Petefészekciszta terhesség alatt: tudnivalók és kezelési lehetőségek

A petefészekciszta (cysta ovarii) az egyik leggyakoribb női elváltozás, mely a petefészek állományában kialakuló folyadéktartalmú tömlőt jelent. Gyakran ártalmatlan, de terhesség alatt felmerülhet a kérdés, hogy vajon befolyásolja-e a magzat fejlődését, vagy okozhat-e komplikációkat.

A petefészek anatómiája és a ciszták kialakulása

Mi az a petefészekciszta?

A petefészkek a női ivarmirigyek, páros szervek, melyek a méh két oldalán helyezkednek el, és mandula alakúak, körülbelül akkora méretűek. A petesejtek itt fejlődnek és érnek, majd havi ciklusokban szabadulnak ki a nők termékeny életszakaszában. A ciszta lényegében nem más, mint egy folyadékkal teli zsák a petefészekben vagy annak felszínén, mely általában tiszta, vízszerű bennéket tartalmaz.

Dr. Danielle Derrington, a St. Joseph’s Egészségügyi Szolgálat vezetője szerint a funkcionális ciszták a leggyakoribbak, melyek a normál menstruációs ciklus alatt alakulnak ki. A női szervezet minden hónapban cisztaszerű képződményeket növeszt, amelyeket tüszőknek nevezünk - ezekből szabadulnak ki az érett petesejtek az ovulációkor.

A petefészek ciszták eredet és tartalom szerint is megkülönböztethetők, meghatározásuk attól függ, hogy milyen szövetből indul ki. Míg az egyrekeszes ciszták általában nem kórosak, addig a többrekeszeseknek minden esetben utána kell járni. Ha a cisztákat nagyság szerint csoportosítjuk, akkor az 50 mm-nél nagyobbakra kell odafigyelni, ugyanis ennél a méretnél általában szövettani vizsgálatot rendel el a nőgyógyász.

A terhesség során kialakuló ciszták gyakran funkcionálisak. Előfordul, hogy az ovuláció során kialakuló tüsző a terhesség alatt végig a petefészkén marad.

Petefészekciszták: Minden, amit tudnod kell Dr. Lora Shahine-től

A petefészekciszta típusai

A petefészekcisztáknak több típusa ismert, melyek kialakulásuk és tartalmuk alapján is megkülönböztethetők:

  • Funkcionális ciszták: A legtöbb petefészekciszta a menstruációs ciklus eredményeként alakul ki. Ide tartoznak a tüszőciszták és a sárgatestciszták.
    • Tüszőciszta: Akkor jön létre, amikor a tüsző nem reped szét az ovulációkor, nem engedi ki a petesejtet, és tovább növekszik.
    • Sárgatestciszta: Miután a tüsző felszabadítja a petesejtjét, összezsugorodik és ösztrogént, progeszteront termel. Ha a nyílás, ahonnan a petesejt kijött, elzáródik, folyadék gyűlik fel benne. A sárgatest ciszták kialakulhatnak granulózasejtes cisztásodással, amikor terhesség korai fázisában jönnek létre, valamint tékasejtes cisztásodással.
    Ezek a ciszták általában ártalmatlanok, ritkán okoznak fájdalmat, és gyakran 2-3 menstruációs cikluson belül maguktól eltűnnek.
  • Dermoid ciszta (teratóma): A petefészekben lévő petesejteket termelő szaporító sejtekből (csírasejtek) alakul ki. Tartalmazhat szöveteket, például hajat, bőrt vagy fogakat. Kialakulásának oka kisebb méhen belüli fejlődési rendellenesség. Ez a típus gyakran különféle szöveti elemeket tartalmaz. Érdekesség, hogy a dermoid ciszta már születéskor jelen van a szervezetben, ám évtizedekig rejtve marad.
  • Cisztadenóma: A petefészek felszínén lévő sejtekből alakul ki, folyékony vagy nyálkás anyaggal lehet kitöltve.
  • Endometrióma (csokoládéciszta): Az endometriózishoz kapcsolódik, mely során a méhnyálkahártyához hasonló sejtek a méhen kívül is növekednek, például a petefészekben. A ciszta sötét színe a régi, felgyülemlett vérzésre utal.
  • Daganatos ciszták: Lehetnek jó- és rosszindulatúak. Ha a ciszta nem nyákos, hanem savas, mindenképp követni kell a benne zajló sejtburjánzást, hiszen rosszindulatú daganattá alakulhat.

A dermoid ciszták és a cisztadenómák nagyra nőhetnek, és elmozdíthatják a petefészket a helyéről. Ez növeli a petefészek fájdalmas elcsavarodásának, az úgynevezett petefészek-torziónak az esélyét.

