Petefészek ciszták: Tünetek, diagnózis és kezelési lehetőségek

A petefészek ciszták a petefészekben kialakuló folyadékkal telt üregek, amelyek a nők körében rendkívül gyakoriak. A ciszták legtöbb esetben jóindulatúak, és gyakran tünetmentesek. Azonban bizonyos esetekben panaszokat okozhatnak, vagy akár komolyabb szövődményekhez vezethetnek. A petefészek ciszta az egyik leggyakoribb nőgyógyászati elváltozás.

A petefészek ciszták általában folyadékkal teli zsákok a petefészekben vagy azok felszínén. A női ivarmirigy, a petefészek, páros szerv, a méh két oldalán helyezkedik el. Mindkét petefészek olyan alakú és körülbelül akkora, mint egy mandula. A petesejtek a petefészkekben fejlődnek és érnek. A petesejtek havi ciklusokban szabadulnak ki a nők termékeny életszakaszában.

A ciszta szó a görög kystis = hólyag, tömlő kifejezésből származik, és legtöbbször folyadékkal telt, hártyával, vagy vaskosabb fallal körülvett képletet jelent. A petefészkekben viszonylag gyakori elváltozás. Lehet vékony és vastag falú, egy- és többrekeszes típusa. Szerencsére a fiatal- és termékeny korban jelentkező petefészek tömlők döntő többsége jóindulatú.

A petefészkek szerepe a női szervezetben

A petefészek (latinul: ovarium) páros hasűri szerv, mely mindkét oldalon a medencefal és a méh között helyezkedik el. A petefészek a női hormonok termelődésének legfontosabb helye. Számos hormon termelődik itt, közülük a női nemi jegyek kifejlődésében, a női nemiség és biológiai egyensúly fenntartásában az ösztrogéneknek van a legfontosabb szerepe. A gyermekkor elmúltával az ösztrogénszint emelkedésének köszönhető a nemi fejlődés megindulása, különös tekintettel az emlők fejlődésére.

Ugyanilyen fontos funkciója a nemi teljesség korában a petefészekben - rendszeres ciklus mellett 28 naponta - bekövetkező tüszőérés. Ebből származik a petefészek latin neve is: ovum = tojás, petesejt. A petesejtek havi ciklusokban szabadulnak ki a nők termékeny életszakaszában.

A petefészek ciszták típusai és okai

A ciszták kialakulásának több lehetséges magyarázata van, pontos oka azonban nem ismert. A petefészek ciszta kialakulásának legfőbb oka főként a menstruációs ciklus. Gyakran a tüszőérés folyamatában a tüszőrepedés elmarad, a benne lévő folyadék (savó) tovább szaporodik, s így jön létre a funkcionális ciszták döntő többsége.

A petefészekciszták több típusát ismerjük, és bár leggyakrabban ártalmatlan elváltozásokról van szó, amelyek az esetek többségében maguktól elmúlnak, fontos felismerni és szükség esetén kezelni őket.

Funkcionális ciszták

A legtöbb petefészekciszta a menstruációs ciklus eredményeként alakul ki. Ezeket funkcionális cisztáknak nevezzük. Az Ön petefészkei minden hónapban kis cisztákat, úgynevezett tüszőket növesztenek. A tüszők ösztrogén- és progeszteronhormonokat termelnek, és az ovulációkor felszakadnak, hogy petesejtet szabadítsanak fel. A havonta folyamatosan növekvő tüsző neve funkcionális petefészekciszta. Ezen belül kétféle további típust különíthetünk el: a follikuláris és a sárgatest cisztákat.

• Tüszőciszta (follikuláris ciszta): A menstruációs ciklus körülbelül felénél egy petesejt kiszakad a tüszőből. A petesejt ezután a petevezetékben halad lefelé. A tüszőciszta akkor kezdődik, amikor a tüsző nem szakad szét. Nem engedi ki a petesejtet, és tovább növekszik. Ekkor a tüsző a sárgatesthormon hiányában nem tud megrepedni, illetve mivel a repedés elmarad, nem jön létre a helyén sárgatest. A ciklus folyamán tehát csak tüszőhormonok (ösztrogének) termelődnek, de sárgatesthormon (progeszteron) nem. A tüszőrepedés elmaradása legtöbbször stressz vagy szorongás következménye.
• Sárgatestciszta: Miután a tüsző felszabadítja a petesejtjét, összezsugorodik, és elkezd ösztrogént és progeszteront termelni. Ezek a hormonok szükségesek a fogamzáshoz. A tüszőt most sárgatestnek nevezik. Néha a nyílás, ahonnan a petesejt kijött, elzáródik. A sárgatest cisztáról pedig abban az esetben beszélünk, ha a tüszőrepedés megtörténik, azonban a repedés során keletkezett sárgatestben folyadék gyűlik fel. A sárgatest ciszták kialakulhatnak granulózasejtes cisztásodással, amikor terhesség korai fázisában jönnek létre, valamint tékasejtes cisztásodással.

