Colitis ulcerosa csecsemő- és gyermekkorban: átfogó útmutató

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) egyre nagyobb kihívást jelentenek világszerte, és sajnos hazánkban is növekvő tendenciát mutatnak, különösen a gyermekek körében. Az elmúlt öt évben csaknem ötödével nőtt hazánkban a gyulladásos bélbetegségekben szenvedő gyermekek száma, ami évente közel kétszáz új esetet jelent. A betegek közül minden ötödik gyermek.

Az IBD két fő típusát különböztetjük meg: a Crohn-betegséget és a colitis ulcerosa-t. Bár mindkettő krónikus bélgyulladással jár, és folyamatos kezelést igényel, eltérő jellemzőkkel bírnak, és más-más módon befolyásolják az emésztőrendszert. Jelenleg az IBD-t gyógyíthatatlan krónikus betegségként tartják számon.

Mi az a Colitis Ulcerosa?

A colitis ulcerosa a vastagbél ismeretlen eredetű, fekélyes gyulladása. Ez a betegség a vastagbél és a végbél krónikus gyulladásos állapota, amely fekélyek és sebek kialakulásához vezet a bélnyálkahártyán. A betegség hullámzó lefolyású, azaz fellángolások és nyugalmi időszakok váltják egymást. A gyulladás a végbélből indul ki, és proximális irányban, változó távolságra terjed. A colitis ulcerosa esetén a bélfalnak a legbelső, nyálkahártyarétege érintett, a gyulladás a vastagbelekre korlátozódik. A volt dohányosok és a nem dohányzók betegsége.

A Colitis Ulcerosa előfordulása gyermekkorban

Bár a colitis ulcerosa bármilyen életkorban jelentkezhet, leggyakrabban 20-30 éves korban kezdődik. Azonban az utóbbi időben egyre több gyermeket diagnosztizálnak ezzel a betegséggel. A gyulladásos bélbetegségek, beleértve a colitis ulcerosát is, a gyermekek esetében leggyakrabban a 12-13 évesek körében fordulnak elő, de 5 éves kor alatt ritkának számítanak. Ennek ellenére már 2 hónapos csecsemőnél is látták a betegség kezdeti tüneteit. Az IBD-s magyar betegek 15-20 százaléka 18 éven aluli, és ritkán előfordulhat a betegség nagyon korai válfaja 6 éven aluli gyermekeknél is, ezt VEO-nak nevezzük.

A Colitis Ulcerosa kialakulásának okai

Annak ellenére, hogy számos IBD-központú kutatás zajlik, a betegség pontos kialakulási folyamata még nem ismert. A kutatások igazolták, hogy az IBD a genetikailag arra hajlamos egyénekben alakul ki, amit a betegség családi halmozódása és a teljes genom analízisek is alátámasztanak. Emellett a betegség kialakulásában kulcsszerepet játszik a gazdaszervezet és a bélflóra kóros interakciója, az ennek kapcsán kialakuló kóros immunválasz, a bélhám funkciózavara és környezeti trigger faktorok (dohányzás, nyugati életmód, táplálkozás).

• Genetikai hajlam: A családi előfordulás a legerősebb rizikófaktornak számít. Colitis ulcerosa esetén négyszeres eséllyel alakul ki a betegség azok körében, akiknél közvetlen családtag érintett. Ha az IBD már gyermekkorban megjelenik, nagyobb az esély arra, hogy a közvetlen családtagok, például a testvérek is megbetegednek.
• Környezeti tényezők: A "nyugati" életstílus, az elhízás, a rostszegény táplálkozás és a gyorséttermi ételek, valamint a dohányzás is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához. Az anyatejes táplálás és az antibiotikumok mellőzése, különösen 2 éves kor alatt, csökkenti a kialakulás rizikóját. Az újabb adatok egyre inkább alátámasztják, hogy a gyakori gyermekkori antibiotikumhasználat, a fogamzásgátlók és egyes gyulladáscsökkentők fokozhatják az IBD kialakulásának kockázatát.
• Bélflóra és immunválasz: Az egészséges szervezetben környezeti hatásokra (pl. fertőzés, ételmérgezés) az immunrendszer aktiválódik, gyulladásos válaszreakció jön létre. IBD-ben azonban ez a gyulladásos reakció folyamatosan fennáll, nem szűnik meg, mint az egészséges szervezetben a kóros ágens eltűnése után, ettől krónikus.

