Az Egyesült Államok oktatási rendszere jelentős eltéréseket mutat az egyes államok között, mind a szokásokat, mind a környezetet, mind a hozzáállást illetően. Az "ITT VAN AMERIKA! Élet az USA-ban" YouTube csatorna betekintést nyújt a magyar nézőknek az ottani oktatási rendszerbe, bemutatva az ottani tapasztalatokat.
Az Oktatási Rendszer Szervezése
Az alsós és felsős diákok számára külön iskolák működnek. Az iskolákban szigorú biztonsági előírások érvényesülnek. A szülők nem kísérhetik be gyermekeiket az épületbe, csupán a bejáratig vihetik őket, ahonnan a diákokat már az intézmény dolgozói vagy a biztonsági személyzet kíséri be.
Sok szülő autóval szállítja gyermekét az iskolába, így a gyerekek egy folyamatos kocsisorból kerülnek átadásra. Azok, akik távolabb laknak, iskolabusszal érkeznek, amely a kijelölt gyűjtőpontokon veszi fel őket.
Az Oktatás Kezdete és Fejlődése
Már az óvodások is kapnak "házi feladatos" mappát, amelybe a múlt heti anyagokat gyűjtik, így a szülők láthatják, mivel foglalkoztak, mit rajzoltak vagy készítettek a gyerekek. A tanulási beosztásból a szülők tájékozódhatnak az adott hónap programjairól és arról, hogy mire kell készülniük.
Az óvoda 5 éves kortól kötelező az Egyesült Államokban. Az Elementary School-ban a tanítás délután 2 órakor ér véget. Lehetőség van napközis ellátás igénybevételére, de ez plusz költséggel jár. A napköziben a gyerekek elkészíthetik házi feladatukat, sportolhatnak és kézműveskedhetnek.
Biztonság és Kommunikáció az Iskolákban
Az iskolák közelében villogó táblák hívják fel a figyelmet a lassításra, és láthatósági mellényt viselő személyek segítik a közlekedést. Az iskola nem egy átjáróház, nem lehet ellenőrizetlenül ki-be járkálni. A körzetes iskolákból a gyerekek általában jó hangulatban érkeznek haza.
Évente négyszer kapnak a diákok visszajelzést a teljesítményükről, és oklevéllel, valamint iskolai kulaccsal jutalmazzák őket. Az órákat az osztályfőnök tartja, de minden nap van egy plusz óra, amelyet más tanító vezet.
Az iskolában havonta naptárat kapnak a diákok és a szülők, amelyen feltüntetik a találkozókat és az iskolai programokat. Az iskolai üzenőfüzetbe kerülnek bejegyzések a gyermekkel történő eseményekről. A házi feladatos mappát hétfőn kapják meg, és csak pénteken kell visszaadniuk.
Az első osztálytól kezdve kötelező idegen nyelvet tanulniuk a diákoknak. Az alsósok számára létezik "egyenruha", amelyet az üzletekben meg lehet vásárolni.
A Korai Gyermekkor Kezdete és az Európai Helyzet
Az Európai Unióban már 2002-es barcelonai célkitűzések között szerepelt, hogy 2010-re a 3 év alatti gyermekek 33%-a részesüljön kora gyermekkori gondozásban (bölcsődei ellátásban), illetve a 3 és az iskolaköteles kor közötti gyermekek 90%-a vegyen részt kisgyermekkori ellátásban (óvodai ellátás). Ennek elsődleges célja a szülők, különösen az édesanyák munkaerőpiaci visszatérésének elősegítése volt.
Ahogy a későbbiekben bemutatásra kerül, mindkét célszám teljesült EU-szinten, így a célokat az utóbbi években felülvizsgálták. Egy éve adta ki az Európai Bizottság az Európai Gondozási Stratégiát, amelyben azt javasolják a tagállamoknak, hogy 2030-ra a 3 év alatti gyermekek 50%-a, a 3 és iskolaköteles kor közötti gyermekek 96%-a részesüljön nevelésben és gondozásban.
Az idősödő társadalom problémája, illetve az ebből fakadó munkaerőhiány arra készteti a kormányzatokat és a munkaadókat, hogy segítsék a kisgyermeket nevelő édesanyák munkaerőpiaci visszatérését. A korai gyermekkorban, különösen hároméves kor előtt, a gondozási-nevelési befektetések különösen értékesek lehetnek, mivel ekkor van az agy fejlődésének legkritikusabb szakasza.
