A cöliákia, közismert nevén lisztérzékenység vagy gluténérzékenység, egy autoimmun betegség, amely a lakosság nagyjából 1%-át érinti. Ebben az állapotban a glutén - bizonyos gabonákban (búza, árpa, rozs, zab) található fehérje - fogyasztása immunreakciót vált ki, ami károsítja a vékonybélbolyhokat. Ez a károsodás tápanyagfelszívódási zavarokhoz vezet, amelyek számos hiányállapotot és különböző egészségügyi problémát okozhatnak, beleértve a termékenységi problémákat is.
Mi is az a cöliákia?
A cöliákia lényege, hogy a gluténre az arra érzékeny személyek immunrendszere rosszul reagál, és a saját szervezetet pusztító autoimmun folyamat alakul ki. Ennek során a bélbolyhok sorvadnak, ami mindenféle emésztési probléma kialakulásához vezethet, mint például hasmenés, hasi fájdalom, puffadás, fogyás. Ha a bélbolyhok nem szívják fel a fontos tápanyagokat, hiányállapotok is megjelennek, mint a vashiány miatti vérszegénység vagy a kalciumhiány miatti csökkent csontsűrűség.
Fontos kiemelni, hogy a cöliákia sokszor nem a klasszikus hasi tünetekkel jelentkezik, hanem lehet atípusos vagy tünetmentes is. Ilyenkor a növekedés- vagy súlyfejlődés elmaradása, vagy a kezelésre sem javuló vashiányos vérszegénység kapcsán kerülnek orvoshoz a betegek. A diagnózis felállítása éveket vehet igénybe, mivel a tünetek nem specifikusak.
Cöliákia és terhesség
A cöliákia és a terhesség közötti kapcsolat kulcsfontosságú, hiszen a kezeletlen betegség súlyos szövődményekhez vezethet. A méhnyálkahártya és a méhlepény szöveteinek autoimmun károsodása miatt a cöliákiás pácienseknél nagyobb az esélye bizonyos reprodukciós problémákra.
A dán kutatás, melyben 6.300 cöliákiás és 63.000, cöliákiával nem diagnosztizált páciens terhességi kimenetelét hasonlították össze, kezdetben azt mutatta, hogy semmilyen különbség nincs a teherbeesési ráták és a terhességek kimenetele közt a két csoportban. Ez azonban elhamarkodott következtetés lenne, mivel a diagnosztizált cöliákiás páciensek gluténmentes diétát tartottak.
Azonban a követés során a nem cöliákiás csoport egy részénél később diagnosztizáltak cöliákiát. Ezen eredmények alapján egyértelműen kimondható, hogy ismétlődő vetélések, méhen belüli elhalás, illetve egyéb kutatások alapján ismeretlen eredetű meddőség esetén feltétlenül indokolt a cöliákia kizárása!
A cöliákia és a termékenység
A kezeletlen gluténérzékenység a menstruáció elmaradását és akár meddőséget is okozhat. Ennek oka, hogy a transzglutamináz enzim nagyon gyakori a reproduktív szervrendszerben, ezért befolyásolni tudja annak működését. A tápanyagfelszívódás zavara miatt különböző hiányállapotok alakulnak ki, amelyek negatívan hatnak a termékenységre.
A lisztérzékeny pácienseknek sajnos sokkal nagyobb esélyük van bizonyos terhességi komplikációkra:
- Vetélés: 1,39-szer nagyobb esély
- Koraszülés: 1,35-szörös esély
- Növekedésbeli elmaradás: 2,48-szoros esély
- Halvaszülés: 4,84-szeres esély
A cöliákia következtében létrejött rossz tápanyag-felszívódás és a méhlepényt károsító antitestek jelenléte miatt az esetek 4-8 százalékában jelentkezik meddőség.
Lisztérzékenység és a reproduktív egészség
Cöliákia és pajzsmirigy alulműködés
Érdemes tudni, hogy az autoimmun pajzsmirigyzavar és a gluténérzékenység együtt járhat. Az anya csökkent pajzsmirigyhormon-termelése igen negatív hatást gyakorol a magzat fejlődésére. A probléma már magát a teherbeesést is nehezítetté teszi, később pedig vetélést idézhet elő. Ezen felül fejlődési károsodást okozhat a magzatnál, valamint preeclampsiához, koraszüléshez, placentaleváláshoz is vezethet.
