Ha én fa vagyok a tomboló szélben, légy te a tartógyökerem a mélyben” kártya a párkapcsolat erejére és a férj támaszára emlékeztet, különösen a hangulatingadozások idején. A „Biztonságban vagyunk” kártya a férj által nyújtott biztonságérzetet hangsúlyozza. Az „Én vagyok a legfontosabb személy a babám világában. Neki szüksége van rám és nekem is rá. Mindazt, ami Ránk vár, csak együtt tudjuk véghezvinni” kártya a gyermekágyas időszak szimbiotikus kapcsolatát emeli ki, ahol az anya és a baba közötti szoros kötelék a legfontosabb.
A babaváró vagy „gender-reveal” partik szervezése szintén előre mozdítja azt a folyamatot, hogy szülőnek érezzük magunkat. Egy ilyen mérföldkő, amikor családdal, barátokkal összeülünk, hogy ünnepeljük a kisbabát, erősíti a közösségi érzést. Kismamák gyakran panaszkodnak, hogy megszűnnek a felnőtt kapcsolataik, eltávolodnak a barátaiktól. Már a babaváró buli is kiváló lehetőség, hogy az ember gondoljon arra: milyen jót mesélt az anyaságról a nagynéném, lehet, később fel fogom hívni, amikor nagyon egyedül vagyok! Vagy, ha pont ön volt az, akitől eltávolodott egy kismama barátnője, akkor fel lehet frissíteni a kapcsolatokat.