A készségek elsajátítása dinamikus és öngerjesztő folyamat: minél korábban szerzik meg azokat a kisgyermekek, annál könnyebb lesz a további, finomabb készségeket elsajátítaniuk.
A Gyermekgondozás Európai Státusza 2021-ben
Az Európai Unió átlagában 2021-ben a 3 év alatti gyermekek felét kizárólag a szülei gondozták (48,2%). A gyermekek több mint egyharmada (38,1%) legalább heti egy órát hivatalos gondozásban volt, egyötödükre (21,4%) pedig nagyszülők, más rokonok, barátok, szomszédok vagy hivatásos gyermekfelügyelők (bébiszitterek) vigyáztak legalább heti egy órában.
Legkevésbé Hollandiában (13,8%), Portugáliában (21,7%), Luxemburgban (29,3%), Izlandon (30,3%) és Dániában (30,9%) gondoskodtak a kisgyermekekről kizárólag a szülők. Ezzel szemben legnagyobb arányban Romániában (76,8%), Szlovákiában (74,7%), Csehországban (71,6%), Bulgáriában (68,4%) és Litvániában (66,2%) maradtak a 3 év alatti gyermekek kizárólag szüleikkel.
Azokban az országokban, ahol kisebb arányban gondoskodtak kizárólag a szülők a 3 év alatti gyermekekről, jellemzőbb volt az intézményi jellegű gyermekellátás. Európa országai közül Hollandiában volt a legmagasabb a legalább heti egy órában hivatalos gyermekgondozásban részesülő gyermekek aránya 2021-ben, közel háromnegyedük (74,2%) részesült ilyen jellegű ellátásban. Nem meglepő módon őket Dánia (69,1%), Norvégia (62,1%), Luxemburg (62%) és Izland (61,3%) követte. Ezen országokban (alapvetően nyugati/északi országok) tehát az édesanyák nagyobb arányban tértek vissza kisgyermekük mellől a munkaerőpiacra.
Meghaladta továbbá az uniós célként kitűzött 50%-os részvételi arányt Franciaország (57,1%), Svédország (55,8%), Spanyolország (55,3%), Belgium (51,7%) és Portugália (50,4%).
A Gyermekgondozás Magyarországon
Magyarországon a hivatalos gyermekgondozásban vett 3 év alatti gyermekek aránya a 2011-es 8%-ról 2021-re 13,8%-ra nőtt az Eurostat (2023) adatai szerint. Idehaza kiemelt fontosságú a bölcsődei ellátás bővítése, elérhetővé tétele. A KSH (2023) szerint a bölcsődei férőhelyek száma a 2017-es 46,5 ezerről 2022-re 55,37 ezerre nőtt, és 2022. május 31-én több mint 50 ezer kisgyermeket láttak el a hazai bölcsődék.
Az óvodai nevelésben-fejlesztésben a gyermekek fejlesztik nyelvhasználatukat és szociális készségeiket, elkezdik fejleszteni logikai és érvelési készségeiket, illetve arra ösztönzik őket, hogy fedezzék fel az őket körülvevő világot és környezetet. Ezekben a korai években, az általános iskolába lépés előtti életkorban a gyermekek életük legformálóbb éveit élik, ahol az egész életen át tartó szokások és minták alapjait rakják le.
2021-ben az EU-ban a hároméves és az iskolaköteles kor közötti gyermekek 86,6%-a részesült hivatalos gyermekgondozásban, de e tekintetben is jelentősek az eltérések a tagországok között. Magyarországon minden 3 éves és iskolaköteles kor közti gyermek óvodába jár. A skála másik végén Románia áll, ahol csak minden második gyermek vesz részt intézményi gondoskodásban (51,8%).
Az EU új célja, miszerint a 3 éves és iskolaköteles kor közötti gyermekek 96%-a részesüljön kisgyermekkori nevelésben és gondozásban 2030-ra. Magyarország mellett több tagállam is teljesítette már 2021-ben ezt a célt: Svédország (98,4%), Spanyolország (97,9%), Belgium (97,8%), Hollandia (96,7%) és Franciaország (96,2%).