A terhesség során természetes jelenség a pajzsmirigyfunkciók változása. Az első trimeszterben a TSH szintje a HCG emelkedésével némileg csökken, ám később a magzat a pajzsmirigyhormonokat az anyától nyeri, ez pedig változásokkal jár. Ha a TSH értéke az ilyenkor elfogadott referenciatartományon kívül esik, mindenképp kezelni kell a problémát. Dr. Békési Gábor PhD, pajzsmirigy-specialista szerint a már diagnosztizált terhes pajzsmirigybetegeknek havonta célszerű ellenőriztetniük a TSH, T3 és T4 értéküket. Más esetekben legalább egyszer vérvételre kell menniük a várandósság alatt, különösen, ha a családjukban előfordult már pajzsmirigybetegség, vagy ha az anyuka gluténérzékeny.
Cöliákia és endometriózis
A cöliákia és az endometriózis két önálló betegség, mégis gyakran fordulnak elő együtt. Mindkét állapot krónikus medencetáji fájdalommal és erős gyulladással jár. Egy 2023-ban publikált tanulmány szerint a cöliákiában szenvedőknél hatszor magasabb volt a reproduktív rendellenességek előfordulásának a valószínűsége, mint az átlagnál. A cöliákia több olyan extraintesztinális tünettel járhat, amelyek a reproduktív rendszert érintik, mint például a meddőség vagy a menstruációs ciklus zavarai, amelyek a tápanyagok felszívódási zavaraiból fakadó hormonális egyensúlyhiánnyal állhatnak összefüggésben.
Amennyiben cöliákiát és endometriózist is diagnosztizáltak, a gasztroenterológiai és a nőgyógyászati kezelések összehangolása válhat szükségessé.
A nem-cöliákiás gluténérzékenység
Manapság egyre nagyobb visszhangot kap a szakmában az úgynevezett nem-cöliákiás gluténérzékenység. Ennek lényege, hogy a páciens tünetei gluténmentes diéta hatására megszűnnek, de a laboratóriumi vizsgálatok nem tudják kimutatni a gluténérzékenységet. Ennek az előfordulási gyakoriságát 6%-ra becsülik a kutatók, ami hatalmas arányt jelent. Ez egy új, „kiforróban” lévő betegség, ami egyelőre szakmai viták tárgyát képezi, nem tekinthető általánosan elfogadottnak. Fontos kiemelni, hogy a jelen kutatás a „klasszikus”, laboratóriumi vizsgálatokkal igazolható cöliákiáról szól.
Kezelés és megelőzés
A cöliákia egyetlen hatékony kezelése a glutén teljes kiiktatása az étrendünkből, azaz a gluténmentes diéta. Ha átállunk a gluténmentes táplálkozásra (például rizs és burgonya lesz a köret), az autoimmun folyamat meggyógyulhat. Ez nemcsak az emésztési tüneteket enyhíti, hanem hozzájárulhat a reproduktív egészség javításához is.
A cöliákia megjelenésének kockázata magasabb családi halmozódás esetén. Ha az egyik szülő lisztérzékeny, akkor nő az esély arra, hogy a gyermek is cöliákiás lesz. A jelenlegi ajánlások szerint a hozzátáplálás során 6 hónapos kor körül javasolt a gluténtartalmú ételek bevezetése a gyermek étrendjébe. Ha a gyermek örökölte a gluténérzékenységet, akkor az ellenanyag ebben az időszakban kezd el termelődni a szervezetében.
Amennyiben a családban egyik vagy mindkét szülő, vagy a gyermek testvére cöliákiás, a gyermeknél is lényeges elvégeztetni a szűrővizsgálatot. A genetikai szűréssel a cöliákia későbbi megjelenését lehet kizárni, vagy a kialakulására való hajlamot igazolni. Pozitív genetikai teszt esetén a gyermek mindaddig fogyaszthat gluténtartalmú ételeket, amíg a szerológiai vizsgálat és a vékonybél biopszia alapján a kezelőorvos nem állapítja meg a cöliákia diagnózisát.
tags: #coliakia #hatasa #a #terhessegre