A funkcionális petefészekciszta általában ártalmatlan. Ritkán okoznak fájdalmat, és gyakran 2-3 menstruációs cikluson belül maguktól eltűnnek.

Organikus ciszták

Ha a ciszták kialakulása szervi nehézséggel függ össze, akkor beszélünk organikus cisztákról, amelyek szintén többféle típusba sorolhatóak.

• Dermoid ciszta (teratóma): Más néven teratóma, ez a ciszta a petefészekben lévő petesejteket termelő szaporító sejtekből (csírasejtek) alakul ki. A petefészekciszta tartalmazhat szöveteket, például hajat, bőrt vagy fogakat. A petefészek állományában, a magzatfejlődés korában betokolódott rendellenes sejtmaradványokból létrejöhet egy ún. dermoid ciszta is, amely különféle szöveti elemeket - haj, szőr, fog, stb. - tartalmazhat. Ezek eltávolítása műtétet tesz szükségessé. A dermoid ciszta a szervezet egyik legfurcsább, többnyire jóindulatú daganata. Jellegzetessége, hogy a többi daganattól eltérően nem egyetlen csíralemezből, hanem mindháromból fejlődik. Belső felszínét elszarusodó laphám (bőr = derma) borítja, melyen szőrszálak fejlődnek ki, és faggyút termel. Ez a faggyú képezi a dermoid ciszta bennékét is.
• Cisztadenóma: Ez a petefészekciszta a petefészek felszínén lévő sejtekből alakul ki. A ciszta folyékony vagy nyálkás anyaggal lehet kitöltve. A jóindulatú daganatos ciszták mirigydaganatok (adenomák), melyek, bennékük alapján lehetnek nyákos ("mucinózus") vagy savós ("szerózus") cisztadenomák. A savós cisztadenómák olykor rosszindulatú daganattá fajulnak. Különösen akkor, ha például ultrahang segítségével, a belső felszínén sejtburjánzást lehet tapasztalni (papilláris szerózus cisztadenóma). A sejtburjánzásban olykor már rákos elfajulásra utaló jeleket is tapasztalunk. Az ilyen kívülről még jóindulatú, de belülről már rosszindulatú daganatokat határeset ("borderline") tumoroknak nevezzük, és természetesen rosszindulatú daganatként kell kezelni.
• Endometrióma (csokoládéciszta): Endometriózis kapcsán is kialakulhat a petefészekben menstruációs vérhez hasonló folyadékkal telt tömlő. Az endometriózis egy olyan állapot, amely a méh belsejét borító sejtekhez hasonló sejtek növekedését okozza a méhen kívül. A szövet egy része a petefészekhez tapadhat és cisztát képezhet.

Egyéb okok és kockázati tényezők

A fentiek mellett fontos kiemelni azokat a kockázati tényezőket is, amelyek megnövelik a petefészek ciszta kialakulásának az esélyét:

• Hormonális problémák: például policisztás ovárium szindróma (PCOS). Ismert tény, hogy az orális fogamzásgátló tabletták alkalmazása csökkenti egyes jó- és rosszindulatú cisztatípusok előfordulási gyakoriságát. Ugyanakkor meg kell itt jegyezni, hogy a fogamzásgátló tabletták szedésével a ciszták kialakulását okozó hormonális eltérések nem lesznek meggyógyítva; csupán a tünet elnyomásáról van ez esetben szó! Ebből következően a test többi területén lévő eltéréseket a fogamzásgátlók szedésével nem tudjuk befolyásolni és az esetleges betegségek kialakulását sem megelőzni.
• Terhesség: Előfordul, hogy az ovuláció során kialakuló tüsző a terhesség alatt végig a petefészkén marad.
• Súlyos kismedencei fertőzés.
• Korábbi petefészekciszta.