Tünetek és diagnózis

A kisebb petefészekciszták gyakran tünetmentesek, és rutinvizsgálatok során, például ultrahangvizsgálattal derül fény rájuk. Amennyiben nagyobb méretű cisztákról beszélünk, már többféle tünet is észlelhető:

  • Szorító, feszülő érzés az alhasban vagy a petefészekben, amely kisugározhat a hát alsó részébe vagy a combokba.
  • Alhasi fájdalom, amely szexuális együttlét közben vagy intenzív mozgás hatására erősödhet.
  • Élénk színű, alvadékos vérzés, illetve elhúzódó, a szokásosnál fájdalmasabb menstruáció.
  • Késszerű szúró érzések vagy kisebb alhasi görcsök.
  • Puffadás, hasi diszkomfortérzés.
  • Vizelési-székelési panaszok (a hólyagra vagy belekre gyakorolt nyomás miatt).
  • Émelygés vagy hányás, mellérzékenység.
  • Rendszertelen menstruáció.

Ha a tünetek súlyosak, különösen, ha lázzal, hányással is járnak, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

A petefészek ciszták diagnosztikai módszerei

Diagnosztikai módszerek:

A petefészekciszta diagnózisa kismedencei vizsgálat vagy képalkotó vizsgálat, például kismedencei ultrahangvizsgálat során derülhet ki. A női kismedence ultrahangvizsgálatára hasi vagy hüvelyi úton van lehetőség. A nőgyógyászati szervek ultrahangvizsgálatának a legcélszerűbb és leghatékonyabb módja a hüvelyi ultrahangvizsgálat (transzvaginális szonográfia - TVS). A speciális, ún. „hüvelyi vizsgálófej” (transzducer) nagyfrekvenciás hanghullámokat küld és fogad, hogy egy videoképernyőn képet alkosson az Ön méhéről és petefészkeiről. A színkódolt hüvelyi ultrahanggal pedig az is megállapítható, jóindulatú-e a petefészekben talált ciszta.

További vizsgálatok lehetnek:

  • Terhességi teszt: A terhesség kizárására vagy megerősítésére.
  • Laparoszkópia: Egy vékony, megvilágított műszert (laparoszkóp) vezetnek be a hasüregbe egy kis vágáson keresztül. Segítségével a kezelőorvos megnézheti a petefészkeket és az esetleges cisztát.
  • Tumormarker-vizsgálatok: A petefészekrák esetén gyakran emelkedik egy rákellenes antigénnek nevezett fehérje vérszintje. Ha a ciszta szilárdnak tűnik, és Önnél magas a petefészekrák kockázata, a kezelőorvos elrendelheti a 125-ös rákantigén (CA 125) vizsgálatot vagy más vérvizsgálatokat (AFP, HE-4).
  • Hormonpanel vizsgálatok: Kizárhatnak egyéb betegségeket, mint például a PCOS (policisztás ovárium szindróma), amely szintén járhat ciszták kialakulásával.

Petefészekciszta terhesség alatt

A terhesség alatti petefészekciszták gyakoriak. A fogantatást követően a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méh falába, és növekedésnek indul. A fejlődő embriót körülvevő sejtek (trophoblast sejtek) terhességi hormont, ún. HCG-t kezdenek termelni. Előfordul, hogy az ovuláció során kialakuló tüsző a terhesség alatt végig a petefészkén marad.

Egy kismama kérdése a doktor úrnak: "5.5 hetes terhes vagyok, voltam ultrahangon ami megmutatta hogy a bal petefészekből volt az ovuláció és hogy a jobb petefészekben van egy cisztám ( 71mmx58mmx36mm). A kérdésem az lenne hogy zavarhatja e a ciszta a terhességet esetleg a hormonokat? A bal petefészekben corpus luteum: haemorrhagic van. Amit nem tudok hogy mi, esetleg sárgatest? Szednem kellene e progeszteron készítményű gyógyszert h megvédjem a terhességet? 2 éve mar volt egy vetélésem ezert is szeretnem tudni hogy mit tegyek. A zigótát még nem látták, de a zsák és a peteburok látható. Néha vannak éles fájdalmaim a bal petefészekben, ezert kellett az ultrahang. Még egy utolsó kérdés hogy miért fáj a bal petefészek körül? A jobb is szokott de ritkábban."

Dr. Kedves Enikő válasza: "Alhasi fájdalmait nagy valószínűséggel a 7cm-es cisztája okozza, hiába, hogy nem azon az oldalon van. Fájdalmat több más dolog is okozhat, vizsgálat nélkül erre válaszolni nem lehet. Progeszteront szedhet, ennek csak pozitív hatása lehet a terhességre."

Egy másik kismama kérdése: "13 hetes kismama vagyok. ...Az orvosomat még egy hónapja kértem, hogy nézze meg, nincs-e petefészekcisztám. Akkor megnézte, de azt mondta, hogy terhesség alatt nem tudja megállapítani, hogy, amit lát az ciszta vagy sárgatest-e. Az interneten olvastam, hogy van olyan ciszta, ami a terhességi hormonok hatására növekedésnek indul. A kérdésem az lenne, hogy a petefészekben lévő ciszták nőhetnek a terhesség alatt? Vagy csak ez a méhben lévő cisztákra igaz? Ha nő egy ciszta terhesség alatt az veszélyezteti a babát? A méhemben nem látott cisztát az orvosom és gondolom, ha a petefészekben lévő ciszták nőnének az elég nagy fájdalommal járna."

