A Clostilbegyt hatása nemi vágyra és termékenységre PCOS esetén

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy összetett endokrin rendellenesség, amely gyakran meddőséggel jár együtt a nők körében. A PCOS betegeknél, akiknél meddőségi panasz is van, a terápiás lehetőségeket három fő csoportba osztjuk.

A tájékoztató randomizált kontrollált vizsgálatok (RTC), meta-analysisek és a Cochrane adatbázisban szereplő adatok alapján foglalja össze a terápiás lehetőségeket.

A PCOS kezelésének lépései:

1. Első lépcső: Életmódváltás és gyógyszeres kezelés.
2. Második lépcső: Gonadotropinok vagy műtéti eljárások.
3. További lehetőségek: GnRH agonisták/antagonisták, metformin, inozitol, aromatáz inhibitorok.

1. Életmódváltás és gyógyszeres kezelés

Túlsúlyos vagy elhízott PCOS betegeknél, még a gyógyszeres kezelés előtt, a testtömeg csökkentése javasolt.

Az anovulációval járó infertilitás gyógyszeres kezelésének továbbra is első vonalbeli szere a clomifen-citrát (CC), a második vonalbeli kezelés a gonadotropinok alkalmazása. A CC kezdő adagja 25-50 mg/ nap a ciklus 2-5. napján. A dózis napi 150 mg-ig emelhető. A kezelés általában maximum hat cikluson keresztül folytatható.

A clomifen-citrát (Clostilbegyt) hatását nem elegendő ultrahanggal ellenőrizni, a ciklus 21-23. Emelkedett DHEAS esetén, a ciklus 5-14. Megjegyzés: Tartós vérzéskimaradás esetén, csak gesztagenekkel (pl. Norcolut, Provera, Utrogestan) történő megvonásos vérzés után alkalmazott CC kezelés nem mindig eredményes, ugyanis a clomifen-citrat hatásához megfelelő szintű ösztrogénre is szükség van.

A clomifen-citrát kezelés eredményét a szöveti oxidatív stressz is befolyásolja. Utóbbi időben kimutatták, hogy a PCOS-ben szenvedő, ovulációs zavarokat tapasztaló nők csaknem 30%-a ellenáll a clomifen-citráttal végzett stimulációnak, amely az FSH hatására indukálja a tüszők növekedését. Ezeknél a betegeknél pozitív korrelációt találtak a pro-inflammatorikus CXCL16 kemokin és a CRP gyulladásos fehérje szérumszintje között.

2. Második lépcső: Gonadotropinok és műtéti eljárások

A kezelés második lépcsőjét a gonadotropinok jelentik. Tekintettel arra, hogy a petefészek FSH érzékenysége PCOS-ben megnő, a hiperstimuláció megelőzése érdekében alacsony, napi 37,5-50 IU kezdő dózis javasolt. Az FSH készítményt a ciklus 7-14. napja között javasolt alkalmazni, mindaddig, amíg ultrahanggal érett tüsző nem igazolható. A kis dózisú „step-up” FSH protokoll három ciklus alatt eredményesebb a CC kezelésnél. A terhességi arány 52,1% versus 41,2% (p = 0,021), kummulativ élveszületési arány 47,4% versus 36,9%, p = 0,031.

A műtéti eljárások ugyancsak a meddő PCOS beteg kezelésének második lépcsőjébe sorolhatók. Ezek közül a laparoscopias eljárással végzett petefészek-drilling (LOD) a legelterjedtebben ajánlott módszer. Ez alapján az élveszületések számában nem volt klönbség a LOD és az egyéb kezelések között: CC (OR: 1,21 [95% CI: 0,64-2,32]), gonadotropinok (OR: 0,97 [95% CI: 0,59-1,59], aromatáz gátlók (OR: 0,84 [95% CI: 0,54-1,31]).

3. GnRH agonisták és antagonisták

Meta-analízissel nem igazoltak különbséget "hosszú protokoll" szerint alkalmazott gonadotropin-releasing hormon (GnRH) agonisták (Ago) és GnRH antagonisták (Ant) között. Ugyanakkor valószínű, hogy a GnRH antagonisták csökkentik az OHSS kialakulását (OR: 0,36 [95% CI: 0,25-0,52]), a GnRH agonistákhoz viszonyítva.