Jellemző tünetek csecsemő- és gyermekkorban

A colitis ulcerosa tünetei gyermekeknél változatosak lehetnek, és súlyosságuk egyénenként eltérő. A legjellemzőbb tünetek a következők:

• Véres hasmenés: Ez a colitis ulcerosa legjellegzetesebb tünete, és gyakran ezzel kezdődik a betegség, így a betegek viszonylag korán orvoshoz fordulnak.
• Hasi fájdalom: Tartósan fennálló hasi fájdalom is gyakori.
• Súlyvesztés és növekedés elmaradása: Gyermekkorban kiemelt jelentőségű a növekedés elmaradása vagy a pubertás késedelme, mivel a gyulladás miatt kevésbé tud felszívódni a vas, a kalcium és a D-vitamin, amelyek elengedhetetlenek a megfelelő fejlődéshez.
• Fáradékonyság és gyengeségérzet: A betegség velejárója lehet a krónikus fáradtság.
• Egyéb tünetek: A betegség jelentkezhet az emésztőrendszeren kívüli tünetekkel is, gyakori például az ízületi gyulladás, májbetegség, szemgyulladás (uveitis) és bőrpanasz (erythema nodosum, pyoderma gangrenosum). A colitis ulcerosa fellobbanása társulhat egyidejű infekcióval.

Diagnózis

Mivel az IBD gyermekkorban nem gyakori betegség (7,8/100000), ezért első körben ki kell zárni az ilyen tüneteket okozó gyakoribb betegségeket, mint például a lisztérzékenység, laktózérzékenység, fertőzés vagy irritábilis bél szindróma. Amennyiben a klinikai tünetek és az elvégzett vizsgálatok (széklet és laboratóriumi vizsgálatok, hasi UH) alapján felmerül az IBD lehetősége, akkor felső és alsó endoszkópia (tükrözés) szükséges, melyet gyermekkorban altatásban végeznek el. Mivel ezek a vizsgálatok a vékonybél bizonyos szakaszait nem érik el, javasolt olyan képalkotó vizsgálat, amivel a vékonybelekről is kapunk információt: ez általában MRI vagy kapszulaendoszkópia. Hasi panasz esetén minden esetben sor kerül ultrahangos vizsgálatra is, azonban ez alapján nem lehet biztos diagnózist alkotni, sokkal inkább a kontrollvizsgálatok alkalmával van kulcsszerepe.

Hogyan kezelhető a Colitis Ulcerosa gyermekkorban?

A colitis ulcerosa jelenleg nem gyógyítható, de a kezelés célja a gyulladás csökkentése, a tünetek enyhítése és a fellángolások megelőzése. A kezelés során speciális szempontokra kell tekintettel lennünk, melyek közül a legfontosabb a megfelelő hossznövekedés, csont- és súlygyarapodás, ami az IBD-s gyermekek túlnyomó részénél elmarad. A gyulladásos bélbetegek gyógyulása nem végleges, ám megfelelő kezeléssel teljes életet élhetnek az érintettek. A terápia alapelve ugyanaz mindkét kórkép esetén: kezdeti indukciós terápia, majd ezt követő fenntartó terápia.

