A magyar népi kultúra egyik legfontosabb hangszere a citera, amelynek népszerűsítése és modern kontextusba helyezése kiemelt feladat. Fő feladatunk a magyar népzene és maga a citera népszerűsítését tekintjük. Két országot képviselünk, hiszen tagjaink is két országból verbuválódtak: Magyarországról és Szlovákiából. Célunk még, hogy sok embernek megmutassuk a hangszerben rejlő lehetőségeket és megszerettessük ezt az új stílusú citerazenét, ami néhány évvel ezelőtt még senki sem játszott.
Új játékstílus és hangszeres felállás
A hagyományok ápolása mellett az innováció is megjelenik a zenében. Zenénkkel egy új játékstílust képviselünk; a vonószenekati felállásnak megfelelően. Ez a megközelítés lehetővé teszi a hangszerek közötti dinamikus együttműködést. Prím-, tenor,- és bőgőciterát használunk, ami a hegedűnek, brácsának és nagybőgőnek felel meg.
Az alábbi táblázat szemlélteti a citerák szerepét a zenekari struktúrában:
| Citera típus | Vonós hangszer megfelelője |
|---|---|
| Prímcitera | Hegedű |
| Tenorcitera | Brácsa |
| Bőgőcitera | Nagybőgő |
A zenei kiadványok és gyűjtőutak jelentősége
A közös munka eredményeként több fontos kiadvány is napvilágot látott. 1999-ben jelent meg első hanganyagunk Határok nélkül címmel. Ezt követte a későbbi szakmai munka, amelynek eredménye a 2001-ben, a Periferic Records gondozásában megjelent lemez. Új lemezünkön a történelmi Magyarország majd minden tájegységéről hallható összeállítás. A felvétel 2001-ben készült, és hűen tükrözi a Kárpát-medence zenei gazdagságát.
A zenei hitelesség érdekében a tagok rendszeresen részt vesznek néprajzi gyűjtéseken. Magyarszovát erdélyi gyűjtőútjaink állandó fontos állomása, mivel oly sok kiváló zenész, énekes, táncos él itt. Ezek az utak segítik a dalok szövegeinek és eredeti hangulatának megőrzését.
Népdalszövegek: Régi babám és az elválás énekei
A népdalok mély érzelmeket, örömöt és fájdalmat közvetítenek. A gyűjtések során feljegyzett szövegekben gyakran megjelenik a vágyódás és az emlékezés motívuma. Olyan sorok őrzik a múlt emlékeit, mint:
- "Régi babám törjön ki a nyavalya este mikor lefekszel az ágyadba addig törjön sejehaj míg én jutok eszedbe."
- "Jutok-e még régi babám eszedbe?"
- "Még eszedbe jutok babám de már akkor késő lesz mert nékem a gyönge szívem másé lesz."
A dalok gyakran szólnak a sors nehézségeiről is: Még az úton lefelé se mehetek mert mind azt mondják hogy szeretőt keresek nem kell nékem az a büszke szerető szeretőm lesz az a gyászos temető. Az érzelmi mélységet tovább fokozza a következő vallomás: Életembe csak egyszer voltam boldog akkor is a két szememből könny hullott sírtam is én örömömbe hogy szeret bánatimba hogy az enyém nem lehet.
A magány és a hit kettőssége is visszatérő elem a népköltészetben. Árva madár mért keseregsz az ágon nem csak te vagy elhagyott e világon nekem sincsen édesanyám édesanyám sem apám mégis a jó isten gondot visel rám. Ezek a sorok, mint például a "meg se haltam már el vagyok felejtve" vagy a "késő ősszel száll a fecske messzire", mind a magyar lélek elválaszthatatlan részei.