A KSH (2023) adatai szerint a 2022/2023-as tanévben közel 4600 óvoda volt hazánkban, 388 ezer férőhellyel.
Gyermekgondozási Költségek és Megfizethetőség
Az UNICEF 2021 júniusában kiadott egy jelentést "Where Do Rich Countries Stand on Childcare?" címmel, amelyben megvizsgálták a magas jövedelmű országokban a gyermekgondozás megfizethetőségét. Jelentésük szerint ha a gyermekgondozás drága, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek felerősödnek, valamint ez a nőket visszatartja a munkába való visszatéréstől.
Európában a szervezett gyermekgondozást igénybe vevő szülők 38%-a találta nehéznek a költségek fedezését. Az összes magas jövedelmű országban egy átlagbért kereső házaspárnak az egyik fizetésének 14%-át kellene költenie arra, hogy két (2 és 3 éves) gyermeket teljes nappali gyermekgondozásba járasson (nettó költségek állami és egyéb támogatásokat követően).
Magyarország igen kedvező helyet foglalt el az UNICEF rangsorában, a fizetések 6-9%-áig terjedő gyermekellátási költségekkel. A jogszabályban meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. Ugyanakkor a bölcsődében és a minibölcsődében a fenntartó döntésétől függ, hogy a gondozásra megállapít-e térítési díjat, vagy kizárólag a gyermekétkeztetésért kell fizetni.
A törvény szabályai szerint a bölcsődei, minibölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetén az 50%-át. Mentesülnek a gondozási díj megfizetése alól a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, a három- vagy többgyermekes családok gyermekei, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek, az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekek, a védelembe vett gyermekek.
Németországban 2013 óta a 12 hónaposnál idősebb gyermekek a helyi önkormányzaton keresztül törvényesen jogosultak egy helyre a Kitas nevű bölcsődében. A Kitas általában havi 70-150 eurót kér, de a költségeket ezután az állam támogatja. Németországban sok helyen a Kitasnál létszámhiány áll fenn, hosszú sorok miatt, különösen a három év alatti gyermekek esetében. A berlini napközi minden gyermek számára ingyenes a 23 eurós étkezési támogatás kivételével.
Egyesült Királyságban a Centre for Progressive Policy becslése szerint 1,7 millió nő kevesebb órát dolgozik, mint egyébként tenné, a megfizethetetlen gyermekgondozás miatt. Bár az Egyesült Királyságban az alacsony jövedelmű családok kérhetnek segélyt a gyermekgondozási költségek fedezésére, ez csak azokra vonatkozik, akik évi 16 000 fontnál kevesebbet keresnek.
Interkulturális Nevelés és Integráció
A multikulturális közegben a gyermekeket nyitottságra, toleranciára és rugalmasságra nevelik. Minden második évben új tanárt kapnak, és más osztályba is kerülnek, így új gyerekekkel ismerkednek meg. Minden tavasszal többnapos teszteket tartanak.
A konferencián a szakemberek egyetértettek: az interkulturális nevelés már rég nem csak elméleti kérdés, hiszen a magyarországi bölcsődékbe, óvodákba egyre több külföldi gyermek jár. „Az interkulturális nevelés valójában a szülőkkel kezdődik. Nem a gyerekeket kell integrálni, mert ők többnyire természetesnek veszik azt a közeget, ahová kerülnek, még akkor is, ha vannak nyelvi nehézségeik - kevésbé érzékelik ugyanis a kulturális különbségeket. A szülőknek sokkal nagyobb gondot jelenthetnek az eltérő szokások, hagyományok, és az a kérdés, hogy ezeket a kultúrákat mennyire lehet harmonizálni” - mondta Palkóné dr. Tabi Katalin.
A migráció, a háborús övezetekből menekülők és a vendégmunkásként érkezők növekvő száma miatt a magyarországi óvodákban, bölcsődékben is egyre magasabb a külföldi gyermekek száma, a roma gyerekek inkluzív nevelése pedig továbbra is fontos feladata az intézményeknek.