Tünetek és diagnózis

A kisebb petefészek ciszták legtöbbször tünetmentesek, semmilyen panaszt nem okoznak, és csak a nőgyógyászati szűrővizsgálat, vagy egyéb okból elvégzett ultrahang vizsgálat során kerülnek felismerésre. A legtöbb petefészekciszta nem okoz tüneteket, és magától elmúlik.

A nagyobb ciszták feszülést, a környező szervek nyomását, ezáltal fájdalmat okozhatnak. Az alhasi fájdalom fokozódhat mozgásra, jelentkezhet közösülés közben. Szintén előfordulhat vérzészavar, melyet a tömlő hormontartalma, illetve az elmaradt ovuláció kapcsán a sárgatest hiánya okozhat. A fájdalom mértéke nem feltétlenül arányos a ciszta nagyságával. Időnként a ciszták megnagyobbodnak, bevérzések keletkezhetnek bennük, esetleg a tömlő megcsavarodik (torquatio). Ez utóbbi akár igen heves, késszúrásszerű fájdalmat okozhat. Bizonyos esetekben a tömlők megrepednek, tartalmuk a hasüregbe kerül. Ez átmenetileg kisebb alhasi görcsöt, fájdalmat okozhat, azonban a folyadék az esetek döntő többségében szövődményt nem okoz, a hasüregből nyomtalanul felszívódik.

Rosszindulatú folyamat esetén a hasüregben nagy mennyiségű folyadék gyűlhet meg, ami elődomborítja a hasfalat, ezt nevezzük szaknyelven ascites-nek. A túlsúly, a menstruációs zavarok, a meddőség, a súlyos pattanások és a túlzott szőrnövekedés (hirsutizmus) szintén utalhatnak PCOS-re, ami gyakran jár cisztákkal.

Diagnosztikai módszerek

A petefészekciszta kismedencei vizsgálat vagy képalkotó vizsgálat, például kismedencei ultrahangvizsgálat során derülhet ki. A beteg életkora, panaszai, a tapintásos és az ultrahang vizsgálatokkal (UH) nyert információk alapján mérlegelhető a ciszta jó- vagy rosszindulatú természete. A jó- vagy rosszindulatú jelleg, valamint a betegség pontos típusa ultrahang-vizsgálattal és tumormarkervizsgálattal nagy valószínűséggel meghatározható, és csak ritkán szükséges műtéti beavatkozás.

A vizsgálatok a következők lehetnek:

• Terhességi teszt: A terhesség kizárására vagy megerősítésére.
• Kismedencei ultrahangvizsgálat: Egy pálcaszerű eszköz (transzducer) nagyfrekvenciás hanghullámokat küld és fogad, hogy egy videoképernyőn (ultrahang) képet alkosson az Ön méhéről és petefészkeiről. A petefészkek különösen hüvelyi ultrahang vizsgálattal láthatók, mert ilyenkor a szeméremcsont nem árnyékolja le a kritikus területeket. A színkódolt hüvely ultrahang vizsgálat segítségével a ciszta rosszindulatúsága is kizárható vagy megerősíthető.
• Laparoszkópia: Egy vékony, megvilágított műszert (laparoszkóp) vezetnek be a hasüregébe egy kis vágáson (bemetszésen) keresztül. A laparoszkóp segítségével a kezelőorvosa megnézheti a petefészkeit és az esetleges cisztát. Ha cisztát találnak, a kezelés általában ugyanezen eljárás során történik.
• Tumormarker-vizsgálatok: A petefészekrák esetén gyakran emelkedik egy rákellenes antigénnek nevezett fehérje vérszintje. Ha a cisztája szilárdnak tűnik, és Önnél magas a petefészekrák kockázata, a kezelőorvosa elrendelheti a 125-ös rákantigén (CA 125) vizsgálatot vagy más vérvizsgálatokat. A vérből ugyanis kimutathatók olyan paraméterek, amelyek egy esetleges rosszindulatú elváltozásra utalhatnak.

Szövődmények

Nem gyakran, de a petefészekciszta járhat szövődményekkel. A petefészekhez kapcsolódó ciszták ritkán idéznek elő szövődményeket, de amennyiben igen, azok általában súlyos panaszokkal járnak.

