A bölcsődei beszoktatás az egyik legérzékenyebb időszak gyermekünk életében. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató funkcióját tekintve alkalmas színter a kora gyermekkori intervenció szemléletének alkalmazására. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva, azokat erősítve vesz részt a gyermekek nevelésében. A bölcsődei nevelésben a korosztály életkori sajátosságaiból adódóan meghatározó a kisgyermeknevelő szerepe, aki személyiségén keresztül hat a kisgyermekre és a családra. A kisgyermeknevelő megfigyeli a csoportjába tartozó gyermekeket, és tapasztalatait dokumentálja. Leírásaiból kiderül, hogy ismeri a gyermekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes fejlődési szakaszok jellemzőit. Ezek alapján fogalmazza meg a gyermek nevelésének, fejlesztésének tervét, amely minden gyermek saját belső fejlődési programjához, tempójához, formálódó kompetenciáihoz egyénileg igazodik.
A bölcsődei napirend az állandóságra épül, a korosztály testi lelki és szociális igényeinek megfelelően van kialakítva, de idő kell amíg ezt megszokja a kicsi. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. Sokat segíthet, ha otthon is megpróbáltok bevezetni egy-két dolgot az adott bölcsőde napirendjéből, mondjuk a fix tízórait, délutáni alvást, vagy akár ilyen aprónak tűnő dolgot, mint a kézmosás-arcmosás lefekvés előtt.
A bölcsődei dokumentáció fontossága
A bölcsőde a gyermek fejlődésének nyomon követése céljából dokumentációt vezet. A Módszertani útmutató (a Magyar Bölcsődék Egyesülete kiadásában) segítséget nyújt a nevelőknek a kisgyermekekről szóló szakmai dokumentáció vezetéséhez. Az útmutató segíti a kisgyermeknevelőket abban, hogy megértsék a dokumentációvezetés fontosságát, lássák a kötelezően vezetendő dokumentumok körét, az egyes dokumentumtípusok egymásra épülését és a funkciójuk közötti lényegi különbséget. A dokumentáció vezetése segítséget nyújt a család rendszerszemléletű megközelítéséhez és a hatékony kapcsolattartáshoz.
A bölcsődei csoportnapló
A bölcsődei csoportnapló vezetése kötelező, vezetésében a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka is részt vesz. A bölcsődei csoportnapló a bölcsődében, minibölcsődében nevelkedő kisgyermekek adott csoportra vonatkozó dokumentációja. Az intézmény egyik kötelezően használatos, hivatalos dokumentuma, amely fontos információkat tartalmaz a gyermekek testi, lelki és szociális fejlődéséről. Adattartamával segíti a kisgyermeknevelők közötti információcserét, a csoportban zajló pedagógiai munka tervezését és értékelését, és támpontot ad a gyermekekről vezetett fejlődési naplóhoz.
A csoportnapló tájékoztatást ad a nevelési feladatok tervezéséről, megvalósításáról. A gyermek fejlődésére vonatkozó, folyamatosan rögzített megfigyelések teremtenek lehetőséget az egyéni és csoportszükségletek felismerésére, az egyéni bánásmód megvalósítására, a prevencióra és - ha szükséges - a korrekcióra. Ezenfelül alapját képezik a szülők és a kisgyermeknevelő közötti folyamatos információcserének.
A fejlődési napló
A fejlődési napló a kisgyermek személyiségfejlődését, képességrendszerének kibontakozását követi nyomon. Célja, hogy a kisgyermeknevelő lássa a gyermek önmagához képest történő fejlődését, a változások ütemét és irányát, hiszen az egyéni bánásmód elengedhetetlen feltétele a gyermekek széles körű ismerete. A fejlődési napló akkor tölti be szerepét igazán, ha a családokkal való együttműködés folyamatos és rendszeres, és a feljegyzésekről a szülők is kapnak tájékoztatást.
A gyermekegészségügyi törzslap és fejlődési lap
A gyermekegészségügyi törzslap a gyermek egészségi állapotának rögzítésére szolgáló dokumentum. Három fő részből áll: az anamnézisből, a felvételi státuszból és a bölcsődei fejlődés dokumentálásából. A törzslapot fejlődési lap egészíti ki. Vezetése során a bölcsődei szakemberek képet kapnak a gyermek egészségi állapotáról a bölcsődébe kerülés előtti időszakokra vonatkozóan (születésének körülményei, fejlődési specifikumok, esetleges kórképek), majd végig követik a testi fejlődést, valamint rögzítik a hiányzások tényét és okát.