A plenáris előadásokon és a szekciófoglalkozásokon részt vevő szakemberek egyetértettek abban: mediátor szerepet játszanak azok a bölcsődei gondozók és óvodapedagógusok, akiknek a csoportjában más kultúrájú vagy anyanyelvű gyerekek is vannak, közvetítve a gyerekek, a szülők és az intézmény között is. A munkájuk azonban elsősorban akkor lesz sikeres, ha a szülőkkel szoros, bizalmi kapcsolatot tudnak kiépíteni.
„A pedagógusoknak valamelyest meg kell ismerniük azt a kultúrát, ahova a hozzájuk érkező gyermek tartozik, és meg kell figyelniük, hogy a gyerekek viselkedése mögött milyen kulturális okok állnak. És persze szükségük van olyan tulajdonságokra, mint a tolerancia, a kreativitás, az empátia és az előítélet-mentesség” - magyarázta Palkóné dr. Tabi Katalin. Elhangzott az a megállapítás is, hogy meg kellene erősíteni azt a munkakultúrát, amelyben központi szerepet játszanak az esetmegbeszélések. Ezeken az alkalmakon a pedagógusok megoszthatják egymással a csoportjukban fellépő problémákat és a megoldási lehetőségeket.
De legalább ugyanennyire fontos lenne, hogy a frissen végzett kisgyermekgondozók és óvodapedagógusok legalább alapszintű idegennyelv-tudással rendelkezzenek, hiszen ez a kapu a külföldi családokhoz.
A Józsefvárosi Egyesített Bölcsődékben például számos innovatív programot - például kutyaterápiát, természettudományos „felfedező” foglalkozásokat - építettek be a mindennapokba, amelyek anyanyelvtől és kulturális háttértől függetlenül minden gyerek számára fejlesztő hatásúak.
A Nagykovácsiban működő Amerikai Nemzetközi Iskolában együtt ünneplik meg azt a sokféle kultúrát, ahonnan diákjaik érkeztek. A bevándorló családok gyerekeinek bölcsődei és óvodai ellátást, a szülőknek pedig munkaerőpiaci segítséget nyújtó genti Center for Innovation in the Early Years munkatársa többek között arról számolt be, hogyan tudják feloldani azokat a konfliktusokat, amelyeket a kulturális különbségek váltanak ki.
A felzárkózó településeken tevékenykedő Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványának intézményeiben kiemelt szerepe van a családlátogatásoknak. Ezeknek hatására nemcsak szorosabbra lehet vonni a pedagógusok és a szülők kapcsolatát, de a szakértői hálózat arról is információt szerezhet, melyik család miben szenved hiányt.
A szakemberek úgy látják, miközben számos kihívást tartogat a más kultúrájú, más anyanyelvű gyerekek integrációja az óvodai-bölcsődei csoportokba, az interkulturális neveléssel valójában mindenki nyerhet, ha mindkét fél kölcsönösen nyitott egymásra.
„Az iskolában azt látjuk, hogy már a gyerekekben is sok az előítélet, ami egyértelműen a felnőttektől jön. A bölcsődében és az óvodában még szoros a kapcsolat a család és az intézmény között, ezért ekkor kell elkezdeni az attitűdformálást - hogy aztán az, amit a gyerekek az intézményben magukba szívnak, a családban is gyökeret verjen” - magyarázta az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, a konferencia szakmai vezetője.
A Fejlesztések és a Jövő
Lezárult az a jelentős fejlesztés Kecskeméten, amelynek köszönhetően három önkormányzati fenntartású óvoda és egy bölcsőde is teljeskörű korszerűsítésen esett át. A Csipcsirip Bölcsődében kicserélték az elavult nyílászárókat, hőszigetelték az épületet, felújították az elektromos vezetékeket, korszerűsítették a hőleadó rendszereket, akadálymentesítették az épületet és napelemes rendszert is kiépítettek.
Mindezek mellett az önkormányzat további kiegészítő munkálatokat is finanszírozott. Így kicserélték a homokozók ülőlapjait, a gumilapokat, valamint kertrendezésre is sor került. A 2014-2020-as Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), valamint a 2021-2027-es TOP Plusz programozási időszak keretében mindösszesen 10 önkormányzati óvoda és 4 önkormányzati bölcsőde felújítása, továbbá 5 szintén városi bölcsőde megépítése valósult meg Kecskeméten.