• Petefészek torzió: A nagyra nőtt petefészekciszta a petefészek elmozdulását okozhatja. Ez növeli a petefészek fájdalmas kicsavarodásának (petefészek torzió) esélyét. Ha ez megtörténik, hirtelen, erős kismedencei fájdalom, hányinger és hányás jelentkezhet. A kikocsányosodott (vékony nyél végén függő) ciszta veszélyes, mert a kocsánya megcsavarodhat.
• Ciszta megrepedése: A felrepedt (megrepedt) petefészekciszta súlyos fájdalmat és vérzést okozhat a kismedencében. Minél nagyobb a petefészekciszta, annál nagyobb a megrepedés kockázata.
• Meddőség: A petefészekciszták általában nem hatnak negatívan a termékenységre, azonban egyes esetekben előfordulhat, hogy például nagy méretük okán, akadályozzák a teherbeesést. Ha a petefészekciszta egyéb betegségek miatt alakult ki, amelyek a női ciklus természetes folyamatát gátolják, vagy méretük miatt beleszólnak annak lefolyásába - például nehezítik a tüszőérést, illetve nem teszik lehetővé a sárgatest termelődését -, akkor a fogantatást is akadályozhatják.

Kezelési lehetőségek

A kezelés az Ön korától, tüneteitől, valamint a petefészekciszta típusától és méretétől függ. A ciszták az esetek többségében nem igényelnek kezelést, de az előidézett tünetek miatt, illetve az elváltozás jellegéből fakadóan előfordulhat, hogy kisebb-nagyobb közbeavatkozásra lesz szükség.

Konzervatív kezelés és életmód

• Figyelmes várakozás: Sok esetben várhat, és újra néhány hónap múlva kontrollvizsgálaton megvizsgálják, hogy elmúlt-e a petefészekciszta. Ez jellemzően - életkorától függetlenül - akkor lehetséges, ha nincsenek tünetei, és az ultrahangvizsgálat azt mutatja, hogy kis méretű, folyadékkal teli cisztája van. Az egyszerű, jóindulatú ciszták rendszerint egy-két menstruációs ciklust követően spontán eltűnnek. Beavatkozásra általában nincs szükség.
• Gyógyszeres kezelés: A hormonális fogamzásgátlók, például a fogamzásgátló tabletták megakadályozzák a peteérést. Ez megakadályozhatja, hogy több petefészekciszta alakuljon ki. Funkcionális ciszták esetén a petefészkeket néhány hónapra fogamzásgátló tabletta segítségével nyugalomba lehet helyezni.
• Hormonális egyensúly helyreállítása: A különböző jóindulatú ciszták kialakulásának a hátterében sokszor kimutatható a szervezetben felborult hormonrendszeri zavar, és ezzel együtt az ösztrogén-progeszteron egyensúly felborulása is. Az alkalmazott kezelést megelőzően elsődleges a progeszteron/ösztrogén arány meghatározása és ezen eredmény függvényében további nőgyógyászati és endokrinológiai hormonok kivizsgálása.
• Fitoösztrogének: A fitoösztrogének olyan anyagok, amelyek szerkezetileg hasonlítanak az emberi ösztrogénekre, és képesek az ösztrogén receptorokhoz kötődni a szervezetben. Ennek eredményeként befolyásolhatják az ösztrogén érzékeny szöveteket és folyamatokat a szervezetben. Petefészek ciszta esetén az ösztrogén szintjének szabályozása fontos lehet, mivel az ösztrogén stimulálhatja a petefészek aktivitását és a ciszta növekedését. Fitoösztrogén található a szója alapú termékekben és a lenmagban is.
• Környezeti tényezők csökkentése: Kerülni kell a műanyagból kioldódó nem kívánatos anyagokat, ezért érdemes üveg kulacsot használni.
• Koffein és alkohol csökkentése: A koffein befolyásolhatja a hormonok, különösen az ösztrogén szintjét a szervezetben, így a koffein csökkentése segíthet a hormonális egyensúly fenntartásában. Ráadásul a koffein fokozza a stresszhormonok, mint az adrenalin és a kortizol termelődését is. Az alkohol is befolyásolhatja a hormonális egyensúlyt, negatívan hat az ösztrogénszintre és más reproduktív hormonokra.
• Hölgyi tea és gyógynövények: A Hölgyi tea orbáncfüves és aranyvesszőfüves változatai különösen hatékonyak lehetnek. Ezek a gyógynövényes összetevők támogatják az ideg-, a hormonális-, az emésztő-, a szív- és keringési, valamint a kiválasztó rendszerek működését, ezáltal hozzájárulnak a felborult hormonális egyensúly helyreállításához.
• Vérkeringés fokozása: A masszázs önmagában is javíthatja a vérkeringést az érintett területen.
• Jóga és mozgás: A jóga fizikailag és lelkileg is jót tesz, és segíthet a hormonális egyensúly fenntartásában. Fontos a mértékletes és nem túl intenzív edzés.
• Stresszkezelés: A stressz hatására a szervezet kortizolt termel, a magas kortizol szint zavarhatja a hormonális egyensúlyt, befolyásolva az ösztrogén és a progeszteron termelését. Ezzel megzavarva a menstruációs ciklust, rendszertelen menstruációt okozhat, vagy akár teljesen le is állíthatja azt. Érdemes felkeresni pszichológust, illetve egyéb módszereket beiktatni, amik segíthetnek a stresszoldásban illetve annak kezelésében, például kineziológia, agykontroll, meditáció, reiki, tai chi, autogén tréning, akupunktúra.
• Pihenés: A pihenés nagyon fontos a hormonháztartás szempontjából, feküdjön le időben, pihenjen eleget és próbálja meg csökkenteni a képernyő előtt töltött időt.
• Mentális hozzáállás: A pozitív gondolkodás, a test elfogadása és a megbocsátás önmagunk felé segíthet a gyógyulási folyamatban és a hormonális egyensúly helyreállításában.