Az üzenőfüzet és a családi füzet
Az üzenőfüzet feladata a szülők, illetve a kisgyermeknevelő kölcsönös tájékoztatása. Tartalmazza a gyermek és a szülők adatait, elérhetőségeit, a gyógyszer- és ételérzékenységet. A családi füzet sajátos kapcsolattartási forma a bölcsőde és a család között. A füzet nem pótolhatja a közvetlen kapcsolatot, a napi interakciós helyzeteket, de kiegészíti és megerősíti őket.
A bölcsődei nevelés alapelvei és tevékenységei
A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és a kommunikáció. Tanulás minden olyan tapasztalat-, illetve információszerzési folyamat, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben, illetve a gondolkodásban, valamint elősegíti, hogy a gyermek megismerje önmagát és környezetét.
A gondozás bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és a gyermek között, amelynek elsődleges célja a gyermek fizikai, testi szükségleteinek maradéktalan kielégítése. A játék a gyermekkor legfontosabb tevékenysége, ami segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődést. A játék ad elsődlegesen lehetőséget a társas kapcsolatok alakulására.
Játék szerepe, fontossága
A csecsemő- és kisgyermekkor az alapvető mozgásformák kialakulásának és fejlődésének időszaka. A kisgyermekek mozgásigénye rendkívül nagy, a mozgás örömforrás a számukra. Ezért a szobában és az udvaron is biztosítani kell a minél nagyobb mozgásteret, a mozgásfejlesztő játékokat.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltatóban sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A vers és a mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi és értelmi fejlődésére (ezen belül a beszéd, a gondolkodás, az emlékezet és a képzelet fejlődésére), valamint a szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre.
A beszoktatás folyamata
Hozd meg a döntést! Anyaként, szülőként el kell határoznod magad, hogy igen, bölcsibe akarod adni szemed fényét. Ha megvan az a bizonyos elhatározás, és esetleg már a jövőbeli bölcsi is, ideje neki látni promózni a helyet. Ehhez nem kell semmiféle magas szintű marketing tudás, egyszerűen csak arról van szó, hogy egyszer-kétszer a bölcsi felé kismotoroztok. Bátran sződd bele egy-egy este a mesébe, vagy csak beszélgessetek a bölcsiről. A lényeg hogy felkeltsd az érdeklődését.
Hagyj időt magadnak a beszoktatásra. Értem ez alatt, hogy ne szervezz a 3. nap reggelére egy halaszthatatlan tárgyalást, és mond a gondozónőknek, hogy akkor te most már itt hagynád a gyerek. Van ugyanis az a fajta gyerek, aki az első néhány napban tényleg mintha meg sem érezné a váltást, majd egyszer csak szakad az a bizonyos cérna. Alkalmazkodni kell a gyermek igényeihez.
Mikor arra kerül a sor, hogy otthagyd egy rövid időre a gyermekedet, akkor azt a pillanatot már ne húzd-halazd, vagy toporogj a csoportajtóban, és lépj vissza 46-szor, mert még egy ölelés, meg még egy puszi... Hidd el ez nem jó se neked, se neki, se a másik 10 gyereknek. A búcsúzkodás legyen rövid, határozott, de kedves, szeretetteljes. Nagyon fontos, hogy elmond a gyermeknek, hogy mikor jössz érte. Inkább ülj be a három utcára lévő kávézóba, vagy intézz el egy gyors bevásárlást a közelben. Ne tervezz semmi megszakíthatatlan, fontos, ügyes-bajos dolgot. Nem a kisgyermeknevelők vagy a gyerek miatt, hanem miattad. Természetes, hogy az első időszakban aggódsz, így úgysem tudnál bármi fontossal foglalkozni.
Ugyanis a te kis drágád pontosan tisztában van azzal, hogy oda vagy érte, és hogy bármit megtennél neki, és ez így is van jól. Ezért ezt a műsort neked rendezi, hátha mégis inkább elmentek fagyizni, ha te azt látod, hogy ühüm-bühüm neki most itt milyen rossz. A sírás jó! Neked már csak az a dolgod, hogy elhidd, hogy a gyermeked jó helyen, jó kezekben van ott ahol hagytad. Így felesleges egész nap azon idegeskedned, hogy vajon megette-e a reggelit, vagy jól adták-e rá a pelenkát, és máris nyert ügyed van!
A bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, szolgáltatóhoz való beszoktatásra, adaptációs időszakra úgy tekintünk, mint a kisgyermek elveszett biztonságának újrateremtésére. A kisgyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. Az alkalmazott módszerek és eszközök kiválasztásánál különösképpen tekintettel kell lenni a kisgyermekek fokozott biztonságigényére (a személyi és a tárgyi környezet állandósága, az adott helyzetnek a kisgyermek megszokott, számára elfogadott élethelyzetekhez való hasonlósága).