Dr. Kedves Nikoletta válasza: "A méhben nincsenek ciszták, a petefészkekben annál inkább, de vérzéseinek terhesség alatt nincs köze esetleges petefészek cisztához. A vérzés nem az esetleges volt ikerembrió felszívódásától sem lehet, hanem lepény tapadási kérdés. A dolog ebben a méretnem kétesélyes, pihenjen egyelőre és marad az Utrogestan, ami remélhetőleg megszünteti apránként a vérzést és letapad a lepényrész."

A petefészekben lévő ciszták valóban növekedhetnek a terhesség alatt a hormonális változások hatására, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy veszélyeztetik a babát. A legtöbb funkcionális ciszta magától felszívódik. A méhben nincsenek ciszták, a méh simaizom falából indul ki a mióma, ami a női szervezet egyik leggyakoribb jóindulatú daganata.

Szövődmények

Bár a petefészekciszták legtöbbször ártalmatlanok, ritkán szövődmények léphetnek fel:

  • Petefészek torzió: A nagyra nőtt petefészekciszta a petefészek elmozdulását okozhatja. Ez növeli a petefészek fájdalmas kicsavarodásának (petefészek torzió) esélyét. Ha ez megtörténik, hirtelen, erős kismedencei fájdalom, hányinger és hányás jelentkezhet.
  • Ciszta megrepedése: A felrepedt petefészekciszta súlyos fájdalmat és vérzést okozhat a kismedencében. Minél nagyobb a petefészekciszta, annál nagyobb a megrepedés kockázata.
  • Meddőség: Ha a petefészekciszta egyéb betegségek (pl. endometriózis) miatt alakult ki, amelyek a női ciklus természetes folyamatát gátolják, vagy méretük miatt beleszólnak annak lefolyásába (pl. nehezítik a tüszőérést, illetve nem teszik lehetővé a sárgatest termelődését), akkor a fogantatást is akadályozhatják. A funkcionális ciszták általában nem befolyásolják a termékenységet, kivéve ha nagyon nagyok. Az endometriómák hatással lehetnek a fogamzóképességre, mert torzíthatják a kismedence anatómiáját, gyulladást, hegesedést okozhatnak.

Kezelés és megelőzés

A kezelés az Ön korától, tüneteitől, valamint a petefészekciszta típusától és méretétől függ:

A petefészek ciszták kezelési lehetőségei
  • Figyelmes várakozás: Sok esetben várhat, és újra néhány hónap múlva kontrollvizsgálaton megvizsgálják, hogy elmúlt-e a petefészekciszta. Ez jellemzően - életkortól függetlenül - akkor lehetséges, ha nincsenek tünetei, és az ultrahangvizsgálat azt mutatja, hogy kis méretű, folyadékkal teli cisztája van. Az ártalmatlan ciszták esetében előfordulhat, hogy az orvos úgy ítéli meg, elég egy minden hónapban elvégzett kontroll, amíg a ciszta magától felszívódik.
  • Gyógyszeres kezelés: A hormonális fogamzásgátlók, például a fogamzásgátló tabletták megakadályozzák a peteérést. Ez megakadályozhatja, hogy több petefészekciszta alakuljon ki. Amennyiben hormonális okok állnak a háttérben, az orvos felírhat fogamzásgátló tablettát is, amely segíti a ciszták kialakulásának megszüntetését.
  • Műtét: A kezelőorvos javasolhatja a nagyméretű, nem funkcionális cisztának tűnő, növekvő vagy fájdalmat okozó ciszta eltávolítását. Egyes ciszták a petefészek eltávolítása nélkül is eltávolíthatók (cisztektómia). A műtét gyakran minimálisan invazív műtéttel (laparoszkópia) végezhető laparoszkóp és a hasüregébe apró vágásokon keresztül behelyezett műszerek segítségével. A laparoszkópiás eljárás nem csupán vizsgálatra alkalmas, de szükség esetén a ciszta eltávolítását is lehetővé teszi. A menopauza után kialakuló petefészekciszta néha rosszindulatú lehet. Ebben az esetben előfordulhat, hogy nőgyógyászati tumorokkal foglalkozó specialistához kell fordulnia.

Megelőzés:

A legtöbb petefészekciszta kialakulását nem lehet megelőzni. A rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok azonban segítenek abban, hogy a petefészkében bekövetkező elváltozásokat a lehető legkorábban felismerjék. Figyeljen a havi ciklusában bekövetkező változásokra. Jegyezze fel a szokatlan menstruációs tüneteket, különösen azokat, amelyek néhány ciklusnál tovább tartanak. A ciszták kialakulásának esélye az ovulációk számával együtt nő, így a terhesség és a szoptatás is csökkenti kialakulásuk esélyét. Ha a családban jelen van a genetikai halmozódás, mindenképpen ajánlott a rendszeres kontroll. Emellett az egészséges életmód is jótékony hatással lehet a szervezetre, elsősorban a rosszindulatú ciszták kialakulásának szempontjából.

tags: #ciszta #a #mehben #terhesseg #alatt