Sebészeti beavatkozás

Amikor a természetes megoldások nem elegendőek, és a ciszta fájdalmat vagy egyéb egészségügyi problémákat okoz, fontos szerephez jut az orvosi beavatkozás. A petefészek ciszta műtét nem mindig szükséges, különösen, ha a ciszta mérete kicsi és nem okoz komoly problémákat. Azonban, ha a ciszta mérete meghaladja az 5 centimétert, vagy nem egyrekeszű, rendszeres görcsöket és fájdalmat okoz, vagy folyamatosan növekszik, akkor a sebészeti beavatkozás válik indokolttá.

• Ciszta punkciója: Bizonyos esetekben a ciszták rövid vénás altatásban a hüvelyen keresztül megpungálhatók, a belsejükben lévő folyadék leszívható. A jellegzetes bennék alapján a ciszta eredete sokszor egyértelműen azonosítható.
• Laparoszkópia: A jóindulatú ciszták műtéte hastükrözéssel a legkorszerűbb. A műtét gyakran minimálisan invazív műtéttel (laparoszkópia) végezhető laparoszkóp és a hasüregébe apró vágásokon keresztül behelyezett műszerek segítségével. A beavatkozás során megpróbálják kihámozni a cisztát a petefészek állományából úgy, hogy minél kevesebb működő, egészséges petefészekszövet kerüljön eltávolításra. A laparoszkópos petefészek ciszta eltávolítás után a betegek általában másnap hazamehetnek. A gyógyulási idő rövid, és a betegek 1-2 hét múlva visszatérhetnek a munkába.
• Hasi műtét (laparotómia): A hasi műtét során nagyobb hasi metszéseken keresztül távolítják el a cisztákat. Az organikus petefészek ciszták gyógyítása műtéti úton, a has megnyitásával (laparotómia), kisebb ciszták esetén esetleg laparoszkópiával is történik.

A menopauza után kialakuló petefészekciszta néha rosszindulatú. Ebben az esetben előfordulhat, hogy nőgyógyászati tumorokkal foglalkozó specialistához kell fordulnia.

Prognózis és megelőzés

A gyógyulási esélyek annak tükrében határozhatóak meg, hogy milyen típusú a ciszta: a funkcionális ciszták nagy része biztosan jól kezelhető és gyógyítható, míg az organikus ciszták esetén a jó és rosszindulatú elváltozás függvényében mondanak esélyeket. Utóbbi esetében nehezíti a pozitív lefolyást, hogy a probléma sokszor nehezen felismerhető, éppen ezért már nem tudják időben diagnosztizálni.

A legtöbb petefészekciszta kialakulását nem lehet megelőzni. A rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok azonban segítenek abban, hogy a petefészkében bekövetkező elváltozásokat a lehető legkorábban felismerjék. Figyeljen a havi ciklusában bekövetkező változásokra. Jegyezze fel a szokatlan menstruációs tüneteket, különösen azokat, amelyek néhány ciklusnál tovább tartanak.

A ciszták kialakulásának esélye az ovulációk számával együtt nő, így a terhesség és a szoptatás is csökkenti kialakulásuk esélyét. Emellett az egészséges életmód is jótékony hatással lehet a szervezetre, elsősorban a rosszindulatú ciszták kialakulásának szempontjából.

tags: #ciszta #es #petezsak #osszetevesztheto