Kezelési módszerek:

1. Indukciós terápia:
   • 5-aminoszalicilátok (5-ASA): Enyhe és mérsékelt esetekben az 5-ASA hatóanyagú gyógyszerekkel (pl. mesalazin) kezdődik a kezelés, szájon át vagy rektális alkalmazással (kúpok, beöntések).
   • Szteroidok: Súlyos esetekben, vagy ha az 5-ASA nem hatékony, szteroidos kezelésre van szükség, szájon át, rektálisan vagy intravénásan. A hazai gyakorlatban általában 64 mg methylprednisolon a kezdő adag, melyet kéthetente feleznek. Fontos megjegyezni, hogy a szteroid semmiképp sem jelenthet tartós megoldást.
2. Fenntartó terápia:
   • 5-aminoszalicilátok (5-ASA): A fellángolások számának csökkentése érdekében hosszú távon 5-ASA készítményeket alkalmaznak.
   • Immunszupresszáns gyógyszerek: Ha az 5-ASA nem hatékony, vagy a betegség gyakran fellángol, immunszupresszáns gyógyszerekre van szükség, amelyek az immunrendszernek éppen azt a részét gyengítik, ami a szervezet ellen dolgozik. Ide tartozik az azathioprin vagy a 6-merkaptopurin kezelés.
   • Biológiai terápia: A terápia csúcsa a biológiai kezelés, amit akkor alkalmaznak, ha az immunszupresszív terápia ellenére is gyakran fellángol a betegség. Ez a bőr alá adható vagy infúziós terápia gyulladásos faktorok elleni antitest beadásán alapul.
3. Sebészeti beavatkozás: Az esetek körülbelül harmadában műtétre is szükség van. Súlyos vastagbélgyulladás esetén, ha a terápia nem hatékony, a teljes vastagbél eltávolítására (colectomia) lehet szükség.

A Colitis Ulcerosa és az életminőség

A colitis ulcerosa nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg is megterhelő lehet a gyermek és a család számára. A tartósan fennálló hasi fájdalom, hasmenés, az ezek kapcsán kialakuló gyengeségérzet befolyásolja a társas kapcsolatokat (szégyenérzet, depresszió), romlik a teljesítőképesség (iskolai és munkahelyi hiányzás, hatékonyság csökkenés). A fiatal betegek esetében a betegség kapcsán kialakuló növekedés elmaradás, állandó hiányzások negatívan hatnak az iskolai teljesítményre, az önkép kialakulására, a társas és párkapcsolatok kiépítésére, és ezen keresztül a későbbi munkaerőpiaci lehetőségeikre. A stressz ront a betegek állapotán, de ha nincs valakinek hajlama rá, akkor önmagában ettől nem fog kialakulni nála bélgyulladás.

Bár a colitis ulcerosa egy életen át tartó betegség, megfelelő kezeléssel és életmóddal a gyermek teljes és aktív életet élhet. Fontos a támogató környezet kialakítása, a gyermek érzelmi támogatása kulcsfontosságú. A stressz hozzájárulhat a fellángolásokhoz, ezért fontos olyan tevékenységeket találni, amelyek csökkentik a feszültséget.

Prevenció és hosszú távú gondozás

Akinek a családjában, közvetlen rokonai között előfordult a betegség, számukra még fontosabb, hogy prevencióként rostokban és vitaminokban gazdag, egészséges ételeket fogyasszanak. A gyulladásos bélbetegség időben történő felismerése és szakszerű kezelése alapvető a gyulladásos folyamat kontrollálása, a szövődmények megelőzése, a megfelelő életminőség biztosítása céljából. A megnövekedett kockázat a diagnózis felállítását követően 8-10 évvel lép fel, ezért ettől az időponttól el kell kezdeni a szűrést colorectalis carcinoma kialakulása szempontjából. A British Society of Gastroenterology útmutatása a diagnózis második évtizedében 3 évente javasolja a kolonoszkópia elvégzését, a rákövetkező évtizedekben még gyakoribb ellenőrzés mellett.

tags: #colitis #ulcerosa #csecsemokorban