4. Metformin alkalmazása

A metformin alkalmazásának eredményessége meddőség kezelésére sem egyértelmű még. A nem elhízott PCOS betegeknél a MET és a CC hasonló arányban eredményez ovulációt (OR: 0,87 [95% CI: 0,60-1,26]). Elhízottaknál a CC kedvezőbb (OR: 0,43 [95% CI: 0,36-0,51]). Nem elhízott betegeknél a MET kedvezőbb a klinikailag igazolt terhesség szempontjából (OR: 1,94 [95% CI: 1,19-3,16]), míg elhízott betegeknél kedvezőtlenebb eredményességű (OR: 0,34 [95% CI: 0,21-0,55]). A metformin növeli az implantáció (beágyazódás) valószínűségét is (OR: 1,42 [95% CI: 1,24-2,75]), de nem javítja sem a terhesség, sem az élveszületések arányát.

5. Inozitol hatása

Egy tanulmány számolt be az inozitol kedvező hatásáról klinikailag igazolt terhességi arányra vonatkozóan placebóval összehasonlítva (RR 3,3; 95% CI 0,4-27,1) és egy metforminnal történő összehasonlításról (RR 1,5; 95% CI 0,7-3,1). Kilenc randomizált vizsgálatot (RTC) feldolgozó meta-analízisben a MYO vagy a MYO + DCI hatását vizsgálták PCOS-ben kialakuló anyagcsere-rendellenességek kezelésére. Összesen 362 nő kapott inozitolt (257 a myo-inozitolon, 105 a di-chiro-inozitolon), 179 PCOS beteget placebóval és 60-at metforminnal kezeltek. Az inozitol csoportban jelentősen javult az ovuláció aránya (RR 2,3; 95% CI 1,1-4,7;I 2 = 75%) és a szabályos menstruációs ciklusok gyakorisága (RR 6,8; 95% CI 2,8-16,6; I 2 = 0%). Az éhomi inzulin szignifikáns csökkenése (SMD = -1,021 μU / ml, 95% CI: -1,791-0,251, P = 0,009) és homeosztázis modellbecslés (HOMA) index (SMD = -0,585, 95% CI: -1,145 - 0,025, P = 0,041) a MYO kiegészítés után. Hét tanulmány (összese 935 beteg) szisztematikus irodalmi áttekintése és az eredmények meta-analízise alapján, a myoinositol-kiegészítés szignifikánsan javította a klinikai terhességi arány IVF-ET [95% -os konfidencia intervallum (CI), 1,04-1,96; P = .03] és csökkentette az abortusz aránya (95% CI, 0,08-0,50; P =0,0006).

6. Aromatáz inhibitorok (AI-k)

Antiösztrogén hatásuk miatt szelektív aromatáz inhibitorok alkalmazásának lehetősége is felmerül meddő PCOS betegek kezelésénél. Az aromatáz inhibitorok (AI-k) a gyógyszerek azon csoportja, amelyeket 2001-ben vezettek be az ovuláció kiváltására. Körülbelül 2001 óta a klinikai vizsgálatok eltérő következtetésekre jutottak arra vonatkozóan, hogy az AI, a letrozol, legalább olyan hatékony-e, mint az első vonalbeli kezelés, a klomifén-citrát. Az AI-k leszabályozzák az ösztrogéntermelést az aromatáz izoenzimeinek gátlásával. Gátolják az ösztrogén negatív visszacsatolást a hipotalamuszban, és erősebb gonadotropin-releasing hormon (GnRH) impulzusokat eredményeznek. Mivel az AI-k nem érintik az ösztrogénreceptorokat, ellentétben a CC-vel, a központi visszacsatolási mechanizmus érintetlen marad, és ahogy a domináns tüsző nő és az ösztrogénszint emelkedik, a normális negatív visszacsatolás központilag történik. Ez az FSH elnyomásához vezet, és a kisebb méretű tüszők atresián (sorvadáson) mennek keresztül. Ezért, ha a központi mechanizmust érintetlenül hagyják, az AI-k csökkenthetik a többszörös ovuláció és az OHSS kockázatát a CC-hez képest. Metaanalízis bizonyítékot mutat arra, hogy a PCOS-ben szenvedő nőknél megnövekedett élveszületési arány a letrozol javára, összehasonlítva a CC-vel.

A Clostilbegyt (clomifen-citrát) hatása a nemi vágyra nem tisztán egyértelmű a rendelkezésre álló információk alapján, azonban általánosságban elmondható, hogy a hormonális változások befolyásolhatják a libidót. A PCOS kezelésének célja a hormonális egyensúly helyreállítása és az ovuláció elősegítése, ami közvetve javíthatja a nemi vágyat is, amennyiben a libidó csökkenése a PCOS tünetei közé tartozott.

A Clostilbegyt hatékonysága a termékenység növelésében a PCOS-sel küzdő nők esetében bizonyított, azonban a kezelés sikeressége egyénenként változó lehet.

tags: #clostilbegyt #nemi #vagy #novelese